A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.III.39.265/2022/2.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Suba Ildikó bíró
A kérelmező: …
A kérelmező képviselője: dr. Bíró Norbert Tibor ügyvéd …
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Választási Bizottság 3/2022. (III.01.) számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Választási Bizottság 3/2022. (III.01.) számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000.- (tízezer) forint nemperes eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező a Megoldás Mozgalom egyéni képviselőjelöltjeként történő nyilvántartásba vételét kezdeményezte. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei 4. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 13/2022. (II.25.) számú határozatában a kérelmező nyilvántartásba vétel iránti kérelmét visszautasította, mivel a leadott 137 darab ajánlóíven szereplő 602 ajánlásból 499-et talált érvényesnek, így az érvényes ajánlások száma nem éri el a jelöltállításhoz szükséges 500 darabot.
[2] A határozatot a kérelmező fellebbezéssel támadta a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 223. § (3) bekezdés a) és b) pontjára alapítottan. Arra hivatkozott, a 6546F00159 számú ajánlóív l. sorszámú ajánlását annak ellenére nyilvánították érvénytelennek, hogy az abban foglalt adatok minden tekintetben megfelelnek a valóságnak. Az ajánlás vizsgálatát elvégző ügyintéző azt vélhetően félreolvasta és a választókerületbe tartozó Tiszatenyő helyett Tiszafenyő elnevezésű települést vett alapul, amikor megállapította, hogy az ajánlást adó választópolgár nem tartozik a választókerületbe. Abban az esetben, ha az ajánlás vizsgálatát elvégző ügyintéző a településnév kapcsán helyesen állapította meg, hogy abban Tiszatenyő került feltüntetésre, úgy a választási bizottság állapította meg jogszabályellenesen, hogy az ajánló nem tartozik a választókerületbe és jogellenesen érvénytelenítette ezáltal az ajánlást. Az ajánlás érvényessége és az érvénytelenségi okok körében felhívta a Ve. 126. §-ában foglaltakat. Végezetül kérte az OEVB határozatának felülvizsgálatát, az ajánlások újra ellenőrzését és jelöltként történő nyilvántartásba vételét.
A Területi Választási Bizottság határozata
[3] A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: Területi Választási Bizottság) 3/2022. (III.01.) számú határozatával az OEVB döntését helybenhagyta. Megállapította, hogy a fellebbezésben megjelölt ajánlás érvénytelenségének oka hibásan szerepelt Elut04 kóddal, valójában Elut03 a helyes kód, amely szerint az ajánlónak a választáson, vagy az ajánlási időszakban nincs választójoga. Összességében kimondta, az OEVB határozata helyes volt, az ajánlás elutasítása által nem változik az érvényes ajánlások száma, annak helybenhagyása szükséges.
A felülvizsgálati kérelem
[4] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a határozat oly módon történő megváltoztatását kérte, hogy őt, mint a Megoldás Mozgalom egyéni országgyűlési képviselőjelöltjét a Kúria vegye nyilvántartásba. Kérelme alapjaként hivatkozott a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontjára.
[5] Hangsúlyozta, mindösszesen egy érvényes ajánlás hiányzik ahhoz, hogy a jogszabályok előírásainak megfelelően 500 választópolgár ajánlásával nyilvántartásba vegyék. Miután az ajánlóívek ellenőrzése során a fellebbezésében hivatkozott 6546F00159 számú ajánlóív 1. sorszámú ajánlása kapcsán annak érvényességét állapította meg, azok további ellenőrzésével felhagyott, hiszen alappal feltételezhette, hogy a hivatkozott ajánlás érvényes és ekként jelöltként történő nyilvántartásba vételének további akadálya nincs.
