Kvk.III.39.418/2022/2. számú határozat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.III.39.418/2022/2.

A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke, Dr. Bérces Nóra előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró

A kérelmező: Megoldás Mozgalom (...)

A kérelmező képviselője: Dr. Berta Aliz Ügyvédi Iroda (…., ügyintéző: dr. Berta Aliz ügyvéd)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 2022. április 6-án kelt 308/2022. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 308/2022. számú határozatát megváltoztatja és a kifogást elutasítja.  

A nemperes eljárás illetéke az állam terhén marad.  

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A magánszemély kifogástevő (a továbbiakban: kifogástevő) 2022. április 3-án elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 149. §-ában foglalt rendelkezések megsértése miatt.

[2] Kifogása indokaként előadta, hogy 2022. április 2-án – kérés és személyes adatainak politikai tartalmú üzenetek továbbítására történő felhasználásához való hozzájárulása nélkül – a +36303444674-es telefonszámról az alábbi tartalmú SMS üzenetet kapta: „A nagy pénzrablásnak vége. Megoldás Mozgalom, Április 3. X.”.

[3] Álláspontja szerint az üzenet nyíltan a választói akarat befolyásolására irányult, így az kampányeszköznek, azon belül is a Ve. 149. §-a szerinti közvetlen politikai kampánynak minősül. Ilyen típusú üzenet küldése hozzájáruló nyilatkozat előzetes megtétele esetén lehetséges jogszerűen. Tekintettel arra, hogy ő ilyen nyilatkozatot nem tett, a fenti üzenetküldés jogszerűtlen volt. Állításainak alátámasztására bizonyítékként az SMS-ről készített képernyőfotót csatolta, míg a hozzájárulás hiányára vonatkozóan kérte elfogadni az általa tett nyilatkozatot, amely álláspontja szerint a Ve. 43. § (2) bekezdése alapján bizonyítéknak minősül. Mindezek alapján kérte, hogy az NVB a kifogásnak adjon helyt, és a Ve. 218. §-ában meghatározott jogkörében eljárva a Ve. 149. §-a tekintetében állapítsa meg a jogszabálysértés tényét.

Az NVB határozata

[4] Az NVB a határozatában a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 149. §-át azzal, hogy a választópolgár kifejezett hozzájárulása nélkül küldött kérés nélküli olyan SMS üzenetet számára, amelynek tartalma közvetlen politikai kampánynak minősül.

[5] Az NVB a Ve. 140. §-ának és 141. §-ának, valamint 149. §-ának rendelkezéseit alapul véve megállapította, hogy a kifogásban sérelmezett, kérés nélküli SMS üzenet közvetlen politikai kampánynak minősült, és mint ilyen, alkalmas volt arra, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásának kampányidőszakában a választást megelőző napon a kifogástevő akaratát befolyásolja. Ezt az üzenetet a kifogástevő részére a Ve. 149. §-a alapján kizárólag akkor lehetett volna SMS útján eljuttatni, ha a telefonszámának közvetlen politikai kampány céljára történő felhasználásához kifejezetten hozzájárult. Ezzel szemben a kifogástevő nyilatkozatával egyértelműen tanúsította, hogy az ilyen módon történő közvetlen megkereséshez hozzájárulást nem adott, és e nyilatkozat tartalmát – azt megdöntő bizonyíték hiányában – a valósággal egyezőnek lehetett elfogadni.

[6] Az NVB a határozatában azt is kifejtette, hogy a Ve. 153. §-a szerinti adatszolgáltatás keretében kizárólag a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét, lakcímét, valamint nemét és életkorát lehet megismerni. A választópolgár telefonszáma nem adattartalma a Ve. 153. §-a szerinti adatszolgáltatásnak, azt a választási szervek nem tartják nyilván, ennélfogva az SMS-ben történő közvetlen választópolgári megkeresés nem történhetett ennek alapján.

[7] Erre tekintettel az NVB alaposnak találta a kifogást, és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint a kérelmező által megvalósított jogszabálysértést megállapította.

A felülvizsgálati kérelem

[8] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte akként, hogy a Kúria a Ve. 149. §-ának megsértését ismeretlen személlyel szemben állapítsa meg.

[9] A felülvizsgálati kérelmében a Ve. 223. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltakra hivatkozott. Nem vitatta, hogy a jogsértés megvalósult, azonban álláspontja szerint a feltárt tényállás, illetve a csatolt bizonyítékok alapján a Ve. 149. §-ának megsértését kizárólag ismeretlen személlyel szemben lehetett volna megállapítani. Azon kívül, hogy az SMS-ben megjelent a kérelmező neve, vele szemben egyéb körülmény a jogsértés megvalósítása vonatkozásában nem merült fel, és az NVB sem indokolta, hogy mire tekintettel látta bizonyítottnak az SMS kérelmezőtől származó voltát.

[10] Az NVB határozatának helybenhagyásával véleménye szerint nemcsak a Kúria következetes gyakorlata (Kvk.I.37.275/2006/2., Kvk.III.37.235/2006/5.), hanem az NVB saját gyakorlata is (NVB 322/2022. számú határozata) is sérülne. Bár a választási plakátok tekintetében kimunkált gyakorlat alapjául szolgáló tényállások eltérnek a jelen felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatétól, ugyanakkor egyszerű analógiát alkalmazva a jogsértő személyének kilétére vonatkozó megállapítások a jelen helyzetben is irányadóak.

[11] Az NVB megalapozatlan döntést hozott azáltal, hogy a határozatában a jogsértő személyeként a kérelmezőt jelölte meg, mivel ez a körülmény nem nyert kellően bizonyítást. Az SMS-t küldő személyére vonatkozó bizonyíték nem merült fel, ezáltal a tényállás e tekintetben feltáratlan, a jogsértés a kérelmezővel nem hozható kapcsolatba.

A Kúria döntése és jogi indokai

[12] A kérelmező felülvizsgálati kérelme alapos.

[13] A kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettségére nézve kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta. Az elektronikus dokumentumban benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyvédi képviselettel eljáró kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, azon minősített elektronikus aláírás szerepel, és annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, így a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.

[14] A kérelmező azért támadta felülvizsgálati kérelmével az NVB határozatát, mert nem értett egyet a határozat azon részével, amely a jogsértés megvalósítójaként a kérelmezőt tüntette fel.

[15] A Ve. 43. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A Ve. 43. § (2) bekezdése értelmében a választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. A Ve. 43. § (5) bekezdése pedig kimondja, hogy a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja rögzíti, hogy a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés bizonyítékait. A kifogás tárgyában a választási bizottság a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

[16] A fenti jogszabályi rendelkezések értelmében az NVB feladata volt a kifogásban állítottakhoz képest a csatolt bizonyítékok értékelésével a tényállás feltárása. A kifogással érintett körben azonban a Ve. 43. § (1) bekezdése ellenére a jogsértés megállapításához szükséges tényállást nem tisztázta – e tekintetben határozata indokolást nem tartalmazott –, ezáltal alaptalanul állapította meg a kérelmező részéről a jogsértést.

[17] A választási jogorvoslatok során – az eljárás sommás jellegére tekintettel – bizonyítási eljárás lefolytatására csak nagyon szűk körben van lehetőség, lényegében arra korlátozódik a bizonyítás terjedelme, amit az eljárás kezdeményezője a választási bizottság rendelkezésére bocsát. Ebből következően a bizonyítási kötelezettség a kifogástevőre, illetve a kérelmezőre hárul, a sikertelen bizonyítás következménye őt terheli (Kfv.I.37.511/2018/2., Kfv.V.37.522/2018/2., Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.I.37.495/2018/2.).

[18] Jelen esetben a kifogástevő által előterjesztett bizonyítékok nem megfelelőek annak igazolására, hogy a kifogásban megjelölt telefonszám a kérelmezőhöz kapcsolható. Ennek bizonyítására ugyanis önmagában sem az üzenetről készített képernyőfotó, sem a kifogástevő hozzájárulás hiányára vonatkozó nyilatkozata nem alkalmas. Azok alapján nem állapítható meg sem a telefonszámhoz tartozó előfizető, sem az, hogy az előfizető a kérelmezővel bármiféle kapcsolatban áll. Az SMS valóban a kérelmező támogatására hívta fel a kifogástevőt, azonban önmagában ez a tény a küldő beazonosításához nem elegendő. Következésképpen a rendelkezésre álló bizonyítékok ismeretében nem tényszerű az, hogy a kifogásolt SMS-t a kérelmező küldte. Ennek hiányában pedig a Ve. 149. §-a szerinti jogsértés sem állapítható meg, az alábbiak szerint.

[19] A Ve. 140. §-a szerint kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a

a) plakát,
b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,
c) politikai reklám és politikai hirdetés,
d) választási gyűlés.

[20] A Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.

[21] A Ve. 149. §-a – közvetlen politikai kampány címszó alatt – rögzíti azt, hogy választási kampányanyag a választópolgár részére közvetlen megkeresés módszerével a 89. §-ban meghatározottak figyelembevételével juttatható el azzal, hogy egyéb adatai felhasználásához – mint telefonszám, elektronikus levélcím – a kifejezett hozzájárulása szükséges.

[22] E szabályozásból következően a Ve. 149. §-ának megsértése csak a közvetlen megkeresés mint kampányeszköz alkalmazása során értelmezhető. A Ve. 140. § b) pontja a közvetlen megkeresést akkor minősíti kampányeszköznek, ha azzal jelölő szervezet vagy jelölt él. Tekintettel arra, hogy jelen esetben bizonyítottság hiányában nem lehetett megállapítani azt, hogy az elküldött SMS-ek választási kampányanyagnak minősülnek, amelyeket a közvetlen megkeresés módszerével a kérelmező mint jelölő szervezet juttatott el a kifogástevőhöz, nincs lehetőség annak megállapítására sem, hogy a megküldéssel a Ve. 149. §-át érintő jogsértés megvalósult.

[23] A fentiekre figyelemmel a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az NVB határozatát megváltoztatta és a kifogást elutasította.

A döntés elvi tartalma

[24] A Ve. 149. §-ának megsértése csak a közvetlen megkeresés mint kampányeszköz alkalmazása során értelmezhető.

Záró rész

[25] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.

[26] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett nemperes eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján irányadó – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 157. § (13) bekezdése és 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó –, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdésének és 102. § (6) bekezdésének megfelelően az állam viseli.

[27] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2022. április 13.

Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke,
Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró