A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.IV.37.504/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke,
Dr. Dobó Viola előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt bíró
A kérelmező: J. P.
Képviselője: Dr. Kathi Orsolya ügyvéd
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 780/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 780/2018. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 294. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 2018. évi országgyűlési képviselő-választás egyéni választókerületi választás eredményét - a 2018. április 14-én kelt 72/2018. (IV.14.) 01. számú határozatával - a határozat 1. számú mellékletét képező „Jegyzőkönyv az egyéni választókerület választási eredményéről” című jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelően megállapította. A határozat indokolása szerint a választás eredményes volt, és az egyéni választókerületi országgyűlési képviselői mandátumot a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet jelöltje, Cs. K. szerezte meg.
[2] Az OEVB a 73/2018. (IV.16.) 01. számú határozatával az egyéni választókerületi választás eredményét megállapító határozatot kijavította. A Ve. 50. §-a alapján a 72/2018. (IV.14.) 01. számú határozat számát 72/2018. (IV. 15.) 01. számú határozatra változtatta, valamint a határozat meghozatalának dátumát 2018. április 14. napjáról 2018. április 15. napjára, ezzel a határozat elleni fellebbezés benyújtásának határidejét 2018. április 17-e 16.00 óráról 2018. április 18-a 16.00 órára módosította.
[3] Az OEVB-be delegált beadványozó az OEVB 72/2018. (IV.14.) 01. számú határozata ellen 2018. április 16-án 12 óra 52 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Ve. 294. § (2) bekezdés a) és b) pontjára és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással, melyben a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az OEVB döntésének megsemmisítését, és a szavazás megismétlését Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 01. számú választókerületében.
[4] Fellebbezésében a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelölő szervezet által az OEVB-be delegált T. T. nyilatkozatára hivatkozott, mely szerint a választás egyéni választókerületi eredményét megállapító döntés nem 2018. április 14-én, hanem 2018. április 15-én 0 óra 37 perckor született. Álláspontja szerint a fenti cselekmény a Ve. 294. § (2) bekezdésében foglalt előírásba ütközik, mivel az OEVB a választókerületi eredményt nem a szavazást követő hatodik napon, hanem csak a hetedik napon, 2018. április 15-én éjfélt követően mintegy fél órával állapította meg, ezért a megállapított választási eredményt nem tekinti hivatalos eredménynek.
[5] A FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek képviselőjelöltje 2018. április 18-án a fellebbezésre vonatkozó észrevételt juttatott el a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB). Hivatkozása szerint beadványozó nem tekinthető érintettnek az ügyben, valamint a fellebbezés nem jelöli meg pontosan annak Ve.-beli alapját. Előadta, hogy az OEVB eljárása nem sérti a Ve. 294. § (2) bekezdését, mivel technikai okokból csúszott át a döntéshozatal a következő napra. Észrevételéhez csatolta a Miskolc 4-es számú szavazatszámláló bizottság tagjának nyilatkozatát.
[6] Az NVB a 780/2018. számú határozatában az OEVB 73/2018. (IV.16.) 01. számú határozatával kijavított 72/2018. (IV.15.) 01. számú határozatát helybenhagyta, és megállapította, hogy az OEVB a Ve. 294. § (2) bekezdésében foglalt határidőt megsértette azzal, hogy a szavazás napját követő hatodik napot követő nap első órájában állapította meg a választás egyéni választókerületi eredményét.
[7] Az NVB a Ve. 231. § (4) bekezdésére és a Ve. 43. § (1) és (2) bekezdéseire hivatkozással a fellebbezés keretei között azt vizsgálta a rendelkezésére álló adatok alapján, hogy az OEVB jogszerűen állapította-e meg a 2018. évi országgyűlési képviselő-választás egyéni választókerületi választásának eredményét.
[8] Megítélése szerint az OEVB 72/2018. (IV.14.) 01. számú határozatának a Ve. 50. §-a alapján történő kijavítása jogszerű volt és a kijavítás nem hat ki az ügy érdemére. Beadványozó fellebbezéséhez nem csatolt olyan indoklást, illetve bizonyítékot, amellyel a határozat érdemi megállapításait támadta volna. A törvényes határidő túllépésétől függetlenül a választókerületi eredmény megállapítása a határozatban foglaltak szerint megtörtént, a határozat késedelmes meghozatala nem befolyásolja a határozat rendelkezéseinek jogszerűségét.
[9] A Ve. 241. § (2) bekezdés a) és b) pontjára hivatkozás kapcsán kifejtette az NVB, hogy a beadványozó a határozatban foglaltakat kizárólag a választási eredmény megállapítására vonatkozó határidőt rögzítő szabályok megsértésére nézve támadta. Sem a szavazatszámláló bizottságok valamelyikének szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvényessége, sem a szavazóköri eredmények szabálytalan összesítése kapcsán nem tartalmaz a fellebbezés adatot, tényt vagy bizonyítékot.
[10] A beadványozónak az OEVB döntésének megsemmisítésére, és a választás megismétlésére irányuló kérelme az NVB szerint nem értelmezhető, mivel a fellebbezésben megjelölt Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja a megtámadott határozat helybenhagyásáról rendelkező norma.
[11] Végezetül kifejtette, hogy a Ve. 241. § (2) bekezdésére alapítva a választás eredménye elleni jogorvoslat során – a fellebbezésben – a (3) bekezdésben meghatározott szavazat-újraszámlálás kérhető. Beadványozó a szavazatok újraszámolását nem kérte, ugyanakkor annak a választási eredményt megállapító határozat meghozatalára vonatkozó határidő csekély mértékű túllépése okán a Ve. 241. § (2) bekezdés alapján nem is lett volna helye. A Ve. 241. § szerinti jogorvoslat sajátosságai kapcsán az NVB utalt továbbá a Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. számú határozatára, melyben elvárásként fogalmazta meg, hogy „a törvénysértés pontos megjelölése mellett annak bizonyítékait is olyan fokon kell megjelölni, illetve hivatkozni, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztja az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket”.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[12] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte a Kúriától és a jogszabálysértés megállapításán túl a választás megismétlésének elrendelését Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 01. számú választókerületében.
[13] Álláspontja szerint az NVB eljárása sérti a Ve. 10. § (1) és (3) bekezdését, valamint 294.§ (2) bekezdését.
[14] 1.Előadta, hogy az NVB határozata értelmezési problémákkal terhelt és abban belső koherencia-zavar van. A helyben hagyó döntés rendelkező része és indokolása a fellebbezés megalapozottságának rögzítése mellett egyben jogsértést megállapító rendelkezést is tartalmaz anélkül, hogy szerepeltetné annak jogkövetkezményeit. Álláspontja szerint jogsértően nem vizsgálta meg az NVB azt az alapkérdést, hogy létrejött-e az OEVB határozat, azaz van-e a választókerületben hivatalosan megállapított választási eredmény.
[15] 2. Azzal érvelt, hogy a törvényben meghatározott határidők a Ve. 10. § (1) bekezdése alapján jogvesztőek, mely szabály a Ve. hatálya alá tartozó összes jogalanyra vonatkozik. A Ve. 294. § (2) bekezdésében írt határidő a 10.§ (3) bekezdése alapján április 14-én 24 órakor lejárt, a határozat javításával a korábbi valótlan időpont került orvoslásra, de a törvényesség csak új választás megtartásával és jogszerű eredménymegállapítással lenne helyreállítható. A határidő lejártát követően végzett bármilyen cselekmény joghatást nem válthat ki. Ennek kapcsán hivatkozott a kérelmező a Kúria Kvk.II.37.365/2015/2., a Kvk.III.37.980/2016/2. és a Kvk.37.991/2016/2. számú határozataira, melyek szerint elkésetten benyújtott irat nem képezheti eljárás alapját.
[16] 3.Kifogásolta azt is, hogy az NVB határozatában nem támasztotta alá, hogy a határidő túllépése az OEVB határozat jogszerűségét miért nem befolyásolja, ezért a határozat oly mértékben hiányos, hogy a jogszerűség helyreállítása a határozat további javítgatásaitól sem várható. A teljes körű felülvizsgálat hiányára utal az is, hogy az NVB úgy kéri számon a bizonyítékok csatolását, hogy a fellebbezés nem hivatkozott számítási vagy összegzési hibára, a határozatot kizárólag az eljárási szabályok be nem tartása miatt támadta.
[17] 4. A kérelmező szerint a Ve. 241.§ (2) bekezdés b) pontja hiányos, mivel nem tartalmaz jogkövetkezményt a határozat megváltoztatása esetén, ezáltal a jogsértés jogkövetkezmény nélkül marad. Ennek eredményeképpen felmerülhet olyan jogi helyzet, hogy egy országgyűlési képviselő legitimáció nélkül kaphat megbízólevelet a törvényhozó testületben.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme nem megalapozott.
[19] Az OEVB határozat mellékletét képező jegyzőkönyv alapján a kérelmező az érintett egyéni választókerületben képviselőjelöltként (azonosítószáma 146) indult a választáson, így a Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettségére nézve kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta.
[20] A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria először a választókerületi eredmény határidő túllépésével történő megállapításának, mint eljárási szabálysértésnek a választás eredményére gyakorolt hatását vizsgálta meg a Ve. 294. § (2) bekezdése alapján.
[21] A Ve. 294. § (2) bekezdése előírása szerint az országgyűlési választáson az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a választás egyéni választókerületi eredményét a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő hatodik napon megállapítja.
[22] A Ve. 10. § (1) bekezdése alapján az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők. A (3) bekezdés szerint a határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le, kivétel ez alól a választási bizottság döntésére rendelkezésre álló határidő, ami 24 órakor jár le.
[23] A Ve. fenti rendelkezése szerint a 16 órát, azaz a határidő lejártát követően teljesített eljárási cselekményt a következő napon teljesítettnek kell tekinteni. E szabály azonban nem vonatkozik a választási szervekre, tehát a választási irodákra és a választási bizottságokra. A választási szervek cselekményeit az adott napon teljesítettnek kell tekinteni, ezáltal jobban betarthatók a választási eljárás sikeres lebonyolítását szolgáló rövid határidők.
[24] Tény, hogy az OEVB az egyéni választóköri eredményt megállapító határozatát 2018. április 14-e 24 óráját követően, 37 perces késedelemmel hozta meg. Ezzel napokban megállapított eljárási határidőt mulasztott.
[25] A választási eljárás viszonylag gyors lefolyású, ehhez igazodik az eljárásban alkalmazott határidők jellege, így azok rövidsége, jogvesztő vagy naptári napokban számított volta. A választási eljárás elhúzódásának megakadályozását célzó érdek olyan legitim cél, mely miatt indokolt a határidők szigorú szabályozása. A jogalkotónak a választási eljárásban ésszerű határidőket kellett megállapítania: amelyek biztosítják a jogorvoslathoz való jogot, és úgyszintén azt, hogy a választás eredménye minél előbb megszülethessen. Az ésszerűtlenül hosszú ideig elhúzódó választási eljárás, az ésszerűtlenül hosszú ideig elhúzódó jogviták a választások eredményének akár utólagos megkérdőjelezését is lehetővé tennék, adott esetben akadályoznák a választott testületek megalakulását vagy kétségbe vonnák a már megalakult testületek legitimációját. Ez sértené a népszuverenitás elvét, egyúttal ellentétes volna a jogállam demokratikus jellegével [59/2003.(XI.26.) AB határozat, 23/2005.(VI.17.) AB határozat].
[26] A fentieknek megfelelően helyes a felülvizsgálati kérelem azon érvelése, hogy a Ve.-ben meghatározott határidők jogvesztők, a határidő elmúlása a jogosultság megszűnéséhez vezet.
[27] A választás eredményének megállapítása azonban az OEVB-nek nem joga, hanem a Ve. 294. § (2) bekezdése alapján a hatáskörébe tartozó kötelezettsége az előírt határidőben. Az ügyintézésre nyitva álló határidő elmulasztása önmagában a megállapított eredmény semmisségéhez nem vezethet, mivel az eredmény késedelem hiányában is ugyanaz lett volna és a kérelmező a határidő túllépésével összefüggésben nem jelölt meg egyéb olyan okot vagy körülményt, amely eltérő eredmény megállapításához vezethetne.
[28] A Kúria megjegyzi, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlatában az eljárási határidők betartása - akár az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése, akár a XXVIII. cikk (1) bekezdése alapján – különösen fontos követelmény [lásd pl. 5/2017.(III.10.) AB határozat, Indokolás 15]. A Kúria gyakorlatában követi is e szigorodó követelményt. Ugyanakkor jelen ügyben nem arról van szó, hogy a határidő-túllépés jogosultság megszűnéséhez, vagy éppen szankció kiszabásához vezetett, pusztán arról, hogy a választókerületi eredményt megállapító döntés 37 perccel később született, mint a törvényi előírás. A választókerületi eredmény megállapítása az OEVB kötelezettsége, a késedelem miatt jogvesztést, jogsérelmet senki nem szenvedett, ilyen értelemben a Ve. 10. § (1) bekezdése nincs összefüggésben jelen üggyel.
[29] Kiemelendő továbbá, hogy a jogalkotó nem fűz a Ve. 294. § (2) bekezdése szerinti határidő elmulasztásához kapcsolódó olyan jogkövetkezményt, mint amelyet például a Ve. 231. § (1) bekezdés b) pontjában ír elő a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló 3 napos jogorvoslati határidő elmulasztása esetén. A kérelmező által megjelölt döntéseiben a Kúria a felülvizsgálati kérelmeket elkésettség miatt utasította el a Ve. 224. § (2) bekezdése és a 231. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással és állapította meg, hogy a határidő lejártát követően végzett cselekvény joghatást nem válthat ki. Így e döntések nem alkalmasak a kérelmező azon álláspontja alátámasztására, hogy a választókerület az NVB által is megállapított eljárási szabálysértés okán nem rendelkezik jogszerűen meghozott eredménymegállapító határozattal.
[30] A kérelmező szerint a határidő túllépése csak új választás elrendelésével lenne orvosolható, de a felülvizsgálati kérelem erre vonatkozó konkrét jogszabálysértést nem jelöl meg. Így ezen hivatkozás ennek okán sem lett volna érdemben vizsgálható.
[31] A fentiek alapján megállapítható az is, hogy az NVB a fellebbezés keretei között a rendelkezésére álló valamennyi bizonyítékot megvizsgálta, melyek csak az eljárási jogsértés igazolására voltak elégségesek. Ellenben a határidő túllépésnek a megállapított választókerületi eredményre gyakorolt hatása az iratok alapján még a valószínűsítés szintjét sem érte el. Az OEVB határozatának kijavításával a korábbi valótlan keltezés helyesbítése történt meg, de az a döntés érdemét nem érintette. A kérelmező sem vezette le a határidő csekély mértékű túllépése eredményre gyakorolt hatását a felülvizsgálati kérelemben értékelhető formában és azt bizonyítékokkal nem támasztotta alá. A Kúria eljárásában azon bizonyítékokat mérlegeli, amelyeket a kérelmező elé tár és e mérlegelés alapján kialakult meggyőződése, valamint a vonatkozó jogszabályok értelmezése alapján hozza meg döntését. (Kfv. II.37.500/2014/6.)
[32] Ami a jogkövetkezmény vizsgálatát illeti, a Kúria azt emeli ki jelen ügyben, hogy a beadványozó a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntés ellen a megállapításra vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva a Ve. 241. § (2) bekezdés a) b) pontjai alapján nyújtotta be a fellebbezést, mely nem teszi lehetővé a döntés megsemmisítését, csak (3) bekezdésben meghatározott szavazat-újraszámlálást. A szabályozás hátterében az a jogalkotói akarat áll, hogy a választási bizottságok - fellebbezés elbírálásakor - már csak érdemi döntést hozhassanak. Megsemmisítés esetén ugyanis új eljárást kellene lefolytatni, ami időt vesz igénybe. A választási eljárásra vonatkozó szabályozás sajátossága pedig éppen az, hogy minél rövidebb idő alatt szülessenek az ügyekben érdemi döntések. Csak akkor van lehetőség a jogorvoslat során a választási eljárás, vagy a jogorvoslattal érintett rész megsemmisítésére és megismételtetésére, ha választási bizottság a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése elleni - kivéve a szavazóköri eredmény megállapítását - kifogásról dönt és annak helyt ad. [Ve. 218. § (2) bek. c) pont]
[33] Az NVB határozatában tehát nincs „belső koherencia-zavar” annak okán, hogy az alapos fellebbezés alapján az eljárási jogsértés megállapítása ellenére az OEVB határozatot helyben hagyta. Ahogyan a Kúriának sincs jogi lehetősége a Ve. 231. § (5) bekezdése által megszabott keretek között az eljárási szabálysértés megállapítása esetén a választási szerv határozatának hatályon kívül helyezésére. (Kvk.IV.37.263/2014/2., Kvk.I.37.251./2014/3., Kvk.III.37.356/2018/2.)
[34] A beadványozó fellebbezésében a Ve. 241. § (2) bekezdés b) pontjával kapcsolatos „jogalkotás-technikai problémát” nem vetett fel, ezért az NVB határozat sem tartalmaz erre vonatkozó megállapításokat. Mivel a fellebbezés és a felülvizsgálati kérelem jogi indokai itt eltértek egymástól, részben azért is, mert a jogorvoslatokat benyújtók személye sem volt azonos, vizsgálni kellett jelen esetben bírósági felülvizsgálat terjedelmét. Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati kérelemben a kérelmező nem hivatkozhat újabb jogsértésre és nem kérhet olyan intézkedés megtételét, amelyet a fellebbező nem kért, a Kúriának a kérelmező ezen hivatkozását érdemben nem kellett vizsgálnia.
[35] Az NVB a felülvizsgálati kérelemmel megjelölt jogsértést a már kifejtettek szerint nem követte el, ezért a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az NVB felülvizsgált határozatát helybenhagyta.
Záró rész
[36] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[37] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228.§ (2) bekezdése alapján a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket.
[38] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. április 25.
Dr. Kalas Tibor s. k. a tanács elnöke,
Dr. Dobó Viola s. k. előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt s. k. bíró