A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.IV.38.044/2019/3.
A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt, a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró
A kérelmező: Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület
A kérelmező törvényes képviselője: Dr. Weller-Jakus Tamás Norbert elnök
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 396/2019. számú határozata
Rendelkező rész
Kúria
– a Nemzeti Választási Bizottság 396/2019. számú határozatát helybenhagyja;
– kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező 2019. szeptember 13. napján kifogást nyújtott be a Zala Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB). Kifogásolta, hogy a bizonyítékként csatolt Balatoni Krónika V. évf., 2019. szeptember 13. napján megjelent 17. lapszám 4., 6. és 7. olda-lán Nagy Sándor Bálint alpolgármestert (a továbbiakban: alpolgármester) – aki egyben a FI-DESZ-KDNP polgármesterjelöltje is – ábrázoló fotók jelentek meg. A sajtótermék 4. oldalán szerepel Csótár András (a továbbiakban: képviselő) a FIDESZ-KDNP képviselőjelöltje is. Elő-adta, hogy a nevezett lapszámban a Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) jelöltjeiről egy sort sem jelenítettek meg, holott a kiadvány 6. és 7. oldalán az Egyesületről véleményt nyilvánítanak a kutyás strand ügyében úgy, hogy a témával kapcsolat-ban nem kérdezték meg őket. Hangsúlyozta, hogy aláírta a Balatoni Krónika kampányszabály-zatát, amely szerint a kiadványban a polgármesterjelöltek a kampányidőszak alatt fél oldalas megjelenési lehetőséget kapnak. Álláspontja szerint a Balatoni Krónika tevékenysége a válasz-tási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiba ütközik, ezért arra kérte a Zala Megyei TVB-t, hogy állapítsa meg a jogszabálysér-tés tényét, tiltsa el S. J. főszerkesztőt a további jogszabálysértéstől, valamint szabjon ki pénz-bírságot a tudatosan elkövetett jogsértő cselekményre tekintettel.
[2] A Zala Megyei TVB a 45/2019. (IX. 16.) számú határozatával a kérelmező kifogását elutasította. A határozat indokolásában kifejtette, hogy „a kifogásolt kiadványban a nevesített két személy” nem mint a FIDESZ-KDNP jelöltjei, hanem mint alpolgármester és érintett vá-lasztókerületi képviselő szerepeltek. A Balatoni Krónika 4. oldalán „Megújul az Ipartestület előtti parkoló” címmel a városban megvalósult fejlesztésről jelent meg tényszerű tudósítás, nélkülözve bármilyen olyan irányú tartalmat, amely választási kampánytevékenységnek minő-síthető. A Zala Megyei TVB megállapította, hogy az esélyegyenlőség sérelmének vizsgálata a Balatoni Krónika 17. száma alapján önmagában nem vizsgálható.
[3] A kérelmező 2019. szeptember 17. napján fellebbezést nyújtott be a Zala Megyei TVB határozata ellen. Fellebbezésében idézte a kifogásában foglaltakat, valamint hozzátette, hogy álláspontja szerint a Zala Megyei TVB 45/2019. (IX. 16.) határozata jogsértő arra való tekin-tettel, hogy kifogásában megjelölte a Balatoni Krónika 16. számát is, nem csak a 17. számát. Véleménye szerint emiatt nem lett volna akadálya a Ve. 152. § (4) bekezdése alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértése megállapításának, azonban a Zala Megyei TVB a Balatoni Krónikát nem, mint időszaki kiadványt vizsgálta. A fentiek alapján arra kérte a Nemzeti Vá-lasztási Bizottságot (a továbbiakban: NVB), hogy állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tilt-sa el a Balatoni Krónika főszerkesztőjét, S. J.-t a további jogszabálysértéstől, valamint szabjon ki bírságot.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
[4] Az NVB 396/2019. számú, 2019. szeptember 19. napján kelt határozatával a Zala Megyei TVB 45/2019. (IX. 16.) számú határozatát – az indokolás részbeni megváltoztatásával – helybenhagyta.
[5] Az NVB álláspontja szerint, a Zala Megyei TVB érdemben helyes döntést hozott akkor, amikor a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelvek érvényesülését kizárólag a kifogásban a jogszabálysértés helyeként megjelölt Balatoni Krónika V. évfolyam 17. száma vonatkozásában vizsgálta. A Balatoni Krónika V. évfolyam 16. lapszámára a kifogásban a ké-relmező mintegy megerősítésként hivatkozott a 17. lapszám kapcsán állított jogsértés alátá-masztásaként. A Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott összerendelést a kifogás a 16. lapszám vonatkozásában – szemben a 17. lapszámmal – egyáltalán nem tartalmazta, ezért helytálló volt a Zala Megyei TVB-nek a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja kapcsán tett megállapí-tása. Az NVB ezen túl kiemelte, hogy tekintettel arra, hogy a kifogás kizárólag a Balatoni Krónika V. évfolyam 17. száma tekintetében állította a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pont-jának sérelmét, az alapelvek érvényesülését az NVB sem vizsgálhatta a 16. lapszám tekinteté-ben.
