A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.IV.37.609/2019/3.
A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás bíró
A kérelmező: Magyar Szocialista Párt
A kérelmező képviselője: Steiner és Kuthán Ügyvédi Iroda
(ügyintéző: dr. Kuthán Viktória ügyvéd)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Nemzeti Választási Bizottság 96/2019.1 számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria Nemzeti Választási Bizottság 96/2019.2 számú határozatát helybenhagyja.
A le nem rótt 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Kérelmező 2019. május 2-án 15 óra 27 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján. Kifogásában előadta, hogy Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának hivatalos hetilapja 2019. április 17-én és 29-én, XXVII. évfolyam 14. illetve 15. számként kiadott példányaiban (a továbbiakban: sajtótermék) a választáson induló jelölő szervezetek képviselői közül csak Kocsis Máté FIDESZ-es országgyűlési képviselő szerepelt, mely ellentétes a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség követelményével.
[2] Fentiek alapján kérte, hogy az FVB a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerint állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a jogsértőt tiltsa el a további jogsértéstől, valamint a Ve. 152. § (1) bekezdés b) pontja alapján kötelezze a médiatartalom-szolgáltatót, hogy a legközelebbi számban, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé határozatának rendelkező részét, továbbá a Ve. 152. § (2) és (3) bekezdései alapján szabjon ki bírságot.
[3] Az FVB 15/2019. (V. 2.) számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott és megállapította, hogy a Budapest VIII. kerületi Önkormányzat ingyenes Józsefváros című lapja megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvet. Kötelezte a jogsértőt, hogy határozata rendelkező részét a következő lapszámban a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé. A kifogást egyebekben elutasította, mert a bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak.
[4] Kérelmező az FVB határozata ellen fellebbezését nyújtott be, melyben a döntés jogellenességet megállapító részében egyetértett, mindössze a bírság kiszabása iránti kérelem elutasítását kifogásolta. Álláspontja szerint az FVB a határozatának meghozatala során tévesen mérlegelt és a Ve. 43. § (4) bekezdése ütköző módon nem vette figyelembe az általa hivatalból ismert tényt, miszerint a Nemzeti Választási Bizottság 602/2018. számú határozatában a Józsefváros című lap 2018. március 21-i lapszámának tartalma miatt a J. K. N. Zrt.-t a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése miatt 138.000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezte, mely határozatát a Kúria a Kvk.I.37.416/2018/3. számú végzésével helybenhagyta.
[5] Kifejtette a kérelmező, hogy az FVB jogellenesen alkalmazta a Ve. 152. § (2) bekezdését és a Ve. 219. § (1) bekezdését is. Álláspontja szerint köztudomású tény, hogy Józsefváros című önkormányzati időszaki lapnak tudatosan olyan a szerkesztése, hogy abban csak a FIDESZ jelölő szervezet jelenik meg. A jogsértés ismétlődő jellegére és arra a tényre is figyelemmel, hogy a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt, kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján részben változtassa meg az FVB határozatát és a kifogásnak teljes körűen helyt adva a Ve. 152. § (2) és (3) bekezdése alapján a legmagasabb összegű bírságot szabja ki.
[6] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 96/2019. számú határozatában a Fővárosi Választási Bizottság 15/2019. (V. 2.) számú határozatát helybenhagyta. Az NVB kifejtette, hogy a Ve.152. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése irányadó, amely kógens rendelkezések alapján amennyiben a választási bizottság helyt ad a jogorvoslati kérelemnek, kötelezi a médiatartalom-szolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét tegye közzé. Ugyanakkor a választási bizottság az általános rendelkezésekkel összhangban bírságot kizárólag mérlegelési jogkörében eljárva szabhat ki. A választási bizottságot a kifogásban megjelölt, szankció típusára vonatkozó kérelem nem köti. Utalt az NVB a Kúria Kvk.II.38.037/2014/3. számú végzésére, melyben foglaltak szerint a választási bizottság a bírság meghatározásakor más médiaszolgáltatóval szemben akár hasonló jogsértés miatt alkalmazott bírságokat nem köteles figyelembe venni. Az alkalmazott szankciónak a jogsértéssel kell adekvátnak lennie, amelyet az egyedi jogsértés lényeges jellemzőinek okszerű és logikus értékelésén alapulva állapít meg a választási szerv.
[7] Megállapította, hogy az FVB a Ve. 152. § (2) bekezdésében és a 218. § (1) bekezdésében rögzített elégséges indokolási kötelezettségének nem tett eleget, amikor a bírság mellőzéséről döntött.
[8] Az NVB e jogsértés orvoslása körében elsőként azt rögzítette, hogy a korábbi választási eljárás során megállapított jogsértések és az azok kapcsán megállapított jogkövetkezmények nem értékelhetők a jogsértés ismétlődő jellegének igazolásaként. Ellenkező esetben az NVB szerint "ez arra vezetne, hogy az egyes jelölő szervezetek korábbi választási kampányában, így akár az időközi választások során okozott jogsértései miatt kiszabott bírságok is kötelezően értékelendők lennének adott jelölő szervezetek terhére, amely adott esetben a maximális mértékű bírság kiszabását tenné lehetővé az aktuális választási eljárásban elkövetett első jogsértés esetén."
[9] Az NVB a döntés meghozatala során azt is értékelte, hogy a kifogásolt tartalom nem országos terjesztésű sajtótermékben jelent meg, valamint a jogsértés az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásának eljárásában a 2019. április 6-tól május 26-án 19.00 óráig tartó kampányidőszakban első ízben került megállapításra. Az NVB a kampányidőszakból fennmaradó további három hetet elegendő időszaknak tekintette arra, hogy a sajtótermék kiadója a választási kampányban a további jelölő szervezeteket, valamint azok álláspontját is megjelenítse. Az NVB megállapította, hogy a kérelmező nem csatolt bizonyítékot a jogsértés elkövetésének szándékos voltára vonatkozóan sem.
A felülvizsgálati kérelem
[10] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja szerint kérte a határozat megváltoztatását és a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján, figyelemmel a jogsértő tevékenység ismétlődő jellegére, maximális mértékű bírság kiszabását a "Józsefváros című újságra." Az „érintettséget” illetően előadta, hogy jelölő szervezet az Európai Parlamenti képviselők választásán és a felülvizsgálati kérelemmel támadott 96/2009. NVB határozat vonatkozásában a fellebbezés benyújtója volt.
[11] Megsértett jogszabályként a Ve. 43. § (1) (2) és (4) bekezdését, a 152. § (2) bekezdését és a Ve. 219. § (1) bekezdését jelölte meg. Jogszabályok összevetéséből álláspontja szerint az állapítható meg, hogy a bírság kiszabásánál a tényállás egyik eleme a jogsértés ismétlődő jellege, melynek bizonyítására a Ve. korlátozó rendelkezése hiányában bármilyen bizonyíték felhasználható. A Nemzeti Választási Bizottság azon gyakorlata, hogy választási eljárásokat egymástól élesen elválasztja, a Ve. rendelkezéseit jogellenesen szűkíti le, melyből az is következne, hogy a választási eljárás időszakon kívül keletkezett tények nem vehetők figyelembe a tényállás tisztázása során. Ez az álláspont a kérelmező hivatkozása szerint azért nem fogadható el, mivel szükségszerűen vannak olyan tények, amelyek alapvető jelentőségűek a választási eljárás szempontjából, és a választás ideje alatt keletkeztek.
[12] Sérelmezte, hogy az NVB határozatában jogellenesen zárta ki a bizonyítékok köréből a 2018-ban meghozott 602/2018. számú határozatát, nem releváns kúriai döntésre (Kvk. 38.037/2014/3.) hivatkozással, figyelmen kívül hagyva, hogy jelen ügyben nem más médiaszolgáltatóval szemben alkalmazott bírságról van szó. Az NVB előtt tehát hivatalból volt ismert a Ve. 152. § (2) bekezdése szerint mérlegelendő körülmény, a jogsértés ismétlődése. Kérelmező ennek kapcsán új tényként hivatkozott arra, hogy a 2018-as bírság határozattal érintett lapszámok esetén a lapkiadó főszerkesztője és főszerkesztő-helyettese ugyanaz a személy, mint a jelen választási eljárásban, valamint ugyanazon jelölő szervezet, illetve azok jelöltjei irányában elfogultak. Kiemelte továbbá, hogy az NVB a saját korábbi határozata indokolását is a figyelmen kívül hagyta, holott azt a Kúria Kvk.I.37.416/2018/3. számú helybenhagyó végzésében megerősítette.
[13] A kérelmező álláspontja szerint a Ve. 43. § (4) bekezdése alapján köztudomású tény, hogy az érintett sajtóterméknek a olyan szerkesztése, hogy abban az ellenzéki pártokat tudatosan nem jelenítik meg, mely alapján megállapítható, hogy a jogsértés jelen esetben nyilvánvalóan szándékos volt, amit a Ve. 152. § (2) bekezdése, 219. §-a (1) bekezdése alkalmazásánál az Alaptörvény 28. cikke alapján is figyelembe kellett volna venni, a jogsértés ismétlődő jellege mellett.
[14] A kérelmező az ismétlődő jelleg kapcsán arra hivatkozott, hogy a Ve. nem tartalmaz ún. "tabula rasa" rendelkezést, azaz, hogy a korábbi jogsértések törlésre kerülnének egy új választási eljárással. A kérelmező érvelése szerint a választási ciklusokra korlátozó gyakorlat oda vezetne, hogy a jogsértéseket maximalizálnák a jogsértők arra figyelemmel, hogy a korábbi bírságok úgy sem számítanak egy új választási kampányidőszakban. Ilyen korlátozó rendelkezést a Ve. 152. § (2) bekezdése, 219. § (1) bekezdése nem tartalmaz, mivel a Ve. 2. §-a szerinti alapelvek valamennyi választási eljárásra kiterjednek. A bírság kiszabásánál a Ve. 43. §-a alapján ugyancsak releváns ténynek minősült - a hivatalból ismert és köztudomású tények mellett - a sajtótermék jellemzője, mely szerint Budapest egyik legnagyobb kerületében ingyenesen kerül terjesztésre. Mindezek alapján a kérelmező szerint a bírság mérlegelésekor eljárási hiba volt a 2018-as határozat figyelmen kívül hagyása a korábbi és jelenlegi ügy szoros tárgyi összefüggéseire, valamint három lapszám esetén megállapítható ismétlődő jellegre is tekintettel.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[16] A Kúria elsőként azt állapította meg, hogy a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége fennáll, mert a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A kérelmezőnek mint nyilvántartásba vett jelölő szervezetnek ugyanis érdeke fűződött ahhoz, hogy az EP-választás kapcsán az írott sajtóban szerepeljen.
[17] A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A felülvizsgálni kért határozat megállapította a választási kampány szabályainak megsértését, kötelezte a médiatartalom-szolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét tegye közzé, ezzel részben helyt adott a jogorvoslati kérelemnek. E szankció alkalmazását - ahogyan az NVB is rámutatott a határozatában - a Ve. 152. § (1) bekezdése az a)-c) pontjaiban nem lehetőségként, hanem hivatalbóli kötelezettségként írja elő a választási bizottság részére, amely mellett ugyanezen § (2) bekezdése alapján a választási bizottság az általános rendelkezésekkel összhangban mérlegelési jogkörében bírságot is kiszabhat.
[18] Annak mérlegelés során, hogy indokolt-e, illetve milyen mértékben a bírság kiszabása, az eset összes körülményét figyelembe kell venni. A mérlegelés szempontjait a Ve.152. § (2) bekezdése taxatíve nem határozza meg, mindössze néhányat említ. Ezek: a jogsértéssel érintett médiaszolgáltató fajtája, vételkörzete, a jogsértéssel érintett sajtótermék jellemzői, a jogsértés súlya és a jogsértés ismétlődő jellege. A bírság összegének megállapításakor mérlegelni kell továbbá azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
[19] A kérelmező a határozatnak csak a bírság kiszabása iránti kérelmet elutasító, a Ve. 218. §-a szerinti mérlegelési jogkörben hozott rendelkezését támadta, ezért Kúriának a Ve. felhívott §-ai mellett a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban Kp.) 85. § (5) bekezdése alapján azt is vizsgálnia kellett, hogy "a közigazgatási szerv hatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazásának keretei között gyakorolta-e, a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége a közigazgatási cselekményt tartalmazó iratból megállapíthatóak-e."
[20] A mérlegelésen alapuló határozat elleni fellebbezés vagy bírósági felülvizsgálati kérelem alapja lehet többek között, ha a tényállás nincs kellőképpen feltárva, vagy a mérlegelés szempontjai nem állapíthatóak meg. A kérelmező álláspontja szerint bírság szankció indokoltsága vonatkozásában az NVB elmulasztotta mérlegelni az eset összes körülményeit, így különösen a jogsértés ismétlődő jellegét.
[21] Tény, hogy jelen esetben a jogsértés a Ve. 139. §-a, valamint az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26-ra kitűzött választása eljárási határidőnek és határnapja megállapításáról szóló 4/2019. (III. hó 1) IM rendelet 30. §-a szerinti kampányidőszakban az első ízben valósult meg azzal, hogy a nyomtatott sajtótermék egymást követő lapszámában a kifogásolt hatalom csak egy jelölőszervezet álláspontját jelenítette meg.
[22] A vitás jogkérdés a felülvizsgálati kérelem alapján az, hogy a Ve. alapján van-e jogszerű lehetőség más választások során okozott jogsértések együttes figyelembe vételére a bírságolásról való döntéshozatal során.
[23] A Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja értelmében: "Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, a választási kampány szabályainak megsértése, illetve a 124. § (2) bekezdésében és a 155. §-ban foglalt kötelezettség megszegése esetén bírságot is kiszabhat."
[24] A fenti rendelkezés nyelvtani értelmezése alapján az állapítható meg, hogy a bírság kiszabására minden esetben az aktuális választási eljárás kampányidőszakában elkövetett szabályszegés okán kerülhet sor. A Ve. 139. § (1) bekezdése alapján a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. Az IM rendelet 30. §-a az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásának eljárásában a kampányidőszakot 2019. április 6-tól május 26-án 19 óráig jelölte ki. Fogalmilag tehát ezen időszakon belül végezhető választási kampánytevékenység és követhető el kampánytevékenységben való részvétellel okozott jogsértés. Ennélfogva a választási bizottságoknak is az aktuális választási eljárásban van hatásköre a választási szabályoknak való megfelelés és a megállapított jogsértés ismétlődő jellegének vizsgálatára. Ezzel ellentétes következtetés a Ve. 152. § (2) bekezdése és a 219. § (1) bekezdése tételes jogi rendelkezéseiből sem vonható le. Ugyanúgy a Ve. egészének szabályozásából sem vezethető le a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott azon jogalkotói szándék, mely a korábbi jogsértések időbeli korlát nélküli figyelembevételét tenné lehetővé mindenféle eljárási garanciák nélkül. A kérelmező álláspontjának elfogadása esetén ugyanis felvetődik annak kérdése, hogy mi az az időintervallum, mely alatt elkövetett jogsértések "nem évülnek el".
[25] Mindezek alapján az NVB nem tévedett, amikor a Ve. 219. § (1) bekezdése alapján nem látott jogi lehetőséget a megelőző választási eljárásokban ugyanazon jogsértő által elkövetett jogsértések vizsgálatára és a 2018-ban meghozott 602/2018. számú határozatára figyelemmel a jogsértés ismétlődő jellegének megállapítására.
[26] Helyesen értékelte a bírságkiszabás indokoltságának mérlegelése során, hogy a jogsértés nyilvánvalóan szándékos voltára utaló körülmény nem áll fenn. Nem értékelhető önmagában ilyennek annak ténye, hogy a 2019. április 6-tól kezdődő választási kampány időszakában a sajtótermék szerkesztője és főszerkesztő-helyettese ugyanazon személyek voltak, mint a 2018-as országgyűlési-képviselő választás időszakában, melyből kétséget kizáróan arra lehetne következtetni, hogy a megvalósult jogsértés tudatos lapszerkesztés eredménye. A kérelmező nem csatolt egyéb bizonyítékot arra vonatkozóan sem, hogy a sajtótermék kiadója ezen kampányidőszakban elkövetett első jogsértéssel tudatosan ellenszegült, mely magatartása oda vezetne, hogy a kérelmező a választói akarat befolyásolására szánt időszak egészére el lenne zárva attól a lehetőségtől, hogy a választási versengésben egyenlő esélyekkel indulva vegyenek részt. A Kúria osztja a határozatban kifejtett azon álláspontot is, hogy a kampányidőszakból még hátralévő három hét elegendő időszak arra, hogy a sajtótermék kiadója további jelölő szervezetek álláspontját is megjelenítse.
[27] A sajtótermék jellemzője és annak terítése a bírság kiszabása körében kétségtelenül értékelendő szempont a Ve. alapján, de a Kúria jelen ügyben úgy ítélte meg, hogy az ügy egyéb körülményeire hivatkozással az NVB a bírság kiszabás elmaradását a jogalap tekintetében elégséges módon indokolta, a felülvizsgált határozat a Ve. 152.§ (2) bekezdésében foglalt követelménynek megfelelt, annak bírói felülmérlegeléssel történő megváltoztatására a felülvizsgálati kérelem alapján a Kp. 85. § (5) bekezdése alapján nincs törvényes lehetőség.
[28] A fentiekre figyelemmel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a helybenhagyta.
Záró rész
[29] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[30] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az illetékekről szóló1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bekezdés d) pontja és igazoltan (2) bekezdése alapján személyes illetékmentességben részesül. Ezért az Itv. 62. (1) bekezdés s) pontján alapuló tárgyi illetékfeljegyzési jogra tekintettel, az Itv. 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű, le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése szerint a Pp. 102. § (6) bekezdése alapján az állam viseli.
[31] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. május 15.
Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke,
Dr. Dobó Viola s. k. előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás s. k. bíró
1 A Kvk.IV.37.609/2019/4. számú végzéssel kijavított szöveg
2 A Kvk.IV.37.609/2019/4. számú végzéssel kijavított szöveg