Kvk.IV.37.610/2019/3. számú határozat

A Kúria
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.IV.37.610/2019/3.

A tanács tagjai:     Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró,
                             Dr. Dobó Viola bíró

A kérelmező: T. B.

A kérelmező képviselője: Dr. Czudar Balázs ügyvéd

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Nemzeti Választási Bizottság 101/2019. számú határozata

Rendelkező rész

Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 101/2019. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra  – 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmező 2019. május 7-én 15 óra 57 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjának és 153. § (1) bekezdésének megsértése miatt.

[2] Kifogásában előadta, hogy 2019. május 6-án a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) részére a Ve. 153. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a névjegyzékből történő adatszolgáltatásra irányuló kérelmet terjesztett elő, mely a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét tartalmazó adatok igénylésére irányult. Az igénylést mint a Magyar Szocialista Párt és a Párbeszéd Magyarországért Párt jelölő szervezetek által az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán állított lista első helyén szereplő jelölti minőségében nyújtotta be. Az igénylése mellékleteként 149.000 Ft adatszolgáltatási díjnak a Nemzeti Választási Iroda pénzforgalmi számlaszámára való megfizetését igazoló bizonylatot is küldött. Ezzel álláspontja szerint a névjegyzékből való adatszolgáltatással összefüggő valamennyi törvényi feltételt teljesítette.

[3] Előadta továbbá, hogy az NVI munkatársa 2019. május 7-én elektronikus levelében arról tájékoztatta, hogy bár az igazolt adatszolgáltatási díj megfizetését megerősítik, azonban az NVI álláspontja szerint további 2.980.000 Ft díj megfizetése szükséges ahhoz, hogy az igénylést teljesíteni tudják. Rögzíti, az igénylése teljesítését elutasító válasz indokolást egyebekben nem tartalmazott.

[4] Véleménye szerint az NVI jogértelmezése arra a megszorító eredményre vezet, hogy az Európai Parlament tagjainak választási eljárása során a névjegyzékből való adatszolgáltatást kizárólag a Ve. 153. § (1) bekezdés b) pontja alapján a jelölő szervezetek igényelhetnek, noha erre való utalást a Ve. különös rendelkezései sem tartalmaznak. Álláspontja szerint a jogalkotó az Európai Parlament tagjainak választásán is lehetővé tette a jelölt számára a névjegyzékből való adatszolgáltatás iránti igénylés jogát, hiszen ezen eljárás során is alkalmazni kell a Ve. 153. § (1) bekezdés a) pontját. Kifejti, hogy az NVI-nek nincs mérlegelési joga, a konkrét rendelkezés rendeltetése az, hogy ellenőrizze, hogy az összeget befizették-e vagy sem. Tekintettel arra, hogy a kérelmet jelöltként nyújtotta be, így rá a jelöltek által megfizetendő rendelkezések vonatkoznak. Az NVI tevékenysége ezért a kérelmező szerint továbbá a Ve. 2. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is sérti. Álláspontjának alátámasztása érdekében hivatkozott a Ve. kommentárjára is.

[5] Mindezek alapján a kérelmező kérte a hivatkozott jogsértések megállapítását és az NVI eltiltását a további jogsértéstől.


Az NVB határozata

[6] Az NVB a kifogást 2019. május 10-én kelt 101/2019. számú határozatával (a továbbiakban: határozat) a Ve. 220. §-a alapján elutasította.

[7] A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjával összefüggésben az NVB a következőket állapította meg. Az NVI honlapján közzétett tájékoztatóból egyértelműen kiderül, hogy az NVI következetesen, a 2014. évi általános választások óta képviseli azon jogi álláspontot, hogy az Európai Parlament tagjainak választásán a névjegyzéki adatszolgáltatás teljesítésének jogalapja a Ve. 153. § (1) bekezdés b) pontja, annak igénylésére kizárólag a jogerős listát állító jelölő szervezet jogosult, amelynek vitatása eddig nem merült fel egy jelölő szervezet részéről sem. Ezzel az állásponttal a kérelmezőnek az adatszolgáltatási kérelme benyújtása előtt tisztában kellett lennie. Mivel a jelölő szervezet e jogi álláspontot korábban nem vitatta, az adatszolgáltatási kérés befogadása során az NVI okkal feltételezhette, hogy a kérelmező tévedés folytán jelölt meg eltérő jogszabályhelyet, továbbá fizetett meg alacsonyabb összegű díjat.

[8] Az NVB megállapítása szerint az NVI jelen ügyben telefonon, illetve elektronikus úton tartotta a kapcsolatot a jelölő szervezet munkatársaival, adott nekik tájékoztatást több ízben az adatigénylés folyamatáról, az adatszolgáltatási díj teljesítéséről. Ennek során a jelölő szervezet munkatársai egyszer sem jelezték a jogi álláspontok különbözőségét, további tájékoztatást nem kértek. Az ügy két szereplője közül a jelölő szervezetnek volt egyértelmű tudomása e jogértelmezési különbségről, de ennek nyilvánvalóvá tétele és feloldása érdekében semmit nem tett. Mindezek alapján az NVI eljárása a jóhiszeműség követelményének mindenben megfelelt, ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának megsértésére vonatkozó kifogás nem alapos.

[9] A Ve. 153. § (1) bekezdés a) pontjának megsértésére vonatkozó kérelmezői állítással összefüggésben az NVB rögzítette, hogy az egyes választástípusokra vonatkozó külön szabályozás hiányában a Ve. 153-155. § rendelkezéseit kell alkalmazni valamennyi választás, így az európai parlamenti választás esetében is. A korábbi szabályozáshoz képest a Ve. szűkítette az adatszolgáltatás igénylésére jogosult szervezetek körét, hiszen nem az összes jelölő szervezet, hanem csak a listát állítók vonatkozásában teszi ezt lehetővé. További változás, hogy az adatszolgáltatási díj tekintetében már különbséget tesz a törvény az igénylő vonatkozásában.

[10] Az NVB szerint már az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: EPvjt.) 2. § és 7. §-ának rendelkezéseiből is következik, hogy az európai parlamenti választáson csak egyetlen választókerület van, ahol listák versengenek egymással, vagyis a jelölt fogalmilag csak a lista részeként értelmezhető. A Ve. 132. §-a szerinti nyilvántartásba vétel tehát listás választás esetében alapvetően a lista nyilvántartásba vételére vonatkozó követelmény, és a jelöltnek az ehhez tapadó nyilvántartásba vétele nem értelmezhető a Ve. 153. § (1) bekezdés a) pontja szerinti önálló nyilvántartásba vételi aktusként. Ezzel összhangban nem értelmezhető a névjegyzéki adatok kizárólag a jelölt és nem a jelölő szervezet általi felhasználása, hiszen a választópolgárok nem jelöltekre, hanem listákra szavazhatnak, azaz az általuk kifejtett kampány csak a lista, illetve a listát állító jelölő szervezet melletti kampánytevékenységként értelmezhető, e szervezetnek tudható be. A kifogásban rögzített értelmezés szerint az azonos mértékű adattartalom és területi kiterjedtség mellett pusztán az igénylő személye döntené el, hogy az adatszolgáltatási díj egy több milliós tétel, vagy annak töredéke lenne. Egy ilyen értelmezés teljesen ésszerűtlenül és egyben diszkriminatív módon különböztetné meg a jelölő szervezeteket a listán szereplő jelöltekhez képest, megsértve ezzel az Alaptörvény XV. cikkét.

[11] A kérelmező által kifejtett értelmezés esetén a Ve. 153. § (1) bekezdés b) pontja a 154. § (2) bekezdésére tekintettel teljesen kiüresedne, hiszen ha egyetlen listás képviselő a teljes listás választókerületre vonatkozóan 149 000 forintért megkaphatja a teljes névjegyzéket, nem lenne értelme, hogy a jelölő szervezet ezen összeg többszöröséért igényelje az adatszolgáltatást.

[12] Az NVB megjegyezte továbbá, hogy a szabályozás változatlansága mellett korábban sem maga a kérelmező, sem más listát állító jelölő szervezet, illetve azon szereplő jelölt nem vitatta a listát állító jelölő szervezetekre vonatkozó szabályozást, valamint az NVI adatszolgáltatásra és annak díjára vonatkozó, a Ve. 153. és 154. §-án alapuló gyakorlatát.

[13] Az NVB szerint a vonatkozó rendelkezések logikai értelmezése, valamint a Ve.-nek az Alaptörvénnyel konform, a józan észnek és a közjónak megfelelő értelmezése alapján az európai parlamenti választás során a névjegyzéki adatszolgáltatást csak a jogerősen listát állító jelölő szervezet igényelhet, a listán szereplő jelölt önállóan nem. Az NVI helyesen értelmezte a Ve. 153. és 154. §-át, amikor a névjegyzéki adatszolgáltatás teljesítését a minimálbér huszonegyszeresének megfelelő összegű adatszolgáltatási díj megfizetéséhez kötötte. A kérelmező által levezetett jogértelmezés a listát állító jelölő szervezet magasabb összegű díjfizetési kötelezettségének megkerülését célozza. Mindezek alapján az NVB szerint a kifogás a Ve. 153. § (1) bekezdés a) pontjának megsértése tekintetében sem alapos.

A felülvizsgálati kérelem

[14] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja szerint kérte a Kúriától a határozat megváltoztatását akként, hogy a kifogásnak adjon helyt, továbbá állapítsa meg, hogy az NVI megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, valamint a Ve. 153. § (1) bekezdés a) pontját. A kérelmező szerint az NVB határozata jogszabálysértő, valamint a bizonyítékok téves értékelésének eredménye.

[15] A határozat sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. Az NVI a kérelmező számára érdemi felvilágosítást nem adott, csupán a jelölő szervezetek adatigénylésével kapcsolatos információs felületet ajánlotta a kérelmező figyelmébe. Az NVI nem hivatkozott arra, hogy felfogása szerint a Kérelmező tévesen élt jogszabályi hivatkozással, sem egyéb olyan körülményre, amely arra utalt volna, hogy a Kérelmező tévedését vélte volna felfedezni. Éppen ezért megalapozatlanok az NVB határozatának ezzel összefüggésben (a [11] pontjában) tett megállapításai.

[16] Az NVI által megküldött, http://www.valasztas.hu/nevjegyzeki-adatok-igenylese linken elérhető honlap csupán a jelölő szervezetek adatigénylésével kapcsolatos információkat tartalmazza, azonban nem rendelkezik arról, hogy az NVI jogi álláspontja értelmében kizárólag a jelölő szervezetek élhetnek az adatszolgáltatás jogával, ilyen állásfoglalás a tájékoztatásból nem derül ki. Éppen ezért megalapozatlan az NVB határozatában foglalt, a kérelmezővel szemben elvárt azon magatartás, miszerint tisztában kellett volna lennie az NVI korlátozó jellegű jogi álláspontjáról.

[17] Az NVI semmilyen, téves jogértelmezésre való figyelemfelhívást a kérelmező részére nem jelzett, ezért a kérelmező alappal bízott abban, hogy jogértelmezése helyes. Az NVI az igénylést követően sem hivatkozott téves jogértelmezésre, csupán annyit közölt a Kérelmezővel, hogy a benyújtott igénylése alapján további 2.980.000 Ft adatszolgáltatási díjat is meg kell fizetnie a már teljesített 149.000 Ft-on felül, de ennek okát nem indokolta levelében. Az NVI önkényesen minősítette át a kérelmező Ve. 153. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelő, jelölti minőségében megtett adatigénylését a Ve. 153. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a jelölő szervezetekre vonatkozó szabályok alá tartozónak.

[18] A határozat megvalósítja továbbá a kérelem szerint a jelöltet megillető, a Ve. 153. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatigényléshez fűződő jog sérelmét is. Az NVB határozatában foglalt jogértelmezés arra a megszorító eredményre vezet, hogy az Európai Parlament tagjainak választási eljárása során a névjegyzékből való adatszolgáltatást kizárólag a jelölő szervezetek igényelhetnek a Ve. 153. § (1) bekezdés b) pontja alapján, noha erre való utalást a Ve. különös rendelkezései sem tartalmaznak. A Ve. 331. § (1) bekezdése értelmében az Európai Parlament tagjainak választási eljárására a Ve. – 153. §-ának egészét is magában foglaló – VIII. Fejezetét is alkalmazni kell, annak vonatkozásában eltérő rendelkezést a Ve. XVI. Fejezete nem tartalmaz. Vagyis alappal következtetett kérelmező arra, hogy a jogalkotó az Európai Parlament tagjainak választási eljárásában is lehetővé tette a jelölt számára a névjegyzékből való adatszolgáltatás iránti igénylés jogát, hiszen ezen eljárás során is alkalmazni kell a Ve. 153. § (1) bekezdés a) pontját. Az NVB határozata egy ponton sem hivatkozott a Ve. olyan rendelkezésére, mely kizárja a választási eljárásban a Ve. 153. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásának lehetőségét. Álláspontjának alátámasztása érdekében hivatkozott a Ve. hivatalos kommentárjára, valamint a Kúria a Kvk.I.37.513/2019/2. számú határozatára is.

[19] Az NVB határozata contra legem álláspontot foglalt el akkor, amikor a Ve. 153. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jelölt fogalmát egyéni választókerületi jelöltre redukálta. A kérelmező szerint Ve. minden, választókerülettel érintett jelölt vonatkozásában biztosítja az adatigénylés jogát, márpedig az EPvjt 2. § (2) bekezdése választókerületen alapuló választási rendszerről szól, mely szerint Magyarország területe képezi a választás választókerületét. Az NVB határozata megbontja a Ve. által egységesen használt jelölti definíciót és az ahhoz kapcsolódó jogállást.

[20] Az NVB határozatának [28] pontjában foglalt megállapítás, mely szerint a kérelmező értelmezése alapján egyetlen listás képviselő a teljes listás választókerületre vonatkozóan 149 000 forintért megkaphatja a teljes névjegyzéket, megalapozatlan. Az adatok felhasználására vonatkozó Ve. 155. § (1) bekezdése képezi a korlátot és adja értelmét a díjtételek közötti különbségtételnek.

[21] Tévesek továbbá az NVB azon megállapításai is, mely szerint a jelöltek által kifejtett kampány csak a lista, illetve a listát állító jelölő szervezet melletti kampánytevékenységként értelmezhető. Ezen álláspontot feltéve egyértelműen sérülne a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség választási elve. A Ve. VIII. Fejezete nem tesz különbséget a jelölt és jelölő szervezet kampánya között, nem korlátozza a jelölt kampányoláshoz fűződő jogát arra, hogy azt kizárólag a jelölő szervezete melletti kampánytevékenységként végezheti. Sőt a gyakorlatban egy-egy képviselőjelölt önálló, saját nevében végzett kampánytevékenysége a meghatározó, amit a kérelmező konkrét példákat dokumentálva mellékletként kérelmében be is mutatott.

[22] A Nemzeti Választási Iroda a kifogás által tevékenysége érintettsége okán tájékoztatta a Kúriát, hogy eljárás során a kérelmezővel folyamatosan együttműködött, ezért jóhiszeműsége nem vonható kétségbe.

A Kúria döntése és jogi indokai

[23] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.

[24] A Kúria elsőként azt állapította meg, hogy a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége fennáll, mert a kérelmezőnek mint az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán nyilvántartásba vett jelölő szervezet által állított lista első helyén szereplő jelöltnek saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat.

[25] A Ve. 153. §  (1) bekezdése szerint a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét – a 89. § rendelkezéseire is figyelemmel –  [a)] a jelölt kérésére – az érintett választókerületre kiterjedően – a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási iroda, [b)] a listát állító jelölő szervezet kérésére – a jelölő szervezet által megjelölt választókerületekre kiterjedően – a Nemzeti Választási Iroda öt napon belül, de legkorábban a (…) nyilvántartásba vételük jogerőre emelkedését követően átadja.

[26] A jelen ügyben vitatott (1) bekezdés a) pontja szerinti adatigényléshez fűződő jog kérdését illetően az „érintett választókerület” és a „jelölt” fogalmának az Európai Parlament képviselőinek választása során a következő jogértelmezés adható.

[27] Az EPvjt. 2.§ (2) bekezdése alapján az Európai Parlament képviselőinek választásán Magyarország területe egy választókerületet alkot. A fentiek szerinti „érintett választókerület”, egyetlenkét ezen a választáson, tehát ez.

[28] Az EPvjt. 5. § (1) bekezdése szerint az Európai Parlament képviselőinek választásán listát a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint bejegyzett pártok állíthatnak. Két vagy több párt közös listát is állíthat. Ugyanaz a párt csak egy – önálló vagy közös – listát állíthat. A listán a jelöltek a párt (pártok) által bejelentett sorrendben szerepelnek. A 6. § szerint a választópolgár csak egy listán szerepelhet jelöltként. A 9. § szerint a listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz. Eszerint az Európai Parlament képviselőinek választásán a listán szereplők (a) jelöltek.

[29] Az NVB érvelése szerint „az európai parlamenti választáson csak egyetlen választókerület van, ahol listák versengenek egymással, vagyis a jelölt fogalmilag csak a lista részeként értelmezhető” és „a kifogásban rögzített értelmezés szerint az azonos mértékű adattartalom és területi kiterjedtség mellett pusztán az igénylő személye döntené el, hogy az adatszolgáltatási díj egy több milliós tétel, vagy annak töredéke lenne”, vagyis ezen utóbbi értelmezés mentén a Ve. 153. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, jelölőszervezet általi igénylés tartalmilag kiürülne.

[30] Ha viszont ebből indulunk ki, azaz a jelölt önállóan tényleg nem lenne értelmezhető a tisztán listás választás esetén, akkor a Kúria szerint kétségtelenül a hivatkozott 153. § másik, azaz a) pontja ürül ki, azaz a jelölt nem kérhetne egyáltalán adatokat. Az NVB valóban erre jut, ezt azonban már megengedhetőnek tartva, egyúttal kisegítve a szabályozást, mikor is határozata [30] pontjában maga mondja ki, hogy „az európai parlamenti választás során a névjegyzéki adatszolgáltatást csak a jogerősen listát állító jelölő szervezet igényelhet, a listán szereplő jelölt önállóan nem”.

[31] A Ve. szerinti kétféle igénylés vonzata azonban különböző, amit a Ve. 154. §-a rögzít. Eszerint a 153. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a jelölt igazolja a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének megfelelő összegű adatszolgáltatási díjnak az NVI számlájára történt befizetését. A 153. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a listát állító jelölő szervezet igazolja a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének megfelelő összegű adatszolgáltatási díjnak a listás választókerületben megválasztható képviselők száma szerinti befizetését az NVI számlájára.

[32] Az NVB érvelésében ([30] pont) fölmerült, hogy a kérelmező igénye pusztán ezen elszámolási szabály megkerülését szolgálja. A kérelmező ezzel szembeni hivatkozása, hogy a Ve. 155. § (1) bekezdése szerint az adatszolgáltatás adatait kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni, egyéb célú felhasználásuk, másolásuk, harmadik személynek történő átadásuk tilos. A Kúria szerint is az utóbbi fordulat a felhasználói lehetőséget differenciálja, azaz adott jelölt adatigénylése nem váltja ki a jelölőszervezet adatigénylését. Azonos joghatást elvileg az adott lista összes jelöltjének egyedi igénylése sem váltana ki – hiszen egyikük sem oszthatja meg adatait a harmadik személynek minősülő jelölő szervezettel.

[33] Az NVB azon érvei vonatkozásában pedig, hogy lista esetén a rajta szereplő jelölt ne folytathatna önálló kampányt, a Kúria a kérelmező fölhozott létező példáit listavezetőkre, vagy ennek hiányában a listán szereplő ismert személyekre nézve relevánsnak tartja.

[34] Mindebből következően tehát lista esetén is van jelentősége a listaállító jelölőszervezet és a listán szereplő jelöltek szerepe megkülönböztetésének.

[35] Kétségtelen azonban az is, hogy az adatszolgáltatás tekintetében a listán szereplő jelölt és a jelölőszervezet érdekeltsége érvényesítése közötti merev határvonal meghúzhatósága (vagyis a listán szereplő jelölt adatfelhasználásának elhatárolása a listaállító jelölőszervezetétől) kétséges, hiszen a Ve. és az EPvjt. az ezek szerint szükségesnek mutatkozó differenciálásra nem tartalmaz szabályt.

[36] Tekintettel erre a jogi szabályozási helyzetre, valamint az Alaptörvény NVB által hivatkozott értelmező (28.) cikkére, az NVB jogértelmezése nem contra legem jogértelmezés.

[37] A Kúria a kérelmező másik hivatkozását a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelmére nem tartja megalapozottnak, figyelemmel a választások eddigi gyakorlatára és benne az NVI szerepére.

[38] A Kúria hatásköre gyakorlására az ebben a tekintetben irányadó Ve. 231. § (5) bekezdése a) pontja alapján mindezekre figyelemmel ezért az NVB határozata helybenhagyásának van helye.

Záró rész

[39] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – figyelemmel a Ve. 229. § (2) bekezdéséből következően alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[40] A Kúria az eljárási illetékről való rendelkezés során a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően figyelemmel volt a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésére. A Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján fizetendő eljárási illetéket a kérelmező viseli.

[41] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. május 15.

Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke,
Dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró,
Dr. Dobó Viola s. k. bíró