A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.IV.37.286/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró
A kérelmező: (...)
Képviselője: Dr. Tordai Csaba ügyvéd
A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 287/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 1.000 (egyezer) forint mérsékelt felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja jelölő szervezet az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán állított pártlistáját 2018. március 6-án 40 fő jelölttel bejelentette.
[2] Az országos listát a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 287/2018. számú 2018. március 10-én kelt határozatával (a továbbiakban: NVB határozat) nyilvántartásba vette, az országos listán szereplő jelölteket és sorrendjüket a határozat mellékletében foglaltak szerint állapította meg.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[3] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte. Álláspontja szerint a Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja a választáson való indulás, illetve a jelölt- és listaállítás jogát nem jóhiszeműen és rendeltetésszerűen gyakorolta, ezért listaállítása a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjába ütközik. Az NVB tehát e rendelkezést megsértve vette nyilvántartásba a Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja jelölő szervezet által az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán állított pártlistát.
A Kúria döntése és jogi indokai
[4] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
[5] A Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerint az NVB határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A Ve. 231. §-a (1) bekezdésének a) pontja ‒ egyebek mellett ‒ úgy rendelkezik, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt nem a 222. §-ának (1) bekezdése szerinti jogosult nyújtotta be.
[6] A Kúria ítélkezési gyakorlata (pl. a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2. számú döntések) értelmében a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A kérelmező az érintettsége alátámasztásaként arra hivatkozott, hogy az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán országos pártlistát állított, amelyet a 2018. március 10-én jogerőre emelkedett 175/2018. NVB határozat vett nyilvántartásba. A kérelmező szerint a támadott határozattal az NVB más pártok által ugyanezen választáson állított pártlisták nyilvántartásba vételéről döntött, amely a kérelmező érdekeit hátrányosan befolyásolja.
[7] A Kúria megállapítja, hogy a kérelmező által megjelölt absztrakt érdeksérelem („érdekeit hátrányos befolyásolja”) nem tekinthető a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése által megkövetelt érintettségnek. Bár a politikai verseny részeként a megjelölt jogsérelem akár érintettséget is megalapozhat, de az absztrakció olyan szintjén maradt a hivatkozás, amely a befogadáshoz szükséges közvetlen érintettséget nem alapozza meg önmagában.
[8] A kérelmező érintettségére semmilyen adat nem utal, sem a kérelemhez csatolt mellékletekben, sem az általa benyújtott iratanyagokban. Különösen fontos az érintettség igazolása olyan beadvány esetén, amelyben más jelöltek, jelölő szervezetek számára a választási bizottság által megállapított törvényi jogosultság megvonását kéri a felülvizsgálati kérelem benyújtója.
[9] Korábbi döntéseiben (többek között a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.II.37.111/2014/2. és a Kvk.I.37.493/2014/3. számú végzésekben) a Kúria megerősítette, hogy az érintettség választási ügyben való vizsgálata során nincs helye hivatalból bizonyításnak, annak igazolása a kérelmezőt terheli. A kérelmező ezen kötelezettségének a fentiek értelmében nem tett eleget, nem igazolta a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásához szükséges jogorvoslati jogát. Érintettség igazolásának hiányában a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése és 231. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Záró rész
[10] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel a Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[11] A Kúria az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése, az 58. § (1) bekezdés b) pontja és a 62. § (1) bekezdés s) pontja szerint megállapított mérsékelt összegű eljárási illeték viselésére a Kp. 35. § (1) bekezdése és 157. § (7) bekezdése, valamint a Pp. 102. § (1) bekezdése és 83. § (1) bekezdése alkalmazásával a kérelmezőt kötelezte.
[12] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve.232.§ (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. március 14.
Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola s. k. előadó bíró, Dr. Horváth Tamás s. k. bíró