A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.III.39.278/2022/4.
A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke, Dr. Bérces Nóra előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró
A kérelmező:
A kérelmező képviselője: Staudt Ügyvédi Iroda., ügyintéző: dr. Staudt Gábor ügyvéd
Az érintett:
Az érintett képviselője: Dr. Bíró Norbert Tibor ügyvéd
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Pest Megyei Területi Választási Bizottság 2/2022. (03. 04.) számú TVB elnöki határozattal kijavított 19/2022. (03. 03.) számú TVB határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Pest Megyei Területi Választási Bizottság 2/2022. (03. 04.) számú TVB elnöki határozattal kijavított 19/2022. (03. 03.) számú TVB határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Pest Megye 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága (a továbbiakban: OEVB) a 6/2022. (II. 25.) számú határozatával az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán a Megoldás Mozgalom jelölő szervezet jelöltjeként indulni szándékozó érintettet nyilvántartásba vette.
[2] E határozattal szemben a kérelmező – aki ugyanebben a választókerületben más szervezetek jelöltjeként nyilvántartásba vett képviselőjelölt – fellebbezést nyújtott be a Pest Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB). Arra hivatkozott, hogy tudomása szerint … (a továbbiakban: választópolgár1), valamint …. (a továbbiakban: választópolgár2) személyes adataival visszaéltek, az ő aláírásuk az érintett ajánlóívén hamis. Mindemellett a Pest Megye 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI) az érintett ajánlásai között nagy számban talált nem elfogadható ajánlásokat, ami felveti a gyanút, hogy más választópolgár személyes adataival is történt visszaélés. Ezért a kérelmező fellebbezésében annak megállapítását kérte, hogy az ajánlások gyűjtése sértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontjában foglalt alapelveket, valamint a Ve. 122. § (2) bekezdését és büntetőjogi szabályokat is, ezért az ajánlások a Ve. 123. § (4) bekezdése alapján érvénytelenek. Erre tekintettel kérte az OEVB 6/2022. (II. 25.) számú határozata megváltoztatását és az érintett nyilvántartásba vételi kérelmének elutasítását, valamint kérte az érintett ajánlásainak ismételt ellenőrzésére utasítani az OEVI-t.
[3] Az OEVB 6/2022. (II. 25.) számú határozatával szemben választópolgár1 is fellebbezést terjesztett elő, amelyben jelezte, hogy a választási informatikai rendszer szerint a 6588K100-as számú ajánlóíven ajánlóként szerepel az érintett vonatkozásában azzal, hogy az ajánlása adateltérés miatt érvénytelen, pedig őt aláírásával nem támogatta. Erre figyelemmel kérte a jogszabálysértés tényének megállapítását és az érintett ajánlásainak ismételt ellenőrzését.
[4] A fenti határozattal szemben választópolgár2 szintén fellebbezéssel élt, amelyben előadta, hogy a választási informatikai rendszer szerint a 6588K135-ös számú ajánlóíven ajánlóként szerepel az érintett vonatkozásában, holott őt ajánlásával nem támogatta. Személyes adataival visszaélés történt, ezért az ajánlás a Ve. 122. § (2) bekezdése és 124. § (4) bekezdése alapján érvénytelen. Ő is kérte a jogszabálysértés tényének megállapítását, a nevében leadott ajánlás érvénytelenítését, valamint az érintett ajánlásainak ismételt ellenőrzését.
A területi választási bizottság határozata
[5] A TVB a külön-külön fellebbezésekkel indult ügyeket a Ve. 217. § (1) bekezdése alapján egyesítette, majd a Ve. 122. § (1) bekezdése, 123. § (4) bekezdése, 125. § (1)-(3) bekezdései alapján megállapította, hogy az érintett ajánlásai közül a választópolgár2-nek tulajdonított aláírás érvénytelen. Az érintett 96 ajánlóívet adott le, ebből az OEVI 87-et dolgozott fel. Az ezeken rögzített ajánlások száma 659 volt, amelyekből érvényesnek 504 ajánlás minősült. Erre figyelemmel a TVB megállapította, hogy választópolgár2 ajánlásának érvénytelenítésével az érintettnek 503 érvényes ajánlása maradt, amely elegendő az egyéni választókerületi jelöléshez, ezért a nyilvántartásba vételéről szóló határozat módosítására nem talált lehetőséget. A fellebbezők azon indítványát, hogy a jelölt ajánlásait ismételten ellenőrizzék le, a TVB nem tartotta indokoltnak, hiszen további jogszabálysértő, érvénytelen ajánlásra vonatkozó bizonyítékot a beadványok nem tartalmaztak.
[6] Mindezek alapján a TVB a 19/2022. (03. 03.) számú TVB határozatával – amelynek elírásait utóbb a 2/2022. (03. 04.) számú TVB elnöki határozat kijavította – az OEVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjára hivatkozással helybenhagyta.
