A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.IV.37.251/2018/3.
A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró
A kérelmező: Dr. C. Cs. A.
Képviselője: Dr. Fodor Tímea ügyvéd
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 159/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria
– a Nemzeti Választási Bizottság 159/2018. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet visszautasítja;
– kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 7000 (hétezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A legfőbb ügyész KSB.5180/2016/78-I. számú indítványával az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ogytv.) 79. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) elnökéhez fordult a kérelmező független országgyűlési képviselőjelölt mentelmi jogának felfüggesztése iránt.
[2] A legfőbb ügyész indítványát azzal indokolta, hogy bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt a kérelmezővel szemben a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Csongrád Megyei Vizsgálati Osztályán 721/2015. bü. számon büntető eljárás van folyamatban, amely folytatásának akadályát képezi az érintett személy mentelmi joga. A legfőbb ügyész rögzítette, hogy 2018. március 1-jén 16.00 órakor jogerőre emelkedett a Vas Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 2/2018. (II. 23.) számú határozata, amellyel a kérelmezőt az országgyűlési képviselők 2018. évi választásán Vas Megye 01. számú, Szombathely székhelyű országgyűlési egyéni választókerületben képviselőjelöltként nyilvántartásba vette. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat ellen érkezett fellebbezést a Nemzeti Választási Bizottság 134/2018. számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította, amely döntés jogorvoslat hiányában 2018. március 1. napján 16.00 órakor jogerőre emelkedett.
[3] A fentiekre tekintettel a Csongrád Megyei Főügyészség 2018. március 1. napján a kérelmező előzetes letartóztatását 2.B.1202/2015/322-I. számú határozatával megszüntette, és ezzel egyidejűleg 2.B.1202/2015/323. számú határozatával a vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárást felfüggesztette.
[4] A legfőbb ügyész 5180/2016/78-I. számú indítványa alapján eljárt NVB a 2018. március 2. napján meghozott, 159/2018. számú határozatával (a továbbiakban: NVB határozat) a kérelmező mentelmi jogát az indítvány által érintett ügyben felfüggesztette. A határozat rendelkező része rögzíti továbbá, hogy e határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. A határozat indokolása szerint az NVB a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárást az Ogytv. VII. Fejezetében foglalt törvényi rendelkezések megfelelő alkalmazásával, valamint az NVB ügyrendjének 14. §-a alapján folytatta le. A jogorvoslat vonatkozásában pedig megállapította, hogy az Ogytv. 79. § (2) bekezdése alapján az országgyűlési képviselőjelöltet az országgyűlési képviselővel megegyező mentelmi jog illeti meg, az országgyűlési képviselő vonatkozásában pedig az Országgyűlés mentelmi ügyben hozott döntésével szemben a törvény nem biztosít jogorvoslatot; erre tekintettel a jogorvoslat lehetősége erre vonatkozó speciális rendelkezés hiányában a képviselőjelölt vonatkozásában is kizárt.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[5] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását, valamint a legfőbb ügyész 5180/2016/78-I. számú indítványával érintett ügyben a mentelmi jog fenntartását kérte, az alábbi indokokra tekintettel.
[6] 1. A kérelmező szerint az NVB határozat sérti a tisztességes eljáráshoz való jogát és a választás tisztaságának megóvása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelveket. Előadta, hogy az NVB nem küldte meg részére a legfőbb ügyész mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó indítványát, csupán az NVB ülés meghívóját. Emiatt a védekezéshez való joga is sérült, mivel nem ismerhette meg a mentelmi jog felfüggesztése szempontjából releváns javaslat tartalmát. A védekezéshez való jog tartalmának ilyenfajta értelmezésével összefüggésben hivatkozik a Debreceni Ítélőtábla Bf.III.807/2014/62. számú ítéletére is.
[7] 2. Az NVB határozata megfosztja a kérelmezőt az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jog gyakorlásától. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 1. § a) pontja alapján a Ve.-t az országgyűlési képviselők választásán alkalmazni kell, e törvény pedig kizárólag a 222. § (3) bekezdése szerinti, jegyzőkönyvbe foglalt döntésekkel szemben zárja ki a bírósági felülvizsgálatot. Mentelmi jog ügyben a Ve. általános szabályai alkalmazandók, azaz a Ve. 222. § (1) bekezdésében rögzített körben a bírósági felülvizsgálat biztosított. Az NVB határozat indokolásának jogorvoslat kizárására vonatkozó II. [6] pontja sérti a Ve. 46. § cb) pontja szerinti jogorvoslati tájékoztatási kötelezettséget is.
[8] 3. Az NVB határozat nem rendelkezik arra nézve semmilyen érdemi indokolással, hogy a mentelmi jog miért lett felfüggesztve. Emiatt sérül az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése és a Ve. 46. § dc) pontjai is.
[9] 4. Az NVB határozata a kérelmező passzív választójogának és a 801 fő szombathelyi polgár aktív választójogának kiüresítése miatt is jogsértő, amely jogokat az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése és a XXIII. cikk (1) bekezdése garantálja. Az NVB alaptörvény-ellenesen mérlegelt, mert prioritást nem a választójog gyakorlásának, hanem egy 2015-ben elindult büntetőeljárásnak adott. A kérelmező szerint a büntetőeljárás vonatkozásában a 2018. április 8. napjáig fennmaradt mindössze 34 nap reálisan nem bír jelentőséggel, ugyanakkor fogvatartottként fizikailag lehetetlen kampányolni. A büntetőügyben még a vádemelés sem történt meg, így az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdésében foglalt ártatlanság vélelmével összhangban, nincs olyan ésszerű érv, ami a mentelmi jog felfüggesztését alátámasztaná a választójog gyakorlásával szemben, az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti szükségesség-arányosság tesztjének elvégzése alapján sem. Az NVB döntése sérti továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdésében rögzített választási eljárási alapelveket is.
[10] 5. A kérelmező szerint a mentelmi jog és a Ve. alkalmazásának megsértése is megállapítható. Egy képviselőjelölt mentelmi jogáról való döntés során alkalmazni kell a Ve.-t. Az alkalmazandó eljárási szabályok a Ve.-ben, illetve a Ve. 42. § alapján megalkotott NVB Ügyrendjében szerepelnek. Az Ogytv. eljárási mozzanatai nem alkalmazhatóak, ez következik a Ve. 1. § a) pontjából, és abból, hogy az Ogytv. vonatkozó szabályai a (mentelmi) bizottsági szegmens hiánya miatt az NVB-re nem alkalmazandók. Az Ogytv. 79. § (2) bekezdésében az utaló szabály elégtelen, mert nem ad érdemi garanciát a tisztességes és korrekt eljárásra. Továbbá, az Országgyűlés döntése ellen a parlamenti immunitás miatt nincs jogorvoslat, az NVB azonban nem rendelkezik immunitással.
A mentelmi jog sérülése kapcsán a kérelmező előadta, hogy az Ogytv. 74. § (2) és 77. § (4) pontjai is sérülnek.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A Kúria a felülvizsgálati kérelemmel nem foglalkozott érdemben a következő indokok alapján.
[12] 1. Az Ogytv. 79. § (2) bekezdése szerint „[a] képviselők választásán jelöltként igazolt személyt a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg azzal az eltéréssel, hogy mentelmi jog felfüggesztéséről a Nemzeti Választási Bizottság határoz, és a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a Nemzeti Választási Bizottság elnökéhez kell benyújtani.”
[13] Az Ogytv. e szabálya a mentelmi jog kérdésében való döntést az NVB-hez telepíti a jelöltként igazolt személy esetén, az NVB e személyi kör esetén az Országgyűlés „helyébe lép”. A 79. § (2) bekezdés szerint a jelöltként igazolt személy mentelmi joga „azonos” az Országgyűlési képviselő mentelmi jogával. Az országgyűlési képviselő mentelmi jogát felfüggesztő döntés ellen nincs jogorvoslat.
[14] Az NVB mentelmi jogot felfüggesztő hatásköre az Ogytv.-n és nem a Ve. szabályain alapul. A Ve. VII. fejezete foglalkozik a jelöltállítással, a Ve.-ben a választáson induló személy mentelmi jogával, annak felfüggesztésével kapcsolatban nem szerepel rendelkezés, a jogalkotó a jelöltként igazolt személy mentelmi jogát nem a Ve. rendszerében helyezte el. A Ve. nem utal arra, hogy a Nemzeti Választási Bizottságnak hatáskört teremtő, egészen más szabályozási koncepción alapuló Ogytv. szerinti eljárásban, a Ve. szerinti jogorvoslati fórumrendszert kell alkalmazni.
[15] 2. A mentelmi jog felfüggesztéséről szóló döntés természetét tekintve, az adott szervezet által meghozott végső döntés, bírói felülvizsgálat nélkül [lásd: Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 14. § (4)-(5) bekezdéseit, az alapvető jogok biztosról szóló 2011. évi CXI. törvény 14. § (1)-(2) bekezdéseit, az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 10. § (1)-(2) bekezdéseit, a bírák jogállásáról és javadalmazásról szóló 2011. évi CLXII. törvény 2. § (1)-(3) bekezdéseit]. Az Alkotmánybíróságnak kialakult gyakorlata van a mentelmi jog tartalmát és funkcióját illetően. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában úgy foglalt állást, hogy a mentelmi jog intézménye nem alapjogi kategória (723/B/2006. AB határozat), a képviselőt nem állampolgári minőségében illeti meg [34/2004. (IX. 28.) AB határozat], hanem közhivatali jogálláshoz tapadó funkcionális jogvédelmi eszköz (339/B/2003. AB határozat).
[16] 3. Az országgyűlési képviselők választásán jelöltként igazolt személy mentelmi jogának felfüggesztése a korábbi szabályok alapján is felmerült. Következetes bírói gyakorlat szerint az ilyen típusú döntések ellen nincs jogorvoslat [Lásd pl. a Legfelsőbb Bíróság Kvk.IV.37.393/2010/2. számú végzését].
[17] 4. A fent kifejtettek szerint az Ogytv. 79. § (2) bekezdésébe foglalt döntés nem tartozik a Ve. hatálya alá. Egyéb speciális szabályok, garanciális rendelkezések erre az esetkörre nincsenek.
[18] A Kúria jelen eljárásában a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényt (a továbbiakban: Kp.) tekintette irányadónak. A Kúria megítélése szerint a felülvizsgálati kérelem benyújtásának alapja közjogi jogvitának tekinthető. A Kp. 5. § (2) bekezdése értelmében „[a] bíróság közigazgatási perben dönt azon közjogi jogvitában, amelynek elbírálását törvény a közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe utalja.” A Kúria hatáskörébe törvény nem utalta az Ogytv. 79. § (2) bekezdése szerinti NVB döntés felülvizsgálatát. A Kp. 48. § (1) bekezdés d) pontja szerint visszautasítási ok, ha a felperes olyan tevékenység jogszerűségét vitatja, amelynek vizsgálatát törvény kizárja. A Kúria úgy ítélte meg, hogy a jogorvoslat lehetősége erre vonatkozó speciális rendelkezés hiányában a képviselőjelölt vonatkozásában – ugyan úgy, mint az országgyűlési képviselő vonatkozásában is - kizárt.
[19] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A felülvizsgálati kérelem a jogorvoslathoz való jog sérelmét vetette fel, azonban a Kúria a fenti jogszabályi összefüggések alapján nem találta megállapíthatónak hatáskörét a 159/2018. NVB határozat felülvizsgálatára. Az Abtv. 27. §-a szerint alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az egyedi ügyben érintett személy, ha a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az Alaptörvényben biztosított jogát sérti.
[20] A Kúria a fenti indokok alapján – a Kp. 5. § (2) bekezdése és 48. § (1) bekezdés d) pontja szerint – a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.
[21] A Kp. 116. § d) pontja szerint nincs helye felülvizsgálatnak a Kúria határozata ellen.
Záró rész
[22] A Kúria kötelezte a felperest, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§ (1) bekezdése folytán alkalmazandó 39.§ (3) bekezdése d) pontja szerinti illetékalap után számított 50. § (1) bekezdése és az 58. § (1) bekezdés b) pontja szerinti mérsékelt összegű illetéket a Kp. 35. § (1) bekezdése szerinti alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdése, és 102. § (1) bekezdése alapján fizesse meg.
Budapest, 2018. március 8.
Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola s. k. előadó bíró, Dr. Horváth Tamás s. k. bíró