Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.IV.37.368/2018/2.
A tanács tagjai: dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, dr. Horváth Tamás előadó bíró, dr. Dobó Viola bíró
A kérelmező: László Tamás
A kérelmező képviselője: dr. Pintér András ügyvéd
Az eljárás tárgya: választási ügy
A kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 533/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 533/2018. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak ‒ külön felhívásra ‒ 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Kérelmező, a FIDESZ-KDNP képviselőjelöltje és segítői közvetlenül a K. K., Sz. és Á. Iskola bejárata előtt kampánytevékenységet folytattak, tollat és narancsot osztogattak a gyerekeknek és szüleiknek, mely tevékenységet az iskola igazgatójának felszólítására sem fejezték be.
[2] Beadványozó álláspontja szerint e tevékenységével a képviselőjelölt megsértette a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdését, amely alapján „nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható”. Az általa előadottak bizonyítékaként Beadványozó egy Facebook bejegyzést („Jocó bácsi világa”) és egy internetes portálon („24.hu/belföld/2018/03/12”) megjelent fényképes cikket csatolt. Majd kérte a választási bizottságot, hogy állapítsa meg a jogsértés tényét és tiltsa el László Tamást a további jogszabálysértéstől. Ezt követően módosította kifogását azzal, hogy a jogsértés megállapítását már a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjainak megsértése miatt kéri.
[3] A Budapest 12. számú OEVB (továbbiakban: OEVB) 31/2018. (III. 14.) számú határozatával a kifogást elutasította. Elismerte, hogy a kifogásolt tevékenység kampánytevékenységnek minősül, azonban az előterjesztett bizonyítékok alapján minden kétséget kizáróan nem került bizonyításra annak ténye, hogy e kampánytevékenységgel a képviselőjelölt jogsértést valósított volna meg. Rögzítette továbbá, hogy a hivatkozott Facebook bejegyzés szerint a képviselőjelölt a kifogásolt kampánytevékenységet a köznevelési intézmény előtt folytatta és a bejegyzésben nincs utalás arra, hogy e tevékenységet a képviselőjelölt az iskola területén is folytatta volna. A csatolt bizonyítékokban arra sem volt utalás, hogy a kampányeszközök bárhogyan is bekerültek volna az iskolába. Az Nkt., továbbá a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértése tehát nem állapítható meg.
[4] A beadványozó fellebbezésére a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 533/2018. (III.20.) számú határozatával az OEVB határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy a kérelmező képviselőjelölt megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, valamint a Ve. 208. §-ára tekintettel a választásra irányadónak tekintett, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdését. A jogsértőt a további jogsértéstől eltiltotta.
[5] Nézete szerint helytállóan minősítette az OEVB kampánytevékenységnek a képviselő jelölt azon tevékenységét, amely olyan tollak és egyéb „ajándékok” osztogatásában nyilvánult meg, amelyen egy jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelölt nevét és pártját népszerűsítik. Az NVB szerint a képviselőjelölt azáltal, hogy kampányidőszakban a közoktatási intézménybe közvetlenül az iskolakezdés előtt az oda járó gyermekek számára őt népszerűsítő tollakat és egyéb „ajándékokat” juttatott el, megsértette az Nkt. 24. § (3) bekezdését. Nincs relevanciája annak, hogy a kampánytevékenységet a képviselőjelölt közvetlenül az iskola bejárata előtt folytatta, tekintettel arra, hogy a tevékenysége eredményeként az őt népszerűsítő tollak bejutottak a nevelési-oktatási intézmény helyiségeibe. Utalt továbbá a Kúria Kvk.II.37.395/2014/2. és Kvk.I.37.281/2018/2. számú végzéseiben foglaltakra és ennek alapján nemcsak a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelv megsértését, de a c) pont szerinti esélyegyenlőség alapelvének sérelmét is megállapította, mivel az esélyegyenlőség azáltal is sérülhet, ha egy képviselőjelölt előnyhöz jut törvénysértő eszközök alkalmazásával.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[6] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a kérelmezett határozatának megváltoztatását kérte annak megállapítása mellett, hogy jogsértést nem követett el. Álláspontja szerint az NVB határozata sérti az Ve. 43. § (1), illetve (5) bekezdéseit, mivel az NVB a tényállás felderítési és tényállás megállapítási kötelezettségét a sérelmezett tevékenység helye, ideje és pontos mibenléte vonatkozásában elmulasztotta; ez utóbbi tekintetében a Ve. 209. § (1) bekezdése szerinti kifogás-benyújtási jogvesztő határidőt is sértő módon. A határozat csupán feltételezéseken alapul; sérti a Ve. 46. § da) és db) pontjait is.
[7] Sem a benyújtott kifogásból, sem az OEVB határozatából, illetve az NVB határozatából nem derül ki, hogy a feltételezett sérelmezett tevékenységet a kérelmező mikor folytatta. Az NVB határozat megállapítása, mely szerint a képviselőjelölt közoktatási intézménybe járó gyermekek számára juttatott volna bármit, iratellenes, erre nézve bizonyíték nem merült fel. A hivatkozott Facebook bejegyzést ‒ egy más személyről tényállítást tartalmazó állítást ‒ mindezekre vonatkozóan nem lehet bizonyítékként figyelembe venni. Ezzel szemben a kérelmező, állítása szerint, az iskolától jóval távolabb, közterületen, felnőtt személyek irányába folytatta kampánytevékenységét; bizonyítékként csatolta ehhez két segítője teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát is.
[8] A határozat jogi érvelése, mely szerint a nevelési-oktatási intézményen kívül is tilos a kampánytevékenység, téves és a törvényi szöveget ‒ az Nkt. 24. § (3) bekezdését ‒ indokolatlanul kiterjeszti.
A Kúria döntése és jogi indokai
[9] A kérelmező felülvizsgálati kérelme alaptalan.
[10] Az Nkt. 24. § (3) bekezdése értelmében a nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.
[11] A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának egyrészt abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az NVB az OEVB határozatának felülvizsgálata során eleget tette-e a Ve. 43. §-ban foglalt rendelkezések szerinti tényállás felderítési és tényállás megállapítási kötelezettségének, illetve egyenként és összességében megfelelően értékelte-e a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Másrészt, hogy helytállóan jutott-e arra a jogi következtetésre, amely szerint a képviselőjelölt által az iskola lőtt folytatott kampánytevékenység alkalmas a Nkt. 24. § (3) bekezdésének és a kapcsolódó Ve. rendelkezéseknek a megsértésére.
I.
[12] A Ve. 224. § (1) bekezdés a) pontja a fellebbezés, illetve a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének formai kellékeként írja elő a jogsértés jogszabályai megjelölése mellett a ténybeli alapok bizonyítékainak megjelölését is.
[13] A Kúria a Ve. 222. § (2) bekezdése, valamint 228. § (2) bekezdése értelmében felülvizsgálati jogorvoslati fórum, amelynek eljárása a meghozott választási határozat jogszerűségi felülvizsgálatára irányul. A Kúria ítélkezési gyakorlata szerint (Kvk.IV.37.315/2014/2.szám) bizonyítás felvételét az eljárás sommás jellege csak szűk körben és korlátozott eszközökkel teszi lehetővé, a Kúria a sérelmezett határozat, valamint az azt megelőző eljárás jogszerűségét – a bírósági felülvizsgálati kérelem megalapozottságát – azon bizonyítékok alapján bírálja el, amelyet a kérelmező elé tár. A felülvizsgálati kérelem megalapozottságát – és ezzel az NVB határozatának, az azt megelőző eljárás jogsértő jellegét – az ügy érdemi elbírálása esetén is csak akkor lehet megállapítani, ha a kérelmező olyan bizonyítékokat csatol (pl. fotófelvétel, video- vagy hangfelvétel stb.), amelyből hitelt érdemlően meg lehetett volna állapítani, hogy a kérelmező a közoktatási intézmény területén kívül folytatott kampánytevékenységet és nem azon időtartam alatt, amíg az intézmény ellátja a tanulók felügyeletét. A kérelmező által csatolt és a felülvizsgálati kérelemben is hivatkozott, magánokiratba foglalt nyilatkozatok azonban nem voltak alkalmasak az NVB határozat szerinti ténymegállapítás és bizonyíték-értékelés helytálló voltának hitelt érdemlő megcáfolására.
II.
[14] Az a kérelmezői érvelés sem fogadható el, amely szerint a köznevelési intézmény előtt, annak bejáratánál folytatott kampánytevékenység az Nkt. 24. § (3) bekezdésében foglalt törvényi szöveget indokolatlanul kiterjeszti. A Kúria osztja az NVB álláspontját, amely szerint a közoktatási intézménybe közvetlenül az iskolakezdés előtt az oda járó gyermekek számára a kérelmezőt népszerűsítő tollak és egyéb ajándékok juttatása olyan kampánytevékenység, amely sértette az Nkt. 24. § (3) bekezdését. A Kúria korábban, hasonló tényállású ügyben is akként foglalt állást, hogy kampányidőszakban országgyűlési képviselőjelölt oldalát hirdető és azt „lájkoló” pólók beküldése a köznevelési intézménybe az Nkt. 24. § (3) bekezdésében és Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezések megsértését eredményezi, mivel "a pólók felirata egyértelmű üzenetet hordozott, a kérelmező hirdetését jelentette és a pólón megjelenő profillal való kapcsolódása által a kérelmező politikai tevékenységére történő figyelemfelhívást tartalmazza." (Kvk.I.37.281/2018/2. számú végzés).
[15] Szintén helytálló a Kúria szerint az NVB határozat azon megállapítása, melynek értelmében jelen ügyben nincs relevanciája annak, hogy a kampánytevékenységet a képviselőjelölt közvetlenül az iskola bejárata előtt folytatta, tekintettel arra, hogy a tevékenysége eredményeként az őt népszerűsítő tollak bejutottak a nevelési-oktatási intézmény helyiségeibe. A kampánytevékenységre közvetlenül a tanítási időszak előtt került sor, a tanulók intézménybe történő belépését megelőzően, a kampánytevékenység tehát alkalmas volt arra, hogy a közoktatási intézményben, annak működése alatt fejtse ki hatását. A kampány ilyenfajta, tényleges hatása elleni tiltakozásként értékelendő a közoktatási intézmény rendeltetésszerű működéséért felelős iskolaigazgató kifejezett fellépése (kérelmező és segítőinek felszólítása) a kampánytevékenység ellen.
[16] A Kúria álláspontja szerint tehát az NVB megfelelő alapossággal rögzítette határozata indokolásában a fellebbezés elbírálása körében irányadó tényállást és helytálló jogkövetkeztetésre jutott a kifogásolt cselekmény minősítése körében is.
[17] A fent kifejtettekre figyelemmel a Kúria azt állapította meg, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme nem alapos, ezért a kérelmezett határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
Záró rész
[18] A Kúria felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[19] A Kúria kötelezi a kérelmezőt, hogy tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 630. § (5) bekezdése, a Kp. 35. § (1) bekezdése szerinti alkalmazandó Pp. 101. § (1) bekezdése, és 102. § (1) bekezdése alapján fizesse meg.
[20] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve.232.§ (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. március 23.
dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke,
dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró,
dr. Dobó Viola s.k. bíró