A KÚRIA
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.IV.37.364/2019/2.
A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás bíró
A kérelmező: Párbeszéd Magyarországért Párt
A kérelmező képviselője: dr. Hüttl Tivadar ügyvéd
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 32/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 32/2019. számú határozatát helybenhagyja.
A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat szempontjából lényeges tényállás
[1] A kérelmező jogi képviselővel eljárva kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB). Előadta, hogy Magyarország Kormánya a 2019. évi európai parlamenti képviselők választásának választási eljárásában megsértette és megsérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt választási alapelveket. Állítása alátámasztására több internetes oldalon szereplő cikkre és azok online elérhető linkjeire hivatkozott, valamint csatolta a Lokál Extra című lap 2019. március 7-i számának címlapját, egy plakátképet, valamint a 888.hu weboldalon található „hirdetés” képfelvételét.
[2] Előadta, hogy a Kormány 2019. február 18-án a Magyarország Kormánya nevű Facebook-oldalon jelentette be, hogy ún. „tájékoztató kampányt” indít, melynek keretében plakátok kerültek kihelyezésre, és melynek célja a „kormány állítása szerint a migráció Európai Unió általi (vélelmezett) kezelésének veszélyeire történő felhívás. A kérelmező szerint hatását tekintve azonban a „tájékoztató kampány” jogellenesen befolyásolja a választói akaratot és jogszerűtlenül előnyhöz juttatja a választási eljárásban résztvevő egyes jelölő szervezeteket.”
[3] A kérelmező álláspontja szerint a jogsértés eszközét a tájékoztató kampány keretében „országszerte nagy számban” kihelyezésre került plakátok képezik, melyek több változatban készültek és kerültek kihelyezésre. Hozzátette, hogy a plakátokon túl a Kormány a „tájékoztató kampányt” levélben, internetes reklámokban és televíziós-, illetve rádiós bejátszásokkal, továbbá a nyomtatott és internetes sajtóban is folytatja. Ezekkel kapcsolatban kifejtette, hogy a jogsértés e téren folyamatosnak tekinthető.
[4] A kérelmező utalt továbbá Szijjártó Péter külügyminiszter 2019. február 26-án a BBC Hard Talk című műsorában tett kijelentésére, mely szerint a plakátok azért kerültek kihelyezésre, mert Magyarországon kampány van. A kérelmező megállapítása szerint ugyanakkor a Ve. 139. § (1) bekezdése értelmében a törvényes kampányidőszak 2019. április 6-án veszi kezdetét. Kiemelte, hogy „ez jogilag jelentős tény”, mivel a külügyminiszter a kormány által indított „tájékoztató kampányt” egyértelműen a választópolgárok akaratának befolyásolására szolgáló (vagy arra alkalmas) eszközként nevezi meg.
[5] A kérelmező szerint sem a plakátok kihelyezésekor, sem jelen kifogás elbírálásakor nincs a Ve. szerinti kampányidőszak, ez azonban nem jelenti, hogy a plakátok jogszerűen kerültek volna ki. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjára értelmében a kampány kiemelt szerepet tölt be abban, hogy a jelöltek, jelölő szervezetek szabadon és egyenlő esélyek között juttathassák el üzeneteiket a választópolgárokhoz. Ez a követelmény nem érvényesülhet maradéktalanul, ha a kampány kezdetét megelőzően, de már a választási eljárás kezdetén olyan körülmények állnak elő, melyek alkalmasak a politikai verseny jelentős és jogellenes torzítására. Különösen igaz ez akkor, ha a politikai versenyt állami erőforrások felhasználásával a Kormány tevékenysége torzítja. Mindez sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét is.
[6] A kérelmező szerint megvalósul a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelme is. A választási eljárás alapelveit a választási eljárás egészében, tehát nem kizárólag a kampányidőszakban, és nem kizárólag a választási eljárás szűken vett szereplői (jelöltek, jelölő szervezetek, névjegyzékben szereplő választópolgárok), hanem minden állami és nem állami szerv köteles tiszteletben tartani. Jelen esetben két jelölő szervezet, a FIDESZ és a KDNP jogszerűtlen előnyhöz jutott, mivel a Kormány, amelynek közjogi szerepénél fogva kötelessége tartózkodni attól, hogy a választási eljárásban bármelyik jelöltet vagy jelölőszervezetet támogassa, segítette őket főbb üzeneteinek a választópolgárokhoz való eljuttatásában. A kérelmező hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., a Kvk.II.37.395/2014/2. számú és a Kvk.IV.37.360/2014/2. számú döntéseire is.
[7] A kérelmező kérte az NVB-t, hogy jelen kifogásának adjon helyt, a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, és b) pontja alapján a Kormányt a további jogszabálysértéstől tiltsa el, illetve kötelezze arra, hogy a tájékoztatáshoz való jogát a választási eljárás által érintett időszakban csak a legszükségesebb esetben és a legszűkebb keretek között gyakorolja.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
[8] Az NVB 32/2019. számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Határozatának indokolásában kiemelte, hogy a Kúria Kvk.III.37.326/2019/4. számú végzésében foglaltakat tekinti irányadónak. A Ve. 139. § (1) bekezdésére, a Ve. 140. §-a a)-b) pontjaira, a Ve. 141. §-ára hivatkozással rögzítette, hogy a Ve. 141. §-a kampánytevékenységnek csak a kampányidőszakban végzett, ott meghatározott tevékenységet minősíti. A kampányidőszakon kívül eső időben a Ve. szerinti kampánytevékenység folytatása nem lehetséges. A Kormány tagja által külföldi sajtóterméknek adott nyilatkozata, az ezek során alkalmazott szóhasználat nem írja felül a Ve. értelmező rendelkezését.
[9] Az NVB hivatkozott a Kúria Kvk.III.37.096/2010/2. számú végzésére is, amely szerint a kampányidőszakon kívül eső politikai tevékenység nem tiltott, elfogadott és általánosan alkalmazott módszere az egyes politikai irányzatok népszerűsítésének. A Kúria a Knk.II.37.710/2016/2. számú végzése értelmében pedig a kampányidőszakon kívüli kampánytevékenységgel történő alapelvsértés nem értelmezhető, így alapelvi sérelmekre hivatkozással sem állapítható meg a választási szerv hatásköre.
[10] Ebből következően az NVB szerint a Kormány kifogásban sérelmezett tevékenységének a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjai szerinti alapelvek fényében való vizsgálatára csak abban az esetben lenne mód, ha az NVB-nek lenne hatásköre a kampányidőszakon kívüli tevékenység vizsgálatára. Hatáskörének hiányában nem értékelheti, hogy a hivatkozott tevékenységek alkalmasak-e a választói akarat befolyásolására.
[11] A Ve. 215. § d) pontjára hivatkozva a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.
A felülvizsgálati kérelem
[12] Az NVB határozatával szemben a kérelmező terjesztett elő bírósági felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte, hogy a Kúria az NVB 32/2019. számú határozatát változtassa meg, állapítsa meg, hogy a kérelmezett a fellebbezés elbírálása során jogszabálysértően járt el, a rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelte, azokból téves következtetéseket vont le, és a kifogásban foglaltaknak adjon helyt.
[13] A kérelmező utalt arra, hogy fenntartja a kifogásában előadott valamennyi tényállítást, az azokat megalapozó bizonyítékokat. Álláspontja szerint az NVB figyelmen kívül hagyta azon tényt, hogy Kérelmező nem a kampányra vagy a kampányolásra vonatkozó szabályok megsértését tette a kifogás tárgyává, hanem a Kormánynak azon magatartását, mellyel a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelvet megsértette, mely alapelveket a választási eljárás minden szakaszában, minden jelöltnek, jelölő szervezetnek és rajtuk kívül álló természetes és jogi személyeknek, jogi személyiség nélküli szervezeteknek is tiszteletben kell tartaniuk, függetlenül attól, hogy a Ve. szerinti kampányidőszak már megkezdődött-e vagy sem. Azzal, hogy a köztársasági elnök március 1-jén kitűzte az európai parlamenti választások időpontját, minden kétséget kizáróan olyan időszak vette kezdetét, amelynek során a Ve. rendelkezéseit alkalmazni kell. Azon rendelkezéseket, amelyek alkalmazásához a jogalkotó nem rendelt különös időbeli hatályt, a választási eljárás egésze során alkalmazni kell és az alapelvek ilyen rendelkezéseknek minősülnek. Az NVB nem reflektált érdemben a kifogásban hivatkozott eseti döntésekre sem, melyekből a kampányidőszakon túlmutató követelmények is kiolvashatók az egyes politikai szereplők, jelöltek, jelölő szervezetek és az állam, illetve az önkormányzatok viszonyára vonatkozóan.
[14] Az NVB határozat kiindulópontja, miszerint a kifogásolt magatartás "kampánytevékenységként" lenne értékelhető, iratellenes és téves a kérelmező szerint. A kifogás egyik alapállítása, hogy az abban sérelmezett plakátok alkalmasak a választói akarat befolyásolására, azonban a jogsértés alapja nem a plakátok kihelyezésének időpontja. A plakátokból származó előny a kormánypártoknál realizálódni fog az európai parlamenti választások során, ilyen értelemben tehát közömbös, hogy a plakátok kihelyezésére a szavazás előtt három nappal, vagy három hónappal korábban kerül sor.
[15] Az NVB által hivatkozott kúriai döntésnek a Kérelmező szerint nincs relevanciája, mivel azt kifejezetten a kampánynak a Ve. szerinti kampányidőszak kezdete előtti megkezdését sérelmező kifogás alapján hozta meg a Kúria. Ezzel szemben a kifogás lényegi állítása, hogy a jelöltek, jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség előidézésére alkalmas bármely olyan tevékenység, mely a választási eljárásban történik, és amelynek révén egy jelölő szervezet egy másik jelölő szervezettel összehasonlítva, jogellenesen előnyhöz jut valamely külső szereplő által. A hatályos Ve. semmilyen korlátozást nem fogalmaz meg az alapelveknek a választási eljárásbeli alkalmazhatóságával kapcsolatban.
[16] Az NVB érvelése hibás a hatásköre hiányának megállapításakor is. A Ve. 14. § (1) bekezdése alapján minden olyan ügyben, melynek tárgya a választás törvényességének biztosítása a választási bizottság, így Kérelmezett is köteles eljárni, hatásköre hiányának megállapítására nincs lehetősége.
[17] Azt maga a Kérelmező sem vitatta kifogásában, hogy a Kormány jogosult lenne "tájékoztató kampány" folytatni, jelen esetben viszont e joggyakorlás rosszhiszemű és rendeltetésellenes.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[19] A kérelmező a Kormány „tájékoztató kampánya”, illetve ennek részeként a plakátkampánya miatt fordult kifogással az NVB-hez, a kifogás – választási bizottsági hatáskör hiányára hivatkozással – érdemi vizsgálat nélkül elutasításra került. A Kúria álláspontja szerint az NVB megalapozottan hivatkozott a Ve. 215. § d) pontjára és megalapozottan hivatkozott a Kvk.III.37.326/2019/4. számú kúriai végzésében foglaltakra.
[20] A Ve. 139. § (1) bekezdése értelmében a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. A kampányidőszak időtartama tehát napra pontosan rögzítésre került a Ve.-ben, a kezdő és záró időpontját is meghatározza a törvény. Sem a Kormány vitatott tevékenysége, sem a kérelmező e tekintetben levezetett érvelése ezt az időszakot nem tágíthatja ki.
[21] A Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenységnek a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása minősül. A törvény ezen előírásából egyértelműen következik, hogy a kampányidőszakon túli tevékenység nem tekinthető kampánytevékenységnek. Kormányzati szereplők hazai és a külföldi sajtónak adott nyilatkozatai, az ezek során alkalmazott szóhasználat nem írja felül a Ve. értelmező rendelkezését, nem alkalmas arra, hogy alapul szolgáljon olyan értelmezéshez, amely a kampányidőszak kógens módon, törvényben rögzített időtartamát relativizálja.
[22] Helyesen jutott tehát az NVB azon következtetésre, hogy a kampányidőszakon kívül a Ve. szerinti kampánytevékenység folytatása nem lehetséges, pontosabban nem a Ve. szerinti kampánytevékenység, márpedig az NVB eljárása ehhez és csakis ehhez kötendő és köthető.
