A KÚRIA
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.IV.37.402/2018/2.
A tanács tagjai: dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke,
dr. Horváth Tamás előadó bíró
dr. Kalas Tibor bíró
A kérelmező: (...)
A kérelmező képviselője: dr. Tordai Csaba ügyvéd
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bíróság általi felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 593/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 593/2018. számú és a Fejér megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 36/2018. (III.21.) számú határozatát megváltoztatja, és megállapítja, hogy a kérelmező által delegált tag megbízása megfelel a törvényi feltételeknek, az elfogadható.
A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indoklás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 141/2018. számú határozatában a Demokratikus Koalíció (a továbbiakban: kérelmező) által az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán állított pártlistát nyilvántartásba vette.
[2] Az OEVB a 36/2018. (III.21) számú határozatában a kérelmező, mint jelölő szervezet által megjelölt személy OEVB tagjaként történő, jelölő szervezet általi megbízását visszautasította. Érdemi döntését a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 28. § (1) bekezdésére és 32. §-ára alapítottan azzal indokolta, hogy ebben az egyéni országos választókerületben a kérelmező jelölő szervezetként nem állított jelöltet, ezért nem jogosult OEVB tag megbízására.
[3] A kérelmező fellebbezése alapján eljárt NVB – az 593/2018. számú határozatában (a továbbiakban: NVB határozat) – az OEVB döntését helybenhagyta. Az NVB határozatát a Ve. 27–34. §-aira, 231. § (4) bekezdésére és (5) bekezdés a) pontjára alapította.
[4] Az NVB határozatát azzal indokolta, hogy a Ve. 28. § (1) és (2) bekezdéseinek „helyes értelmezése az országgyűlési képviselők választásán az, hogy az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság egy-egy tagját a választókerületben jelöltet állító jelölőszervezetek, valamint a választókerületben induló független jelöltek bízzák meg. Mindennek oka az, hogy az országgyűlési egyéni választókerületi bizottság feladat- és hatásköre, illetve illetékessége kizárólag az egyéni választókerületi választáshoz kapcsolódik. A lista jogán történő delegálási lehetőség a helyi önkormányzati választáson illeti meg a megyében megyei listát, illetve Budapesten fővárosi kompenzációs listát állító jelölő szervezeteket, akik így a területi választási bizottságba további egy-egy tagot jogosultak megbízni”.
[5] Az NVB határozat rögzítette azt is, hogy az országgyűlési képviselők választásán az országos lista vonatkozásában a választókerület az egész ország, a jelölőszervezet az egész ország területére, nem pedig az egyéni választókerületben állítja listáját. A Ve. 28. § (2) bekezdése a szavazatszámláló bizottságba azért teszi lehetővé akár az egyéni jelölt, akár az országos lista jogán való delegálási lehetőséget, mert a szavazatszámláló bizottság feladatai ellátása során az egyéni jelölt és az országos listás választás lebonyolításában is részt vesz. A Ve.-nek a választási bizottságonkénti tag megbízásra jogosultságot biztosító rendelkezése azt garantálja, hogy a független jelölt és a jelölő szervezet ténylegesen azon eljárásokban kapjon megbízottja által a döntéshozatalban részvételi lehetőséget, amelyek őt közvetlenül érintik. A közvetlen érintettség megkövetelése a Ve. 2. § (1) bekezdésében rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, illetve a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elvére tekintettel biztosítja, hogy a választási bizottságok által meghozott döntésekben nem vesz részt olyan jelölő szervezet vagy jelölt képviselője, akit az adott választási eljárás konkrétan nem érint.
A felülvizsgálati kérelem
[6] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében kérte az NVB határozatának megváltoztatását, és a jelölő szervezet által megjelölt személynek az OEVB-be a jelölő szervezet (kérelmező) részéről történő megbízása elfogadását. A kérelmező érvelése szerint az NVB tévesen értelmezte, nem helytállóan alkalmazta a Ve. 28. § (1) és (2) bekezdései szerinti rendelkezéseket, ezért döntése a Ve. 32. § (1) bekezdésébe ütközik.
[7] A kérelmező előadta, hogy a Ve. 28. § (1) bekezdésének nyelvtani értelme szerint a vagylagosságot kifejező „illetve” alkalmazásával, mind az egyéni jelölt, mind pedig a lista állítása esetén lehetővé teszi a jelölő szervezet számára, hogy az OEVB-be egy tagot megbízzon. Mivel az országgyűlési egyéni választókerületben lista állítására soha nem kerül sor, a normaszöveg ugyanakkor egyértelműen az OEVB esetén is tartalmazza a listát állító jelölő szerv megbízási jogát, ezért a Ve. 28. § (1) bekezdése nem értelmezhető akként, hogy az adott országgyűlési egyéni választókerületben kellene listát állítania a jelölő szervezetnek az OEVB tag megbízásához. Ezt megerősíti az is, hogy a Ve. 28. § (2) bekezdése a szavazatszámláló bizottság tagjainak megbízásával kapcsolatban a Ve. 28. § (1) bekezdésével azonos feltételeket határoz meg, ennél fogva a választási bizottsági tag megbízására vonatkozó szabályokat nem lehet eltérően értelmezni. Mindebből pedig az következik, hogy az országos listát állító jelölő szervezet jogosult a szavazatszámláló bizottsági tag megbízására, és e jogosultsága fennáll az OEVB vonatkozásában is, függetlenül attól, hogy az adott országos egyéni választókerületben állított-e vagy sem egyéni jelöltet.
[8] A kérelmező kifejtette azt, hogy a Ve. 151. § (1) bekezdése hatáskört biztosít az OEVB számára a körzeti és helyi, illetve lekérdezhető médiaszolgáltatások vagy nem országosan terjesztett sajtó termékekkel kapcsolatos kifogás elbírálására, a Ve. 297. § (1) bekezdés a) pontja pedig a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekményekkel kapcsolatos kifogásról való döntésre is, miközben ezek a jogorvoslatok nem szükségképpen az egyéni választókerülethez kapcsolódnak. Hangsúlyozta, hogy mindkét jogorvoslat érinti a jelölő szervezeteknek a listás szavazatokért folytatott versenyét. Mindezek miatt, az NVB határozatában foglaltakkal ellentétben, rendszertani értelmezéssel sem igazolható, hogy az országos listát állító, de az adott választási kerületben egyéni jelöltet nem állító jelölő szervezet ne bízhasson meg tagot az OEVB-be.
[9] Hivatkozott a kérelmező arra is, hogy a támadott határozatban hivatkozott 557/2018. NVB határozatot a Kúria a Kvk.V.37.372/2018/3. számú végzésében megváltoztatta, ennek során pedig rögzítette, hogy az OEVB-be az országos listát állító, de az adott OEVK-ban egyéni jelöltet nem állító jelölő szervezet is jogosult tagot megbízni.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A felülvizsgálati kérelem alapos.
[11] A Kúriának arról kellett döntenie, hogy a választási bizottságok jogszerűen határoztak-e a kérelmező, mint jelölő szervezet által megjelölt személy országos egyéni választókerületi választási bizottságba történő megbízásának visszautasításáról. Az OEVB és az NVB határozata, továbbá a felülvizsgálati kérelem is helytállóan jelöli meg, hogy a választási bizottság tagjainak megbízására vonatkozó szabályozást a Ve. 27–34. §-ai tartalmazzák. Ezen belül a Ve. 28. § (1) és (2) bekezdései a következőket rögzítik: „A területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a helyi választási bizottság további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint a választókerületben induló független jelöltek bízzák meg.” [(1) bekezdés]. „A szavazatszámláló bizottságba, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottságba a választókerületben jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek két-két tagot bízhatnak meg” [(2) bekezdés].
[12] Az előző pontban ismertetett szabályozásból egyértelműen az állapítható meg, hogy szövegszerűen azonos feltételeket határoz meg a Ve. 28. § (1) és (2) bekezdése abban a tekintetben, hogy kik bízhatnak meg tagot az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságba és a szavazatszámláló bizottságba.
