A KÚRIA
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.IV.37.484/2018/3.
A tanács tagjai: dr. Kalas Tibor a tanács elnöke
dr. Horváth Tamás előadó bíró
dr. Dobó Viola bíró
Kérelmezők: Magyar Szocialista Párt
Párbeszéd Magyarországért Párt
A kérelmezők képviselője: dr. Simon Gábor ügyvéd
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bíróság általi felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmezők (együttesen)
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 754/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 754/2018. számú határozatát részben megváltoztatja és kötelezi a Nemzeti Választási Iroda elnökét, hogy a 2018. április 8-ai választási adatok log-állományai megtekintését tegye lehetővé.
Ezt meghaladóan a határozatot helybenhagyja.
A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A beadványozó Magyar Szocialista Párt (a továbbiakban: Beadványozó) 2018. április 11-én kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) tevékenységével szemben. Kifogásában alapvetően három problémát vetett fel.
[2] 1. A névjegyzéki adatokkal kapcsolatban a Beadványozó előadta, hogy az NVI 2018. április 8-án 10 óra 8 perckor a valvip@nvi.hu elektronikus levélcímről küldött levelében arról adott tájékoztatást – többek között – az MSZP számára, hogy a „rendkívül magas érdeklődés zökkenőmentes kiszolgálása érdekében a www.valasztas.hu honlapot átállítottuk egy nagyobb teherbírású megoldásra”. Az átállást követően az átállított oldalon 2018. április 8-án napon belüli különböző időpontokban egymástól eltérő névjegyzéki adatok kerültek feltüntetésre, illetve a szavazás napján későbbi időpontban a korábbi időpontban feltüntetett részvételi adatoknál jelentős mértékben alacsonyabb részvételi adatok kerültek feltüntetésre. Az NVI honlapja annak ellenére, hogy a választási névjegyzékek zárására, nyomtatására, hitelesítésére 2018. április 6-án, illetve 7-én került sor, azt tartalmazta, hogy 2018. április 8-án 18.30-kor 7875 ezer választópolgár, 19.00-kor 7979 ezer választópolgár szerepelt a névjegyzékben.
[3] 2. A kifogásban a részvételi adatokkal kapcsolatban a Beadványozó előadta, hogy az NVI honlapja szerint április 8-án 18.30-kor 5365 ezer választópolgár szavazott, 19.00-kor kevesebb, 5283 ezer választópolgár volt szavazni, illetve az ugyanerre az időpontra vonatkozóan más időpontban készített képernyőmentések szerint 5011 ezer választópolgár szavazott. Beadványozó szerint, a névjegyzéki adatok nem mutattak kapcsolatot az NVI honlapján szereplő névjegyzéki adatokkal, ez pedig felvetette annak a gyanúját, hogy az NVI által működtetett informatikai rendszerbe külső beavatkozás történhetett. Beadványozó állítása alátámasztására képernyőmentéseket csatolt. Rögzítette továbbá, hogy a fentiek tisztázása érdekében április 9-én levélben keresték meg az NVI elnökét, hogy haladéktalanul adjon magyarázatot a kifogásban is jelzett eltérésekre. Ez állítása szerint nem történt meg, így kifogásolja az NVI és az NVI vezetője tevékenységét, ami sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontját, valamint a 2. § (2) bekezdését.
[4] 3. Az informatikai rendszerrel kapcsolatban a Beadványozó előadta, hogy 2018. április 10-én kérte, hogy az NVI adja át az informatikai rendszer átállításával kapcsolatos eljárási dokumentumokat (szabályzatokat, jegyzőkönyveket, határozatokat), az átállított rendszer zárt működését igazoló dokumentumokat, valamint azokat a dokumentumokat, amelyek tartalmazták az átállás előtt és után a rendszerben a tranzakciós és az üzemeltetési tevékenységekkel kapcsolatos logok közhitelességét igazoló eljárási és műszaki szabályokat. Az MSZP listát állító pártként arra vonatkozóan is kért tájékoztatást, hogy mi okozta azokat a hibákat az informatikai rendszerben, amely miatt az informatikai rendszer átállítása vált szükségessé. A megkeresésben az MSZP kérte azt is, hogy amennyiben a kért adatok megküldését az NVI nem teljesíti, úgy biztosítsa ezek megtekintését személyes szakmai egyeztetés keretében. A beadványozó előadta, hogy az NVI elnökének a fenti megkeresésére adott válaszlevelét, amelyben a kért adatok kiadását megtagadta, elfogadhatatlannak tartja, mert a logállományok megismerése nélkül nem ellenőrizhető, hogy történt-e bármilyen manipuláció. Rögzítette, hogy az NVI jogszabálysértő magatartása sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választások tisztaságának megóvása, e) pontja szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás; továbbá f) pontja szerinti, a választási eljárás nyilvánosságának választási alapelveit is.
[5] Mindezek alapján a Beadványozó kérte a Nemzeti Választási Bizottságot (a továbbiakban: NVB), hogy állapítsa meg a jogsértést, és tiltsa el az NVI-t és annak elnökét a további jogsértéstől, és kötelezze az NVI elnökét az MSZP által kért adatok kiadására
[6] Az NVB 2018. április 14-én kelt 754/2018. számú határozatával a kifogást elutasította, az egyes kifogásolt pontokat illetően a következő indokokkal.
[7] 1. A választások hivatalos oldalán, a névjegyzéki adatok eltérésével kapcsolatban tett megállapításokkal szemben az NVB kifejtette, hogy a választások hivatalos oldalán közölt, a szavazás napi névjegyzéki létszámadatok közötti eltérés oka, hogy a 19.00 órás és az azt megelőző adatok más forrásból és más módon kerültek kiszámításra. A napközbeni adatokat a szavazóköri jelentések alapján állítják össze, szemben a 19 órás adattal, amelyik a feldolgozottságot tükrözi, beleértve a a levélszavazatok megkezdett számolását.
[8] 2. A napközbeni részvételi adatokat a helyi választási irodák a szavazóhelyiségben végzett számlálás alapján rögzítik az informatikai rendszerben. 19 órától viszont a hivatalos adatok összesítése és részeredményes közzététele folyik.
[9] 3. A kifogásban említett naplózási kötelezettség teljesítése teljes körűen megvalósult, a jelzett szintek mindegyikén a logok elkészültek. Az incidenskezeléshez szükséges naplóállományok átadásra kerültek az NVI SOC-ba. 2018. április 13-án a Nemzeti Választási Iroda elnöke lehetőséget biztosított arra, hogy az MSZP képviselői látogatást tegyenek az NVI biztonsági központjának működési helyszínén, biztosítva a logállományok megismerésének lehetőségét, ezzel azonban a Magyar Szocialista Párt képviselői nem éltek.
[10] A fentiek alapján az NVB jogszabályok sérelmét nem állapította meg.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[11] A kérelmezők felülvizsgálati kérelmükben kérték az NVB határozatának megváltoztatását. Kérték, hogy az NVB határozatát a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján úgy változtassa meg, hogy egyrészt a Ve. 218. § (2) bekezdés a. pontja alapján állapítsa meg jogsértések tényét, amelyek a Ve. 2.§ (1) bekezdés a), e) és f) pontjába, a 2.§ (2) bekezdésbe, a 75. § (1) bekezdésbe, a 75.§ (1) bekezdés h) pontjába, a 76. § (1) bekezdés f–h). pontjába ütköznek. Másrészt kérték, hogy a Kúria a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján tiltsa el a Nemzeti Választási Irodát és annak elnökét a további jogsértéstől és ennek keretében kötelezze az NVI elnökét a kért adatok kiadására, a log-állományok átadására, továbbá kötelezze arra, hogy biztosítsa az informatikai rendszer naplóadatainak megtekintését, valamint állítsa helyre a választási honlap működését.
[12] A kérelmezők érintettségüket mint közös listát állító szervezetként (MSZP–Párbeszéd) igazolták.
[13] A kérelmezők szerint a Nemzeti Választási Bizottság határozata pontok szerint haladva a következők miatt törvénysértő.
[14] 1. A Ve. 106. § (1) bekezdése szerint a szavazást megelőző második napon 16 óráig bekövetkező változások átvezetését követően a Nemzeti Választási Iroda a szavazóköri névjegyzéket és a mozgó urnát igénylő választópolgárok jegyzékét lezárja. Az NVI elnöke azonban a névjegyék zárásával kapcsolatos törvényi szabályoktól eltért. A névjegyzéket a szavazást megelőző második napon a 16 órát követően benyújtott átjelentkezési kérelmeket a névjegyzék összeállításánál nem lehet figyelembe venni. A Ve. ezen rendelkezése szerint a választási szavazóköri névjegyzék nem törvényes, tekintettel arra, hogy a 16 óra után bekövetkezett változásokat is tartalmazza.
[15] 2. Az NVI honlapján 2018. április 9-én és az azt követő napokban elérhető információ szerint 98,06%-os feldolgozottság mellett a kérelmező szerint az alábbi kiírás szerepelt: „tájékoztató adatok 19.00 óráig megjelentek számáról és arányáról; a választók névjegyzékében 7.979 ezer választópolgár szerepelt; a névjegyzéki létszám tartalmazza a belföldön, külképviseleten és levélben szavazó polgárok számát.” A kérelmező szerint ha feltételezzük, hogy az NVI elnöke tájékoztatása szerint az este 7 órás adatok nem tartalmazzák a külképviseleti és az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok lehetséges számát, és az NVI április 8-án este megkezdte a levélszavazatok megszámlálását akkor 7.675.464 magyarországi lakcímmel rendelkező lenne az NVI honlapján feltüntetett névjegyzékben (ennyit kapunk ugyanis levonások után, azaz 7.933.815–58.310–200.041 = 7.675.464). Tekintettel arra azonban, hogy a fenti szöveg szerint 7.979 ezer választópolgár szerepelt a névjegyzékben ez azt jelentené, hogy az NVI 2018. április 18-án este 303.536 levélszavazatot számolt meg. Mindez ugyanakkor lehetetlen lett volna tekintettel arra, hogy összességében ennél jóval kevesebb levélszavazat érkezett az NVI-hez. Az NVI határozata tehát ennyiben is valótlan indoklást tartalmaz, így téves eredményre vezetett, azaz – a kérelmező szerint – jogsértő. Az NVI tehát nem hitelesen tájékoztatott.
[16] 3. A határozat indoklásában az szerepel, hogy 2018. április 13-án NVI elnöke lehetőséget biztosított arra, hogy az MSZP képviselői látogatást tegyenek a NVI biztonsági központjának működési helyszínén, biztosítva a log-állományok megismerésének lehetőségét – amivel azonban a MSZP képviselői nem éltek. A kérelmező ezzel szemben előadja, hogy április 16-án 18 óra 30 perckor került megküldésre az őket meghívó e-mail, ami az incidensekhez kapcsolódó riportok megtekintésére, valamint az informatikai biztonsági szakemberekkel történő személyes konzultációra adott alkalmat.
[17] Az NVI érintettsége okán tájékoztatást küldött a Kúriának. Eszerint a kérelmező valótlanul állítja, hogy nem kapta meg a szükséges tájékoztatásokat érdeklődésére. Dr. Harangozó Tamásnak április 12-én írott levélben részletesen kifejtésre került a felvetett problémákra vonatkozó válasz, ami a részvételi adatok változását illeti. Ennek eredményeként a honlapon szereplő tájékoztatás szövegén is változtatást eszközöltek. Az NVI továbbá 2018. április 13-án 11 órakor tájékoztatót tartott a jelölő szervezetek számára a szavazás napján történt informatikai incidensről. A tájékoztatón az MSZP képviselői is részt vettek. Az MSZP képviselői 2018. április 16-án 14 órakor látogatást tettek a műveleti központban. Kérdéseket tettek fel, betekintettek az incidensekről készült riportokba, a log-állományokba azonban nem kívántak betekinteni. Az üzemeltetőkkel való találkozásra április 17-én 15 órakor került sor. A log-állományokhoz való hozzáférés illetően az NVI kijelentette, hogy azok megismerése üzleti tevékenység védése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Az NVI ezért, valamint személyes adatok védelme okán a naplókat az adatvédelmi szabályok betartásának kötelezettsége miatt nem adta ki a pártok kérésére. Viszont a log-állományokba, naplóadatokba történő betekintést biztosították, csak az MSZP ezzel nem kívánt élni.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem részben alapos.
[19] A Kúriának azt kellett megvizsgálnia, hogy a felülvizsgálni kért határozat vonatkozásában hivatkozott három jogsértés mennyiben valósult meg.
[20] 1. A szavazóköri választási névjegyzék összeállításának szabályszerűtlenségére hivatkozásról a Kúria először is megállapítja, hogy a felvetés eltér az NVB-hez benyújtott kifogás vonatkozó pontjának tárgyától, mivel abban még az összesített névjegyzéki adatok eltérését taglalták. Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati kérelemmel támadott NVB-határozat a kifogás tárgyát bírálta el, más tárgy tekintetében a Kúriának sem áll módjában döntés-felülvizsgálatot folytatni, mivel a bírósági felülvizsgálati kérelemben újként megjelölt jogsértésről az NVB korábban nem dönthetett.
[21] A bírósági felülvizsgálat kiterjesztését a Kúria már más korábbi döntésében (Kvk.I.494/2014/2.) is kizárta olyan jogsértés vonatkozásában melyet korábban a kifogás nem tartalmazott. A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kifogás benyújtásának határideje egyébiránt jelen eljárás kezdetekor már lejárt, azzal kapcsolatos kifogás a későbbiekben sikerrel nem terjeszthető elő. Mindezekre tekintettel a kérelem ebben a részében alaptalannak minősült.
[22] 2. A szavazatszámlálás során az összesítés közzétett részeredményeinek ellentmondásairól a becsatolt képernyő fotók és a feleknek az eljárás benyújtott beadványai alapján megállapítható, hogy azok érdemben fennálltak, ami az eredmény-megállapítás folyamatának követhetősége tekintetében a későbbiekben vitára adott alapot.
[23] A bírósági jogorvoslati kérelem alapján azonban a Kúria nem látta megállapíthatónak, hogy ebből pontosan milyen jogsérelem származott. A jogsérelmet egyértelműen a jogorvoslati kérelem nem jelölte meg, csupán általánosságokra és feltevésekre hivatkozott, és azt sem igazolta, hogy a kérelmében foglaltak teljesítése mennyiben lenne alkalmas az általa állított ellentmondások tisztázására. A választási alapelvek absztrakt (konkrét jogszabályhelyi hivatkozással alá nem támasztott) hivatkozása az NVB határozata jogsértésének megállapításához nem elegendő.
[24] 3. A kérelmezőnek azt a hivatkozását, ami a választási informatikai rendszer külső ellenőrzéséhez szükséges feltételek biztosítását illeti, a Kúria alaposnak találta. A jelölőszervezetek számára biztosítani kell nemcsak a tájékozódás és konzultáció lehetőségét, hanem az adatállományok kezelésének általuk való kontrollálhatóságát. Az NVB határozatának II. 9. pontja részletezi a védelmi rendszert, de az még nem jelenti a jelölőszervezetek konkrét helyzethez kapcsolódó ellenőrzési jogai biztosítása kötelezettségének maradéktalan teljesítését.
[25] Mindez következik a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választás tisztaságának megóvása és f) pontja szerinti a választás nyilvánossága alapelvéből. Jelen esetben e követelmények sérülése megállapítható azáltal, hogy az NVI részéről sem vitatott választási incidensek (pl. nem lineáris részvételi adatok) okai és kezelése kapcsán, az érdemi kontroll feltételeit biztosítani szükséges. Ennek hiányában sérül a választási irodák tevékenységét illetően a Ve. 75. § (1) bekezdés h) pontja, továbbá az NVI tekintetében a 76. § (1) bekezdés f)–h) pontja.
[26] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező az általa becsatolt bizonyítékok alapján nem volt abban a helyzetben, hogy az NVB által megjelölt határidőben az érintett állományokat megismerje, így ennek pótlása szükséges a Ve. előzőekben hivatkozott alapelvei érvényesüléséhez.
[27] A Kúria a jogsértés megállapítása mellett – a további jogsértéstől eltiltás keretében – kötelezi az NVI elnökét a kért adatok megtekintésének lehetővé tételére.
[28] Az előzőekben kifejtettekre figyelemmel a Kúria az NVB határozatát – a Ve. 218. § (2) bekezdés a)–b) pontjának alkalmazásával – a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és a felülvizsgálati kérelemnek részben helyt adott.
Záró rész
[29] A Kúria felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[30] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése szerinti, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése és 83. § (1) bekezdése alapján az állam viseli.
[31] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. április 19.
dr. Kalas Tibor s. k. a tanács elnöke, dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró, dr. Dobó Viola s. k.bíró