A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
végzése
Az ügy száma: Kvk.IV.37.240/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt tanácselnök, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Dobó Viola bíró
A kérelmező: Momentum Mozgalom
A kérelmező képviselője: Dr. Tordai Csaba ügyvéd
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 156/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 156/2018. számú határozatát – a Budapest 04. számú Országos Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 2/2018. (II. 26.) számú határozatára is kiterjedően – megváltoztatja, és a kifogást elutasítja.
A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.
E végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A C. I. É. és Sz. K. F. T. (a továbbiakban: Kifogástevő) 2018. február 23-án elektronikus úton nyújtott be kifogást Budapest 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 123. §-ában foglalt ajánlásgyűjtés szabályainak, valamint az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tulajdonjog megsértése miatt. A kifogásban foglaltak szerint a Momentum Mozgalom aktivistái 2018. február 21-én Kifogástevő tulajdonát képező S. S. H. B. (a továbbiakban: Bevásárlóközpont) területén engedély nélkül, a 2018. évi országgyűlési választással kapcsolatos ajánlásgyűjtő tevékenységet folytattak. Az aktivisták a biztonsági szolgálat felhívására nem hagyták el a bevásárlóközpont területét, amely magánterület. A biztonsági szolgálat kérésére a kiérkező rendőrök a helyszínen nem intézkedtek, a helyszínt intézkedés foganatosítása nélkül elhagyták. Másnap 2018. február 22-én 14.00 órakor a jelölő szervezet aktivistái ismételten megjelentek és ajánlásgyűjtésbe kezdtek. Az aktivisták a biztonsági szolgálat felhívására a helyszínt ismételten nem hagyták el. Az esetről jegyzőkönyv és fényképfelvételek készültek, amit Kifogástevő beadványához csatolt. A fényképfelvételeken „MOMENTUM”- plakáttal feliratozott aláírásgyűjtő pultnál két aktivista elkülönülten áll.
[2] A 2/2018. (II. 26.) határozatában az OEVB megállapította, hogy az ajánlásgyűjtés magánterületen történt. Az OEVB álláspontja szerint megvalósítja a Ve. 123. § (1) bekezdésében foglalt polgárok zaklatásának tilalmát a Momentum Mozgalom aktivistáinak azon tevékenysége, amelyet a Bevásárlóközpont területén a terület tulajdonosának engedélye nélkül, sőt kifejezett ellenzése ellenére folytattak.
[3] Az OEVB megállapította a Ve. 123. § (1) bekezdésében foglalt ajánlásgyűjtési szabályok, valamint az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tulajdonjog védelmének megsértését, és a Ve. 128. § (2) bekezdés b) pontja alapján a jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől.
[4] A kérelmező az OEVB döntésével szemben fellebbezést nyújtott be. Hivatkozott a Ve. 123. § (1) bekezdésére, miszerint a főszabály az, hogy ajánlás bárhol gyűjthető. A „bárhol” kifejezés nyelvtani értelmezése kapcsán a Kúria Kvk.IV.37.184/2014/3. számú végzésére hivatkozott.
[5] A gyűjtés módjával kapcsolatos általános korlátot pedig nem hágta át, azaz állítása szerint azt kizárólag a „polgárok zaklatása nélkül” végezte. A kérelmező rögzítette továbbá, hogy a választási gyűlés a gyülekezési jog védelmi körébe tartozó speciális rendezvény, amelyre a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (Gytv.) hatálya nem terjed ki. A gyülekezési jog ugyanakkor az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése és a Gytv. 15. § a) pontjából következően a közforgalom számára nyitva álló magánterületen is gyakorolható.
[6] A kérelmező álláspontja szerint jelen ügyben nem alkalmazható a Kúria Kvk.I.38.089/2017/3. számú döntése, mivel az nem választási kampányidőszakban való ajánlásgyűjtés során, hanem népszavazási aláírásgyűjtés keretében született.
[7] Mindezek alapján kérte a kérelmező, hogy a Nemzeti Választási Bizottság változtassa meg az OEVB határozatát és a kifogást jogszabálysértés hiányában utasítsa el.
[8] A kérelmező fellebbezése alapján eljárt Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a támadott határozatában az OEVB határozatát eltérő indokokkal helybenhagyta arra való hivatkozással, hogy a) a Ve. 123. § (1) bekezdésében szereplő azon szabály, hogy „bárhol” gyűjthető ajánlás, nem értelmezhető akként, hogy a magántulajdonban álló területen a tulajdonos engedélye nélkül is folytatható lenne ajánlásgyűjtés, b) kimeríti a Ve. 123. § (1) bekezdése szerinti zaklatás fogalmát, ha a bevásárlóközpontba fogyasztási, vásárlási szándékkal érkező választópolgárokat ajánlásgyűjtés, illetve kampányolás céljából megszólítják, megállítják.
[9] Az NVB ennek alapján megállapította, hogy bár részben eltérő indokok alapján, az OEVB helytállóan értékelte a kifogásban sérelmezett magatartást, és a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján jogszerű döntést hozott azzal, hogy a kifogásban foglaltaknak helyt adva a Momentum Mozgalomnak a kifogástevő tulajdonában álló bevásárlóközpontokban végzett ajánlásgyűjtésével kapcsolatban megállapította a Ve. 123. § (1) bekezdésének sérelmét és a jogsértőket eltiltotta a jogsértő tevékenységtől.
A felülvizsgálati kérelem
[10] A kérelmező szerint mivel a Ve. 123. §-ában nem található olyan szabály, amely a közforgalom számára nyitva álló magánterületek vonatkozásában a tulajdonos hozzájárulásához kötné az ajánlások gyűjtését, így a szabályozás zártságára figyelemmel a közforgalom számára nyitva álló magánterületen – a választópolgárok zaklatása nélkül, a Ve. 123. § (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel – szabadon folytatható ajánlásgyűjtés.
[11] A kérelmező ezzel összefüggésben rámutatott arra, hogy a jelen ügy nem magánlakásban, hanem a közforgalom számára a tulajdonos döntése alapján nyitva álló magánterületen folytatott ajánlásgyűjtéssel kapcsolatos.
[12] Az ajánlások gyűjtése kiemelkedő alkotmányos védelem alatt áll, mivel egyfelől a passzív választójog gyakorlásának feltétele, másfelől pedig a legerőteljesebben védett közügyben, az országgyűlési képviselők választásával összefüggésben a választópolgárokkal folytatott politikai kommunikáció megnyilvánulása (Kvk.IV.37.184/2014/3.).
[13] A közforgalom számára nyitva álló magánterületeket a gyülekezési jog szempontjából közterületnek tekinti a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 15. § a) pontja, amellyel a Gytv. lehetővé teszi, hogy a közforgalom számára nyitva álló magánterületeken is pusztán bejelentés alapján, a tulajdonos engedélye vagy hozzájárulása nélkül legyen tartható a gyülekezési jog körébe tartozó rendezvény.
[14] A magántulajdonban álló terület tulajdonosa szabadon dönthet arról, hogy a tulajdonában álló területet a közforgalom számára megnyitja-e vagy sem. Ha azonban azt a döntést meghozta, hogy megnyitja a tulajdonában álló területet a közforgalom, ezzel pedig a nyilvánosság számára, azzal azt is vállalja, hogy az emberek közötti kommunikációnak, így ezen belül a leginkább kiemelkedő védelemben részesülő politikai kommunikációnak az adott terület a helyszíne lesz.
[15] A kérelmező álláspontja szerint a választópolgárok megszólítása az ajánlásgyűjtéssel kapcsolatban nem minősül zaklatásnak. A támadott határozat megalapozatlanul állapította meg, hogy a kérelmező aktivistái által folytatott ajánlásgyűjtés a polgárok zaklatásával járt volna, ezért a Ve. 123. § (1) bekezdésének megsértését ebből a szempontból is jogszabálysértően állapította meg a támadott határozat.
A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
[17] A Kúria elsőként azt állapítja meg, hogy a Kvk.I.38.089/2017/3. számú végzés megállapításai – annak ellenére, hogy az népszavazási aláírásgyűjtés alapján született – jelen ügyben az alábbiak szerint alkalmazhatók. A Kvk.I.38.089/2017/3. számú végzés alapjául szolgáló ügyben az merült fel, hogy bevásárlóközpont parkolójában, a tulajdonos erre irányuló tiltása ellenére politikai szervezet aláírásokat gyűjt (ott népszavazás kezdeményezéséhez, itt jelöltállításhoz). Mindkét ügyben alapjogi kollízió merült fel a tulajdonhoz való jog, valamint politikai alapjog (ott a népszavazás kezdeményezéséhez való jog, itt a passzív választójog) érvényesülése tekintetében. Mindkét ügyben továbbá a Ve. 123. § (1) bekezdésének értelmezése vált szükségessé.
[18] A kérelmező több esetben hivatkozik a Kúria Kvk.IV.37.184/2014/3. számú ítéletére is. E döntésben a Kúria megállapította, hogy jogsértő volt a közterületen elhelyezett pulton történő ajánlásgyűjtés közterület-használati engedélyhez kötése. E döntéstől jelen ügyben felmerült probléma – elméleti lényegét tekintve – több ponton eltér. Eltér egyrészt azért, mert nem közterületen, hanem magánterületen történő aláírásgyűjtésről van szó, másrészt azért, mert a Kvk.IV.37.184/2014/3. számú ügyben a politikai alapjog érvényesítése az önkormányzattal szemben merült fel (közterület-használati engedély szükségességének kérdése), míg a most vizsgált esetben a magántulajdonos döntésével szemben. Ennek ellenére a Kúria jelen ügyben is fenntartja azt az álláspontját, hogy a politikai kommunikációban az ajánlás folyamata a legjelentősebb, s leginkább védelemben részesülő csatornán, a polgárok és a jelöltek (jelölő szervezetek) illetve képviselőik között történik. Ennek korlátozása az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése alapján alapjogi korlátozás, amelynek – a politikai közlés szabadsága tartalmi sajátosságainak érvényesülése mellett – meg kell felelni az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés második mondatában foglalt kritériumnak.
[19] Abban a problémakörben, hogy áruházak, bevásárlóközpontok parkolójában lehet-e politikai alapjog gyakorlása keretében aláírást gyűjteni, a Kúria válasza az, hogy főszabályként „igen”: a magántulajdon nem korlátozhatatlan. Lényeges különbség ugyan, hogy ebben az esetben az alapjog-érvényesítés nem az állammal/önkormányzattal szemben, hanem horizontálisan merül fel, azonban ennek ellenére a tulajdonkorlátozás arányossága vizsgálható. Közérdekből a tulajdonjog korlátozható, s egy politikai alapjog gyakorlása közérdeknek tekinthető. Így a tulajdonosnak bizonyos körben tűrési kötelezettsége áll fenn. Azt, hogy mikor köteles tűrni, s mikor nem, az esetről esetre az alapjogi mérlegelés szempontjai alapján dönthető el.
[20] A politikai alapjog gyakorlása elé konkrét korlátot a Ve. 123. (1) bekezdése állít, amikor kimondja, hogy ajánlást csak az állampolgárok zaklatása nélkül lehet gyűjteni.
A Kúria egyetért a kérelmezővel, hogy a Ve. 123. § (2) bekezdése zárt rendszert alkot. Eszerint
„(n)em gyűjthető ajánlás:
a) az ajánlást gyűjtő és az ajánló munkahelyén munkaidejében vagy munkaviszonyból, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben,
b) a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatának teljesítése közben,
c) tömegközlekedési eszközön,
d) állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében,
e) felsőoktatási és köznevelési intézményben,
f) egészségügyi szolgáltató helyiségében.”
[21] A Ve. 123. § (2) bekezdése alapján tehát közforgalom számára nyitva álló magánterületen gyűjthető aláírás. Gyűjthető a tulajdonos hozzájárulásával, de gyűjthető úgy is, hogy a tulajdonos ugyan nem járul kifejezetten hozzá, de azt eltűri, nem tiltakozik. A politikai alapjog gyakorlása és a tulajdon akkor kerül kollízióba, amikor a tulajdonos tiltakozik az aláírásgyűjtés ellen, ez azonban nem érinti azt, hogy a Ve. 123. § (2) bekezdése zárt rendszernek tekinthető.
[22] Az alapjogok között fennálló mérlegelési helyzetben a tulajdonos szempontjából is több tényező vehető figyelembe, így pl. az, hogy az aláírásgyűjtő pulttal megnehezítik a járdán való közlekedést, akadályozzák a vásárlókat a parkolásban, az üzlethelyiségbe történő bejutásban stb.. Meghatározott helyzetre nézve ezek például felhozhatók a tulajdon elsőbbsége oldalán. Jelen esetben azonban ilyen típusú zavarás nem valósult meg, ezt egyebek között az esetről a kifogást tevő által készített fényképfelvételek bizonyítják. A „zavarás” jogi szempontból mértékadó szintje tekintetében a Ve. 123. § (1) bekezdése által megállapított mérték, hogy nem jelentheti a magatartás a polgárok zaklatását.
[23] A közforgalom előtt megnyitott magánterület tulajdonosa – mint az alapjog érintettje – jogai gyakorlása elé a politikai alapjog érvényesülése meghatározott keretek között korlátokat állít, hiszen az ő részéről is felmerülhet jogellenesség a két jog konfliktusos ütközését előidézve. Így akkor, ha a közforgalom számára megnyitott magánterületen a tulajdonos nem egyenlő módon gyakorolná az általa meghatározott korlátozások jogát. Ebben az esetben sérülnének a Ve. 2. §-a szerinti alapelvek, végső soron a választópolgárok jogainak gyakorolhatósága. Jelen ügyben ilyen megkülönböztetés nem merült föl, a mérce azonban itt a tulajdonos számára a bizonyos határok között való tűrés kötelezettsége kell, hogy legyen.
[24] A Kúria egyetért a kérelmezővel, hogy a Ve. 123. § (1) bekezdése szerinti bárhol történő gyűjtésbe a közforgalom számára nyitva álló magánterület is beletartozik, tehát itt is lehet aláírást gyűjteni, még akkor is, ha a magántulajdonos ezt kifejezetten nem engedélyezi, de eltűri. Feltétel ehhez, hogy a tevékenység ne járjon a polgárok zaklatásával, de a tűrés kötelezettsége, bizonyos körülmények között, a tulajdonos érdekköréhez képest is megáll.
[25] Ilyen körülmény a választási kampányidőszak. A képviselőjelölti ajánlásgyűjtés ideje ennek része. Jelen esetben az aláírásgyűjtő pult plakátoldalára tekintettel a politikai kommunikáció helyhez rendelése már csak emiatt is megáll, ennyiben figyelemmel a Kúria Kvk.IV.37.184/2014/3. ítéletére, illetve az ennek alapjául szolgáló Ve. 144. §-ára.
[26] A közforgalom számára megnyitott magánterület esetében a területhasználat céljának meghatározására ugyanakkor a tulajdonosi jogot gyakorló jogosult. Mivel a magántulajdonban lévő ingatlanok használatának és hasznosítási módjának meghatározására a tulajdonosi jog gyakorlójának – a jogszabályok adta keretek között – van módja és hatásköre, e jogát kétségkívül gyakorolhatja is. A kampányidőszak adott részéhez kötött ajánlásgyűjtés – tekintettel időben és térben meghatározott voltához – azonban a közforgalom által igénybe vett területeken önmagában még nem valósítja meg a polgárok zaklatását, és nem idézi elő az adott esetkörben a tulajdonjog rendeltetésszerű gyakorlásának értékelhető sérelmét sem. Választási kampányidőszakban a korlátozás-nélküliségnek a választói politikai alapjog érvényesülése okán a Ve. szabályainak megfelelően fokozottan kell megvalósulnia.
[27] A két alapjog konkurálása esetére jelen ügy összefüggésében a Kúria Kvk.I.38.089/2017/3. számú határozatában foglaltakat követi azzal, hogy az alapjogok között felmerülő konfliktusok súlyának mérlegelését csak esetről esetre lehet megítélni. Választási kampány idején a közforgalom előtt megnyitott magánterület esetén egyfelől a polgárok zaklatása, másfelől a tulajdonos érdekkörének érdemi sérelme szabják meg a korlátozhatóság szintjeit. Jelen ügyben a már idézett, a tulajdonos által beszerzett fénykép bizonyítja, hogy zaklatás, vagy a bevásárlóközpont rendeltetésszerű használatának bármiféle akadályozása nem merült fel.
[28] Mindezek alapján jelen ügyben a Kúria a tulajdonosi sérelem súlyát nem látta arányban állónak a politikai alapjog felmerülő korlátozásának igényével, továbbá a felvetett jogsérelem kiterjedtségét sem látta olyan mértékűnek, aminek következtében a kifogástevő szerint felmerülő jogellenességet kellene megállapítania.
[29] A fentiek alapján a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és a kifogást elutasította.
[30] A Kúria egyidejűleg észlelte, hogy e végzés meghozatalakor az országgyűlési képviselők 2018. április 8-i választásához kapcsolódva a jelöltállítás bejelentésére megadott határidő a Ve. 252. § (1) bekezdése szerint letelt. Eszerint az egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon kell bejelenteni. A Ve. 253. § (1) bekezdése szerint az országos listát pedig a szavazást megelőző harmincharmadik napon kell bejelenteni. Ezért a kifogás elutasításán túl további jogkövetkezmény megállapítása okafogyottá vált.
Záró rész
[31] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[32] Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése szerinti, a Pp. 102. § (1) bekezdése és 83. § (1) bekezdése alapján az állam viseli.
[33] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve.232.§ (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. március 8.
Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró, Dr. Dobó Viola s. k. bíró