[13] A Ve. 28. § (1) és (2) bekezdései tehát akként rendelkeznek, hogy a jelölő szervezet több, azaz két jogcímen jogosult delegálásra, ezek egyike az egyéni jelölés, a másik pedig a listaállítás. A két jogcímet a jogalkotó úgy foglalta egybe, hogy amennyiben bármelyik jogcímen – adott esetben mindkét jogcímen – joga lenne a jelölő szervezetnek a megbízásra, akkor is csak egy tagot delegálhat. Ez összhangban áll a jogalkotói céllal, tekintettel arra, hogy a Ve. 27–32. §-ához fűzött indokolás a következőket tartalmazza: „Egy választási bizottságba – abban az esetben is, ha egy jelölő szervezet több jogcímen is jogosult a delegálásra – egy jelölő szervezet csak egy tagot bízhat meg”. E megállapítást a Kúria hasonló tényállású, a Ve. ugyanezen szakaszait vizsgáló korábbi döntése (Kvk.V.37.372/2018/3.) is megerősíti.
[14] A kérelmező által előadottakat támasztja alá az, hogy a Ve. 28. §-ába rögzített rendelkezés – a vagylagosságot kifejező „illetve” kötőszó alkalmazásával –, mind egyéni jelölt, mind pedig a listaállítás esetén lehetővé teszi a jelölő szervezet számára, hogy az OEVB-be egy tagot megbízzon. Utal a Kúria e körben arra, hogy országgyűlési egyéni választókerületben lista állítására soha nem kerül sor, a már korábban idézett törvényszöveg azonban egyértelműen tartalmazza a listát állító jelölő szerv megbízási jogát az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságba is.
[15] Rámutat a Kúria arra, hogy a Ve. a választási bizottságok esetében egyéb törvényhelyekben sem tesz különbséget oly módon, ahogyan az az NVB határozatában rögzítésre került. A Ve. 14. § (2) bekezdésének a-e) pontjai egyaránt választási bizottságként jelölik meg az országos egyéni választókerületi bizottságot és a szavazatszámláló bizottságot. A Ve. 14. § (1) bekezdése pedig kifejezetten rögzíti, mégpedig valamennyi választási bizottságra irányadóként, hogy „A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása”.
[16] Az előzőekben részletezettek miatt a kérelmező helytállóan hivatkozott arra, hogy a Ve. szerinti szabályozás nem differenciál a választási bizottságok elsődleges feladata tekintetében. Amint azt a Kúria Kvk.V.37.372/2018/3. számú döntésében is rögzítette, a Ve. 14. § (1) bekezdésében meghatározott „elsődleges feladat” összhangban áll a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt választási alapelvvel, mely szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni az esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között. Alapos tehát az a kérelmezői érvelés, mely szerint a felülvizsgálati kérelmében kifejtetteket a törvényi rendelkezések rendszertani értelmezése is alátámasztja. Megfelelnek a Ve. rendelkezéseinek a kérelmező azon érvei, amelyeket annak igazolására nevezett meg, hogy az OEVB feladatköre nem kizárólagosan az egyéni választókerületi választáshoz kapcsolódik. (Pl.: hatáskörrel rendelkezik a körzeti és helyi, illetve lekérhető médiaszolgáltatással vagy nem országosan terjesztett sajtótermékekkel kapcsolatos, továbbá a szavazatszámláló bizottság tevékenysége vagy döntése elleni kifogások elbírálására stb.)
[17] Az előzőekben kifejtettekre figyelemmel a Kúria az OEVB és az NVB határozatát – a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján – megváltoztatta, mert azt állapította meg, hogy döntéseiket a Ve. 28. §-ában és a Ve. 32. § (1) bekezdésében foglaltak téves értelmezésével és alkalmazásával hozták meg, a jelölő szervezet által adott megbízás megfelelt a törvényben foglalt feltételeknek, ezért ennek elfogadásáról kellett volna dönteni.
Záró rész
[18] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[19] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése szerinti, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése és 83. § (1) bekezdése alapján az állam viseli.
[20] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. március 31.
dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke,
dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró,
dr. Kalas Tibor s. k. bíró