[6] A másodfokon eljárt Területi Választási Bizottság az érvénytelennek nyilvánított ajánlásokat teljes terjedelmükben nem vizsgálta meg, így azokat ismételten ellenőrizte annak érdekében, hogy egyetlen szükséges és érvényes ajánlást találjon. A lefolytatott ellenőrzés eredményeként feltételezte az alábbi ajánlások érvényességét:
- A 6546F00164 ajánlóív 4. sorában található ajánlás Elut02 hibakóddal került elutasításra, ugyanakkor a helyszínen kapott tájékoztatás és online ellenőrzés alapján a személyi azonosító és név megfelelő. Rámutatott, az aláíró előtt lévő 2. és 3. sorban található adatok azonos lakcímet tartalmaznak és azon ajánlások elfogadásra kerültek. A lakcím sem okozhatott problémát, így az érvénytelenné nyilvánítás oka nem tisztázott.
- A 6546F00185 ajánlóív 7. sorában található ajánlás adatai mellett nem volt látható semmilyen, a rögzítéskor megjelölt elfogadó vagy elutasításra utaló jel és az ellenőrző listán is látható, hogy üresen maradt a megjegyzés rovat. Mivel tehát érvényességre vagy érvénytelenségre utaló jelzés nem látható, így alappal feltételezhető, hogy az ajánlóív ellenőrzésekor az azt végző személy figyelmét elkerülte az ajánlóíven szereplő utolsó ajánlás.
Összességében kifejtette, az ajánlás vizsgálatát elvégző ügyintéző az 1. pontban szereplő ajánlást félreolvashatta, míg a 2. pont szerinti ajánlás egyszerűen elkerülte a figyelmét, amikor megállapította, hogy az érvénytelen. Megítélése szerint a választási bizottság az 1. pontban hivatkozott ajánlás érvénytelenné nyilvánítását jogszabálysértő módon, a Ve. 126. §-ában foglaltakat megszegve állapította meg, míg a 2. pont szerinti ajánlást egyszerűen nem vette figyelembe az érvényes ajánlások számításánál.
[7] Amennyiben a hivatkozott ajánlások érvénytelenségét a Kúria mégis megállapítja, úgy kérte a fennmaradó érvénytelen ajánlások ismételt ellenőrzését, mivel a feltárt hibák alapján alappal feltételezhető, hogy a kérelmező általi ellenőrzés után is lehetnek olyan ajánlások, amelyek érvényesek és ebben az esetben egyéni képviselőjelöltként nyilvántartásba vehető.
[8] Kifejtette, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvéből az következik, hogy a fellebbezés során eljáró bizottság, illetve a felülvizsgálati eljárás során eljáró Kúria a leadott és érvénytelennek nyilvánított ajánlások összességét ismételten kell ellenőrizze az esetleges emberi hibák kiküszöbölése érdekében.
A Kúria döntése és jogi indokai
[9] A kérelmező felülvizsgálati kérelme alaptalan.
[10] A kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettségére nézve kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta.
[11] A felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, megfelelő formában terjesztette elő, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
[12] A bírósági felülvizsgálat a választási ügyben hozott határozatok tekintetében nem korlátlan; annak irányát és kereteit a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében hivatkozott jogszabálysértés jelöli ki.
[13] A Ve. 120. § (1) bekezdése kimondja, jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet.
[14] A Ve. 122. § (1) bekezdése szerint az a választópolgár ajánlhat jelöltet, aki a választáson a választókerületben választójoggal rendelkezik.
[15] A (2) bekezdés értelmében az ajánlóívre rá kell vezetni az ajánlást adó választópolgár nevét, személyazonosítóját, magyarországi lakcímét. Az ajánlóívet az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja.
[16] A (3) bekezdés szerint egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat.
[17] A Ve. 125. § (1) bekezdése alapulvételével a választási iroda az ajánlásokat ellenőrzi.
[18] A (2) bekezdés értelmében az ajánlások ellenőrzése során meg kell vizsgálni a 122. §-ban foglalt követelmények teljesülését, azonosítani kell az ajánló választópolgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal, továbbá meg kell állapítani, hogy az érvényes ajánlások száma eléri-e a jelöltséghez szükséges számot.
[19] A (3) bekezdés szerint az ajánló választópolgár azonosítását és választójoga megállapítását az ajánlóíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék és a szavazókörök és választókerületüket nyilvántartásainak adataival való összevetésével kell elvégezni.
[20] A Ve. 126. § (1) bekezdése kimondja, az ajánlat akkor érvényes, ha a
a) az ajánló választópolgár az ajánlóív kiadásának és benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben,
b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai - az aláírás kivételével - a szavazóköri névjegyzék adataival megegyeznek,
c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek.
[21] Az első fokon eljáró választási bizottság határozata ellen a Ve. 223. § (3) bekezdéséből következően két okból lehet fellebbezést benyújtani, egyrészt, ha az első fokon meghozott határozat sérti valamely választásra irányadó jogszabály rendelkezését, másrészt, ha a határozat meghozatala során figyelembe vett szempontokat nem megfelelően mérlegelte a bizottság.
[22] Többek között a Kúria Kvk.II.37.271/2014/2. számú döntése is rámutat, ha a fellebbezés jogszabálysértés miatt kerül benyújtásra, úgy ebben az esetben is irányadó az a joggyakorlat, hogy jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem a jogszabályi rendelkezést pontosan meg kell jelölni. Ezen túl szükséges a tényállás feltárása, a bizonyítékok megjelölése és a jogszabálysértésre vonatkozó jogi okfejtés levezetése is.
[23] Az ajánlatok érvényessége körében - a Kvk.II.37.325/2014/3. számú döntésből is levezethetően - ez azt jelenti, hogy érdemi vizsgálat nélkül elutasításhoz vezet, ha a kérelmező konkrét jogszabálysértés megjelölése nélkül, vagyis anélkül kéri a határozat megváltoztatását, hogy megjelölte volna, milyen esetekben, mely ajánlások tekintetében tartja sérelmesnek a határozatot és milyen konkrét okból.
[24] A kérelmező fellebbezésében a 6546F00159 számú ajánlóív 1. sorszámú ajánlása körében a jogszabálysértés megjelölése mellett feltárta a tényállást, kifejtette jogi érveit, bizonyítékait, ekként a másodfokú területi választási bizottság azt érdemben vizsgálta.
[25] A felülvizsgálati kérelmében azonban már nem ennek az ajánlásnak az érvényességét vitatta, hanem az ismételt vizsgálata körében feltárni vélt 6546F00164 számú ajánlóív 4. sorszámú és a 6546F00185 számú ajánlóív 7. sorszámú ajánlásainak érvényességére hivatkozott.
[26] A Kúria Kvk.II.37.326/2014/3. számú határozata és az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről kiadott, a Nemzeti Választási Bizottság 5/2014. Iránymutatása (a továbbiakban: Iránymutatás) is kifejti, hogy a Ve. 127. § (3) bekezdése értelmében készített tájékoztatásból az érintettek tájékozódhatnak az érvénytelenségi okokról.
[27] Az Iránymutatás 2. pontja rögzíti pontosan, hogy az egyéni jelöltként induló választópolgár és az őt indítani kívánt jelölő szervezet számára fennáll annak lehetősége, hogy az ajánlások ellenőrzésének elvégzését követően az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodától tájékoztatást kérjenek az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról. Az így kapott tájékoztatás segítheti a fellebbezés benyújtóját a jogszabálysértés konkrét megjelölésében, illetve a jogsértés mibenlétének kifejtésében.
[28] A Kúria Kvk.I.37.394/2014/2., Kvk.I.37.494/2014/2. és Kvk.II.37.606/2019/4. számú végzéseiben is megtestesülő egységes gyakorlata szerint a fellebbezés kizárólag olyan jogszabálysértés megállapítására irányulhat, amelyeket a kifogás is kért, vagyis a fellebbezés nem terjeszthető ki olyan jogsértésre, amit a kifogás nem tartalmazott. A Ve. ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a fellebbezés benyújtója a korábbi eljárásban nem szereplő újabb jogszabálysértést jelöljön meg.
[29] Ha a kérelmező általánosság szintjén vitatja az OEVB határozatát, az érvénytelenné nyilvánított ajánlásokat, azonban fellebbezése nem tartalmaz semmilyen konkrét állítást arról, hogy az ajánlóíveken szereplő ajánlások ellenőrzéséhez kapcsolódóan álláspontja szerint mi volt a konkrét jogszabálysértés, az nem elegendő hivatkozási alap.
[30] A kérelmező a fellebbezésében a 6546F00159 számú ajánlóív 1. sorszámú ajánlásán túl nem jelölte meg, hogy melyek azok a további konkrét ajánlások, amelyek esetében sérelmesnek találta azok érvénytelenné nyilvánítását, illetve, hogy ezeket milyen oknál fogva kellett volna érvényesként elfogadni. Azokra kizárólag a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott. Ezáltal a felülvizsgálati kérelemben részletezett két ajánlás érvénytelenségét sem vizsgálhatta a Területi Választási Bizottság.
[31] A Kúria Kvk.II.37.307/2018/2. számú döntéséből egyértelműen levezethető, hogy a felülvizsgálati eljárásban kötöttséget jelent az, hogy az eljárás csak olyan kérdésben folytatható le, amelyre fellebbezést előterjesztettek, amelyre nézve fennáll a választási hatóság döntési kötelezettsége. A Kvk.I.37.494/2014/2. számú végzés is rámutatott, a Ve. lehetővé teszi ugyan, hogy más-más kérelmezők adják be a kifogást, a fellebbezést, majd a Ve. 222. § (1) bekezdés keretei között a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, de azt már nem, hogy a korábbi eljárásban nem szereplő újabb jogszabálysértést jelöljenek meg.
[32] A Ve. 225. §-ában hivatkozott új tényeknek és bizonyítékoknak is oksági kapcsolatban kell állniuk a kifogás és a fellebbezés tárgyával, a sérelmezett tevékenységgel, a sérelmezett jogszabállyal. Csak a már konkrétan a bizottság előtti eljárásban felmerült konkrét adatokat, tényeket alátámasztó bizonyíték minősülhet olyan „új bizonyítéknak”, amely elfogadható, és amelyet lehetséges csatolni a Kúria előtti eljárásban (Kvk.V.37.270/2018/2., Kvk.V.37.338/2018/2.).
[33] Erre tekintettel a Kúria nem vizsgálhatta, hogy megalapozott-e vagy sem a felülvizsgálati kérelem ezen új eleme, a kizárólag a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott, a 6546F00164 számú ajánlóív 4. sorszámú és a 6546F00185 számú ajánlóív 7. sorszámú ajánlásai érvényesek-e.
[34] Mindezekre tekintettel Kúria a Területi Választási Bizottság határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[35] A bírósági felülvizsgálati kérelem indoka a választási bizottság által hozott határozat jogszabályellenessége vagy a határozat meghozatalánál irányadó szempontok nem megfelelő mérlegelése lehet.
[36] Nem képezheti a bírósági felülvizsgálati eljárás tárgyát olyan jogszabálysértésre történő hivatkozás, amelyet a területi választási bizottság erre irányuló fellebbezési kérelem hiányában nem bírálhatott el.
Záró rész
[37] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nemperes eljárásban, a Ve. 228. § (2) bekezdésére tekintettel a Kp. 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[38] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmező köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdés szerinti mértékű – illeték megfizetésére a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a Kp. 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdésében, 102. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
[39] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. március 7.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Gyurán Ildikó s.k. előadó bíró
Dr. Suba Ildikó s.k. bíró