A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.IV.37.516/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró
A kérelmező: Lehet Más a Politika politikai párt
A kérelmező képviselője: Dr. Sepsi Tibor Lajos ügyvéd
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 843/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Beadványozó 2018. április 17-én fellebbezését nyújtott be az OEVB 2018. április 14-én kelt, egyéni választókerületi választás eredményét megállapító jegyzőkönyvi döntése ellen a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdése és 242. § (2) bekezdés a) pontja alapján.
[2] Fellebbezésében előadta, hogy a pártlistás szavazólapok száma 24-gyel haladta meg a megjelent szavazók számát. Ez a szám nagyságrendileg közel van a nemzetiségi szavazók 32 fős létszámához. Ugyanakkor egyéni szavazólapból 25-tel kevesebb volt az urnában a szavazók számához képest.
[3] Okszerű következtetésnek véli, hogy 24 nemzetiségi szavazónak nem egy egyéni és egy nemzetiségi listás, hanem egy nemzetiségi listás és egy pártlistás szavazólapot adott a szavazatszámláló bizottság. Ezzel jelentősen megnőtt a pártlistára leadott érvénytelen szavazatok száma, illetve érdemi számú választópolgár nem szavazhatott egyéni jelöltre. A támadott határozat ezért sérti a választások tisztaságának Ve. 2. § (1) bekezdésében foglal alapelvét.
[4] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2018. április 19-én meghozott 843/2018. számú határozatával a fellebbezést elutasította. Kifejtette, hogy a Beadványozó jogorvoslati kérelmében formális határozatot megjelölni nem tudott, csak az OEVB jegyzőkönyvi döntését tudta felhívni támadott döntésként. Megállapította továbbá, hogy Az OEVB figyelmen kívül hagyta a Ve. 22. „A választási bizottság döntése” alcímének rendelkezéseit, mivel a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 1/2018. (I. 3.) IM rendelet 28. melléklete szerint kiállított jegyzőkönyv önmagában nem azonos az eredményhatározattal, az OEVB ülésén született jegyzőkönyvi döntésbe foglalt eredménymegállapítás pedig nem a megfelelő, Ve. 44. § (1) bekezdése által előírt határozati forma. A választási eljárás további késedelmének megakadályozása érdekében a Ve. 242. § (1) bekezdés b) pontja alapján az NVB az elmulasztott döntés pótlásáról döntött.
A felülvizsgálati kérelem
[5] A NVB határozata ellen a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be.
[6] Kérte Biatorbágy település 002. számú szavazókörében, Budakeszi 003. számú szavazókörében, Telki 004. számú szavazókörében, Piliscsaba 001. számú szavazókörében, Budaörs 018. számú szavazókörében és Nagykovácsi 002. számú szavazókörében az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán született szavazóköri eredmény megsemmisítését; az – OEVB mulasztása folytán, annak eredményt megállapító határozata helyett meghozott – OEVB határozat mint a Pest megye 02. számú országgyűlési egyéni választókerületben az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán született eredmény megsemmisítését, valamint Biatorbágy település 002. számú, Budakeszi 003. számú szavazókörében, Telki 004. számú szavazókörében, Piliscsaba 001. számú szavazókörében, Budaörs 018. számú szavazókörében és Nagykovácsi 002. számú szavazókörében az egyéni, a pártlistás és a nemzetiségi listás szavazás megismételtetését.
[7] Érintettsége alátámasztásaként előadta, hogy az NVB által elbírált fellebbezésben, illetve jelen felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogsértés a kérelmezőt mint az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán nyilvántartásba vett, ott jelölteket és – a 181/2018. NVB határozat alapján – országos listát állító politikai pártot közvetlenül érinti. A támadott határozat emellett olyan jogszabálysértésre hivatkozik, amelynek eredményeképpen huszonöt választópolgár nem szavazhatott a kérelmező által állított egyéni jelöltre.
[8] Álláspontja szerint az OEVB eredményt megállapító döntése a jegyzőkönyvön szereplő dátum szerint 2018. április 15-én, a szavazást követő hetedik napon, azaz a törvényes határidőn kívül, emellett alakszerű döntés nélkül született, ami sérti a Ve. 294. § (2) bekezdését. Előadta továbbá, hogy a kiugróan magas érvénytelenségi arány Biatorbágy település 002., Budakeszi 003., Telki 004., Piliscsaba 001. és Budaörs 018. számú szavazókörökben már önmagában valószínűsít valamilyen, a szavazás lebonyolításával összefüggő rendellenességet, emellett azonban Biatorbágy 002. szavazókörben az egyéni és a listás eredmények összevetése (az egyéniben hiányzó és listán többletként megjelenő, urnában található szavazólapok közti mennyiségi egyezés) igazolja is, hogy a szavazólapok kiosztása a Ve. 257. § (1)-(1a) bekezdései megsértésével történt. A fentieken túl, Biatorbágy 001. és 002., valamint Nagykovácsi 002. szavazókörökben kimagasló az eltérés a szavazólapok és a szavazóként megjelentek száma között, ami adott esetben szavazatszámlálási hibára utalhat.
A Kúria döntése és jogi indokai
[9] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint az érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
[10] A Ve. 222.–225. §-ai tartalmazzák a bírósági felülvizsgálatra vonatkozó alapvető szabályokat.
[11] A Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.
[12] A Ve. 224. § (5) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
[13] Az érdemi vizsgálatot kizárja a jogi képviselet hiánya a Ve. 224. § (5) bekezdése szerint.. A Ve. 231. § (2) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.
[14] Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 27. § (1) bekezdés a) pontja, 29. § (1) bekezdése értelmében ügyvédi tevékenység megbízás alapján folytatható, melyből következően a magánszemély az ügyvédnek, illetve az ügyvédi irodának az ügyvédi képviseletére írásban megbízást kell adjon.
[15] A kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a 843/2018. számú határozat ellen nyújtotta be. A kérelmező – jelen ügyben benyújtott felülvizsgálati kérelméhez csatolt – írásbeli megbízása ugyanakkor az NVB 839/2018. számú határozatával szembeni bírósági felülvizsgálat tekintetében ad egyéni ügyvédnek meghatalmazást arra, hogy meghatalmazottként (képviselőként) teljes jogkörben eljárjon.
[16] A Kúria megállapította, hogy az NVB 839/2018. számú határozatával szembeni felülvizsgálat körében adott ügyvédi meghatalmazás nem fogadható el jelen ügyben a Ve. 224. § (5) bekezdése szerinti kötelező ügyvédi képviselet igazolásának.
[17] A Ve. 228. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási perekre vonatkozó általános szabályokat a Ve.-ben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. A Ve. vonatkozó rendelkezései nem adnak lehetőséget hiánypótlásra akkor, ha a bírósági felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a Ve. 224. §-ban meghatározott tartalmi és alaki követelményeket. A Ve. fenti rendelkezésein alapuló töretlen kúriai gyakorlat szerint a jogi képviselet hiánya, illetve annak nem megfelelően igazolt volta körében nincs lehetőség hiánypótlási felhívás kibocsátására sem abban a vonatkozásban, hogy a kérelmező gondoskodjon jogi képviseletről, sem abban, hogy a hiányzó vagy a nem megfelelő meghatalmazást pótolja, hanem a jogi képviselő nélkül eljáró fél kérelmét vissza kell utasítani. (Lásd: pl. Kvk.II.37.222/2014/2. szám, Kvk.III.37.378/2014/2. szám, Kvk.III.37.379/2014/2. szám, Kvk.III.37.485/2014/2. szám stb.)
[18] A kötelező jogi képviselet hiánya okán a felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el, ezért a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[19] A Kúria megjegyzi, hogy jelen felülvizsgálati eljárás tárgyát is képező, 843/2018. számú határozattal szemben a kérelmező felülvizsgálati kérelme mellett – jelen felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal nagy részben egyező tartalommal és indokokkal – további felülvizsgálati kérelem érkezett a Kúriához, amelynek elbírálása a Kfv.VI.37.508/2018. ügyszám alatt folyamatban van.
Záró rész
[20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1.§ (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[21] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése szerinti, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése és 83. § (1) bekezdése alapján az állam viseli.
[22] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. április 25.
Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke,
Dr. Dobó Viola s. k. előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás s. k. bíró