Kvk.IV.37.445/2018/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.IV.37.445/2018/2.

A tanács tagjai:  dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, dr. Horváth Tamás előadó bíró, dr. Dobó Viola bíró

A kérelmező: (...)

Képviselője: dr. Sándor Tamás Zoltán ügyvéd
       
Az eljárás tárgya: választási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 696/2018. számú határozata
 
Rendelkező rész

A Kúria Nemzeti Választási Bizottság 696/2018. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmező kifogást nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjára, a jóhiszeműség és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmére hivatkozással. Kifogásában előadta, hogy 2018. március 31-én a Magyar Szocialista Párt (a továbbiakban: MSZP) Csepelen, a Puli sétány játszótéren kampányeseményt szervezett és tartott, melynek központi témája a húsvéti ünnepkör volt. A rendezvényen az MSZP csokoládé-tojásokat rejtett el kisgyermekek számára, melyeket a gyerekek a szüleik jelenlétében megkereshettek, majd hazavihettek.

[2] A kérelmező álláspontja szerint a rendezvény kampányeseménynek minősül, melyet a jelölő szervezet a közösségi oldalán saját maga által szervezettként minősített („a rendezvénysorozatunk” kifejezés használatával), az esemény alkalmas a választói akarat befolyásolására azáltal, hogy pozitív színben tünteti fel a kisgyermekek számára a csokitojás-gyűjtést szervező jelölő szervezetet, és ezt a közösségi oldalon a nyilvánossághoz közvetítik. Érvelése alátámasztására hivatkozik a 605/2018. számú NVB határozat indokolására is. Kérte az illetékes Országos Egyéni Választókerületi Választási Bizottságtól (a továbbiakban: OEVB-től) a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja sérelmének megállapítását, valamint a további jogsértéstől való eltiltást és bírság kiszabását az MSZP-vel szemben.

[3] Az OEVB a kifogást érdemben megvizsgálta, és a 89/2018. (IV.04.) számú határozatával annak teljes egészében helyt adott, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét megállapította a jelölő szervezet és annak egyéni választókerületi jelöltje, Bangóné Borbély Ildikóval szemben, eltiltotta őket a további jogsértéstől, valamint egyetemlegesen 138.000 Ft összegű bírság megfizetésére kötelezte őket.

[4] A Magyar Szocialista Párt és G. P. Gy. beadványozók fellebbezést nyújtottak be.
Előbbi arra hivatkozott, hogy a húsvéti tojáskeresést az MSZP csepeli szervezete évek óta megrendezi, illetve a rendezvényről hirdető plakát készült, így a környékbeli polgárok tájékoztatása megvalósult. Álláspontjuk szerint közterületen, játszótéren nem tiltott kampányeseményt tartani. A másik fellebbezés szerint az OEVB túlterjeszkedett a kérelemben foglaltakon. A fellebbezésekben kérték a sérelmezett határozat megváltoztatását, illetve a bírság kiszabásának mellőzését.

[5] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 2018. április 8-án kelt 696/2018. számú határozata szerint a fellebbezések alaposak.

[6] A Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a fellebbezésekkel támadott tevékenység, az MSZP „Húsvéti csokitojás gyűjtés” elnevezésű rendezvénye választási kampányeseménynek minősül a Ve. 140. és 141 §-a alapján. A kifogáshoz csatolt felvételekből és a rendezvény meghívójából egyértelműen megállapítható, hogy az MSZP jelölő szervezet által tartott, plakáttal hirdetett rendezvényről van szó, továbbá a piros színű kabátokat viselő szervezők egyértelműen a jelölő szervezethez köthetőek, és a csokoládé-osztogatás alkalmas eszköz a választói akarat befolyásolására.

[7] Az NVB rögzítette, hogy a kampányeszközök korlátait az Alaptörvény és a Ve. tartalmazza, de emellett adott esetben figyelembe kell venni a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 24. § (3) bekezdését is. E vázolt jogszabályi előírásokon kívül választási időszakban nincsen korlátja a kampánytevékenység folytatásának. Az NVB és a Kúria következetes joggyakorlata alapján kampányrendezvény tekintetében a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmének megállapítása igen szűk körben, kizárólag kirívó esetben lehetséges.

[8] A tárgyi ügyben vizsgált csepeli „tojásvadászat” kapcsán az NVB megállapítja, hogy a rendezvénnyel kapcsolatban jogsértés megállapítása nem volt indokolt, tekintettel arra, hogy választási eljárásra irányadó jogszabály nem sérült. Választási alapelv sérelme nem állapítható meg, mivel nem ellentétes a választási eljárás alapelveivel az a tény, hogy egy jelölő szervezet és jelöltje választási kampányidőszakban a helyi családokat célozva egy előre meghirdetett kampányrendezvényt tart, függetlenül attól, hogy az a húsvéti ünnepkört érinti-e, illetve az eseményen jelen voltak-e kiskorúak. A rendezvényről hirdető plakát készült, a környékbeli polgárok tájékoztatása megvalósult, valamint a rendezvényről készült fényképek közzétételének sem volt törvényes akadálya.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[9] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az NVB határozatának megváltoztatását és az OEVB határozat hatályának fenntartását kérte, oly módon, hogy a bírság összegét a Kúria emelje fel. Másodlagosan kérte az OEVB határozat hatályának fenntartását a bírság összege tekintetében is.

[10] A kérelmező szerint a kifogással sérelmezett tevékenység kampánytevékenység, amely egyebekben Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat képviselő-testületének közterületek rendjéről és használatáról szóló 14/2015. (III.26.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) rendelkezéseibe ütközik, és ezáltal a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának sérelmét jelenti.

A Kúria döntése és jogi indokai

[11] A kérelmező felülvizsgálati kérelme alaptalan.

[12] A Kúria egyetért az NVB határozatával, hogy a 2018. március 31-én Csepelen tartott „Húsvéti csokitojás gyűjtés” kampányeseménynek minősül. A választási időszakban az Alaptörvényen és a Ve.-n kívül jellemzően csak szűk körben van korlátja a kampánytevékenység folytatásának. A kérelemben hivatkozott Ör.-re való utalás egy olyan alacsonyabb szintű jogi norma választási eljárásra vonatkoztatását jelenti, amely nem írja felül az Alaptörvény, vagy a Ve. rendelkezéseit.

[13] A Ve. magában a kampánytevékenység tekintetében rendszert alkot egyebek között abban a tekintetben is, hogy amennyiben a törvény felhatalmazást akart adni önkormányzatnak rendeletalkotásra, azt megtette, miként például a 144. § (5) bekezdésében. A kampányidőszakban a kampányeszközök vonatkozásában azonban ilyen felhatalmazás nincsen, tehát már csak emiatt sem konkurálhat az Ör. a Ve. szabályaival. Ez azt jelenti, hogy kampányidőszakban – az állampolgárok félrevezetésének kerülése mellett – a rendeltetésszerű joggyakorlás keretei között [Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont második fordulata] akár játszótér igénybevétele sem kifogásolható alappal.

[14] A Kúria egyetért továbbá az NVB álláspontjával, miszerint ‒ a vonatkozó NVB és kúriai joggyakorlat alapján ‒ kampányrendezvény tekintetében a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmének megállapítása igen szűk körben, kizárólag kirívó esetben lehetséges. Jelen esetben azonban ilyen extrém helyzet nem állt elő.

[15] A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott NVB- és kúriai döntések ugyanakkor rendre a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 24. § (3) bekezdésével, azaz a köznevelési intézményben folytatott kampánytevékenység korlátaival kapcsolatosak. Jelen esetben a kampánytevékenység játszótéren (azaz nem intézményben) folyt, így a megtévesztésebben az összefüggésben sem volt megállapítható.

[16] A tárgyi ügyben vizsgált csepeli „tojásvadászat” kapcsán az NVB megállapítja, hogy a rendezvénnyel kapcsolatban jogsértés nem valósult meg, tekintettel arra, hogy választási eljárásra irányadó jogszabály nem sérült, a rendezvényről hirdető plakát készült, a környékbeli polgárok tájékoztatása megvalósult, valamint a rendezvényről készült fényképek közzétételének sem volt törvényes akadálya.

[17] A Kúria álláspontja mindezek alapján az, hogy az NVB a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja értelmezése tekintetében is helytálló következtetésre jutott.

[18] A fentiekre figyelemmel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

Záró rész

[19] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1.§ (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[20] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdése szerint, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket.

[21] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. április 13.

dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke, dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró, dr. Dobó Viola s. k. bíró