A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.III.39.360/2022/5.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Suba Ildikó bíró
A kérelmező: ……..
A kérelmező képviselője: Dr. Schubert Magdolna ügyvéd ….
Az érintett: Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány ….
Az érintett képviselője: Lomnici Ügyvédi Iroda ….
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 2022. március 25-én kelt 203/2022. NVB számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező mint magánszemély választópolgár 2022. március 21-én kifogást terjesztett elő a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) Magyarország Kormánya, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) által alapított …..Kft. által az ország több pontján kihelyezett plakátok tartalma miatt. Hivatkozása szerint azok súlyosan sértik az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) első kiegészítő jegyzőkönyvének 3. cikkében nevesített szabad választáshoz való jogot, Magyarország Alaptörvénye XV. cikk (2) bekezdését, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség és e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
[2] Kérte a törvénysértések megállapítását és a jogsértés orvoslását.
[3] Kifogásában három plakát-típust jelölt meg, amelyek véleménye szerint sértik a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség követelményét azáltal, hogy a plakátokat állami, illetve „külön extra állami” forrásból finanszírozták. Az állam sérti a választópolgároknak a politikai véleményre tekintet nélkül biztosítandó szabad választáshoz fűződő jogait is.
[4] A kifogása 1. pontjában „Kormány Információ” feliratot és a miniszterelnök fotóját, valamint az „ŐRIZZÜK MEG MAGYARORSZÁG BÉKÉJÉT ÉS BIZTONSÁGÁT!” feliratot ábrázoló plakátot tette kifogás tárgyává. A plakát alján a „Készült Magyarország Kormánya megbízásából” szöveg látható.
[5] E körben előadta, hogy országszerte állami központi költségvetésből olyan óriásplakátokat helyeztek ki, amelyeken a „Kormány Információ” felirat az állampolgárok közérdekű tájékoztatásának látszatát kelti, holott ezek a hirdetmények tisztán választási kampány jellegűek. Érvelése szerint a miniszterelnök március 15-i beszédében „békepárti jobboldalról” és „háborús baloldalról” beszélt, amely választási retorikát erősítenek a „FIDESZ-elnök/miniszterelnök” arcképével közzétett, a beszéd után országszerte megjelenő plakátok. A kihelyezett plakátok és a néhány nappal korábbi miniszterelnöki beszéd együttesen nem értelmezhető másként, mint a kormánypárt választási propagandája.
[6] Kifogása 2. pontjában - az atlatszo.hu weboldalra hivatkozással – azzal érvelt, hogy a CÖF és a CÖKA kampányplakátjai, amelyek Márki-Zay Pétert és Gyurcsány Ferencet ábrázolják együtt az ellenzék bírálatának szándékával, a szabad választás feltételeit biztosító rendelkezésekbe ütköznek. A CÖF és a CÖKA ugyanis állami forrásból működnek és végeznek kormánypárti politikai tevékenységet, ezáltal a szervezetek kampánytevékenysége mind a Ve., mind az Alaptörvény, mind az Egyezmény elveit sérti. Utalt arra is, hogy a CÖF és a CÖKA állami forrásból való korábbi kampányplakátjai jogsértő voltára alapított korábbi kifogását az NVB és a Kúria érdemi vizsgálat nélkül elutasította, amelynek indokaival nem ért egyet.
[7] A kifogás 3. pontjában arra hivatkozott, hogy kisebb települések villanyoszlopain megjelentek olyan plakátok, amelyeken a „Védjük meg a gyerekeket!” és az „Április 3-án szavazzunk nemmel!” felirat olvasható. Korábban ugyanebben a témában egy gyermekét magához ölelő anya volt a közterületeken látható, így a népszavazási plakátok kihelyezésének valódi célja az állam beavatkozása az országgyűlési választások kampányába. A plakátpárok jelenléte és azok jól érzékelhető hatása az országgyűlési választási kampányra teljesen nyilvánvalóvá teszi a Kormány népszavazási hirdetményeinek az országgyűlési választás jelöltjeinek és jelölő szervezeteinek esélyegyenlőségét sértő voltát.
[8] Utalt a Kúria Kvk.VI.39.270/2022/2. számú határozatára és arra, hogy a felülvizsgálati bíróság ezen döntésében téves következtetésre jutott a jogszabályok értelmezése során.
Az NVB határozata
[9] Az NVB határozatával a kifogást részben érdemi vizsgálat nélkül, részben érdemben elutasította.
[10] A kifogás 1. pontját érintően megállapította, hogy a plakáttal a Kormány nem a választási kampány lényegét illetően fogalmazott meg kampányüzenetet, hanem közéleti kérdésben nyilvánult meg, amely az ismert háborús körülmények okán éppen kampányidőszakra esett. E körben felhívta az Alkotmánybíróság IV/665/2022. számú határozatának [38]-[39] pontjait. A plakát az országgyűlési képviselők általános választásának tényére, idejére, a választójog gyakorlásának módjára vonatkozó, a választópolgárok befolyásolására alkalmas üzenetet nem hordoz. Azon egyik jelölő szervezetre sem történik utalás, többes szám első személyben megfogalmazott, egyetemes érvényű kijelentés olvasható „ŐRIZZÜK MEG MAGYARORSZÁG BÉKÉJÉT ÉS BIZTONSÁGÁT!” Ezen tartalmú plakát a Ve. alkalmazási körén kívül esik, az a Kormány Alaptörvény 15. cikke és IX. cikk (2) bekezdése szerinti feladat végrehajtásaként értékelhető.
[11] A CÖF és a CÖKA plakátok körében utalt a saját korábbi és a Kúria joggyakorlatára (121/2022. számú NVB határozat, a Kúria Kvk.VI.39.270/2022/2. számú, Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntései).
[12] A kérelmező által említett vélt vagy valós jogsérelem valójában nem a Ve. alapelveibe ütközik, hanem „más szakági jogszabállyal ellentétes tényállás következik be”, tehát közvetlenül a Ve. alapelvi jogsérelme fel sem merül. Ezáltal a felvetett kérdés vizsgálatára egyetlen választási bizottságnak sincs hatásköre, a Ve. 215. § d) pontja alapján a kifogást e tekintetben az NVB érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[13] A Kormány népszavazási kampány során kifejtett tevékenységét sérelmező, a kifogás 3. pontjában foglalt érvelés tekintetében hivatkozott a Kúria honlapján közzétett választási és népszavazási kúriai joggyakorlat elemző csoport összefoglaló véleményében (197. oldal) kifejtett álláspontra, amely szerint a Kormány az általa kezdeményezett országos népszavazási eljárásban az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdés és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 5. §-a értelmében a szervezőkkel azonos státuszban jár el. Mindez azért lényeges, mert az állami szervek, így a Kormány az általa kezdeményezett népszavazási eljárásban nincs semlegességre szorítva.
[14] A plakátokon ugyanakkor nem szerepel jelöltre, jelölő szervezetre, annak emblémájára, jelmondatára vonatkozó utalás, azon az „Április 3-án szavazzunk nemmel!” szöveg olvasható, amely egyértelműen és közvetlenül a népszavazási eljárásban való választópolgári befolyásolásra alkalmas, „nem”-mel való szavazásra buzdít. Az országgyűlési képviselők általános választásán a „nem”-mel való voksolás lehetősége fel sem merül, hiszen ott a választópolgárok jelöltre és/vagy listára a nevük mellett vagy alatti körbe teszik szavazatukat.
[15] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjára történő hivatkozás érdemben akkor foghatna helyt, ha a kérelmező alappal bizonyította volna, hogy a Kormány „semleges pozícióját” feladva az országgyűlési képviselők választásának kampányában valamely jelölt, vagy jelölő szervezet javára, vagy ellenében beavatkozott. Ezzel szemben a háborús körülményekre reflektáló Kormány-plakát a rendkívüli helyzet okán fennálló kormányzati kommunikáció az aktuálpolitikai helyzetről. A népszavazási plakátok az országgyűlési választásokkal párhuzamosan, ún. közös eljárás keretében kerültek ki, így e körben az esélyegyenlőség alapelve – lévén, hogy két eljárásról van szó – nem értelmezhető.
[16] A rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál, abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amelynek következtében a szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül. Ezt azonban az NVB nem találta megállapíthatónak.
A felülvizsgálati kérelem
[17] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében kérte az NVB határozatának megváltoztatását, a felhívott alapjogai, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértésének megállapítását, valamint a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint a jogsértés orvoslását.
[18] Kifejtette, súlyosan jogsértő, hogy a kormánypárti kampány-plakátok többségét vagy közvetlenül a költségvetésből vagy a CÖF és a CÖKA részére nyújtott adományokon keresztül finanszírozza az állam.
[19] A miniszterelnök március 15-i, az ellenzéket „háborúpártisággal” megbélyegző beszéde után kihelyezett plakátok nem biztosítják a demokratikus közvélemény kialakításához szükséges objektív, szabad tájékoztatáshoz való jogot, nem adnak egyenlő esélyt a közvélemény tájékoztatására. A miniszterelnök nagyméretű fotója melletti „őrizzük meg” felirat a kormányzat kampányba történő beavatkozásának egyértelmű jele.
[20] A CÖF és a CÖKA választási kampány idején kifejtett tevékenységét sérelmező döntéssel kapcsolatosan arra hivatkozott, hogy nem pénzügyi vizsgálatot kért az NVB-től, hanem a jogsérelem megtörténtének a megítélését a bizonyítékok alapján. A döntéshozónak egyértelmű bizonyíték állt rendelkezésére a szervezetek állami forrásokból működéséről, az abból finanszírozott politikai tevékenységről. A CÖF és a CÖKA állami pénzből folytat kampánytevékenységet, megsértve ezzel a kampánysemlegesség elvét. Az NVB továbbá nem jelölte meg azt a jogszabályhelyet, amely alapján ne lenne hatásköre.
[21] A kifogás 3. pontjában érintett plakátok kapcsán hangsúlyozta, a Fidesz kampányának egyik fontos eleme a gyermekes családok védelme, az ellenzéki pártok családellenes bírálata. Ebből fakadóan a Kormány által készített népszavazási plakát egyértelműen alkalmas arra, hogy azt egy választópolgár valamely országgyűlési képviselők választásán induló jelölttel vagy jelölő szervezettel azonosítsa.
A Kúria döntése és jogi indokai
[22] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásra alkalmatlan.
[23] A Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására csak abban az esetben kerülhet sor, ha kimutatható a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége.
[24] Az érintettség csak akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. Az elbírálás során irányadó szempontok tekintetében az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, 3082/2014. (IV.1.) AB számú és 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben hangsúlyozta: „A Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, jelen esetben a Kúria dönti el.” A Kúria szintén arra az álláspontra helyezkedett, hogy az érintettség kérdését mindig a konkrét tényállás függvényében, az egyedi körülményeket figyelembe véve kell vizsgálni (Kvk.I.37.510/2019/2.).
[25] A Kúria rámutat, a Ve. 208. §-ában szabályozott, a kifogás benyújtására jogosult személyek köréhez képest a Ve. 222. § (1) bekezdése lényegesen szűkebben határozza meg a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére jogosultak körét. Amíg ugyanis kifogást a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet is benyújthat az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet mellett, addig a bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztésére csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. Az eltérő személyi körből következik, hogy önmagában a kifogás benyújtása és annak NVB általi elbírálása még nem ad alapot automatikusan a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem előterjesztésére, mert ahhoz a törvény az ügyben való érintettséget mint többletfeltételt támasztja.
[26] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében érintettsége indokát nem adta, arra hivatkozott, hogy a kifogásában megjelöltek sértik alapvető, szabad választáshoz, alapjogai politikai és más véleményre tekintet nélküli biztosításához való jogát, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket. Kifogásában is kizárólag azt jelölte meg e körben, hogy „ellenzéki szavazó”.
[27] A Kúria következetes és töretlen gyakorlata azt támasztja alá, hogy a választópolgári minőségre történő hivatkozás a bírósági felülvizsgálat során nem elegendő, az erre alapított érvelés a jogorvoslati kérelem alanyi jogon történő benyújtásának elfogadását jelentené, ami ellentétes lenne a Ve. érintettségi klauzulájával (Kvk.I.37.510/2019/2.). Nem fogadható tehát el annak az érintettsége, aki a bírósági felülvizsgálatot csak választópolgári minőségére kívánja alapítani.
[28] A Kúria véleménye szerint a választási kampánnyal kapcsolatos jogsértések (hirdetések, plakátok jogszerűtlensége stb.) esetén a magánszemélyek általában csak olyan érintettségre tudnak hivatkozni, ami közvetett (így például a későbbi választás tisztaságának, egyenlőségének sérelme), és emiatt az nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet.
[29] A Kúria azt is hangsúlyozza, a Kvk.I.37.597/2014/5. és Kvk.III.37.503/2014/3. számú döntéseiben is megtestesülő egységes gyakorlata szerint érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. Az érintettség igazolása a kérelmezőt terheli. Az érintettség választási ügyben való vizsgálata során nincs helye hivatalból bizonyításnak.
[30] Ha tehát a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében az érintettségére nem hivatkozott, nem jelölt meg olyan tényt, körülményt, adatot, amelyből a Kúria az érintettségére következtethetett volna, és ilyen tény, körülmény az ügy irataiból sem állapítható meg, a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye (Kvk.IV.37.286/2018/2.).
[31] A Kúria megítélése szerint az érintettség körében a kérelmező igazolási kötelezettségének nem tett eleget, azt a bírósági felülvizsgálati eljárás során meg sem kísérelte, érintettségére kifejezetten nem hivatkozott, annak okát még csak nem is valószínűsítette.
[32] A Kúria mind hivatalból, mind a felülvizsgálati kérelem tartalmából megállapította, hogy a Kvk.VI.39.270/2022/2. számú végzésben a felperes felülvizsgálati kérelmét elbírálta. A Kúria azon döntése indokolásából levezethetően a kérelmező érintettségét nem vizsgálta. A Kúria jelen végzés meghozatalánál a választási ügyekben megtestesülő irányadó és következetes gyakorlatát követte (Kvk.I.39.275/2022/4., Kvk.I.37.510/2019/2., Kvk.VI.38.006/2019/2., Kvk.VI.37.688/2019/5. Kvk.I.37.640/2019/4.).
[33] Összességében megállapítható, nincs olyan körülmény, tény, adat, bizonyíték, amely a kérelmező érintettségét alátámasztaná, ezért annak hiányában a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 222. § (1) bekezdése és 231. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazása mellett a kifogás valamennyi pontját érintően érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A döntés elvi tartalma
[34] A Ve. 222. § (1) bekezdésében előírt érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. Az érintettség igazolása a kérelmezőt terheli.
Záró rész
[35] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
[36] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdése alapján az eljárás illetékmentes.
[37] A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. március 30.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Gyurán Ildikó s.k. előadó bíró;
Dr. Suba Ildikó s.k. bíró