A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.III.39.280/2022/4.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Suba Ildikó bíró
A kérelmező: …
A kérelmező képviselője: Dr. Bíró Norbert Tibor ügyvéd …cím
Az érintett: … …cím
Az érintett képviselője: Dr. Tordai Csaba ügyvéd …cím
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Választási Bizottság 12/2022. (III.4.) FVB számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 12/2022. (III.4.) FVB számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000.- (tízezer) forint nemperes eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Budapest 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a 10/2022. (II.28.) számú határozatával a kérelmezőt mint a Megoldás Mozgalom jelölő szervezet egyéni választókerületi jelöltjét az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán Budapest 06. számú országgyűlési egyéni választókerületében nyilvántartásba vette.
[2] Az indokolás szerint a Budapest 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: Választási Iroda) a kérelmező adatait és választójogát ellenőrizte, valamint az ajánlóívek ellenőrzése során 502 érvényes ajánlást rögzített. Miután az ellenőrzött érvényes ajánlások száma a törvényben meghatározott mértéket (500 érvényes ajánlást) meghaladta, ezért a Választási Iroda az ajánlások további ellenőrzését nem folytatta.
[3] A Választási Iroda az ajánlóívek adattartalmát a központi névjegyzék és a szavazókörök, valamint választókerületek nyilvántartása alapján a választási informatikai rendszerben ellenőrizte, amely vizsgálat kiterjedt a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 122., 125. és 126. §-ában foglalt követelményekre.
[4] Az OEVB határozatával szemben az érintett – mint a Budapest 06. számú országgyűlési egyéni választókerületben jelöltként nyilvántartásba vett személy – nyújtott be fellebbezést.
[5] Álláspontja szerint az OEVB öt olyan – konkrétan megjelölt – ajánlást is érvényesnek fogadott el, amelyek a Ve. 126. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel érvénytelenek. Így az érvényes ajánlások száma 497, amely nem éri el az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 6. §-a által megkövetelt 500 érvényes ajánlást. Ezért az OEVB-nek a kérelmező nyilvántartásba vételét vissza kellett volna utasítania. Indítványozta az érintett, hogy a Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) az elsőfokú választási bizottság határozatát a fentieknek megfelelően változtassa meg.
Az FVB határozata
[6] Az FVB a 12/2022. (III.4.) FVB számú határozatával az elsőfokú határozatot oly módon változtatta meg, hogy a kérelmező egyéni választókerületi jelöltként való nyilvántartásba vételét visszautasította.
[7] Az indokolásban rögzítette, hogy a Választási Iroda a 135 ajánlóív ellenőrzése során 820 ajánlást rögzített, amelyből az érvényes ajánlások száma 495, az érvényteleneké 325. Az OEVB 8 ajánlás érvényesként való elfogadásáról döntött, ezáltal az érvényes ajánlások száma 502-re emelkedett – arra való tekintettel, hogy a Választási Iroda gépi ellenőrzése csak 7 ajánlást fogadott el érvényesnek – ,ezért került nyilvántartásba vételre jelöltként a kérelmező.
[8] Az FVB a Ve. 126. § (1) és (2) bekezdésének alkalmazásával ellenőrizte a fellebbezésben kifogásolt ajánlásokat és a következőket állapította meg.
[9] A 06461D0026 sorszámú ajánlóíven szereplő 2. számú ajánlás, mivel az ajánló választópolgár vezetékneve egy betű tekintetében eltér a központi névjegyzék adatától, nem érvényes. A 06461D0046 sorszámú ajánlóíven szereplő 7. számú ajánlás, mivel az ajánló választópolgár központi névjegyzék szerinti vezetékneve két tagból áll, azonban az ajánlóíven csak a vezetéknév második tagja szerepel, szintén nem érvényes. A 06461D0125 sorszámú ajánlóíven megjelölt 7. számú ajánlás, továbbá a 06461D0159 sorszámú ajánlóíven szereplő 8. számú ajánlás nem tekinthető érvényesnek, miután az ajánló választópolgár a leánykori nevét tüntette fel az ajánlóíven, az aláírásnál a férjezett név szerepel, a központi névjegyzékben a férjezett név található. A 06461D0178 sorszámú ajánlóíven megjelölt 8. számú ajánlás szintén nem érvényes, mert az ajánló választópolgár keresztneve eltér a központi névjegyzék adatától.
[10] A fentiekre figyelemmel az FVB megállapította, hogy a kérelmezőre leadott érvényes ajánlások száma 497, ami a nyilvántartásba vételhez szükséges meghatározott mennyiséget nem éri el.
[11] Az FVB az elsőfokú határozatot a Ve. 133. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a jelölt nyilvántartásba vételének visszautasításáról döntött.
