A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.IV.37.958/2019/2.
A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró,
Dr. Dobó Viola bíró
A kérelmező: FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség
A kérelmező képviselője: Dr. Rébeli-Szabó Tamás ügyvéd
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Nemzeti Választási Bizottság 295/2019. számú határozata
Rendelkező rész
Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 295/2019. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Szentesi Polgári Szövetség Egyesület 2019. augusztus 21-én a Csongrád Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB) benyújtott, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól és a választási eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 20/2019. (VII. 30.) IM rendelet 7. melléklete szerinti P3-as formanyomtatványon kérte jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán. A TVB a Szentesi Polgári Szövetség Egyesületet a 16/2019. (VIII. 23.) számú határozatával jelölő szervezetként nyilvántartásba vette.
[2] A kérelmező 2019. augusztus 26-án fellebbezéssel élt a TVB határozatával szemben. Az érintettség indokolásaként jelölő szervezeti minőségére hivatkozott. Álláspontja szerint az, hogy a TVB a támadott határozattal a kérelmezőhöz hasonló nevű és emblémájú szervezetet vett nyilvántartásba hátrányosan befolyásolja az érdekeit. Jogsértésként a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontját, a 3. § 3. pont c) alpontját, a 132. §-t, a 133. § (2) bekezdését és a 134. §-át jelölte meg. A „Szentesi Polgári Szövetség Egyesület” jogelődje az „Árvácskák Mindenkiért Egyesület” a közgyűlését 2019. július 12-én tartotta meg. Ezen fogadta el az új elnökségét és alapszabályát, a létesítő okirat kelte pedig 2019. augusztus 5. volt. Az alapszabály változása következtében a kérelmező szerint az egyesület politikai tevékenységet gyakorlóvá vált, holott ezt megelőzően az Árvácska Mindenkiért Egyesület általános civil szervezet volt, politikai tevékenységtől mentesen működött. A Szentesi Polgári Szövetség Egyesület a választás kitűzésekor eszerint nem szerepelt jogerősen a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában, ekként pedig nem is lehetett volna nyilvántartásba venni azt jelölő szervezetként.
[3] A kérelmező álláspontja szerint azért is törvénysértő a TVB döntése, mert a jelölő szervezetek nyilvántartásában már szereplő FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség szentesi jelöltjei vonatkozásában megtévesztő a Szentesi Polgári Szövetség neve, a rövidített neveként alkalmazott teljes neve, valamint logója is.
[4] A kérelmező fellebbezéséhez csatolt egy dokumentumot, amelyben Vidovicsné Szabó Tünde a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében úgy nyilatkozott, hogy a szervezeteknek a TVB határozata ellen benyújtott fellebbezéséhez kapcsolódóan, a képviseleti jogát igazoló meghatalmazás „leadásra került a jegyzőnél Szegeden, melyet Kubatov Gábor adott részére”. A Csongrád Megyei Területi Választási Iroda (a továbbiakban: TVI) a fellebbezés felterjesztése során megküldte a Vidovicsné Szabó Tünde részére a TVI-nél leadott meghatalmazást.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
[5] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 295/2019. számú határozatával a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az NVB megállapította, hogy a fellebbezést a Nemzeti Választási Bizottság által a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet, a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség nyújtotta be. A fellebbezés adatai szerint a másodfokú eljárásban a jelölő szervezetet Vidovicsné Szabó Tünde képviseli. A fellebbezéshez csatolt dokumentum szerint nevezett a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség képviseletére a Kubatov Gábortól kapott meghatalmazás alapján jogosult, amely a fellebbezést megelőzően leadásra került a választási szerveknél. A TVI a fellebbezés felterjesztése során megküldött, egy dr. Kerényi Jánostól származó, 2019. augusztus 19-én kelt meghatalmazást, amelyen meghatalmazottként Csongrád megyére kiterjedő illetékességgel Vidovicsné Szabó Tünde szerepel. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy Vidovicsné Szabó Tünde jogosult-e a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség képviseletére.
[6] A civil szervezetek közhiteles nyilvántartásának adatai szerint Vidovicsné Szabó Tünde nem törvényes képviselője FIDESZ – Magyar Polgári Szövetségnek. Ezt követően a Nemzeti Választási Bizottság a választási informatikai rendszer adatait vizsgálta, tekintettel arra, hogy a Ve. 4. melléklete szerint az tartalmazza a jelölő szervezet által meghatalmazott személyeket. A FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt törvényes képviselői a Ve. 3. § (1) bekezdés 7. pontjában foglaltaknak megfelelően, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 325. § (1) bekezdése szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazták Kubatov Gábort, hogy a jelölő szervezetek nevében területi korlátozás nélkül a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán teljes jogkörrel eljárjon. Kubatov Gábor a Ve. 3. § (1) bekezdés 7. pontjának megfelelő meghatalmazásban a két jelölő szervezettől kapott képviseleti jogát tovább delegálta többek között dr. Kerényi Jánosra, oly módon, hogy nevezett a jelölő szervezetek képviseletére Bács-Kiskun megye, Békés megye és Csongrád megye területén jogosult. Mindezek alapján megállapítható, hogy dr. Kerényi János jogosult a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség képviseletére Csongrád megyében.
[7] A fellebbezéshez felterjesztett iratok szerint dr. Kerényi János képviseleti jogát szintén tovább kívánta delegálni kizárólag Csongrád megye tekintetében Vidovicsné Szabó Tünde részére. A meghatalmazáson szerepelnek a meghatalmazó személyes adatai (név, személyi azonosító, lakcím) és a meghatalmazott személyes adatai, az illetékességre vonatkozó korlátozás, valamint 2 tanú neve, lakcíme és aláírása, valamint a meghatalmazás érvényességére vonatkozó rendelkezés. A meghatalmazáson azonban nem került feltüntetésre, hogy dr. Kerényi János, mely jelölő szervezet, illetve szervezetek tekintetében gyakorolt képviseleti jogát ruházza tovább Vidovicsné Szabó Tündére. A Bizottság álláspontja szerint mivel a meghatalmazás nem tartalmazza, hogy a meghatalmazott mely jelölő szervezet, illetve jelölő szervezetek képviseletére jogosult, az nem felel meg a Ve. 3. § (1) bekezdés 7. pontjában írtaknak, ennél fogva Vidovicsné Szabó Tünde nem volt jogosult a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség képviseletére és annak nevében fellebbezés előterjesztésére.
[8] A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be. Tekintettel arra, hogy a fellebbezés iratai szerint Vidovicsné Szabó Tünde szabályos meghatalmazás hiányában nem volt jogosult a fellebbezési eljárás során a fellebbezést benyújtó jelölő szervezet képviseletére, ezért az általa benyújtott jogorvoslati kérelmet, mint nem az arra jogosulttól származót a Bizottság a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
A felülvizsgálati kérelem
[9] A kérelmező az NVB határozatának felülvizsgálatát kérte azzal, hogy a Kúria azt helyezze hatályon kívül, és változtassa meg.
[10] A kérelmező a Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettség alátámasztásaként a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán történő jelölő szervezetkénti nyilvántartásba vételre hivatkozott, valamint arra, hogy a jelölő szervezet ugyanazon választókerületben kíván jelöltet állítani, ahol a Szentesi Polgári Szövetség is szeretné kifejteni működését.
[11] A kérelmező kijelentette, hogy a dr. Kerényi János által adott meghatalmazás a TVB részére leadásra került, azt befogadták hiánypótlási felhívás nélkül. Dr. Kerényi Jánost Kubatov Gábor pártigazgató hatalmazta meg, akinek az általános meghatalmazása rögzítésre is került a választási informatikai rendszerben. Dr. Kerényi János a nevére szóló meghatalmazás alapján adott újabb meghatalmazást a kérelmező képviselője részére. Álláspontja szerint a dr. Kerényi János részére adott 3 megyére vonatkozó meghatalmazás alapján Vidovicsné Szabó Tünde részére adott meghatalmazás nyilvánvalóan Csongrád megyére történő leszűkítése a Kubatov Gábortól kapott meghatalmazáson alapulhatott kizárólagosan, így az arra is lett alapozva. Mellékeltek két meghatalmazást is a fellebbezéshez.
A Kúria döntése és jogi indokai
[12] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[13] A Kúria a kérelmező érintettségét az ügyben elfogadta a felülvizsgálati kérelemben kifejtettek szerint.
[14] A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kérelmező képviseleti jogosultsága a fellebbezési eljárásban megállt-e.
[15] A fellebbezéshez felterjesztett iratok szerint dr. Kerényi János képviseleti jogát tovább kívánta delegálni kizárólag Csongrád megye tekintetében Vidovicsné Szabó Tünde részére. A meghatalmazáson azonban nem került feltüntetésre, hogy dr. Kerényi János, mely jelölő szervezet, illetve szervezetek tekintetében gyakorolt képviseleti jogát ruházza tovább Vidovicsné Szabó Tündére. A Kúriának az NVB-vel egyező álláspontja szerint, mivel a fellebbezési eljárásban a meghatalmazás nem tartalmazza, hogy a meghatalmazott mely jelölő szervezet, illetve jelölő szervezetek képviseletére jogosult, az nem felel meg a Ve. 3. § (1) bekezdés 7. pontjában írtaknak, ennél fogva Vidovicsné Szabó Tünde nem volt jogosult a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség képviseletére és annak nevében fellebbezés előterjesztésére.
[16] A Ve. 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerint a meghatalmazott a közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező személy. A képviseletre vonatkozó általános szabályokat Ve.-n túl a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) tartalmazza. A Ptk. 6:11. §-a határozza meg a képviselet fogalmát, amely szerint a Ptk. eltérő rendelkezése hiányában más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat. A Ptk. 6:15. §-a rendelkezik a meghatalmazásról, amelynek (1)–(3) bekezdései szerint a meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz, vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni.
[17] A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. A jelölő szervezet megnevezése mellőzhetetlen.
[18] A jelen felülvizsgálati eljárásban becsatolt meghatalmazásnak az elsőfokú eljárásra – visszamenőlegesen – hatálya nincsen, hiszen az akkori jogellenességet ez a körülmény nyilvánvalóan nem orvosolja. A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság határozatát a határozat meghozatalakor fennálló tények és jogszabályok alapján vizsgálja felül. Az ügy irataiból megállapítható – de a felülvizsgálati kérelem sem cáfolta –, hogy a határozat meghozatalakor a csatolt meghatalmazáson a meghatalmazott neve nem szerepelt.
[19] A Kúria minderre való tekintettel, a hatásköre gyakorlására jelen ügykörben irányadó Ve. 231. § (5) bekezdése a) pontjára figyelemmel, az NVB 295/2019. számú határozatát helybenhagyta.
Záró rész
[20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – figyelemmel a Ve. 229. § (2) bekezdéséből következően alkalmazandó Knptv. 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[21] A Kúria az eljárási illetékről való rendelkezés során a Kp. 157.§ (7) bekezdésére is figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdésén keresztül alkalmazott Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései alapján és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján döntött, tekintetbe véve ugyanezen jogszabályi szakasz (2) és (3) bekezdését is. Mivel a kérelmező nem nyilatkozott a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállásáról, ezért az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti illetékmentesség jelen eljárásban nem illette meg. Az Itv. 45/A. § (5) bekezdése szerinti eljárási illetéket ezért a kérelmező viseli.
[22] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. szeptember 4.
Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke,
Dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró,
Dr. Dobó Viola s. k. bíró