A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.III.39.416/2022/2.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Suba Ildikó bíró
A kérelmező: Megoldás Mozgalom (….)
A kérelmező képviselője: Dr. Berta Aliz Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Berta Aliz, ….)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: aNemzeti Választási Bizottság 316/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 316/2022. számú határozatát megváltoztatja, a kifogást elutasítja.
A nemperes eljárás illetéke az állam terhén marad.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A magánszemély kifogástevő (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. április 3-án kifogást nyújtott be a Vas Megyei 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének és a Ve. 149. §-ának megsértése miatt.
[2] Kifogása indokaként előadta, hogy 2022. április 2-án – kérés és személyes adatainak politikai tartalmú üzenetek továbbítására történő felhasználásához való hozzájárulása nélkül – a +36303444644-es telefonszámról a következő tartalmú SMS üzenetet kapta: „A nagy pénzrablásnak vége. Megoldás Mozgalom, Április 3. X.”. Megítélése szerint ez az SMS üzenet nyíltan a választói akarat befolyásolására irányult, így a Ve. 149. §-ában írt közvetlen politikai kampánynak minősül. Hangsúlyozta, a Ve. 153. §-a szerinti adatszolgáltatásban szereplő választópolgári adatok és az ott nem szereplő, de a Ve. 149. §-ában megjelölt egyéb személyes adat – így a telefonszáma – felhasználhatósága elválik egymástól. A megjelölt tartalmú üzenetek csak akkor küldhetők jogszerűen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) 5. §-a alapján, ha az ügyfél saját kezdeményezésre külön nyilatkozatot tesz a mobilszolgáltató felé telefonszáma ilyen célú felhasználása érdekében, vagy, ha a választópolgár a pártnak adott kifejezett hozzájárulást telefonszáma kampánycélú felhasználásához. Ilyen nyilatkozat hiányában az adatkezelés és üzenetküldés jogszerűtlen.
[3] Előadta, hogy a Vas Megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság a 25/2022. (IV. 1.) számú határozatában egy, a kifogásához hasonló tényállású ügyben megállapította a jogsértést. Ezt a határozatot, valamint az SMS üzenetről készített képernyőfotót és a nyilatkozatát a tárgyban, hogy a kifogásában megjelölt telefonszámra vonatkozóan a Ve. 149. §-a szerinti közvetlen megkeresésre senkinek nem adott hozzájárulást, kifogásához mellékelte.
Az OEVB határozata
[4] AzOEVB a 18/2022. (IV. 3.) számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Kiemelte, a kifogás elbírálásához az adatvédelmi és adatkezelési szabályok megsértésének vizsgálatára lenne szükség, ami nem választási bizottsági hatáskör.
A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) határozata
[5] Az NVB az OEVB határozatát a Ve. 231.§ (5) bekezdés b) pontja szerint eljárva megváltoztatta, a kifogásnak részben helyt adott és megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 149. §-át, azzal, hogy a Kifogástevő kifejezett hozzájárulása nélkül küldött részére közvetlen politikai kampánynak minősülő SMS üzenetet. A kifogást egyebekben elutasította.
[6] Döntése indokaként hangsúlyozta, a Ve. 149. §-a szerinti közvetlen politikai kampány az, amikor a választási kampányanyag a választópolgár részére, a Ve. 89. §-ban meghatározottak figyelembevételével közvetlenül kerül eljuttatásra lakcímére, telefonszámára, vagy e-mail címére. Ez utóbbi két adattal kapcsolatban – azaz telefonszám, elektronikus levélcím – azonban a Ve. rögzíti, hogy annak felhasználása csak akkor jogszerű, ha a választópolgár ahhoz kifejezetten hozzájárult.
[7] A Ve. 153. § (1) és (2) bekezdése értelmében a választási szervek a 153. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatigénylés alapján kizárólag a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét, lakcímét, valamint a választópolgárok nemére és az életkorára vonatkozó adatokat bocsájtják az igénylők rendelkezésére. A választópolgár e-mail címe és telefonszáma nem adattartalma a Ve. 153. §-a szerinti adatszolgáltatásnak, azokat a választási szervek nem tartják nyilván, ennél fogva az sms-ben vagy e-mailben történő közvetlen választópolgári megkereséseknek nem lehet ezen adatszolgáltatás az alapja.
[8] A kifogásban sérelmezett SMS üzenet egyértelműen közvetlen politikai kampány, és mint ilyen, alkalmas arra, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásának kampányidőszakában a választópolgárok akaratát befolyásolja, vagy azt megkísérelje. Mint közvetlen politikai kampány, a választópolgár részére kizárólag akkor kerülhetett volna kiküldésre, ha a Kifogástevő a telefonszáma ezen célra való felhasználásához kifejezetten hozzájárul. Ezzel szemben a Kifogástevő nyilatkozata egyértelműen tanúsítja, hogy közvetlen megkeresésre hozzájárulást nem adott és az NVB-nek sem állt rendelkezésére az annak valóságtartalmát megdöntő bizonyíték.
[9] Miután a tételes előírás sérelme [Ve. 149. §] magában foglalja az alapelvi sérelmet is, az NVB a választási eljárási alapelv sérelmét külön nem állapította meg (Kvk.VI.39.309/2022/5., Kvk.III.37.799/2020/3. és Kvk.IV.37.468/2009/2. számú végzések, 67/2016. NVB határozat, 79/2016. NVB határozat, 91/2016. NVB határozat, 119/2016. NVB határozat, 166/2022. NVB határozat, 169/2022. NVB határozat, 198/2022. NVB határozat). E tekintetben a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
A felülvizsgálati kérelem
[10] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a Ve. 223. § (3) bekezdés b) pontjára alapítottan az NVB határozatának megváltoztatását kérte akként, hogy a Kúria a Ve. 149. §-ának megsértését ismeretlen személlyel szemben állapítsa meg.
[11] Kifejtette, a feltárt tényállás és a Kifogástevő által csatolt bizonyítékok alapulvételével a jogsértő személye nem állapítható meg.
[12] A Ve. 149. §-ának sérelme bekövetkeztét a kérelmező nem vitatta, azonban érvelése szerint nem bizonyított a jogsértés általa történt megvalósítása. Vele szemben bizonyíték nem merült fel, következésképpen semmi nem támasztja alá, hogy a kéretlen SMS üzenetek tőle származnak.
[13] A határozat ellentétes a Kúria Kvk.I.37.275/2006/2. számú és Kvk.III.37.235/2006/5. számú döntéseivel, valamint az NVB több – közelmúltban meghozott – határozatával is. Kiemelte e körben a 322/2022. és 312/2022. számú NVB határozatokat. A választási plakátok kapcsán kimunkált gyakorlatot analógia útján alkalmazni kell, azon döntések megerősítik álláspontját, miután még a jogsértő személye kilétére vonatkozó többletbizonyíték esetén is ismeretlen személlyel szemben állapították meg a jogsértést.
[14] Az SMS nyelvtani értelmezése, a szöveg kontextusa sem igazolja, hogy azt a kérelmező küldte, annak küldője bárki lehetett.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A kérelmező felülvizsgálati kérelme alapos.
[16] A kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettségére nézve kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta. Az elektronikus dokumentumban benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyvédi képviselettel eljáró kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, azon minősített elektronikus aláírás szerepel, és annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, így a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
[17] A kérelmező azért támadta felülvizsgálati kérelmével az NVB határozatát, mert nem értett egyet a határozat azon részével, amely a jogsértés megvalósítójaként a kérelmezőt tüntette fel.
[18] A Ve. 43. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást.
[19] A Ve. 43. § (2) bekezdése értelmében a választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték.
[20] A Ve. 43. § (5) bekezdése kimondja, a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[21] A Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja rögzíti, hogy a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés bizonyítékait. A kifogás tárgyában a választási bizottság a Ve. 218. § (1) bekezdése értelmében a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.
[22] A fenti jogszabályhelyek értelmében a választási bizottság feladata volt a kifogásban állítottakhoz képest a csatolt bizonyítékok értékelésével a tényállás feltárása. A kifogással érintett körben azonban a választási bizottság a Ve. 43. § (1) bekezdése ellenére a jogsértés megállapításához szükséges tényállást nem tisztázta – e tekintetben határozata indokolást nem is tartalmazott –, ezáltal alaptalanul állapította meg a kérelmező részéről a jogsértés megvalósítását.
[23] A választási jogorvoslatok során – az eljárás sommás jellegére tekintettel – bizonyítási eljárás lefolytatására csak nagyon szűk körben van lehetőség, lényegében arra korlátozódik a bizonyítás terjedelme, amit a kérelmező rendelkezésre bocsát. A bizonyítási kötelezettség a kifogást tevőre, illetve a kérelmezőre hárul, a sikertelen bizonyítás következménye őt terheli (Kfv.I.37.511/2018/2., Kfv.V.37.522/2018/2., Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.I.37.495/2018/2.).
[24] A Kifogástevő által előterjesztett bizonyítékok nem megfelelőek annak igazolására, hogy a kifogásban megjelölt telefonszám a kérelmezőhöz kapcsolható. Ennek bizonyítására ugyanis önmagában sem az üzenetről készített képernyőfotó, sem a Kifogástevő hozzájárulás hiányára vonatkozó nyilatkozata nem alkalmas. Azok alapján nem állapítható meg sem a telefonszámhoz tartozó előfizető, sem az, hogy az előfizető a kérelmezővel bármiféle kapcsolatban áll. Tény, hogy az SMS a kérelmező támogatására hívta fel a Kifogástevőt, azonban önmagában ez a küldő beazonosításához nem elegendő. Következésképpen a rendelkezésre álló bizonyítékok ismeretében nem tényszerű az, hogy a kifogásolt SMS-t a kérelmező küldte. Ennek hiányában pedig a Ve. 149. §-a szerinti jogsértés sem állapítható meg, az alábbiak szerint.
[25] A Ve. 140. §-a szerint kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a
a) plakát,
b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,
c) politikai reklám és politikai hirdetés,
d) választási gyűlés.
[26] A Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
[27] A Ve. 149. §-a rögzíti azt, hogy választási kampányanyag a választópolgár részére közvetlen megkeresés módszerével a 89. §-ban meghatározottak figyelembevételével juttatható el azzal, hogy egyéb adatai felhasználásához - mint telefonszám, elektronikus levélcím - a kifejezett hozzájárulása szükséges.
[28] E szabályozásból következően a Ve. 149. §-ának megsértése csak a közvetlen megkeresés mint kampányeszköz alkalmazása során értelmezhető. A Ve. 140. § b) pontja a közvetlen megkeresést akkor minősíti kampányeszköznek, ha azzal jelölő szervezet vagy jelölt él. Tekintettel arra, hogy jelen esetben bizonyítottság hiányában nem lehetett arra következtetni, hogy az elküldött SMS-ek választási kampányanyagnak minősülnek, amelyeket a közvetlen megkeresés módszerével a kérelmező mint jelölő szervezet juttatott el a Kifogástevőhöz, nincs lehetőség annak megállapítására sem, hogy a megküldéssel a Ve. 149. §-a szerinti jogsértés megvalósult.
[29] A fentiekre figyelemmel a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontját alkalmazva az NVB határozatát megváltoztatta és a kifogást elutasította.
A döntés elvi tartalma
[30] A Ve. 149. §-ának megsértése csak a közvetlen megkeresés mint kampányeszköz alkalmazása során értelmezhető.
Záró rész
[31] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
[32] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett nemperes eljárási illeték a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján irányadó – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 157. § (13) bekezdése és 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó –, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdésének és 102. § (6) bekezdésének megfelelően az állam terhén marad.
[33] A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. április 13.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Gyurán Ildikó s.k. előadó bíró;
Dr. Suba Ildikó s.k. bíró