A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.IV.37.516/2019/4.
A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás bíró
A kérelmező: Jobbik Magyarországért Mozgalom
A kérelmező képviselője: Staudt Ügyvédi Iroda
(ügyintéző: dr. Staudt Gábor ügyvéd)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Nemzeti Választási Bizottság 53/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria
– a Nemzeti Választási Bizottság 53/2019. számú határozatát megváltoztatja és megállapítja, hogy a TV2 Médiacsoport Zártkörűen Működő Részvénytársaság Tv2 médiaszolgáltatása 2019. április 15-17-ei között a "Tények ", "Tények este", "Tények reggel", "Tények röviden", "Tények extra" című hírműsorainak a választási kampányban való részvétellel összefüggő híreivel megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt "esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között" alapelvét;
– eltiltja a jogsértőt a további jogsértéstől;
– kötelezi a jogsértőt, hogy e végzés közlésétől számított három napon belül a végzés rendelkező részének a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon történő közzétételére.
– a felülvizsgálati kérelmet egyebekben elutasítja.
A feljegyzett 10.000.- (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] B. A. (a továbbiakban: kifogást tevő) 2019. április 18-án kifogást terjesztett elő a Nemzeti Választási Bizottsághoz (továbbiakban: NVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveinek sérelme miatt. Előadta, hogy a TV2 Médiacsoport Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: médiaszolgáltató) 2019. április 15-17-ei napokon sugárzott "Tények ", "Tények este", "Tények reggel", "Tények röviden", "Tények extra" című hírműsoraiban csak és kizárólag a Fidesz- KDNP jelölő szervezet kampányáról számolt be, "az ellenzéket semmilyen formában nem említette meg egyik hírben sem, holott az ellenzéki pártok is minden nap sajtótájékoztatókat tartanak, közleményeket adnak ki, és folyamatosan kampánytevékenységet folytatnak az EP- választás kapcsán."
[2] A kifogást tevő előadása szerint "a műsorokat nézve az az érzése támad a választóknak, hogy a Fidesz- KDNP-n kívül nem létezik más párt, aki indulna az EP-választáson, és egyáltalán kampányolna, vagy megszólalna bizonyos kérdésekben". Jelezte beadványában azt is, hogy a helyzetet tovább súlyosbítja az a körülmény, mely szerint a Magyar Távirati Iroda nyilvántartása szerint az ellenzéki pártoknak a jelzett időszakban több sajtótájékoztatója is volt, a médiaszolgáltató a fenti hírműsor adásaiban azonban kizárólag egy jelölő szervezet kampány-eseményeiről számolt be. A kifogás mellékleteként benyújtotta a hírműsorokból hiányolt sajtóesemények listáját.
[3] Kérte a jogsértés megállapítását és a jogsértő eltiltását a további jogszabálysértéstől, valamint a szándékos jogsértések miatt maximális bírság kiszabását. Véleménye szerint a médiaszolgáltatónak a 45/2019. NVB határozatban foglalt elmarasztalás tudatában módjában állt volna sérelmezett műsorszerkesztési gyakorlatát átalakítani.
[4] Az NVB beszerezte a médiaszolgáltató nyilatkozatát, amely szerint a kifogásolt hírműsorok részben (pl. "Közös szerb–magyar siker", "Brüsszel a migrációt pénzeli") nem minősülnek a választási kampányban való részvételnek, valamint a megjelölt 3 napos intervallum nem felel meg a műsorfolyam terjedelmi követelményének, és ez kizárja az esélyegyenlőség tartós sérelmének megvalósulását, mely a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét eredményezhetné. Ilyen körülmények mellett az NVB elmarasztaló döntése álláspontja szerint a szerkesztői szabadság megsértéséhez vezetne, ezért kérte a kifogás elutasítását.
Az NVB határozata
[5] Az NVB a kifogást a 2019. április 19-án kelt 53/2019. számú határozatával a Ve. 220. §-a alapján elutasította. Megállapította, hogy a kifogást tevő a műsorszolgáltató tevékenységét a Európai Parlament tagjainak 2019. évi választási (a továbbiakban: EP-választás) kampányában való részvétellel összefüggésben támadta, mely kampányidőszak a Ve. 139. § (1) bekezdése, valamint az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választása eljárási határidőnek és határnapjainak megállapításáról szóló 4/2019. (III.1.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 30. §-a alapján 2019. április 6-tól 2019. május 26-án 19 óráig tart.