[23] A kérelmező hivatkozott arra, hogy a köztársasági elnök március 1-jén kitűzte az európai parlamenti választások időpontját, így a Ve. rendelkezéseit alkalmazni kell. A Kúria utal arra, hogy a választások kitűzéséhez a Ve. nem fűz olyan jogkövetkezményt, mint a kampányidőszak kezdetéhez. Helyesen mutat rá a kérelmező arra, hogy a Ve. szerinti alapelveknek át kell hatnia a választási eljárás egészét, de ez a Ve.-ben pontosan meghatározott mozzanatokhoz igazodik. Így pl. a választások kitűzéséhez kapcsolódva is felhívhatók adott esetben a Ve.-beli eljárási alapelvek, ha a kitűzéssel kapcsolatban olyan körülmény merülne fel, amely alapelvi sérelmet valószínűsít. A választópolgári akarat befolyásolása, vagy ennek megkísérlése azonban a Ve. rendszerében nem a választások kitűzéséhez kapcsolódik, hanem a kampánytevékenységhez. A Ve. 141. §-a egyértelműen fogalmaz akkor, amikor ezt a tevékenységet – azaz a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése irányuló tevékenységet – a „kampányidőszakban folytatott tevékenység”-ként definiálja. Kampányidőszak pedig egyértelműen a Ve. 139. § (1) bekezdésében meghatározott időszak. Természetesen a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése irányuló tevékenység a kampányidőszakon kívüli időben is történhet, csak az nem tartozik a Ve. hatálya alá, így az nem a választási szervek és a választási bíráskodás által megítélhető. Nem vitás, hogy pl. az adott ciklus közepén kifejtett ilyen tevékenység nem minősül a Ve. szerinti kampánytevékenységnek. A Ve. épp ezért határozza meg pontosan a kampányidőszak fogalmát, amely irányadó az NVB hatáskörére és a Kúria felülvizsgálati eljárására egyaránt. A Kúria megjegyzi, hogy a Ve. 139. § (1) bekezdése szerinti kampányidőszak és a kampányidőszakon kívüli időszak – a törvényből egyértelműen következő és jelen ügyben is követett – értelmezése nemcsak a mostani választás, hanem a Ve. hatálybalépését követő valamennyi választás során követett következetes gyakorlatát képezi.
[24] A kérelmező többször utalt rá felülvizsgálati kérelmében, hogy az ügyében azért lenne hatásköre a választási szerveknek eljárni, mert nem a kampányszabályok megsértését, hanem a Kormány magatartását kifogásolja. Ezzel összefüggésben a Kúria utal arra, hogy a régi Ve. (a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény) alapján még kampányidőszakban sem volt vizsgálható a jelen ügyhöz hasonló kormányzati tevékenység. Ugyanis a régi Ve. 1. §-a a törvény céljának meghatározásán keresztül rögzítette, hogy a törvény személyi hatálya a választópolgárokra, jelöltekre, jelölő szervezetekre, és a választási szervekre terjed ki. Ennek nyomán a Legfelsőbb Bíróság több döntésében is kimondta, hogy az Országgyűlésre, a Kormányra, a minisztériumokra, illetve a helyi önkormányzatokra nem terjed ki a régi Ve. hatálya, ezért tevékenységük nem tekinthető kampánycselekménynek, és mint ilyen nem vizsgálható felül (lásd pl. Kvk.III.37.305/2004/2. számú döntést). Tehát az, hogy jelen ügyben a felülvizsgálati kérelem nem a választópolgárok, jelöltek, jelölő szervezetek vagy a választási szervek magatartását kifogásolja, nemhogy erősíti azt, hogy a választási eljárás hatálya alá tartozó – így a választási szervek, vagy a választási bíróság által megítélhető – magatartásról van szó, hanem az ellen hat.
[25] A Kúria tehát nyomatékosítja, hogy a Ve. behatárolja az NVB eljárási jogkörét. A kampányeszközöket a Ve. 140. §-a határozza meg, az azzal való élés alkalmas lehet a választói akarat befolyásolására. Ennek vizsgálata azonban és a kifogás által igényelt szankcionálása a kampányidőszakon kívüliségére tekintettel nem a választási bizottságok hatáskörébe tartozik, kampánytevékenységként a Ve. alkalmazásában nem értelmezhető.
[26] A kérelmezőnek a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt, a választási esélyegyenlőség, illetve a jóhiszeműség és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeire vonatkozó érvelése kapcsán kiemeli a Kúria, hogy e körben vizsgálódásra csakis akkor lett volna a jelen eljárásban jogszabályi lehetőség, ha a választási bizottság hatásköre egyáltalán megállapítható lett volna.
[27] A Kúria korábbi, az eljárás során többször hivatkozott és az NVB határozatban is idézett Kvk.III.37.096/2010/2. számú végzése határozott okfejtést tartalmaz a kampányidőszakon kívüli politikai tevékenységre, az egyes politikai irányzatok népszerűsítésének értékelésére vonatkozóan, amely irányadónak tekinthető a jelen eljárásban is. Az ezzel kapcsolatos kérelmezői aggályok adott esetben, ha alaposak, nem a Ve. szabályai szerint és nem az NVB – hatáskör hiányát megállapító – határozatának megtámadására irányuló kérelem útján érvényesíthetők.
Záró rész
[28] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – figyelemmel a Ve. 229. § (2) bekezdéséből következően alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[29] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontja alapján tárgyi illetékmentes, ezért az Itv. 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése szerint a Pp. 102. § (1) bekezdése alapján az állam viseli.
[30] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. március 18.
Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke,
Dr. Dobó Viola s. k. előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás s. k. bíró