A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.III.39.385/2022/3.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Suba Ildikó bíró
A kérelmező: FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség (…)
A kérelmező képviselője: Biczi és Turi Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Biczi Tamás László, ….)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 2022. március 30-án kelt 242/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 242/2022. számú határozatát helybenhagyja.
A nemperes eljárás illetéke az állam terhén marad.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Dr.K.B.Zs.A. (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. március 24-én kifogást nyújtott be a Hajdú-Bihar megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). Előadta, hogy V.Z. (a továbbiakban: Jelölt), a választókerületben jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelölt és a közszereplői Facebook oldalán megjelent hirdetések finanszírozója, a kormanyvaltas2022.eu (a továbbiakban: Honlap) olyan tevékenységet folytatnak, amely az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételérő szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) kampánykiadásokat korlátozó rendelkezésének megkerülésére irányul. A Jelölt a Kftv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott – 5 millió forint felső határ felett tilalmazott – kampánykeret-korlátozás megkerülése céljából a Honlap mint külső finanszírozó igénybevételével folytatta internetes kampányát, megsértve ezzel a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, illetve e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket.
[2] A választás tisztaságának megóvását előíró alapelv sérelmét jelenti, hogy a Jelölt egy tőle látszólag független honlapot von be a kiadások fedezésére, ezáltal csökken a kampányfinanszírozás átláthatósága [Ve. 2. § (1) bekezdés a) pont]. Sérül az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között is [Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont], mivel a honlap igénybevételével az érintett olyan lehetőséget kap a törvényben meghatározott költési korlátok átlépésére, amely más jelöltek számára nem adott. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve [Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont] sérelmét jelenti, hogy a kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozása nem kizárólag a Jelölt és a jelölő szervezet által történik, abban harmadik személyek vesznek részt.
[3] A kifogástevő kérte, hogy az OEVB állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől.
[4] Utalva a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 98/2022. és 129/2022. számú határozataira és a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzésére kifejtette, a kialakult gyakorlat nem fenntartható. A Kúria Knk.VII.37.918/2018/2. számú határozata is alátámasztja, hogy a Kftv. önmagában nem minősül választásra irányadó jogszabálynak, csak ha a választásra irányadó jogszabályok közvetlenül érintettek, amely Kifogástevő szerint jelen ügyben megvalósul, ugyanis közvetlenül kimutatható a Kftv. megsértésének hatása a jelöltek közötti versenyre.
[5] A Kftv. sérelmének a Ve. alapelveivel való összefüggésével kapcsolatban analógiaként a nevelési intézményekben folytatott választási kampány kérdését érintő Kvk.II.37.395/2014/2. számú határozatot hívta fel, amelyben a Kúria úgy foglalt állást, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) megszegése alapot ad a választási eljárás alapelvei sérelmének megállapítására. A Kftv. jelen ügyben megvalósult sérelme egyértelműen és közvetlenül kihat a választási versenyre, a választási eljárás integritására és ezáltal – ugyanúgy, mint a hivatkozott kúriai döntésben – a választási eljárás alapelveinek megsértése megállapítható.
Az OEVB határozata
[6] AzOEVB a 18/2022. (III.25.) számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította arra hivatkozással, hogy a tárgyi ügy elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
Az NVB határozata
[7] A kérelmező fellebbezésére eljárt NVB az OEVB 18/2022. (III.25.) számú határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapulvételével helybenhagyta.
[8] Utalt arra, hogy a kérelmező által kifogásolt joggyakorlat nem egyedi, az kiforrottnak tekinthető a 98/2022., a 129/2022., a 204/2022. és a 217/2022. NVB számú határozatok és a Kúria Kvk.VI.39.270/2022/2. számú és Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntései értelmében is.
[9] A Kftv. az országgyűlési képviselők választási eljárásában a jelöltek, jelölő szervezetek részére nevesít jogosultságokat és kötelezettségeket, emellett a Ve. 3. § 15. pontja értelmében választási szervnek nem minősülő, közpénzügyi ellenőrzést végző Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) és a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) részére állapít meg számos feladat- és hatáskört. Ezen túlmenően a Nemzeti Választási Iroda részére adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, az NVB részére pedig kizárólag szűk körben, az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása kapcsán rögzít feladat- és hatáskört.
[10] Ebből következik, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében a Kftv. egyetlen választási bizottsághoz sem telepít hatáskört. Önmagában az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy Kifogástevő kifogásában a választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel.
[11] Álláspontja alátámasztásaként megjelölte a Kúria Kvk.VI.39.270/2022/2. számú végzését, amely – megerősítve a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzését – kimondta, hogy „(…) a Kftv. – figyelembe véve a Ve. rendszerét – nem minősül olyan választásra irányadó jogszabálynak, amely közvetlenül érint választási anyagi és eljárásjogi szabályokat, a kérelmező felülvizsgálati kérelmében ilyen rendelkezéseket meg sem jelölt. Önmagában az a tény, hogy a finanszírozáshoz kapcsolódóan a Ve. egyes alapelveinek megsértésére hivatkozik a kérelmező, nem alapozza meg azt, hogy kifogása e részének elbírálására az NVB hatáskörrel rendelkezne.”
[12] A Kúria döntése mindenkire nézve kötelező megállapításokat tartalmaz, rendes jogorvoslattal nem támadható és az abban kifejtett jogértelmezéshez az NVB is kötve van.
[13] A Kvk.II.37.395/2014/2. számú végzéssel összefüggésben hangsúlyozta, hogy az alkalmazott jogszabály (Nkt.) jelentős eltérést mutat tárgyi ügyhöz képest. Az Nkt. 24. § (3) bekezdése ugyanis egy általános tiltó rendelkezést tartalmaz a nevelési-oktatási intézményekben folytatott politikai tevékenységgel kapcsolatban, amely megsértésének megítélői választási kampányidőszakban a választási bizottságok. Ezzel szemben a Kifogástevő által felhívott Kftv. rendelkezés megsértése körében a Kftv. nem a választási bizottságokat nevesíti eljáró szervként, hanem a MÁK-ot.
A felülvizsgálati kérelem
[14] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és a kifogásnak helyt adó határozat meghozatalát kérte.
[15] Kifejtette, az NVB a kifogásban foglalt kérelmek hasonlósága okán jogszerűtlenül mulasztotta el a tényállás vizsgálatát. Ha a jogsértésnek csak egy része nem tartozik a választási bizottság hatáskörébe, az automatikusan nem vezethet a kifogás elutasításához. Ellenben az NVB nem vizsgálta, hogy a bizonyítékok alátámasztják-e azt a megállapítást, hogy a Honlap nem önálló, politikai véleményformáló entitás, hanem finanszírozó szervezet.
[16] A kifogás nem a Kftv. rendelkezéseinek megsértését állította, hanem arra hívta fel a figyelmet, hogy az esélyegyenlőség megbomlott, ami egyértelműen a Jelölt kampányának jogkerülő jellegére vezethető vissza. Ez a szemlélet jelenik meg a 177/2022. (III.16.) NVB határozatban is.
[17] Érvelése szerint, habár a megállapítható tényállás a választási eljáráson kívüli szabályok sérelmét veti fel, egyértelműen fennáll a választási eljárás alapelveinek sérelme.
[18] A Jelölt nem maga finanszírozta hirdetéseit, így megtévesztette a választópolgárokat, sérült a választás tisztaságának alapelve [Ve. 2. § (1) bekezdés a) pont]. Olyan előnyökhöz jutott, ami a jogkövető magatartást megvalósító versenytársak számára nem volt adott [Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont], így nem azonosak az objektív, külső feltételek (Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2.). A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét eredményezte, hogy a Jelölt olyan forrásokat vont be a kampányba, amelyeket a Kftv. zárt felsorolása nem tartalmaz, ekként azok nem megengedettek, a tevékenység a kiadásokra vonatkozó felső határ megkerülésére irányul [Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont].
[19] A Kúria Kvk.III.37.608/2019/4. számú határozatában megjelenő álláspontra hivatkozással hangsúlyozta, a választási eljárásban csak a Ve. szabályai kérhetőek számon, más törvény rendelkezései annyiban, amennyiben azokra a Ve. utal, vagy a külön törvény a Ve-re visszautal. Az Nkt. nem szerepel a Ve. szabályai körében, és nem is utal vissza rá, ennek ellenére az általa felhívott jogesetben analógia útján alkalmazták. Az NVB nem igazolta, hogy van bármilyen létjogosultsága a különbségtételnek az Nkt., illetve a Kftv. választási eljárási alapelvet is sértő tényállásainak megítélése között.
[20] A kérelmező szerint csatolt bizonyítékai megerősítik a Kifogástevő azon állítását, hogy a Jelölt közösségi oldalán folytatott kampányának átvállalt finanszírozása zajlik. Ezért nélkülözhetetlen a választási eljárás törvényes rendjének helyreállítása, a kifogásban kért jogkövetkezmény alkalmazása.
[21] A Kúria végzésével tájékoztatta a Jelöltet arról, hogy a Ve. 228. § alapján a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése folytán alkalmazott Kp. 2. § (6) bekezdése értelmében nyilatkozatot tehet a felülvizsgálati kérelemre.A Jelölt nyilatkozatot nem tett.
A Kúria döntése és jogi indokai
[22] A kérelmező felülvizsgálati kérelme alaptalan.
[23] A kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettségére nézve kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta. Az elektronikus dokumentumban benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyvédi képviselettel eljáró kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, azon minősített elektronikus aláírás szerepelt, és annak tartalma megfelelt a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, így a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
[24] Az igazságszolgáltatási feladatokat ellátó bíróságok jogalkalmazási tevékenységük során az Alaptörvény 25-28. cikke alapján megalkotott, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. tv. 2. § (2) bekezdésének megfelelően a jogszabályok érvényesülését biztosítják. A Kúria sem választási, sem más ügyekben nem üzeneteket fogalmaz meg, nem jelenségeket vizsgál, hanem a konkrét adott ügyben irányadó tényállás és releváns jogszabályok alkalmazásával dönt az előtte vitássá tett kérdésekben.
[25] A joggyakorlat egységének biztosítása is csak a jogszabályi keretek között lehetséges, alkalmazva az Alaptörvény 28. cikkének azon rendelkezését, amely szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik; a jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni; az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.
[26] A Ve. 208. §-a értelmében kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[27] A Kúria a Ve. 208. §-ának értelmezésével és a jelen tényállásra történő alkalmazásával vizsgálta, hogy fennáll-e a választási bizottságok hatásköre a kifogás elbírálására, avagy sem.
[28] A kifogásban foglaltak alapja az, hogy sérültek a Kftv. kifogásban megjelölt jogszabályi rendelkezései azáltal, hogy a Honlap a Jelölt Facebook oldalán kampánytevékenységnek minősülő kampányhirdetéseket finanszírozott. Ebből következően sérültek a Ve. 2. §-ában rögzített egyes választási eljárási alapelvek.
[29] A Kúria mindenekelőtt hangsúlyozza, jelen felülvizsgálattal érintett kérdésben már állást foglalt Kvk.III.39.264/2022/4., Kvk.III.39.363/2022/3. és Kvk.VI.39.270/2022/2. számú döntéseiben.
[30] Választási ügyben a jogszabályi keretek között meghozott bírósági határozatok csak a tényállásbeli és alkalmazandó jogszabályok szerinti azonosság folytán lehetnek irányadóak az NVB számára. Megállapítható azonban, hogy maga az NVB határozat sem a Kúria határozatainak automatikus alkalmazására, hanem az azokban kifejtett jogértelmezés kötőerejére hivatkozott. A Kúria ennek megfelelően vizsgálta, kimutatható-e a szükséges tényállásbeli azonosság jelen választási ügy és a döntések alapját képező Kvk.III.39.264/2022/4. számú ügy között.
[31] A Kúria megállapította, a Kifogástevő kérelme alapján lefolytatandó eljárásban alkalmazandó jogszabály és a releváns tényállás azonos a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzésében foglaltakkal. Nem sértett ezáltal jogszabályt az OEVB, majd az NVB akkor, amikor a Kúria ezen végzésében lefektetett elméleti alapvetéseket követte. A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa sem kíván eltérni az ezen döntésben foglalt jogi indokolástól, a felülvizsgálat kapcsán az alábbiakat hangsúlyozza.
[32] A Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, a választási kampányidőszak alatt, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb ötmillió forintot fordíthat.
[33] A Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerint a választási eljárás szabályainak az alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket: a) a választás tisztaságának megóvása, c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás.
[34] A kifogásban foglaltak alapján nem kerülhet sor direkt módon a Ve. alapelvi sérelmének vizsgálatára. Ez a vizsgálat csak akkor folytatható le, ha megállapítható a kampánykeret-korlátozás szabályának megkerülése. Helytállóan járt el ezért az OEVB, majd az NVB amikor először a Kftv. rendelkezései megsértésének a kérdéskörét elemezte. A Kúria itt utal arra, hogy dogmatikai szempontból a Kftv. szerinti eljárásnak a hatáskör gyakorlója általi lefolytatása tekinthető ún. előkérdésnek, azaz a választási ügy eldöntésére kiható előzetes kérdésnek, de a sommás jelleg nem teszi lehetővé ilyen típusú eljárás eredményének bevárását. A Kftv. választási kampány költségeinek ellenőrzésére vonatkozó rendelkezései (8-9. §) olyan eljárási határidőket alkalmaznak, amelyeket a Ve. hatálya alatt folyó eljárás keretei között nem lehet megtartani.
[35] A Ve. rendelkezései szerint a választási eljárás alapelveinek megsértése miatt előterjesztett kifogás elbírálására valóban a választási szerveknek van hatáskörük, de ennek gyakorlása során a Kftv-ben a kampányköltségek tételes vizsgálatára hatáskörrel rendelkező MÁK és ÁSZ hatáskörét nem vonhatják el az ügy érdemi elbírálása érdekében.
[36] A Kftv. ezen rendelkezései sem támasztanak tehát alá olyan jogértelmezést, amelynek alapján az OEVB, majd az NVB rendelkezne hatáskörrel a Kftv. szabályainak közvetlen alkalmazására. A törvény által telepített hatáskörök nem keverhetők, ugyanazt a tényállást, ugyanazon alapelvi rendelkezések alapján nem bírálhatja el két különböző szerv még akkor sem, ha bizonyos, választási eljárással kapcsolatos hatáskörrel rendelkeznek is. A kérelmező által kifejtett jogértelmezés jogbizonytalansághoz vezetne, de sértené a tisztességes eljáráshoz való jogot is.
[37] Téves tehát a kérelmező azon álláspontja, hogy jelen esetben a Kftv. szabályainak megsértésével összefüggő vizsgálat nélkül is értelmezhetőek az alapelvi sérelmekre történő hivatkozások. A kifogásban állított alapelvi sérelmek megvalósulásáról ugyanis nem lehet állást foglalni a Kftv. 7. §-ának sérelmével összefüggésben hivatkozottak elbírálása nélkül. Mindaddig, amíg nincs a Kftv. 7.§ (1) bekezdése szerinti törvényi tényállásnak megfeleltethető történeti tényállás, nem lehet áttérni a Ve. alapelvi sérelmeinek vizsgálatára.
[38] A kampánykeret-korlátozás vizsgálatát lehetővé tevő hatáskör hiányában az alapelvi sérelem megállapításához szükséges tényállás sem állapítható meg, a tényállás megállapítására választási bizottságnak hatásköre nincs, így a Ve. keretei között az sem vizsgálható, hogy ez mennyiben hatna ki a választás tisztaságára, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségre, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra.
[39] A kérelmező által felhívott formális érvelési hiba kapcsán a Kúria rámutat arra, hogy a Kvk.II.37.395/2014/2. számú ügyben csupán az Nkt. egy jogszabályi rendelkezésének az értelmezésére került sor, így nem összehasonlítható jelen üggyel, ahol olyan, a kampány finanszírozásának jogszerűségéhez kapcsolódó „előkérdésre” hivatkozott a Kifogástevő, majd a kérelmező, amely kérdésben történő döntés nem képezheti egyetlen választási bizottság feladatát sem a Ve. és a Kftv. vonatkozó szabályainak figyelembevételével. A Kftv. egyértelmű szabályokat és eljárásrendet rögzít a kampányköltségek átláthatóvá tétele érdekében, pontosan meghatározva és elhatárolva az egyes állami szervek ehhez kapcsolódó hatásköreit. Ezzel szemben az Nkt. nem határoz meg ilyen kötött eljárási rendet, nem telepít hatásköröket más szervekhez. A felhívott esetben az alapjogok sérelme nem tér el a jogszabályi hatáskörtől.
[40] Hatáskör hiányában az NVB nem értékelhette a becsatolt bizonyítékokat, ezért az ennek hiányát kifogásoló felülvizsgálati érvelés is alaptalan.
[41] Mindezek alapján a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva a támadott határozatot helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[42] A Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására választási bizottságnak nincs hatásköre.
Záró rész
[43] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
[44] A kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján személyes illetékmentesség illette meg, ezért az Itv. 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett nemperes eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése szerint irányadó – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó –, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdésének megfelelően az állam terhén marad.
[45] A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. április 6.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Gyurán Ildikó s.k. előadó bíró;
Dr. Suba Ildikó s.k. bíró