[6] Indokolásában rögzítette, hogy a választási bizottságok és a Kúria következetes gyakorlata szerint a választási kampányban résztvevő szolgáltatókkal szembeni esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség betartását a lineáris médiaszolgáltatás esetében nem az egyes műsorok, hanem az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámok (műsorfolyam) vizsgálatával kell elvégezni. A műsorfolyam tekintetében további feltétel az irányadó gyakorlat szerint, hogy az időtartamában ölelje fel a kampányidőszak átfogó részét. A választási kampány 50 napos időtartamára figyelemmel az NVB gyakorlata két hét időtartamot már elegendőnek tart ahhoz, hogy egy műsorfolyamban vizsgálni lehessen az alapelvek érvényesülését. Ettől való eltérést csak a médiaszolgáltató szerkesztési gyakorlatában jelentkező egyedi körülmény, vagy a választási eljárásban történő egyedi esemény indokolhatja.
[7] Az NVB álláspontja szerint a kifogásban megjelölt három adásnap és ezen belül kilenc jelentős részben ismétlődő tartalmú hírműsor nem felel meg a műsorfolyam vizsgálatához szükséges minimumnak és olyan egyedi körülmény sem merült fel, amely a megjelölt rövidebb időszakra az önálló vizsgálatot megalapozta volna. Külön kiemelte, hogy a sérelmezett műsorszámok a médiaszolgáltató rendes adásmenetébe tartozó hírműsorok, amelynek nem kizárólagos témája az aktuális választási eljárás, így nincs a műsorszerkesztés oldaláról olyan akadály, amely a választási kampány egy hosszabb periódusára vetítve kizárná a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség érvényesülését.
[8] Végezetül rámutatott arra, hogy az NVB-nek a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban írt alapelvi követelmények érvényesülésének vizsgálata során figyelemmel kell lenni valamennyi, a választásokkal kapcsolatba hozható tartalmú hír- és politikai műsorra, nem járhat el az egyes műsorszámokat kiragadva.
A felülvizsgálati kérelem
[9] A Jobbik Magyarországért Mozgalom (a továbbiakban: kérelmező) felülvizsgálati kérelmében a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja szerint kérte a határozat megváltoztatását és annak megállapítását, hogy a TV2 médiaszolgáltató több, 2019. április 15-17-e közötti hírműsoraival megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt "esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között" és az e) pontjában foglalt "jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás" alapelveket, kérte továbbá a médiaszolgáltató eltiltását a további jogszabálysértéstől és kötelezését a határozat rendelkező részének közzétételére, valamint a jogsértő tevékenység miatti bírság kiszabását.
[10] Megsértett jogszabályként a Ve. 223. § (3) bekezdés b) pontjára hivatkozással a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontját és a Ve. 151-152. §-ait jelölte meg.
[11] Sérelmezte, hogy az NVB figyelmen kívül hagyta egy korábbi, már a kampányidőszakban született határozatát (45/2009.), mely a megjelölt további 2 napos időszakban és hasonló tevékenység miatt marasztalta el a médiaszolgáltatót. Hangsúlyozta, hogy a kifogás benyújtásakor már 14 nap eltelt a kampány időszakból, mely időszakra a jogalkotónak – a Kúria Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzésében megjelölt kéthetes időtartama ellenére – nem lehetett célja felhatalmazást adni a Ve. alapelveinek megsértésére, ezért nem szerepel a Ve.-ben időszak megjelölés. A Kúria hivatkozott végzésében kifejtett álláspont sem azt jelenti, hogy a jogsértés csak két heti folyamatos fennállását követően állapítható meg, hanem az adott ügyben a beadványozó két hetet jelölt meg, mely időtartamot a Kúria a Mokka című reggeli "beszélgetős" műsor vonatkozásában megfelelőnek ítélt. Azt ellenben semmilyen döntést nem támasztja alá, hogy a folyamatos, 9 hírműsorban tanúsított jogsértés ellen elegendő az alapelvi sérelem megállapítására.
[12] Kérte annak figyelembevételét, hogy a jogsértéssel érintett "Tények" nagy nézettségű hírműsor, ahol percenként egymást követik a hírek és a műsor hosszabb időtartamát tekintve egy-egy másik jelölő szervezetről szóló hír is "elférne". Véleménye szerint nem lehet "gyakorlat, hogy akár egy hétig csak egyetlen jelölő szervezet kampányát mutassa be a médiaszolgáltató.
[13] Ismét hivatkozott arra, hogy az ajánlásgyűjtés a kampány első két hetében tart, mely időszakban keletkező eljárásoknak döntő jelentősége van arra nézve, hogy a választópolgárok kire adják ajánlásukat és melyik pártot tartják esélyesnek.
[14] A Kúria megkereste a médiaszolgáltatót, hogy nyilatkozzon a felülvizsgálati kérelem tárgyában, de a médiaszolgáltató a bírósági eljárásban nyilatkozattételi jogával nem élt.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A felülvizsgálati kérelem részben megalapozott.
[16] A Kúria elsőként azt állapította meg, hogy a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége fennáll, mert a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A kérelmezőnek, mint nyilvántartásba vett jelölő szervezetnek ugyanis érdeke fűződött ahhoz, hogy az EP-választás kapcsán a médiaszolgáltató hírműsoraiban szerepeljen.
[17] A kérelmező felülvizsgálati kérelmét a Ve. 223. § (3) bekezdése b) pontjára hivatkozással kizárólag a Ve. 2. § (1) bekezdése c) és e) pontja szerinti alapelvi rendelkezések megsértésére alapította. A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A kérelmező álláspontja szerint a kifogásolt híradások az esélyegyenlőség követelményének érvényesülése szempontjából történő vizsgálata során az NVB tévesen mérlegelte a műsorfolyam terjedelmét, valamint figyelmen kívül hagyta, hogy a jogsérelem a választási kampány ajánlásgyűjtésre nyitva álló időszakában következett be.
[18] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlősége és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
[19] Az NVB és a kérelmező álláspontja megegyezett a vonatkozásban, hogy a Ve. alapelvi követelmények teljesülését érintően a lineáris médiaszolgáltatás esetében nem az egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatát kell elvégezni. Ez van összhangban a Kúria egységes joggyakorlatával is. Jelen ügy elbírálása során is irányadónak tekintette a Kúria, hogy műsorfolyamként az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámok értékelésére van lehetőség (Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3., Kvk.VI.37.432/2018/2.). Jelen ügyben a „Tények” címet viselő hírműsorok összehasonlításra alkalmas műsorszámok.
[20] A Kúria a kifogásban feltüntetett linkek alapján végezte el a műsorszámok vizsgálatát figyelemmel a műsorfolyamra vonatkozó tartalmi követelményekre. Ennek eredményeként megállapította, hogy a kérelmező által kifogásolt "Tények" című hírműsor három nap alatt különböző napszakokban megjelent adásai (összesen kilenc műsorszám) jellegüket és tartalmukat illetően bevonhatók egy műsorfolyamba, mivel azok mindegyike – a médiaszolgáltató által a kifogás vonatkozásában előterjesztett észrevételeiben foglaltak szerint is – tartalmazott olyan híradást/híradásokat, amelyek közvetlenül összefüggésbe hozhatók az EP-választásokkal, illetve a választási kampánnyal.
[21] Tény továbbá az is, hogy a médiaszolgáltató rendes adásmenetébe tartozó műsorfolyam kilenc adása részben ismételte vagy összefoglalta az adott napon hírértékkel bíró eseményeket, így adásonként – az egyéb hírek mellett – az EP-választásokkal kapcsolatos híreket is, de minden esetben csak egy jelölő szervezet a Fidesz-KDNP kampány tevékenységéről adtak tájékoztatást. A kérelmező a kifogás mellékletében tételesen felsorolta, hogy 2019. április 15-17-e között az ellenzéki pártok milyen időpontokban és hol tartottak az EP-választásokkal kapcsolatos sajtótájékoztatókat, melyek éppúgy hírértékkel bírtak, mint a médiában megjelent másik jelölőszervezet által meghirdetett program. Az NVB határozatában nem vonta kétségbe a csatolt melléklet bizonyító erejét, ezért a Kúria az abban foglaltakat valós tényként fogadta el a felülvizsgálati kérelem elbírálása során.
[22] A tartalmi elemzés alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a Fidesz-KDNP jelölő szervezet három egymást követő napon többször is megjelenhetett, kifejthette az Európai Unió bevándorlási politikával kapcsolatos véleményét, míg más jelölő szervezetek részére egy esetben sem adott megjelenési lehetőséget a médiaszolgáltató.
[23] A Kúria már több, az NVB határozatában is felhívott döntésében kifejtette, hogy a műsorszolgáltató számára törvény biztosítja a szerkesztői szabadságot, a Ve. alapelvi szabályainak pedig a műsorszámok összességében kell érvényesülni. Az Alkotmánybíróság 1/2007. (I. 18.) AB határozatából is az tűnik ki, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. Ha a kiegyensúlyozottsági követelmény érvényesülésére minden esetben kizárólag egy műsorszámon belül keríthetne sort a műsorszolgáltató, az a média – azon belül a szerkesztési szabadság – olyan fokú sérelmét jelentené, amelyet a legitim jogalkotói cél, a véleménypluralizmus elérése nem igazol.
[24] Jelen esetben a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye éppen azáltal nem valósult meg, hogy naponként több műsorszám került adásba úgy, hogy azok mindegyike csak egy jelölőszervezet álláspontját jelenítette meg, holott – a szerkesztői szabadság korlátozása nélkül – az egyes műsorok időtartama is lehetőséget biztosított volna az esélyegyenlőség tartalmi követelmények megfelelő érvényesüléséhez.
[25] A Kúria a döntése meghozatalakor figyelemmel volt az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglalt véleménynyilvánítás szabadságából következő médiatartalom-szerkesztési szabadságra is [lásd pl. a 19/2016. (X. 28.) AB határozat, Indokolás (26)]. Ez a szabadságjog alapjogi védelemben részesül, azonban nem tekinthető abszolút jognak. Korlátozásának feltételeit az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése határozza meg, amely a korlátozhatóságának okaiként más alapvető jog vagy alkotmányos érték érvényesülését fogalmazza meg. A Kúria megítélése szerint a Ve. 2. § (1) bekezdésébe foglalt eljárási alapelvek érvényesülése alkotmányos értéknek tekinthető a Ve. hatálya alá tartozó eseményeken, így az „esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között” alapelv is. Ezért a Ve. 139. § (1) bekezdésben definiált kampányidőszak alatt (a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tartó időszak) a jelöltek, jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elvének érvényesülni kell. Figyelemmel arra, hogy a médiatartalom-szerkesztési szabadság alapjog, annak az alkotmányos érték érdekében történő korlátozása is csak arányos lehet, viszont a teljes arányosság sem abszolút követelmény.
[26] Jelen ügy tényállása szerint a vizsgált időszakban – mint kampányidőszakban, azon belül is az aláírásgyűjtés időszakában – csak egy jelölő szervezet szerepelt a TV2 jelzett hírműsoraiban (a hírműsornak a választási kampánnyal összefüggő híradásaiban), más jelölő szervezetek kampányeseményeinek (esetleg valós programjuk) említésére egyáltalán, még utalásszerűen sem került sor. A Kúria megítélése szerint nem aránytalan az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésből eredő szerkesztési szabadság korlátozása akkor, amikor a bíróság pusztán azt kívánja meg az adott médiaszolgáltató hírműsoraitól, hogy kampányidőszakban – amennyiben úgy döntenek, hogy kampánnyal kapcsolatos híradást is közzétesznek – legalább utalásszerűen említésre kerüljön, hogy más pártok is készülnek a választásokon való részvételre, s más pártoknak is van elképzelésük mandátumszerzés esetén.
[27] Az alapelvek a törvény szerves részei, a törvény egészét átható zsinórmértékül szolgálnak és adott esetben külön részletszabályok léte nélkül is önállóan alkalmazhatók, hivatkozhatók a döntés meghozatalnál. Arra pedig a Kúria már más ügyekben hozott döntéseiben is rámutatott, ha az alapelvek nyilvánvaló sérelme megállapítható, ezzel szemben kimentésként a szerkesztői szabadságra hivatkozás téves értelmezés (Kvk.III.37.465/2014/2.).
[28] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak érvényesülése vizsgálata során az NVB jogsértést arra hivatkozással nem állapított meg, hogy a rövid időtartam nem felel meg műsorfolyam vizsgálatához szükséges minimumnak. Az 50 napos kampányidőszakon belül a Kúria Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzése alapján is a két hét már megfelelő hosszúságúnak tekinthető.
[29] A fentiek kapcsán a Kúria osztja a felülvizsgálati kérelemben kifejtett álláspontot, mely szerint a jelen esetre még analógia útján sem alkalmazható a hivatkozott kúriai végzés megállapítása, mivel az eltérő jellegű műsor vonatkozásában ítélte elegendőnek a kérelmező által hivatkozott két hetes időtartamot.
[30] Az irányadó joggyakorlat szerint az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség betartása a műsorszám egészének, de legalább átfogó részének ismeretében vizsgálható. Ettől való eltérés a választási eljárás egyedi eseménye, vagy a médiaszolgáltató szerkesztési gyakorlatában jelentkező egyedi körülmények alapján lehet indokolt. (Kvk.VI.37.484/2019/2, Kvk.VI.37.432/2018/2.)
[31] Figyelemmel arra, hogy a Ve. alapelvi rendelkezéseinek betartása a választás teljes időszakában kötelező, az a média kampányban való részvétellel összefüggésben sem szűkíthető le konkrét időtartamra, ennélfogva a műsorfolyam vizsgálata során az összes körülményt gondosan kell mérlegelni. A kérelmező helytállóan hivatkozott arra, hogy az esélyegyenlőség szempontjából az ajánlásgyűjtésre nyitva álló időszak – a Ve. 338. § (1) bekezdésére figyelemmel, mely szerint a listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál, az ajánlóívek leadásával – a kampányidőszak első 14 napja, a kifogás ehhez a kiemelt időszakhoz kapcsolódik. A kifogás napjaiban a nagyobb nézettségű hírműsorokban – amilyen a TV2 "Tények" című adása is – megjelent tájékoztatásoknak különösen nagy hatása lehet az ajánlásleadást érintő választópolgári akarat alakításában. Az egyoldalú tájékoztatás valóban azt a látszatot keltheti a nézőben, hogy csak a megjelenő jelölő szervezetnek van programja és esélyes jelöltje(i) az EP-választáson. Az NVB eljárásában az esélyegyenlőség vizsgálati alapjaként ezt a körülményt kellő súllyal nem értékelte, ezért tévesen állapította meg, hogy a médiaszolgáltató nem sértette meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját.
[32] A Kúria ellenben nem találta megalapozottnak a felülvizsgálati kérelemnek a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi sérelmére és a szankcionálás körében a bírság kiszabására történő hivatkozását, melynek kapcsán az alábbiakra mutat rá.
[33] A rendeltetésszerű joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. A Ve. nem határoz meg kritériumokat a nem rendeltetésszerű joggyakorlás megállapításához sem, a jogalkalmazóra bízza ennek megítélését, ezért a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., valamint Kvk.II.37.394/2015/2. és a Kvk.VI.37.942/2016/2. számú határozataiban kifejtett álláspontja szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul, melynek következtében a szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül. (Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk. V.37.540/2014/3.) A kifogás által megjelölt 3 napos időintervallum nem elegendő a tartós esélyegyenlőség lehetőségének kizárásához, valamint nem merült fel adat arra nézve, hogy a médiaszolgáltató szándékosan csak egy jelölő szervezetről kívánt hírt adni a jelzett napokon. Ennek megállapításához a Kúria nem tartotta elegendő hivatkozásnak a Kúria Kvk.VI.37.484/2019/2. számú végzésével helybenhagyott 45/2019. NVB határozatban foglalt marasztalást, mivel a kifogás döntően a megelőző napokban megjelent műsorfolyamhoz kapcsolódott. A döntésnek megfelelő műsorszerkezet átalakításához szükséges idő nem állt a médiaszolgáltató rendelkezésére. Mindezek alapján a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményének megsértését Kúria állapította meg.
[34] A Ve. 152. § (2) bekezdése alapján a közzétételi kötelezettség alkalmazása mellett bírság kiszabására is lehetőség nyílik. Annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit – így különösen a jogsértéssel érintett médiaszolgáltató fajtáját, vételkörzetét, a jogsértéssel érintett sajtótermék jellemzőit, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét – kell figyelembe venni. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
[35] A Kúria a jogkövetkezmények alkalmazása során a Ve. 152. § (1) bekezdése c) pontjában foglalt közzétételi kötelezettség előírásán túlmenően – figyelemmel a jogsértés fennállásának rövid időtartamára és a szándékosság hiányára – nem tartotta indokoltnak bírság kiszabását a médiaszolgáltatóval szemben.
Záró rész
[36] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – figyelemmel a Ve. 229. § (2) bekezdéséből következően alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[37] A Kúria az eljárási illetékről való rendelkezés során a Ve. 228. § (2) bekezdésének megfelelően figyelemmel volt a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdésére. A Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései alapján fizetendő eljárási illeték az NVB pervesztessége és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bekezdése c) pontja szerinti személyes illetékmentessége folytán az állam terhére maradt.
[38] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. április 26.
Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke,
Dr. Dobó Viola s. k. előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás s. k. bíró