[6] Az NVB hangsúlyozta, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában rögzített alapelveknek a joggyakorlat alapján kimunkált tartalmára figyelemmel végezte el a 17. lapszám részletes tartalmi vizsgálatát és megállapította, hogy a Zala Megyei TVB helyesen elemezte határozatá-ban a kifogásban megjelölt cikkek tartalmát. Az NVB megállapította, hogy az alpolgármester és a képviselő hiába jelennek meg több alkalommal a 17. lapszámban, ezen megjelenések mö-gött mindig megtalálható a releváns, helyben hírértékkel bíró, közérdeklődésre számot tartó közéleti esemény, így a sajtótermék tartalma összességében a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelveknek megfelelő, azokat nem sérti. Az NVB megjegyezte, hogy 6. oldalon lévő „Kutyás sétával” című cikkben valóban említésre került a kérelmező, kiemelendő azonban az, hogy egy júliusi, azaz jelen választási eljárás kampányidőszakát megelőzően tar-tott demonstrációjával összefüggésben került szóba.
[7] Mindezek mellett az NVB rögzítette, hogy a Zala Megyei TVB helytelenül állapította meg, hogy mérlegelési jogkörben járt el, ezért a határozat indokolását e tekintetben megváltoztatta akként, hogy a döntést a választási bizottság jogszabálysértésre tekintettel hozta meg. Az NVB e körben hivatkozott a Kúria Kvk.V.38.003/2019/4. számú határozatára.
A felülvizsgálati kérelem
[8] A kérelmező az NVB határozatának felülvizsgálatát kérte azzal, hogy a Kúria a kérelmének adjon helyt és az NVB határozatát változtassa meg. Álláspontja szerint, az NVB határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontját. Kiemelte, hogy az alpolgármester nem feladatkörében járt el, tekintettel arra, hogy a polgármester nincs akadályoztatva és a hivatkozott városi eseményeken a város polgármestere szokott nyilatkozni. Utalt e körben a Kúria Kvk. II. 37.714/2018/2. számú határozatára. A kérelmező hivatkozott a Kúria Kvk. IV.37.359/2014/2. és Kvk. I. 37./394/2014/2. számú határozataira is és hangsúlyozta, hogy az adott esetben az önkormányzati népszerűsítés a kampányidőszakra esik. Végül előadta, hogy a Zala Megyei TVB-hez benyújtott kifogásban bizonyítékként jelölte meg a Balatoni Krónika V. évfolyamának 16. és 17. számát, így nem értett egyet az NVB azon indokolásával, hogy csak hivatkozott rá.
A Kúria döntése és jogi indokai
[9] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[10] A Kúria elsőként azt állapította meg, hogy a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége fennáll, mert a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A kérelmezőnek mint nyilvántartásba vett jelölő szervezetnek ugyanis érdeke fűződött ahhoz, hogy az önkormányzati választás kapcsán az érintett sajtótermékben szerepeljen.
I.
[11] A kérelmező a Ve. 2. § (1) bekezdése a) c) és e) pontjai megsértése kapcsán elsősorban a kiadó általa is elfogadott és aláírt kampányszabályzatának rendelkezéseire hivatkozott, mely szerint a Balatoni Krónikában a polgármester-jelöltek a kampány időszakában összesen egyszeri, féloldali megjelenési lehetőséget kapnak bemutatkozásra, programjuk ismertetésére. Ezzel szemben a Balatoni Krónika V. évfolyam 16. és 17. lapszámában több oldalon keresztül kizárólag az alpolgármester, a Fidesz-KDNP polgármester-jelöltje szerepelt.
[12] A Kúria elsőként abban a kérdésben foglalt állást, hogy alapozható-e önmagában a kiadó kampányszabályzatának be nem tartására a Ve. szerinti alapelvi sérelem.
[13] A kérdés megválaszolása során irányadónak tekintette a Kúria a Kvk.I.37.364/2014/5. számú végzésében a Választási Etikai Kódex kapcsán kifejtett azon álláspontját, mely szerint a Választási Etikai Kódex a magyar választási rendszer törvényi keretein kívül eső, állami eszközökkel nem védett, szokásjogi intézmény, mely nem képezheti alapját jogorvoslati kérelem elbírálásának. Az Etikai Kódex szabályainak megsértése csak a Ve. szabályainak sérelmével összefüggésben értelmezhető.
[14] A Kvk.I.37.441/2014/2.számú végzésében pedig arra mutatott rá, hogy "[a]z aláírt Etikai Kódex szabályainak más jogágak normáira való hivatkozással való be nem tartása nem értelmezhető akként, hogy az egyben a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének (Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja) megsértése is lenne.”
[15] A Kúria a korábbi álláspontját a kérelmező által hivatkozott „önkormányzati választás kampányszabályzata” tekintetében is fenntartja.
[16] Egyébiránt a Kúria a következőket jegyzi meg: a kampányszabályzat kimondja, hogy "az csak abban az esetben érvényes, amennyiben azt az érintett pártok, civil szervezetek vezetői, független jelöltek aláírásukkal ellátták” és az aláírt példányt a kiadóhoz eljuttatják. Az iratanyagban mindössze egy aláírás nélküli példány volt fellelhető, így nem bizonyított, hogy a szabályzatot a kérelmező elfogadta és az vele szemben is érvénybe lépett. Ha ez megállapítható lenne, a kampányszabályzat akkor sem önmagában, hanem csak a kifogásolt lapszám(ok) összerendelésével és a Ve. szabályainak alkalmazásával válik alkalmassá az állítólagos jogsérelem megvalósulását igazolni hivatott bizonyítékká. A jelen esetben a kampányszabályzat is éppen az NVB álláspontját erősíti meg a vonatkozásban, hogy a jogszabálysértés csak a Balatoni Krónika 17. lapszáma kapcsán vizsgálható. A szabályzat értelmében "a választási kampány időszakában a Balatoni Krónika 3 alkalommal jelenik meg: szeptember 13., szeptember 27., október 11. (Az augusztus 30-i megjelenés nem számít, mert annak a számnak a lapzártája augusztus 23.)” A 16. lapszám 2019. augusztus 30-án jelent meg, melyre a kérelmező ezen okból is alaptalanul hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében.
[17] Az NVB az irányadó joggyakorlatra hivatkozással helytállóan állapította meg, hogy a felperes azáltal, hogy a kifogásban nem jelölte meg a 16. lapszám kapcsán azokat a konkrét tartalmakat, amelyek alapján a megjelölt jogsértés bekövetkezése érdemben vizsgálható lenne, az elsőfokú választási bizottság határozata erre nézve megállapítást nem tartalmazhatott. A kifogást tevő félre nem érthetően határozta meg kifogásában, hogy a kiadó a Balatoni Krónika 17. számában mely magatartásával sértette meg a Ve. megjelölt alapelveit. A kifogásnak annak előterjesztésekor még nem volt tárgya a 2019. augusztus 30-i 16. lapszám, azt a kérelmező kizárólag a 17. számmal elkövetett jogsértést alátámasztó bizonyítékként csatolta be, így a fellebbezés elbírálása során az NVB – a Ve. 221. § (1) bekezdésére figyelemmel – a 16. lapszám tekintetében hivatalból nem vizsgálhatta a választási eljárás alapelveinek érvényesülését, már csak azért sem, mivel a lapzárta a kampányidőszak beálltát megelőző nap volt. A Kúria továbbá nyomatékkal hangsúlyozza, hogy sajtótermékkel kapcsolatos jogsérelem megjelölése esetén a sajtótermék azon konkrét tartalmait is nevesíteni kell, melyekkel a jogsértés összekapcsolható. A jogsértés a sajtótermék másik lapszámára már nem terjeszthető ki a fellebbezési, illetve a bírósági jogorvoslati eljárásban.
II.
[18] A fentiek kifejtése után a Kúria ugyancsak a 17. lapszám vonatkozásában vizsgálta a jelen ügy érdemi tárgyát, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) c) és e) pontjában megfogalmazott követelmények érvényesülését.
[19] A Kúria álláspontja szerint az első fokon eljárt Zala Megyei TVB és az NVB megfelelő terjedelemben rögzítették határozataik indokolásában a kifogás elbírálása körében irányadó tényállást, és abból a Ve. 2. § (1) bekezdés értelmezése tekintetében helyes jogkövetkeztetésre jutottak.
[20] Alaptalanul kifogásolta a kérelmező az alpolgármester aránytalanul túlzott mértékű megjelenítését, népszerűsítését a vizsgált lapszámban, ezért alapelvi sérelem nem volt megállapítható a következőkre figyelemmel.
[21] A kifogás tárgya egy konkrét sajtótermék egy meghatározott száma volt, az abban szereplő tartalmat kellett a kifogás elbírálása körében vizsgálat alá vonni. A Kúria hasonló tényállású ügyben már kifejtette, hogy "Míg a mozgóképből és a hangból álló médiaszolgáltatásokban közzétett médiatartalom műsorszámokból áll, addig nyomtatott sajtótermék esetén az egyes lapszámok cikkekből és képekből tevődnek össze. Ahogyan lineáris médiaszolgáltatás esetén egyes kiragadott műsorszámok általában nem alkalmasak a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértésének megállapítására, és az egymásra tekintettel közölt műsorszámokat fő szabály szerint együttesen kell értékelni, ugyanígy a nyomtatott sajtótermék esetében az egy lapszámot alkotó cikkek és képek összességét kell értékelni. Ezért egy nyomtatott sajtótermék esetében ugyanazon elv mentén vizsgálható a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme, ahogyan műsorszámok összessége esetén is. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy míg a lineáris médiaszolgáltatásokban folyamatosan kerülnek a műsorszámok közzétételre, addig a nyomtatott sajtótermékek időszakosan jelennek meg." (Kvk.III.37.236/2018/4.)
[22] A jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget [Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont] érintően a Kúria – egy önkormányzati lapban megjelent tartalom kapcsán – elvi jelleggel rögzítette, hogy „[a] választási kampány a jelölő szervezetek és jelöltek közötti verseny, amelynek kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, a választópolgárok meggyőződésének kialakítása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Így külső, objektív feltétel egyebek mellett az, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá azokhoz az eszközökhöz, alkalmazhassák azokat a technikákat, amelyek sikeresen és hatékonyan többszörözik meg kommunikációjuk meggyőző erejét.” (Kvk.IV.37.359/2014/2. sz. végzés, Kvk.I.37.394/2014/2. sz. végzés.)
[23] A felülvizsgálati eljárás során rendelkezésre állt a kifogásolt lapszám, melyet áttekintve osztotta a Kúria az NVB azon álláspontját, hogy a megjelenítések mindegyike a helyi közösség életét érintő eseményekről szóló olyan híradás, tudósítás, melyekben az alpolgármester szerepeltetése nem a képviselőjelölti minőségéhez, hanem a hivatalban lévő alpolgármesteri tisztségéhez, általános közéleti szerepléséhez kötődik. A 16 oldalas kiadványban 2 cikkben szerepel névvel és fényképpel, egy tájékoztató cikk pedig mindössze a nevét említi meg. A „nem jelölti” megjelentetése sem számát, sem módját tekintve nem éri el azt a szintet, amely felvetné a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség megbomlását, illetve annak látszatát, hogy a kifogásolt sajtótermékben a választási kampányban az önkormányzat az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel. Megállapítható, hogy a kifogásolt tartalmak egyike sem kapcsolódik az önkormányzati választásokhoz, az pedig jelen eljárásnak nem tárgya, hogy egyes közéleti eseményen az önkormányzat képviseletében a polgármester helyett miért az alpolgármester jelent meg. Sem maguk az alkalmak, sem pedig azoknak írásbeli összefoglalója nem utalt az alpolgármester jelölti minőségére, nem hozta összefüggésbe az eseményt a közelgő önkormányzati választással. Azt, hogy a kifogásolt cikkek száma és az alpolgármester nevesítése kampánytevékenységnek minősíthető, a kérelmező tárgyi ügyben is csak állította, de tartalmát illetően nem bizonyította, azt csak formálisan, a számbeli megjelenéssel próbálta igazolni, mely a Kúria joggyakorlatában önmagában elégtelen hivatkozás, mivel az önkormányzati munka és feladatok ellátása alpolgármesterként nem azonos a polgármesteri jelölti megjelenéssel.(Kvk.II.37.714/2018/2.)
[24] A már kifejtettek alapján a Kúria megállapította, hogy a sérelmezett lapszámban az alpolgármester szerepeltetésére volt ésszerű indok, e megjelenés a többi jelölthöz képest nem jelentett privilegizált szerepet, ezért az esélyegyenlőség Ve. 2. § (1) bekezdés a) c) és e) pontjában foglalt alapelvek nem sérültek. Erre figyelemmel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően helyben hagyta.
Záró rész
[25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – figyelemmel a Ve. 229. § (2) bekezdéséből következően alkalmazandó Knptv. 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[26] A Kúria az eljárási illetékről való rendelkezés során a Kp. 157.§ (7) bekezdésére is figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdésén keresztül alkalmazott Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései alapján és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján döntött, tekintetbe véve ugyanezen jogszabályi szakasz (2) és (3) bekezdését is. Mivel a kérelmező nem nyilatkozott a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállásáról, ezért az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti illetékmentesség jelen eljárásban nem illette meg. Az Itv. 45/A. § (5) bekezdése szerinti eljárási illetéket ezért a kérelmező viseli.
[27] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. szeptember 25.
Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke,
Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás s.k. bíró