A felülvizsgálati kérelem és az érintett nyilatkozata
[7] A TVB fenti határozatával szemben a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben azt kérte, hogy a Kúria ellenőrizze az érintett 6588K123-as, 6588K126-os és 6588K100-as számú ajánlóíveinek hitelességét, érvénytelenítse az általa jelzett személyek ajánlásait. Ennek eredményeként a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a 19/2022. (03. 03.) számú TVB határozatot változtassa meg, és utasítsa vissza az érintett nyilvántartásba vételi kérelmét, mivel az ahhoz szükséges ajánlások gyűjtése a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelvek, továbbá a Ve. 122. § (2) bekezdése, valamint büntetőjogi szabályok megsértésével történt. Az érintett ajánlásai így a Ve. 123. § (4) bekezdésében foglaltak szerint érvénytelenek, ebből kifolyólag a 2022. évi országgyűlési választáson való induláshoz szükséges számú ajánlással nem rendelkezik. Ezen felül annak megállapítását is kérte, hogy az eljárt OEVB és TVB megsértette a Ve. 132. §-át és a Ve. 133. § (2) bekezdését, amikor a felmerült aggályok ellenére nem végezte el a kifogásolt ajánlóíveken szereplő ajánlások teljeskörű ellenőrzését.
[8] A kérelmező a felülvizsgálati kérelem jogalapjaként a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontját is megjelölte.
[9] Az érintettség igazolása körében előadta, hogy őt az OEVB az 1/2022. (II. 16.) számú határozatával országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba vette, és ezzel összefüggésben hivatkozott a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú határozatában foglaltakra.
[10] A kérelmező szerint a TVB helytelenül járt el a fellebbezések elbírálása során, tekintettel arra, hogy a Ve. 122. § (6) bekezdéséből – amely előírja, hogy az ajánlóíven az ajánlást gyűjtő személynek fel kell tüntetnie nevét, személyi azonosítóját vagy személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát és aláírását – az következik, hogy ha csak egy ajánlás esetében is felmerül a gyanú visszaélésre, akkor a gyanú a többi ajánlás érvényességét tekintve is fennállhat. Mindazon túl, hogy a vizsgált visszaélések bűncselekményt valósítanak meg, súlyosan sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelveket, azaz a választás tisztaságát, az esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
[11] A kérelmező jelezte, hogy a TVB felülvizsgálni kért határozatának meghozatalát követően több lekérdezésről szóló dokumentumot is eljuttattak hozzá, amelyekkel kapcsolatban a választópolgárok úgy nyilatkoztak, hogy az érintett számára ajánlóívet nem írtak alá. Ezért azt kérte, hogy a Kúria érvénytelenítse a 6588K123-as számú ajánlóíven …; a 6588K126-os számú ajánlóíven …, …, ..; a 6588K100-as számú ajánlóíven pedig … ajánlását.
[12] Kérte továbbá, hogy a Kúria egyrészt állapítsa meg minden olyan ajánlás érvénytelenségét, amely azon az ajánlóíven található, amelyiken a fentiek miatt érvénytelenné nyilvánított ajánlás szerepel, másrészt állapítsa meg minden olyan ajánlóív érvénytelenségét is, amelyiken ugyanazon gyűjtő személy neve és adatai vannak, mint az érvénytelennek nyilvánított aláírások ajánlóívein.
[13] A kérelmező álláspontja szerint – a Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. számú határozatából következően – nemcsak az OEVB-nek és a TVB-nek, de felülvizsgálati kérelem esetén a Kúriának is lehetősége van arra, hogy a kifogásolt ajánlóíveket vagy szavazólapokat megvizsgálja a jogorvoslati eljárás keretében. A Ve. 225. §-a alapján a felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
[14] Az érintett nyilatkozatában a TVB határozatának helybenhagyását indítványozta. A Kúria Kvk.II.37.307/2018/2., Kvk.I.37.494/2014/2., Kvk.V.37.271/2018/2., Kvk.V.37.338/2018/2. számú végzéseire hivatkozással kifejtette, hogy álláspontja szerint a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében már nem kérheti olyan ajánlások érvénytelenítését, amelyeket a fellebbezésében nem jelölt meg. Arra az esetre, ha a felülvizsgálati kérelmet bármilyen szempontból is megalapozottnak tartaná a Kúria, kérte a meg nem vizsgált, de határidőben benyújtott aláíróívek ellenőrzését, valamint az azokon szereplő érvényes aláírások figyelembe vételét.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[16] A kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettségére nézve kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta. Az elektronikus dokumentumban benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyvédi képviselettel eljáró kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, azon minősített elektronikus aláírás szerepel, és annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, így a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
[17] Bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással [Ve. 223. § (3) bekezdés a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [Ve. 223. § (3) bekezdés b) pont] lehet benyújtani. A kérelmező a felülvizsgálati kérelemben mindkét indokot megjelölte, azonban arra figyelemmel, hogy a TVB határozata nem mérlegelési jogkörön alapult – és a felülvizsgálati kérelem sem jelölt meg ezzel összefüggésbe hozható érvelést –, a Kúria a kérelmező által felvetett jogszabálysértések mentén vizsgálta felül a TVB támadott határozatát. Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati kérelem nem érintette a TVB határozatának azon részét, amelyik a választópolgár2 ajánlását érvénytelennek nyilvánította, a Kúria a továbbiakban azt vizsgálta, hogy jogszerű volt-e a TVB azon döntése, amely szerint az érintett ajánlásainak ismételt ellenőrzésére irányuló indítvány nem indokolt.
