A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.III.39.363/2022/3.
A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke, Dr. Bérces Nóra előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró
A kérelmező: Fidesz-Magyar Polgári Szövetség
A kérelmező képviselője: Giró Szász és Társai Ügyvédi Iroda., ügyintéző: dr. Gáspár Attila Tibor ügyvéd)
Az érintett:
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 2022. március 25-én kelt 204/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 204/2022. számú határozatát helybenhagyja.
A nemperes eljárás illetéke az állam terhén marad.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] … választópolgár (a továbbiakban: kifogást előterjesztő) 2022. március 22-én elektronikus úton kifogást nyújtott be a Budapest 11. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) arra hivatkozással, hogy az érintett mint az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán a Budapest 11. számú országgyűlési egyéni választókerületben jogerősen nyilvántartásba vett jelölt a közszereplői Facebook oldalán megjelenő tartalmakat a kampányidőszakban is folyamatosan fizetett hirdetésekkel népszerűsíti. A kifogáshoz bizonyítékként olyan képernyőfotókat csatolt, amelyek szerint 2022. február 17-e óta több mint 156.000 forint értékben jelent meg hirdetés az érintett közszereplői oldalán, amelynek finanszírozója a közösségi oldal hirdetéstárának adatai szerint a „kormanyvaltas2022.eu” nevű internetes honlap.
[2] A kifogást előterjesztő álláspontja szerint ezzel az érintett olyan tevékenységet folytat, amely a kampánykiadásokat korlátozó rendelkezések megkerülésére irányul. Ezáltal sérül az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott azon szabály, amely a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására vonatkozóan 5 millió forintos felső határt állapít meg. Ezen keresztül sérül a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja – azaz a választás tisztaságának megóvását előíró alapelv – is, mivel azzal, hogy az érintett egy tőle látszólag független honlapot von be a kiadások fedezésére, csökken a kampányfinanszírozás átláthatósága. Sérül az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között is [Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont], mivel a honlap igénybevételével az érintett olyan lehetőséget kap a törvényben meghatározott költési korlátok átlépésére, amely más jelöltek számára nem adott. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve [Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont] szintén sérül, mivel a kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozása kizárólag a jelölt és a jelölő szervezet joga, harmadik személyek ebben nem vehetnek részt.
[3] A Kftv. sérelmének a Ve. alapelveivel való összefüggésével kapcsolatban analógiaként a nevelési intézményekben folytatott választási kampány kérdését érintő Kvk.II.37.395/2014/2. számú határozatot hívta fel, amelyben a Kúria úgy foglalt állást, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) megszegése alapot ad a választási eljárás alapelvei sérelmének megállapítására. A Kftv. jelen ügyben megvalósult sérelme egyértelműen és közvetlenül kihat a választási versenyre, a választási eljárás integritására, és ezáltal – ugyanúgy, mint a fenti kúriai döntésben – a választási eljárás alapelveinek megsértése megállapítható.
[4] Erre figyelemmel a kifogást előterjesztő annak megállapítását kérte, hogy az érintett és a vele együttműködő külső finanszírozó megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában meghatározott alapelveket azáltal, hogy az érintett internetes kampányát a Kftv. 7. § (1) bekezdésében rögzített kampánykeret-korlátozás megkerülésével folytatták, ezen túlmenően kérte a további jogsértéstől történő eltiltásukat.
[5] Az OEVB a kifogást – arra hivatkozással, hogy az „országos terjesztésű médium működésével kapcsolatos” – a Ve. 213. § (1) bekezdésére hivatkozással a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) tette át.
Az NVB határozata
[6] Az NVB elsőként azt vizsgálta, hogy a kifogás elbírálására rendelkezik-e hatáskörrel. Ennek során abból indult ki, hogy a Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó szabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással lehet benyújtani. A kifogástevő által hivatkozott Kftv. rendelkezik a választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről: a Kftv. 8. § (1) bekezdése határozza meg, hogy a jelöltnek mennyi időn belül, hová kell benyújtania a támogatás összegének felhasználásáról szóló elszámolást, és a Kftv. 8. § (2) bekezdése írja elő, hogy melyek azok a területek, amelyeket a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) kötelezettsége ellenőrizni. A Kftv. az országgyűlési képviselők választási eljárásában főként a jelöltek és a jelölő szervezetek részére nevesít jogosultságokat és kötelezettségeket, emellett a választási szervnek nem minősülő Állami Számvevőszék és a Kincstár részére állapít meg számos feladat- és hatáskört. A választási szervek részéről kizárólag az NVB és a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) számára határoz meg feladat- és hatáskört akként, hogy az NVI-nek adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, az NVB részére pedig az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása kapcsán állapít meg feladat- és hatáskört.
[7] A Kvk.III.39.264/2022/4. számú kúriai végzésre utalással kifejtette, hogy ha a kifogást előterjesztő a választási eljárási alapelvek sérelmére hivatkozik, de azzal valójában a Kftv. szabályainak a megsértését állítja, az alapelvi sérelemre hivatkozás ténye sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére. Erre figyelemmel nem fogadta el a kifogást előterjesztő azon érvelését, amely szerint amennyiben az Nkt. szabályainak megsértése és ezáltal a Ve. alapelveinek megsértése megállapítható, akkor a Kftv. szabályainak megsértése is a Ve. alapelveinek megsértésére vezet.
[8] Mindezekre figyelemmel a Ve. 215. § d) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
A felülvizsgálati kérelem
[9] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és a kifogásnak helyt adó határozat meghozatalát kérte.
[10] Az érintettség alátámasztása körében a Ve. 221. § (1) bekezdésére és a Kúria ítélkezési gyakorlatára (Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2.) hivatkozva kifejtette, hogy a 11. számú országgyűlési egyéni választókerületben a kérelmező is állított jelölteket, így az ellenérdekű jelölt feltételezhetően jogszabálysértő magatartása megalapozza az érintettségét.
[11] A kérelmező sérelmezte az NVB azon kiindulási pontját, miszerint nem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére a választási eljárási alapelvek sérelmére hivatkozás, ha a kifogást előterjesztő azzal valójában a Kftv. szabályainak megsértését állítja. E megközelítés miatt elmulasztotta a tényállás tényleges vizsgálatát, holott az nem lett volna mellőzhető, mivel ha a megállapítani kért jogsértéseknek csak egy része nem tartozik a választási bizottság hatáskörébe, az nem vezethet automatikusan a kifogás elutasításához.
[12] A kifogás nem arra irányult, hogy a Kftv. rendelkezéseinek megsértését állapítsa meg az NVB, hanem arra hívta fel a figyelmet, hogy a választási eljárás esélyegyenlősége megbomlott. A 177/2022. NVB határozatához hasonlóan jelen esetben is az lett volna megállapítható, hogy a tényállás ugyan a választási eljáráson kívüli szabályok sérelmét is felveti, de anélkül is egyértelműen helytálló a választási eljárás alapelveinek sérelmére történő hivatkozás.
[13] A kérelmező érvelése szerint az NVB határozatában kizárólag a Kftv. választásra irányadó szabály-jellegéről értekezett, és nem vizsgálta, hogy a bizonyítékok alátámasztották-e azt a megállapítást, amely szerint a „kormanyvaltas2022.eu” honlap nem önálló, politikai véleményformáló entitás, hanem egy finanszírozó szervezet, így a közösségi oldalon folytatott reklámtevékenysége nem valamely jelölt melletti kiállás, hanem magának a jelöltnek a kampánya. Ennek elmulasztása miatt pedig arról sem tudott dönteni, hogy a választási eljárásban jogszerűen igénybe vehető-e olyan kampányeszköz vagy folytatható-e olyan kampánytevékenység, amely igazoltan nem a jelölt vagy jelölő szervezet által finanszírozott. Tételes Ve. rendelkezés hiányában ez pedig csak a választási eljárás alapelvei alapján vizsgálható.
[14] A kérelmező szerint a nyilvánosan elérhető bizonyítékok alátámasztják, hogy sérült a választás tisztaságának alapelve, mert az érintett nem maga finanszírozta hirdetéseit, és mindezzel megtévesztette a választópolgárokat, követhetetlenné tette a kiadások áttekintését, a jogszerű és a jogellenes kampányeszközök egymástól való elválasztását.
[15] Az esélyegyenlőség sérelmét okozta az, hogy az érintett a tevékenysége révén olyan előnyökhöz jutott, amelyek a jogkövető magatartást megvalósító versenytársak számára nem adottak. A Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozata alapján a kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye akkor érvényesül, ha a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz.
[16] A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét eredményezte, hogy az érintett olyan forrásokat vont be a kampányba, amelyeket a Kftv. zárt felsorolása nem tartalmaz, ekként nem megengedettek, ráadásul a tevékenység a kiadásokra vonatkozó felső határ megkerülésére irányul.
[17] A kérelmező az NVB határozatából kiemelte a felhívott Nkt. analógia elvetésének módját, mivel az klasszikus formája a „non sequitur” formális érvelési hibának. Az NVB nem igazolta, hogy van bármilyen létjogosultsága a különbségtételnek az Nkt., illetve a Kftv. választási eljárási alapelvet is sértő tényállásainak megítélése között.
[18] A felülvizsgálati kérelemhez mellékelt újabb bizonyítékok (képernyőfotók) a kérelmező szerint megerősítik a kifogást előterjesztő azon állítását, hogy az érintett közösségi oldalon folytatott kampányának átvállalt finanszírozása zajlik. Mindezért nélkülözhetetlen a választási eljárás törvényes rendjének helyreállítása, a kifogásban kért jogkövetkezmény alkalmazása.
[19] Az érintett a Kúria felhívására nyilatkozatot nem tett.
A Kúria döntése és jogi indokai
[20] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[21] A kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettségére nézve kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta. Az elektronikus dokumentumban benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyvédi képviselettel eljáró kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, azon minősített elektronikus aláírás szerepelt, és annak tartalma megfelelt a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, így a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
[22] Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban sérelmezett határozatában az NVB a kifogást érdemi vizsgálat nélkül, a Ve. 215. § d) pontjára hivatkozással utasította el, a Kúria azt vizsgálta, hogy valóban fennállt-e az az ok, amely szerint a kifogás elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
[23] A Ve. 208. §-a értelmében kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[24] A kifogást előterjesztő azt állította kifogásában, hogy az érintett és a vele együttműködő külső finanszírozó (kormanyvaltas2022.eu) megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában meghatározott alapelveket azzal, hogy az érintett internetes kampányát a Kftv. 7. § (1) bekezdésében rögzített kampánykeret-korlátozás megkerülése érdekében külső finanszírozó igénybevételével folytatták. A kifogásban foglaltak alapja erre tekintettel az volt, hogy sérült a Kftv. 7. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés, mivel az érintett közszereplői Facebook oldalán úgy jelentek meg hirdetések, hogy azok kiadásainak fedezésére külső finanszírozót vont be, és ezáltal sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában rögzített egyes választási eljárási alapelvek is.
[25] A Kúria egyetértett az NVB határozatában kifejtett, és a Kúria korábbi döntésein (Knk.VII.37.918/2018/2., Kvk.III.39.264/2022/4.) alapuló, a Ve. 208. §-ához kapcsolódó azon érveléssel, amely szerint a Kftv. – figyelembe véve a Ve. zárt rendszerét – nem minősül olyan választásra irányadó jogszabálynak, amely közvetlenül érint választási anyagi- és eljárásjogi szabályokat. Mindennek azért volt kiemelt jelentősége, mert a kifogást előterjesztő a kifogásban kifejezetten a Kftv. 7. § (1) bekezdésének megsértésére hivatkozott, és ebből az általa állított jogsértésből vezette le az alapelvi sérelmeket.
[26] A Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerint a választási kampányidőszak alatt, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb ötmillió forintot fordíthat. A választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről a Kftv. 8. és 9. §-a tartalmaz kötelező rendelkezéseket, amelyek az ÁSZ-hoz és a Kincstárhoz telepítenek különböző jogköröket, ehhez kapcsolódóan egyik választási bizottságnak sincs hatásköre. A Kftv. egyedül a 4. § (2) bekezdésében határoz meg hatáskört az NVB vonatkozásában, kizárólag a nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatnak járó összeg tekintetében.
[27] Téves – és a kifogásban foglaltakkal ellentétes – a kérelmező azon álláspontja, hogy jelen esetben a Kftv. szabályainak megsértésével összefüggő vizsgálat nélkül is értelmezhetőek az alapelvi sérelmekre történő hivatkozások. A kifogásban állított alapelvi sérelmek megvalósulásáról ugyanis nem lehet állást foglalni a Kftv. 7. §-ának sérelmével összefüggésben hivatkozottak elbírálása nélkül, amely viszont nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem. A Kftv. egyértelmű szabályokat és eljárásrendet rögzít a kampányköltségek átláthatóvá tétele érdekében, pontosan meghatározva és elhatárolva az egyes állami szervek ehhez kapcsolódó hatásköreit.
[28] Önmagában az, hogy a Kftv. szabályainak megsértéséhez kapcsolódóan a kifogást előterjesztő a Ve. egyes alapelveinek megsértésére is hivatkozik, nem jelenti azt, hogy a kifogás elbírálására az NVB hatáskörrel rendelkezik. Erre figyelemmel az NVB helytállóan hivatkozott hatáskörének hiányára a kifogás egészét érintően.
[29] A kérelmező által felhívott formális érvelési hiba kapcsán a Kúria rámutat arra, hogy a Kvk.II.37.395/2014/2. számú ügyben csupán az Nkt. egy jogszabályi rendelkezésének az értelmezésére került sor, így nem összehasonlítható jelen üggyel, ahol olyan, a kampány finanszírozásának jogszerűségéhez kapcsolódó „előkérdésre” hivatkozott a kifogást előterjesztő, illetve a kérelmező, amely kérdésben történő döntés nem képezheti egyetlen választási bizottság feladatát sem a Ve. és a Kftv. vonatkozó szabályainak figyelembevételével.
[30] Hatáskör hiányában az NVB nem értékelhette a becsatolt bizonyítékokat, ezért az ennek hiányát kifogásoló felülvizsgálati érvelés is alaptalan.
[31] Mindezek alapján a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva a támadott határozatot helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[32] A Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására az NVB-nek nincs hatásköre.
Záró rész
[33] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
[34] A kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján személyes illetékmentesség illette meg, ezért az Itv. 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett nemperes eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján irányadó – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 157. § (13) bekezdése és 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó –, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdésének és 102. § (1) bekezdésének megfelelően az állam viseli.
[35] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. március 31.
Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke,
Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró