A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.III.39.448/2022/3.
A tanács tagjai: dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, dr. Sugár Tamás előadó bíró, dr. Suba Ildikó bíró
A kérelmező: …(…)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 381/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező 2022. április 4-én kifogást nyújtott be a Budapest 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban rögzített alapelvek megsértése miatt. Előadta, hogy ismeretlen személy a Mi Hazánk Mozgalom egyik választási plakátjára, amely Szikora István országgyűlési képviselőjelöltet népszerűsítette, önkényuralmi jelképet rajzolt, ezzel azt megrongálta. Kérte annak megállapítását, hogy a magatartás sérti a Ve. fenti eljárási alapelveit és tételes rendelkezéseit. Ezt meghaladóan kérte, hogy az OEVB a jogellenes magatartást tanúsító személyt tiltsa el a további jogsértéstől.
[2] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 373/2022. számú határozatával az OEVB hallgatása miatt benyújtott kérelmezői kifogásnak helyt adott és utasította az OEVB-t, hogy a kérelmező kifogását soron kívül bírálja el.
[3] Az OEVB a 20/2022. (IV. 21.) számú határozatában a kifogásnak részben helyt adott és megállapította a jogszabálysértés tényét.
Az NVB határozata
[4] Az OEVB határozatával szemben a kérelmező nyújtott be fellebbezést.
[5] Az NVB a 2022. április 25-én hozott 381/2022. számú határozatában az OEVB határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[6] Az indokolásban megállapította, hogy a kérelmező mint természetes személy nyújtotta be fellebbezését, amely az érintettség alátámasztására tartalmazott ugyan érvelést – azaz, hogy a 2022. április 4-én benyújtott kifogásával jelen eljárást ő indította – azonban nem jelölt meg olyan körülményt, amelynek alapján az állított jogsérelem jogaira és kötelezettségeire személyesen és közvetlenül is kihatott volna. Ezért az NVB a fellebbezést érintettség hiányában a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A felülvizsgálati kérelem
[7] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte oly módon, hogy a Kúria adjon helyt a fellebbezésében foglaltaknak. Véleménye szerint a választási szervek eljárása során sérült az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében rögzített tisztességes eljárás követelménye. Hangsúlyozta, a Ve. 224. § (5) bekezdése alapján az ügyvédi képviselet ugyan kötelező, azonban felülvizsgálati kérelmét ügyvédi képviselet nélkül nyújtja be, mivel a Ve. 224. § (5) bekezdése súlyosan aránytalan és alapjogsértő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
[9] A Ve. 224. § (5) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
[10] A Ve. 231. § (2) bekezdése kimondja, a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani továbbá, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.
[11] A Kúria rámutat, a Ve. 228. § (2) bekezdésében meghatározott három napos felülvizsgálati eljárási határidőre figyelemmel – annak rövidségét értékelve – nincs lehetőség hiánypótlás kibocsátására, tekintettel a Kvk.I.37.220/2014/2. számú kúriai végzésben megtestesülő egységes gyakorlatra is.
[12] A Ve. 224. § (5) bekezdése kógens módon előírja a kötelező ügyvédi képviseletet a választási ügyben indított bírósági felülvizsgálati eljárásban, ettől a rendelkezéstől a Kúria nem térhet el, akkor sem, ha a kérelmező felülvizsgálati kérelmében az ügyvédkényszert előíró jogszabályhelyet alapjogi szempontból sérelmezte.
[13] A Kúria a Kp. 231. § (2) bekezdését alkalmazva döntött a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról.
A döntés elvi tartalma
[14] A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. Az ügyvéd nélkül előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
Záró rész
[15] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban bírálta el.
[16] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel illetékmentes, ezért a Kúriának a nemperes eljárási illetékről nem kellett rendelkeznie.
[17] A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. május 2.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Suba Ildikó s.k. bíró