A felülvizsgálati kérelem és az érintett nyilatkozata
[12] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében kérte az FVB határozatának megváltoztatását oly módon, hogy a Kúria őt egyéni országgyűlési képviselőjelöltként vegye nyilvántartásba.
[13] Elsődlegesen előadta, hogy az FVB-nek a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania, mert az érintett nem jelölte meg a fellebbezésének – a Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti - alapját. Ezzel sérült a Ve. 224. § (3) bekezdése, így a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjára alapítottan.
[14] A kérelmező az ügy érdemi elbírálásának esetére a következőket fejtette ki.
[15] Véleménye szerint a 06461D0026 sorszámú ajánlóíven szereplő 2. ajánlás a Ve. 126. § (2) bekezdés ab) és ad) pontjai szerint érvényes. A feltüntetett vezetéknév Nyikita, míg a szavazóköri névjegyzék szerint az Nyekita lenne. A név alapvetően külföldi eredetű, az ajánlás írásmódbeli eltérést tartalmaz, ami nem eredményezheti az érvénytelenségét. A 06461D0178 sorszámú ajánlóíven nyolcadikként megjelölt ajánlás a Ve. 126. § (2) bekezdés ab) pontjára alapítottan szintén érvényes, mivel ez esetben is írásmódbeli eltérés az ajánlás érvénytelenítésének az oka.
[16] A fentiek mellett az OEVB ugyan nyolc ajánlást fogadott el érvényesnek, ugyanakkor a gépi ellenőrzést követően ez a szám hétre módosult, ennek oka azonban az iratokból nem derül ki, de az eltérés vizsgálata indokolt.
[17] A kérelmező az iratbetekintés eredményeként – a fellebbezésben megjelölteken túli – következő ajánlások érvényességét feltételezte. A 06461D0182 sorszámú ajánlóíven szereplő 5. számú ajánlás érvényes, az formai okokból került elutasításra, mivel a személyi azonosító szám második része áthúzásra került, és ebből adódóan nem a kijelölt helyre, hanem attól balra történt a helyes szám feltüntetése. Ezen kívül az ajánlás minden tekintetben érvényes és a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható. Az ajánlás érvénytelenítése sérti a Ve. 126. § (1) bekezdését. A 06461D0096 sorszámú ajánlóíven választópolgár 1. ajánlása, a 06461D0105 sorszámú ajánlóíven választópolgár 2., továbbá a 06461D0190 sorszámú 4. számú ajánlás (választópolgár 3.), valamint a 06461D0095 sorszámú ajánlóív 2. számú ajánlása (választópolgár 4.) szintén érvényesnek tekintendő. Ezek az ajánlások minden esetben Elut.2. hibakóddal kerültek érvénytelenné nyilvánításra, tehát a személyi azonosító számuk hibás vagy nem található. Ugyanakkor ezzel kapcsolatos feljegyzés vagy egyéb dokumentum az iratanyagban nem található, így alappal feltételezhető, hogy a hivatkozott ajánlások érvényesek.
[18] A 06461D0192 sorszámú ajánlóíven található 2. számú ajánlás (választópolgár 5.) szintén érvényes, mivel az abban foglalt adatok minden tekintetben megegyeznek az ajánlást adó választópolgár személyes adataival.
[19] Az FVB a Ve. 126. §-ában foglaltakat megsértve járt el, a fenti körben a kérelmező felülvizsgálati kérelmét a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjára alapította.
[20] A kérelmező indítványozta, hogy amennyiben a hivatkozott ajánlások érvénytelenségét a Kúria is megállapítja, úgy kerüljön elvégzésre a fennmaradó érvénytelen ajánlások ellenőrzése is, mivel több ajánlás tekintetében is mindössze az ajánlóívekre ceruzával rávezetett „nem található a központi nyilvántartásban” jelzés található, ezt azonban további dokumentum nem erősíti meg. Ebben a körben a kérelmező hivatkozott a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmére.
[21] Az érintett nyilatkozatában az FVB határozatának helybenhagyását indítványozta. Részletesen nyilatkozott a felülvizsgálati kérelemre, rámutatva arra, hogy az abban írtak nem foghatnak helyt.
A Kúria döntése és jogi indokai
[22] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[23] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmező terjesztette elő a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli, valamint az elektronikus dokumentumban benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem tartalmazza az elektronikus aláírást. A Kúria a fentiekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
[24] A Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A 224. § (3) bekezdés a) pontja alapján a fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját.
[25] A Kúria hangsúlyozza, az érintett fellebbezésében egyértelműen megjelölte azon jogszabályhelyeket, amelyek megsértésére alapította jogorvoslati kérelmét. Véleménye szerint az OEVB határozat a Ve. 126. § (1) bekezdés b) pontjába, 133. § (2) bekezdésébe és a Vjt. 6. §-ába ütközik.
[26] A fellebbezés így tartalmazza a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, vagyis megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltaknak.
[27] Nem fogadható el a kérelmező azon okfejtése, miszerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell a Ve. 223. § (3) bekezdésére hivatkozást és azt, hogy a jogorvoslati kérelem jogszabálysértésre alapítottan, vagy a választási bizottság nem megfelelő mérlegelése miatt került benyújtásra. Ugyanis a fellebbezésben elegendő megjelölni azokat a jogszabályhelyeket, amelyekbe a kérelmet benyújtó szerint az elsőfokú határozat ütközik, mert ebből egyértelműen kiderül a kérelem tartalma és iránya. Az ellenkező jogértelmezés formális és nyilvánvalóan ellentétes a jogalkotói akarattal.
[28] Az ajánlások ellenőrzésére irányadó szabályokat a Ve. 125-127. §-ai tartalmazzák. A 125. § (3) bekezdése szerint az ajánló választópolgár azonosítását és választójoga megállapítását az ajánlóíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék és a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adataival való összevetésével kell elvégezni. A 126. § (1) bekezdése rögzíti, az ajánlás érvényes, ha a) az ajánló választópolgár az ajánlóív kiadásának és benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet állítani a választókerületben, b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai – az aláírás kivételével – a szavazóköri névjegyzék adataival megegyeznek, c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek. A 126. § (2) bekezdés a) pontja kimondja, nem tekinthető érvénytelenségi oknak, ha az ajánló választópolgár a) adatai az alábbi okból nem egyeznek meg a központi névjegyzék vagy a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, a központi útiokmány- nyilvántartás, vagy a vezetőiengedély-nyilvántartás adataival, de a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható: aa) ékezethiba, ab) írásmódbeli eltérés, ac) földrajzi név idegen nyelvű megjelölése, ad) adat más nyelven történő megadása, ae) több utóneve egyikének elhagyása, „dr.” megjelölés elhagyása vagy feltüntetése, az ifjabb, idősebb, özvegy vagy más előtag illetve ezen előtagok rövidítésének feltüntetése.
[29] A Kúria először azon két ajánlás vizsgálatát végezte el, amelyek érvényességét a fellebbezést elbírálva az FVB is vizsgálta.
[30] A 06461D0026 sorszámú ajánlóív 2. ajánlása szerint az ajánló választópolgár neve Nyikita (…) Ugyanakkor a központi névjegyzék adatai szerint az ajánló választópolgár neve helyesen Nyekita (…).
[31] A Kúria álláspontja az, hogy ebben az esetben nem állnak fenn a Ve. 126. § (2) bekezdés ab) és ad) alpontjában foglaltak, a vezetéknév tekintetében meghatározó különbség a „Nyekita” vezetéknév helyett a „Nyikita” vezetéknév használata, ez nem írásmódbeli eltérés eredménye. Ezt meghaladóan semmi sem utal arra, hogy Nyekita (...) más nyelven adta meg a nevét Nyikitaként. Ezen ajánlás vonatkozásában az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adata – a vezetékneve – nem egyezik meg a szavazóköri névjegyzék adatával, ezért – mivel kivételszabály sem alkalmazható – az ajánlás érvénytelen.
[32] A 06461D0178 sorszámú ajánlóíven szereplő 8. számú ajánlás szerint az ajánló választópolgár neve (...) István, ugyanakkor az aláírás (…) Ivántól származik. A központi névjegyzékben a megjelölt adatokkal (…) Iván szerepel, így az ajánlóíven feltüntetett utónév nem egyezik meg a központi névjegyzékben szereplővel.
[33] A Kúria megítélése szerint egyértelmű, hogy ebben az esetben az eltérés oka nem az írásmód különbözőségéből fakad, köztudomású tény, hogy az Iván és az István utónevek egymástól különböznek, önálló utónévként anyakönyvezhetők. Az FVB jogszerűen állapította meg, hogy az ajánlás érvénytelen.
[34] A kérelmező felülvizsgálati kérelme 2.7.c) alpontjában olyan, a Választási Iroda által érvénytelennek minősített ajánlások érvényessége megállapítását kéri, amelyek nem képezték a fellebbezés tárgyát.
[35] A Kúria hangsúlyozza, nem elvárható az OEVB határozata által nyilvántartásba vett jelölttől, hogy fellebbezéssel támadja meg a számára kedvező határozatot azon az alapon, hogy egyes érvénytelennek nyilvánított ajánlások érvényesek. Ugyanakkor az FVB jelöltként való nyilvántartásba vételt visszautasító határozatával a jogi helyzet megváltozott, mert a kérelmezőnek legalább három ajánlás érvényességét kell bizonyítania ahhoz, hogy a Vjt. 6. §-ában meghatározott 500 fős limitet az érvényes ajánlások elérjék. Ezért az érintett által benyújtott fellebbezéshez képest a kérelmező felülvizsgálati kérelmében olyan ajánlások körében is megjelölhet jogsértést, amelyekre a fellebbezés nem vonatkozik. Ezzel ellentétes jogértelmezés esetén sérülnének az esélyegyenlőségre, valamint a jóhiszeműségre és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvek (Ve. 2. § (1) bekezdés c), e) pontja).
[36] A 06461D0096 sorszámú ajánlóív 3. számú ajánlásában szereplő személy választópolgár 1., akinek ajánlását a Választási Iroda azért minősítette érvénytelennek, mert nem szerepel a központi nyilvántartásban. Ugyanez az érvénytelenségi ok került megjelölésre a 06461D0190 sorszámú ajánlóív 4. számú ajánlásánál választópolgár 3. tekintetében. Mindkét ajánlás vonatkozásában az Elut.02. ok került feltüntetésre, ami azt jelenti, hogy az azonosító hibás vagy a nyilvántartásban nem található.
[37] A Kúria hangsúlyozza, a Választási Iroda a Ve. 125. § (3) bekezdésének megfelelően elvégezte az ajánló választópolgárok azonosítását és a fenti két ajánló a központi nyilvántartásban nem található meg az ajánlóíven írt adatokkal.
[38] A kérelmező a fentiekkel szemben bizonyítást nem ajánlott fel, erre tekintettel nincs lehetőség a két ajánlás érvényessé nyilvánítására.
[39] A 06461D0105 sorszámú ajánlóív 7. számú ajánlása választópolgár 2. nevét, adatait és aláírását tartalmazza. Ezt az ajánlást a Választási Iroda érvényesnek minősítette. Ugyanezen ajánlóív 8. pontjában szerepel választópolgár 6., akinek az ajánlását a Választási Iroda érvénytelennek minősítette, azonban az ő ajánlására a felülvizsgálati kérelem nem terjed ki.
[40] A 06461D0095 sorszámú ajánlóív 2. számú ajánlásában az ajánló választópolgár neve választópolgár 4., az érvénytelenné nyilvánítás oka, hogy az ajánlóíven szereplő adatokkal nem szerepel a központi nyilvántartásban. Ezen ajánlásra is vonatkozik a választópolgár 1. és választópolgár 3. ajánlásával kapcsolatban kifejtett jogi álláspont, így az ajánlás érvénytelen.
[41] A 06461D0182 sorszámú ajánlóív 5. ajánlása tekintetében a személyi azonosító nem az előírt helyre került beírásra, erre figyelemmel az ajánlás formai okok miatt érvénytelen.
[42] A 06461D0192 sorszámú ajánlóív 2. ajánlása szerint az ajánló választópolgár választópolgár 5. akinek címe … Budapest, (…) utca (...). Azonban választópolgár 5. a központi névjegyzékben nem ezen a címen szerepel, így az ajánlóíven feltüntetett cím és a központi névjegyzékben szereplő cím nem egyeznek, vagyis az ajánlás érvénytelen.
[43] A kérelmező a konkrétan hivatkozott ajánlások érvénytelenségének megállapítása esetére kérte a Kúriától, hogy ellenőrizze a fennmaradó valamennyi érvénytelen ajánlást, mert több ajánlás tekintetében is mindössze az ajánlóívekre ceruzával rávezetett „nem található a központi nyilvántartásban” jelzés látható, amelyet azonban további dokumentum nem erősít meg.
[44] A Kúria véleménye szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértésnek konkrétnak kell lennie. Az ajánlások vonatkozásában ez azt jelenti, hogy a kérelmezőnek pontosan meg kell jelölnie a vitatott ajánlásokat és azok nem megfelelő értékelésére irányadó jogszabálysértést (jogszabálysértéseket). Érdemben nem bírálható el az általánosságban megjelölt – konkrét ajánlásra nem utaló – jogszabálysértés. Ezért a Kúria érdemben nem vizsgálhatta a bírósági felülvizsgálati kérelemben konkrétan megjelölt ajánlásokon túli érvénytelen ajánlások tekintetében a kérelmező által kifejtetteket.
[45] Mivel az FVB által érvényesnek tekintett 497 ajánláson túl a Kúria további érvényes ajánlást nem talált, nincs jelentősége annak, hogy a gépi ellenőrzés az elsőfokú eljárásban 8 helyett miért csak 7 ajánlást minősített érvényesnek.
[46] A Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva a támadott határozatot helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[47] Az ajánlás – egyéb feltételek fennállása esetén – akkor érvényes, ha az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai – az aláírás kivételével – megegyeznek a szavazóköri névjegyzék adataival.
Záró rész
[48] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
[49] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmező köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdésében írt mértékű – illeték megfizetésére a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) és 102. § (1) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően.
[50] A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. március 10.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró;
Dr. Suba Ildikó s.k. bíró