A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.IV.37.483/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke,
Dr. Dobó Viola előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás bíró
A kérelmező: (...)
Képviselője: Dr. Bacsek György Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Bacsek György ügyvéd)
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 752/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 752/2018. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Magánszemély beadványozó 2018. április 10-én kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a Délmagyarország napilap 2018. április. 7-i lapszámában megjelent "Kormány információ" miatt. Kifogásában előadta, hogy a 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 141. §-a alapján kampányidőszakban minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására, vagy ezt megkísérli, kampánytevékenységnek minősül. Álláspontja szerint a kifogásolt kormányzati plakátkampány a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőséget sérti azáltal, hogy a kormányzati kampány a FIDESZ-MPSZ és KDNP jelölőszervezetek választási kampányának legfőbb üzentét: a „bevándorlás megállítását” erősíti, ezzel a FIDESZ-MPSZ és KDNP jelölőszervezeteket támogatva.
[2] Kifogásában a Kúria a Kvk.III.37.421/2018/8. számú határozatára hivatkozott, amely a fenti jogsértést megállapította és Magyarország Kormányát a további jogsértéstől eltiltotta.
[3] Előadta, hogy a Kúria fenti határozatát 2018. április 6-án hozta meg, így álláspontja szerint 2018. április 7-én a Délmagyarországban a kormányzati hirdetés már nem jelenhetett volna meg. Kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság vizsgálja ki az esetet.
[4] Az NVB a 752/2018. számú határozatában megállapította, hogy a L. Zrt. megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között választási alapelvet azzal, hogy a Kúria 2018. április 6-án meghozott Kvk.III.37.421/2018/8. számú döntését követően, a Délmagyarország – szegedi kiadás – nyomtatott sajtótermék 2018. április 7-i számában a Kormány kifogásban megjelölt hirdetését közzétette.
[5] Döntésében a Ve. 218. § (1) bekezdése és a 43. § (1)-(5) bekezdéseit idézve a tényállás részeként rögzítette, hogy döntéséről a Kúria 2018. április 6-án 13 óra 48 perckor elektronikus úton értesítette a Bizottságot. A hirdetést az annak tartalmát jogerősen jogellenessé nyilvánított bírósági döntést követően jelentették meg. Ezen objektív körülményekből kiindulva úgy ítélte meg, hogy egy 2018. április 7-én (szombaton) megjelent lapszám esetében a hirdetés közzétételének megrendelése – tekintettel a lapzárta időpontjára, és az újság nyomtatott formában való előállításához szükséges időtartamra – mindenképp a 2018. április 6-i döntést megelőzően kellett megvalósulnia, így a megrendelés lemondásának is van ésszerű időigénye. Az NVB azonban arra is figyelemmel volt, hogy a Kúria döntése rendkívül széles nyilvánosságot kapott, internetes médiumok jelentős számban írtak róla közvetlenül a döntés közlése után. Ebből adódóan életszerű az a feltételezés, hogy médiaszolgáltatóként a Délmagyarország is tudott a döntésről.
[6] A NVB a felmerült tények mérlegelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Kúria határozatából fakadó jogkövető magatartás tanúsítása – mely a döntést követően mindenkire kötelező – jelen esetben is megkövetelhető az ésszerű keretek között való végrehajthatóság hiánya miatt.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[7] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és a kifogás elutasítását kérte, mivel a Ve. 223.§ (3) bekezdés a) pontja alapján az NVB határozata jogszabálysértő.
[8] A kérelmező álláspontja szerint az NVB határozata önellentmondó, valamint nem felel meg az okszerű indokolás követelményének. Abból nem tűnik ki, hogy az NVB mit tekint „ nagy média nyilvánosságnak” és azt miért tekinti erősebb érvnek annál az általa is megállapított ténynél, hogy a hirdetés meg nem jelentetése az idő rövidsége okán nem volt teljesíthető. A határozat az „ ésszerű keretek között való végrehajthatóság hiánya” fordulat kifejtésére sem tett kísérletet.
[9] A kérelmező hangsúlyozta, hogy a határozat indokolása szerint sem volt elvárható a Kúria határozatának a másnapi lapszámban való megfelelés, ezért csak felhívás esetén látta szükségesnek a hirdetések törlése menetének és időigényének tételes, okiratokkal történő bizonyítását.
[10] Előadta, hogy a mérlegelési jogkörben meghozott határozat indokolása nem tartalmazza a Ve. 46.§ d) pontjának dc) pontjában előírtakat, a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket, melyen keresztül közvetetten sérül a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontban írt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve is.
[11] A kérelmező szerint a támadott határozat sérti továbbá az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot, melynek kapcsán a contra legem jogalkalmazással összefüggésben az Alkotmánybíróság 20/2017 (VII.18.) AB határozatából idézett, levonva azt a következtetést, hogy a Ve. 208. §-a és a 223§ (3) bekezdése egyértelmű rendelkezéseit nem értelmezheti a Kúria akként, hogy a Ve. 46.§-ának sérelme nem érdemi jogszabálysértés.
A Kúria döntése és jogi indokai
[12] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.
[13] A kérelmező Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettségére nézve kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta.
[14] A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a Ve. 46. § dc) alpontját jelölte meg jogszabálysértésként, azt vitatva, hogy a választási szerv határozatában nem jelennek meg a mérlegelésben szerepet játszó szempontok és tények. Ebben a körben elsődlegesen azt sérelmezi, hogy az indokolás nem felel meg az okszerűség követelményének.
[15] Az NVB a mérlegelési jogkörben meghozott határozatban azt vizsgálta, hogy a kérelmező a Kúria Kvk.III.37.421/2018/8 határozatát mikor ismerhette meg és módjában állt-e annak megfelelő magatartás tanúsítása.
[16] Az NVB álláspontja szerint a kifogásolt kampányplakátot érintő jogsértést megállapító döntésről – azáltal, hogy az a médiákon keresztül közismerten széles körben kapott nyilvánosságot – a kérelmező a határozat megjelenése napján szerzett tudomást, amit lényegében a felülvizsgálati kérelem sem cáfolt. Tényadat továbbá, hogy a kormányzati hirdetést a kérelmező még ezt követő napon is megjelentette napilapjában. A határozat végül azt is rögzíti a mérlegelt tények körében, hogy a jogsértő hirdetés közzététele megrendelése a lapzártára és az újság nyomtatott formában való előállításához szükséges időtartamra figyelemmel a Kúriai döntés megjelenését megelőzően megtörtént.
[17] A Kúriának a fenti tényállás mellett abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az NVB a mérlegelése körébe vont tények alapján okszerűen jutott-e arra a következtetésre, hogy a jogkövető magatartás tanúsítása érdekében a kérelmezőtől objektíve elvárható volt a megjelentetés leállítása.
[18] Az elvárhatóság mércéjeként jelenik meg a határozatban az „ ésszerű keretek között való végrehajthatóság”. A kérelmező helyesen hivatkozott arra, hogy ezen zsinórmérték részletes kibontása a határozatban elmaradt, e tekintetben a választási szerv nem tett teljes körűen eleget a Ve. 46. § d) pontja szerinti indokolási kötelezettségének. Azáltal azonban, hogy a határozat tartalmazza a mérlegelés körébe vont tényeket, körülményeket, az indokolás oly mértékben nem hiányos, hogy a döntés érdemi felülvizsgálatra ne lenne alkalmas.
[19] A Kúria joggyakorlatában önmagában a Ve. 46. § d) pontjának megsértése a Ve. jelenlegi szabályai mellett az ügy érdemi elbírálására kihatással nem lehet. A Kúriának a Ve. 231. § (5) bekezdése által megszabott keretek között nincs jogi lehetősége a választási szerv határozatának hatályon kívül helyezésére. [ Kvk.IV. 37.263/2014/2., Kvk.I. 37.251./2014/3., Kvk.III.37.356/2018/2]
[20] Tekintettel arra, hogy a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében a Ve. egyéb rendelkezésére, így a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának közvetett sérelmére is hivatkozott, a Kúria érdemben vizsgálta azt a kérdést, hogy – az adott körülmények között – mennyiben volt elvárható a kérelmezőtől a Kúria határozatának a másnapi lapszámban való megfelelése érdekében a hirdetés megjelentetésének leállítása.
[21] A kérelmező szerint a megrendelésekkel kapcsolatos ügymenet mellett a hirdetések elfogadására nyitva álló rövid határidő alatt objektíve nem volt lehetősége a megrendelés törlésére. Az elvárhatóság előtárása körében azonban saját előadását a felülvizsgálati kérelemben értékelhető formában nem vezette le és azt a felhozott tények igazolására alkalmas bizonyítékokkal nem támasztotta alá. A bizonyítékai benyújtásának hiányában nem volt a megjelölt alapelvi rendelkezés mivel összevethető, így a megjelölt jogsértés érdemi értékelését a Kúria nem végezhette el. Ennek kapcsán utal a Kúria a Kfv. IV. 37.316/2014. számú határozatában foglaltakra: a választási eljárás sommás jellege, a rövid ügyintézési határidő csak szűk körben teszi lehetővé bizonyítás felvételét. A Kúria eljárásában azon bizonyítékokat mérlegeli, amelyeket a kérelmező elé tár és e mérlegelés alapján kialakult meggyőződése, valamint a vonatkozó jogszabályok értelmezése alapján hozza meg döntését. Jelen eljárásban a hiányzó bizonyítékok benyújtására hiánypótlás keretében nincs jogszerű lehetőség.
[22] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a kérelmező okszerűtlen mérlegelésre hivatkozó eljárási kifogásának nincsen ténybeli alapja, erre tekintettel kérelme bizonyítatlansága miatt nem alapos.
[23] Az NVB határozata mivel érdemben nem tekinthető jogszabálysértőnek, ezért közvetetten sem sérült a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve. A Kúria a Kfv. IV. 37.359/2014/2. számú döntésében a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja vizsgálata kapcsán már rámutatott arra, hogy „a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban meg felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul.” Jelen ügyben ilyen többletelem a választási szerv eljárásával összefüggésben nem merült fel, és a kérelmező sem tüntette fel a megjelölt jogszabályhelyekhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés, az alapelvi jogsértést milyen formában látja megvalósultnak.
[24] A kérelmező által – az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggésben – hivatkozott 20/2017. (VII. 18.) AB határozat a bíróság contra legem jogalkalmazásával, valamint a bírói ítéletek indokolásának hiány(osság)ával összefüggésben tartalmazza a felülvizsgálati kérelemben idézett rendelkezéseket. Tekintve, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése kifejezetten a bírósági eljárásokra vonatkozik, így – ahogy az az AB határozat szövegéből egyértelműen megállapítható – a kapcsolódó AB határozat is a bírósági eljárásokkal összefüggésben tartalmaz megállapításokat. Erre tekintettel a hivatkozott alaptörvényi rendelkezés, valamint a kapcsolódó AB határozat jelen ügyben nem bír relevanciával.
[25] Megjegyzi továbbá a Kúria, hogy az ügyben az NVB eljárása esetén nincs szó contra legem jogalkalmazásról, az NVB által kibocsátott határozat indokolásával kapcsolatban pedig fent kifejtette álláspontját.
[26] A Ve. 208. §-a és a 223. § (3) bekezdése eljárási szabályt tartalmaz, amelyekből azonban nem következik az, hogy a Ve. 46. §-ának sérelme érdemi jogszabálysértésként lenne értelmezhető.
[27] A fentiek folytán a Kúria a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján az NVB határozatát helybenhagyta.
Záró rész
[28] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[29] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228.§ (2) bekezdése alapján a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket.
[30] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. április 19.
Dr. Kalas Tibor s. k. a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola s. k. előadó bíró, Dr. Horváth Tamás s. k. bíró