[18] A Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján benyújtott fellebbezésnek a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint tartalmaznia kell a jogszabálysértést, ami feltételezi a jogszabályi rendelkezés pontos megjelölésén túl a tényállás feltárását, a bizonyítékok megjelölését és a jogszabálysértésre vonatkozó jogi okfejtés levezetését is (Kvk.II.37.271/2014/2.). Ezzel összefüggésben a Kúria kiemeli, hogy a fellebbezések két olyan konkrét esetet jelöltek meg, amelyekben az ajánlások érvénytelensége felvetődött, azonban abból az egyik – a 6588K100. számú ajánlóíven szereplő választópolgár1 által leadott – ajánlás adateltérés miatt már eleve érvénytelen volt, míg a másik – a 6588K135-as számú ajánlóíven lévő választópolgár2 által leadott – ajánlást a TVB határozatában érvénytelennek nyilvánította. Ez az egyetlen érvénytelen ajánlás azonban az OEVB vizsgált határozatának jogszerűségét nem befolyásolta. Azzal a felvetéssel, hogy „felmerülhet a gyanú” más állampolgár adataival történő visszaélésre, konkrét jogszabálysértés hiányában a TVB nem foglalkozhatott. Ugyanezen okból nem képezhette a felülvizsgálati eljárás tárgyát a kérelmező által a felülvizsgálati kérelmében megjelölt ajánlóívek összes ajánlásának általános vizsgálata sem. A TVB határozata nem sértette a Ve. 122. § (6) bekezdését, mivel abból, hogy az ajánlóíven az egyik ajánlás érvénytelen, nem következik az, hogy az ajánlást gyűjtő személy ajánlóívein található többi ajánlás is az.
[19] A kérelmező új tényként hivatkozott az utóbb tudomására jutott, a 6588K123-as, a 6588K126-os és a 6588K100-as számú ajánlóíven található, általa hivatkozott ajánlások érvénytelenségére. Új bizonyítékként csatolta a fentebb megjelölt választópolgárok részére a Nemzeti Választási Iroda által adott tájékoztatásokat, melyekből megállapíthatóan a felülvizsgálati kérelemben újonnan felmerült adatok a TVB felülvizsgálni kért határozatának meghozatalát követő – 2022. március 4-i, illetve 5-i – lekérdezések eredményeként jutottak el a kérelmezőhöz.
[20] Helyesen utalt a kérelmező arra, hogy a Ve. 225. §-a alapján a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A Ve. 225. §-ában hivatkozott új tényeknek és bizonyítékoknak azonban oksági kapcsolatban kell állniuk a fellebbezés tárgyával, a sérelmezett tevékenységgel, a sérelmezett jogszabállyal (Kvk.V.37.270/2018/2., Kvk.V.37.338/2018/2.). Az új bizonyítékkal a kérelmező a korábbi bizonyítékot erősítheti, ha azonban korábban nem csatolt bizonyítékot, ezt már nem teheti meg a bírósági felülvizsgálati eljárásban. A bizonyítási eljárást nem lehet először a Kúrián kezdeményezni, a Ve. ugyanis nem teszi lehetővé a korábbi eljárásban nem szereplő újabb jogszabálysértés megjelölését (Kvk.I.37.494/2014/2.).
[21] A fellebbezések nem tartalmaztak arra vonatkozó állítást, hogy melyek azok a további konkrét ajánlások, amelyek esetében érvénytelenség felmerülhet, azokra a kérelmező csak a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott. Az első alkalommal a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértésekhez kapcsolódó új tények, új bizonyítékok – a fenti levezetés alapján – nem feleltethetőek meg a Ve. 225. §-ának.
[22] A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Kvk.II.37.500/2014/6. számú határozat az ügyazonosság hiánya miatt jelen esetben nem irányadó, a jelzett ügyben a Kúria a választás eredménye elleni jogorvoslat során hozott döntést a Ve. jelen eljárásban nem alkalmazható szabályainak értelmezésével.
[23] Mivel a TVB határozata a felülvizsgálati kérelemben megjelölt indokok alapján nem volt jogszabálysértő, azt a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja szerint helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[24] A területi választási bizottság – főszabály szerint – nem vizsgálhatja azoknak az ajánlásoknak az érvényességét, amelyek vonatkozásában konkrét jogszabálysértést a fellebbezés nem tartalmaz.
Záró rész
[25] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
[26] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmező köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű illeték megfizetésére a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján irányadó – és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 157. § (13) bekezdése és 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó –, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdésében, 102. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
[27] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. március 10.
Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke,
Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró