Kvk.IV.37.505/2018/2. számú határozat

A Kúria
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.IV.37.505/2018/2.

A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Dobó Viola bíró

A kérelmező: Magyar Kétfarkú Kutya Párt

A kérelmező képviselője: Dr. Tordai Csaba ügyvéd

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 787/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 787/2018. számú határozatát megváltoztatja és megállapítja, hogy Biatorbágy 002. számú szavazókör Szavazatszámláló Bizottsága azzal, hogy a szavazóköri névjegyzékben szereplő huszonnégy választópolgár részére nem egy egyéni választókerületi szavazólapot és egy nemzetiségi listás szavazólapot adott át, megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 257. § (1a) bekezdését.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmező 2018. április 11-én a Pest megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságnál (a továbbiakban: OEVB) kifogást nyújtott be. Ebben kifejtette, hogy Biatorbágy 002. számú szavazókörében az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásokon a következő eredmény született: http://www.valasztas.hu/dyn/pv18/szavossz/hu/M14/T011/szkjkv_002.html Az oldalon található jegyzőkönyvi adatok szerint listás szavazólapból a megjelent választópolgárok számánál 24-gyel több volt az urnában. Ez a szám álláspontja szerint „nagyságrendileg közelít a nemzetiségi szavazólapok kiadott és urnában lévő 32-es számához”. Egyéni szavazólapokból továbbá 25-tel kevesebb volt az urnában, mint a megjelent választópolgárok száma.

[2] Megítélése szerint a jegyzőkönyvi adatok azt bizonyítják, hogy a szavazatszámláló bizottság 24 fő nemzetiségi választópolgárként névjegyzékbe vett és szavazáson megjelent választópolgár számára nem egyéni és nemzetiségi listás szavazólapot, hanem egy pártlistás és egy nemzetiségi listás szavazólapot adott ki.

[3] A szavazatszámláló bizottság a kérelmező álláspontja szerint ezzel megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 257. § (1a) bekezdését. Véleménye szerint a jogszabálysértés a leadott szavazatok érdemi részét érinti, a választás szavazóköri eredményére érdemben kihatott, amelyet a jogkövetkezmény meghatározásakor kiemelkedő súllyal kell figyelembe venni.

[4] A Pest megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 44/02.OEVB/2018/IV.14. számú határozatával a kifogást - érdemi vizsgálatot követően - bizonyítottság hiánya miatt elutasította.

[5] A kérelmező a határozat ellen 2018. április 14-én nyújtott be fellebbezést. Véleménye szerint a bizonyíték alapján tényként állapítható meg, hogy a kérdéses szavazókörben a megjelent választópolgárok számához képest 24-gyel több pártlistás szavazólap volt az urnában. Ez a szám nagyságrendileg közelít a nemzetiségi szavazólapok kiadott és urnában lévő 32-es számához. Egyéni szavazólapból viszont 25-tel kevesebb volt az urnában megtalálható, mint a megjelent választópolgárok száma. A kérelmező szerint a szavazatszámláló bizottság huszonnégy nemzetiségi választópolgárként névjegyzékbe vett, választáson megjelent választópolgár számára nem egy egyéni és egy nemzetiségi listás, hanem egy pártlistás és egy nemzetiségi listás szavazólapot adott ki, megsértve ezzel a Ve. 257. § (1a) bekezdését.

[6] A jogsértés megítélése szerint érdemi kihatású volt, mert a szavazóként megjelent, pártlistás szavazat leadására jogosult 727 választó több mint egynegyede önhibáján kívül nem tudta befolyásolni a választás eredményét. Kérte ezért az OEVB döntésének megváltoztatását, a jogsértés megállapítását, a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerint a szavazóköri eredmény megsemmisítését és a szavazás megismételtetését.

[7] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 2018. április 18-án kelt 787/2018. számú határozatában a fellebbezésnek nem adott helyt, az OEVB határozatát pedig oly módon változtatta meg, hogy a kifogást érdemi vizsgálat nélkül utasította el.

[8] Az NVB érvelése szerint a kérelmező által hivatkozott internetes link a választások tájékoztató adatait tartalmazó oldalra mutat. Ennek tartalma azonban a jegyzőkönyvek ellenőrzése és a tájékoztató rendszerbe esetleg hibásan bevitt adatok javítása miatt folyamatosan változhat. A kérelmező eszerint a bizonyítékként megjelölt jegyzőkönyvet nem teljes körben ismerteti, időpontot nem jelöl meg az adatállapotra, azt változatlan tartalomként kezeli. A szavazóköri jegyzőkönyv a fenti eredmény-megállapítási szabálynak megfelelő, önmagában vizsgálva következetes, és csak jogorvoslati kérelemben megjelölt számszaki eltérések létezésére bizonyíték. Az ezzel összefüggésben megjelölt jogszabálysértéssel nem áll szükségszerű oksági összefüggésben, hiszen a kérelmező által megjelölttől eltérő körülmények miatt is előállhatott, (szavazólapok elvitele a szavazókörből, téves jegyzőkönyvi rögzítés, stb.). Mindezek alapján az NVB szerint az érdemi vizsgálathoz a kérelmezőnek nem a számszaki eltérésre, hanem arra kellett volna bizonyítékot szolgáltatnia, hogy az eltérés a Ve. 257. § (1a) bekezdésén alapul. A kifogás azért sem minősült érdemben elbírálhatónak, mert a Ve. 241. § (1) bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.

A felülvizsgálati kérelem

[9] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB fenti határozatának megváltoztatását kérte oly módon, hogy a Kúria a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásával állapítsa meg, hogy Biatorbágy 002. számú szavazókörében a szavazatszámláló bizottság az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán a szavazás során megsértette a Ve. 257. § (1a) bekezdését azzal, hogy huszonnégy, nemzetiségi választópolgárként névjegyzékbe vett választópolgárnak egyéni szavazólapot nem adott át, azonban pártlistás szavazólapot átadott. Kérte továbbá, hogy a Kúria az ügyet egyesítse a 843/2018. NVB határozattal szemben benyújtott felülvizsgálati kérelemmel érintett üggyel.

[10] A választások hivatalos oldalának a szavazóköri eredményt tartalmazó oldalára, mint bizonyítékra mutató link megadása a kérelmező hivatkozása alapján a kúriai gyakorlat szerint a bizonyíték csatolásának minősül (Kvk.I.37.191/2015/3., Kvk.III.37.236/2018/4.). Annak megítélése, hogy a csatolt bizonyíték alkalmas-e az állított jogsértés bizonyítására, már a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálására tartozó kérdés, ezért a bizonyíték csatolásának hiányára való hivatkozással a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítását helybenhagyó, támadott határozat sérti a Ve. 215. § c) pontját. A kérelmező hivatkozik arra, hogy több pártlistás szavazólap csak akkor kerülhetett az urnába, ha a szavazatszámláló bizottság a megjelent, jogosult választópolgárok számánál több pártlistás szavazólapot adott ki. A tényből, hogy a jogorvoslati kérelemmel érintett esetben a többletként kiadott pártlistás szavazólapok száma csak eggyel tér el a „hiányzó” egyéni szavazólapok számától, valamint a nemzetiségi szavazóként névjegyzékbe vett, megjelent választópolgárok számával nagyságrendileg megegyezik, a kérelmező arra következtetett, hogy a szavazatszámláló bizottság huszonnégy, nemzetiségi szavazóként névjegyzékbe vett, megjelent választópolgár számára egy pártlistás és egy nemzetiségi listás szavazólapot adott át, ami pedig egyértelműen sértette a Ve. 257. § (1a) bekezdését – ahogyan azt az NVB más (839/2018. számú) határozatában meg is állapította.

A Kúria döntése és jogi indokai

[11] A kérelmező felülvizsgálati kérelme alapos.

[12] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmező nyújtotta be a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.

[13] A Kúria az ügyet nem egyesítette a 843/2018. NVB határozattal szemben ugyancsak a kérelmező által benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásával, hanem azt önállóan bírálja el.

[14] A Kúria észlelte, hogy ugyanezen szavazókör tekintetében, lényegében ugyanezen tényállásra vonatkozóan más kérelmező kérelmére az NVB a jogsértést megállapította egy, az azonos esetre vonatkozó másik OEVB határozat terhére: a 839/2018. NVB határozat a Pest Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottság 43/02.OEVB/2018/IV.14. számú határozatát megváltoztatta és a jogsértést jelen határozat rendelkező részének megfelelően állapította meg.

[15] Jelen ügyben a kérelmező által megjelölt linken található jegyzőkönyv a Kúria szerint elfogadható bizonyítási eszköznek minősül a jogsértés bizonyítására, hivatkozással a Kvk. I.37.226/2015/2. számú, valamint Kvk.I.37.495/2018/2. számú döntésekre. Nem befolyásolhatja továbbá a kifogás érdemi elbírálását, hogy milyen időállapotú jegyzőkönyvre hivatkozással állította a jogsértés bekövetkezését a kérelmező, mivel beadványa tartalmi elbírálása alapján egyértelműen a végeredményre utalással tette azt meg. Ezért a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nem volt helye.

[16] A hivatkozott linken található jegyzőkönyv számadataiból továbbá okkal lehetett arra következtetni, hogy a kérelmező által állított jogsértés bekövetkezett, hasonlóképpen a Kvk.I.37.495/2018/2. számú ügyhöz. Már más ügyben is megerősítette a Kúria, hogy az adott esetben a jogorvoslatot kérőt nem az állított jogsértés bizonyítása, hanem kellő valószínűsítése terheli (Kvk. II. 37.501/2014./6.).

[17] Az egyéni szavazólapok hiánya, az országos pártlistás szavazólapok többlete szinte egyezése, a nemzetiségi szavazólapok közelítő száma elegendő bizonyítékul szolgál annak megállapítására, hogy a szavazatszámláló bizottság megsértette a Ve. 257. § (1a) bekezdésében foglaltakat, hiszen az urnában jogszerűen nem lehet érdemben több szavazólap adott típusból, mint ahányan szavaztak. Erre figyelemmel a Kúria a jogsértést megállapította.

[18] Egyetértve a felülvizsgálati kérelemmel, miként azt a Kvk.I.37.394/2014/2. számú és a Kvk.VI.37.494/2018/2. számú végzés tartalmazza, meg kell különböztetni a Ve. 297. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogást a választás eredménye elleni, Ve. 241. § szerinti jogorvoslattól. A Ve. 211. § alapján a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen – a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével – kifogást lehet benyújtani. A Ve. 241. § (1) bekezdése alapján pedig a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. A kérelmező jogsértés megállapítása iránti kérelme ezért irányultsága határait illetően is helyénvaló. A Kúria tehát a Ve. 218. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással ebben az eljárásban nem vizsgálja a jogsértésnek az eredményre való esetleges kihatását és annak orvosolhatósága kérdését.

[19] A fentiekre figyelemmel a Kúria az NVB támadott határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta oly módon, hogy a jogsértés tényét megállapította.

Záró rész

[20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1.§ (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[21] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése szerinti, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése és 83. § (1) bekezdése alapján az állam viseli.

[22] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. április 25.

Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke,
Dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró,
Dr. Dobó Viola s. k. bíró