
A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.IV.37.411/2018/2.
A tanács tagjai: dr. Kalas Tibor a tanács elnöke,
dr. Balogh Zsolt előadó bíró,
dr. Horváth Tamás bíró
A kérelmező: (...)
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 581/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 1.000 (ezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indoklás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nógrád megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124. § (2) bekezdésében foglalt hatásköre alapján hozott 59/2018. (III. 22.) számú határozatában megállapította, hogy a Végső Esély Párt jelölő szervezet a Nógrád megye 02. számú országgyűlési egyéni választókerületben az ajánlások gyűjtése érdekében igényelt és átvett 80 ajánlóívből a törvényes határidőn belül 80-at nem adott vissza az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda részére. Az OEVB a Ve. 124. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt törvényi kötelezettség megszegése okán a jelölő szervezetet fenti számú határozatában 800.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte.
[2] A fellebbezés alapján eljárt Nemzeti Választási Bizottság az OEVB 59/2018. (III. 22.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel a fellebbezés nem tartalmazta a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[3] A személyesen eljáró kérelmező a „Nemzeti Választási Bizottság által hozott határozattal szemben kifogás”-t nyújtott be a „Nógrád megye 02. számú – balassagyarmati székhelyű – Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 59/2018. (III.22.) határozata ellen”.
A Kúria döntése és jogi indokai
[4] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
[5] A Ve. 231.§ (1) bekezdése szerint a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha – egyebek mellett – nem tartalmazza a 224.§ (3) bekezdésében foglaltakat. A Ve. 231.§ (2) bekezdése értelmében bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani akkor is, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.
A Ve. 224.§ (5) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
[6] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmet személyesen nyújtotta be, nincs a Ve. 224.§ (5) bekezdés szerinti ügyvédi képviselet, ami már önmagában is a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi. A kötelező ügyvédi képviselet alól a jogalkotó csak azoknak a természetes személyeknek az esetében enged kivételt, akik jogi szakvizsgával rendelkeznek, és csatolják szakvizsga bizonyítványuk egyszerű másolatát.
[7] A kérelmező ügyvédi meghatalmazást nem csatolt, a saját ügyben való eljárás feltételeit nem igazolta, noha a jogi képviselő szükségességéről a határozat a rendelkező részt követő jogorvoslati záradékban kétséget kizáróan tájékoztatta. Ezért a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Záró rész
[8] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[9] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket az 58.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti mérsékelt összegben.
[10] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. március 31.
dr. Kalas Tibor s. k. a tanács elnöke,
dr. Balogh Zsolt s. k. előadó bíró,
dr. Horváth Tamás s. k. bíró