A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.III.39.264/2022/4.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Suba Ildikó bíró
A kérelmező: …..
A kérelmező képviselője: Biczi és Turi Ügyvédi Iroda …….. ügyintéző ügyvéd: Dr. Biczi Tamás)
Az érintett: …..
Az érintett képviselője: Dr. Tordai Csaba ügyvéd ….
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 129/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 129/2022. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000.- (tízezer) forint nemperes eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] …… 2022. február 24-én elektronikus levélben kifogást nyújtott be a Pest Megye 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), amelyben előadta, hogy ….. Pest Megye 5. számú választókerületében nyilvántartásba vett képviselőjelölt (a továbbiakban: érintett) Facebook oldalán a kifogáshoz csatolt hirdetések láthatók, amelyeket a Zöld Terasz Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) finanszírozott. Az Alapítvány nem jelölt és nem is minősül nyilvántartásba vett jelölő szervezetnek.
[2] A hirdetések kampányeszköznek minősülnek, azok kampányidőszakban történő használata egyértelműen kampánytevékenység.
[3] Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. § (1) bekezdéséből következően kampányidőszak alatt, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására csak a jelölt vagy a jelölő szervezet költhet. A szóban forgó Facebook hirdetéseket az Alapítvány finanszírozta, ezzel egyértelműen sérülnek a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelvek.
[4] A kifogástevő kérte, hogy az OEVB állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől és szabjon ki vele szemben bírságot.
[5] Az OEVB a 12/2022 (II.24.) számú határozatában megállapította, hogy az érintett azzal, hogy a Facebook közösségi oldalon a választási kampányban nem a saját maga által finanszírozott hirdetéseket jelentetett meg, megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglaltakat, valamint a Kftv. 1 §. (1) bekezdés, 2. § (6) bekezdés és 7. § (1) bekezdésében foglaltakat. Ugyanezen jogsértéseket követte el továbbá az Alapítvány azzal, hogy az érintett képviselőjelölt érdekében a Facebook közösségi oldalon politikai hirdetéseket finanszírozott, így az OEVB az érintettet és az Alapítványt eltiltotta a további jogsértéstől. Egyebekben az OEVB a kifogást elutasította.
[6] Az indokolás szerint a kifogást tevő által becsatolt számítógépes képernyőfelvétel alapján egyértelműen megállapítható, hogy a dokumentumok az érintett képviselőjelölt Facebook oldalán szereplő, a jelölt politikai szempontú népszerűsítése érdekében feladott kampányhirdetések, amelyek mint a közösségi médiában megjelent politikai hirdetés jellegű tartalmak a Ve. 141. § (1) bekezdésére figyelemmel kampánytevékenységnek minősülnek. Mivel a hirdetések finanszírozójaként az Alapítvány került megjelölésre, így egyértelmű, hogy a kampányhirdetést az Alapítvány fizette ki.
[7] A kampánykiadások harmadik személy által történő finanszírozása sérti a Kftv. 7. § (1) bekezdését, ezért ez a magatartás jogellenes és egyben a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában megfogalmazott alapelvekbe ütközik.
[8] A kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választás alapelveinek megsértése alapján kell elbírálni. Nem kétséges, hogy a Kftv. is választásra irányadó jogszabály, tehát ennek megsértése is jogellenes.
[9] Az OEVB a hatáskörét a Ve. 214. § (1) bekezdésére alapította.
[10] Az OEVB határozatával szemben az érintett nyújtott be fellebbezést annak megváltoztatása és a kifogás elutasítása iránt.
[11] Előadta, hogy a vonatkozásában a Kftv. sérelme nem állapítható meg, mert egyrészt nem kapott a központi költségvetésből egymillió forintot meghaladó összegű támogatást, másrészt a megjelölt hirdetéseket nem ő finanszírozta és különösen nem a Kftv-ben megjelölt egymillió forintos állami támogatásból történt ennek kifizetése. Harmadrészt a kifogást tevő és az OEVB határozat sem hivatkozott arra, hogy a Kftv-ben meghatározott ötmillió forintos keretet meghaladta volna. A Kftv. megsértése hiányában a Ve. alapelvi sérelmei nem állnak fenn.
[12] Hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 98/2022. számú határozatára, amely szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani.
Az NVB határozata
[13] Az NVB a 129/2022. számú határozatában az OEVB 12/2022. (II.24.) számú határozatát megváltoztatta és a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[14] Az indokolásban rámutatott, a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében – a Kftv. 8. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően – kizárólag a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) jogosult eljárni.
[15] A Kftv. az országgyűlési képviselők választási eljárásában a jelöltek, jelölő szervezetek részére nevesít jogosultságokat és kötelezettségeket, továbbá a MÁK és az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) részére állapít meg számos feladat- és hatáskört.
[16] Ezt meghaladóan a Kftv. a választási szervek részéről kizárólag az NVB és a Nemzeti Választási Iroda számára rögzít feladat- és hatáskört. Ezen kívül a Kftv. más választási szerv részére – így például az OEVB tekintetében – semmilyen feladatot vagy hatáskört nem határoz meg.
[17] A Kftv. feladat- és hatáskört az NVB tekintetében kizárólag szűk körben, a nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása kapcsán állapít meg.
[18] Az NVB szerint a választási kampány költségének elszámolása és ellenőrzése vonatkozásában a Kftv. egyetlen választási bizottság részére sem határoz meg hatáskört, önmagában az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a kifogást előterjesztő a kifogásában választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel, mert valójában a Kftv. szabályainak megsértését állítja.
[19] Téves álláspontra helyezkedett az OEVB akkor, amikor a kifogást a Kftv. 8. § (2) bekezdésének tételes rendelkezése ellenére saját hatáskörben vizsgálta meg, erre a kifogásban hivatkozott alapelvek sem adnak lehetőséget.
[20] Az OEVB hatáskör hiányában járt el és hozott érdemi döntést. Miután a tárgyi ügy elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem, ezért az NVB az OEVB határozatát megváltoztatta és a kifogást hatáskör hiányában a Ve. 215. § d) pontjára alapítottan érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A felülvizsgálati kérelem és az érintett nyilatkozata
[21] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében kérte az NVB határozatának megváltoztatását oly módon, hogy a Kúria állapítsa meg a jogszabálysértés tényét.
[22] Véleménye szerint a támadott határozat sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, valamint a Kftv. 1. § (1) bekezdését és 2. § (6) bekezdését.
[23] Az OEVB elsőfokú határozata alapos és helytálló.
[24] A Ve. 208. §-ára figyelemmel kifogás a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással is benyújtható, azaz önmagában a választási eljárás alapelveinek megsértése kifogás tárgya lehet.
[25] A Kftv 1. §-ának és 2. § (6) bekezdésének összevetéséből kitűnik, hogy a törvény célja, hogy szabályozza a kampányköltések átláthatóságát. Ezt két kiemelt körben teszi meg: egyfelől pénzügyi keretet határoz meg, másfelől szabályozza azt, hogy ki költhet a kampányban.
[26] A Kftv. 7. § (1) bekezdésére tekintettel csak a jelölt, illetve a jelölő szervezet fordíthat meghatározott összeget a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására. A kifogáshoz csatolt Facebook oldalak másolatai igazolják, hogy az érintett jelölt Facebook hirdetéseit nem ő és nem is a jelölő szervezet, hanem egy harmadik személy, az Alapítvány finanszírozta.
[27] A fenti magatartás sérti Kftv. felhívott rendelkezéseit, de egyben a Ve. 2. §-ában rögzített alapelveket, elsősorban az esélyegyenlőség elvét. Ezért ez a tény önmagában kifogás tárgya lehet.
[28] A Kftv. 8. § (2) bekezdése irreleváns, mert egyfelől erre sem a kifogás benyújtója, sem a fellebbező, sem az OEVB nem hivatkozott, másfelől a kifogás tárgyát nem az képezte, hogy az elszámolás mennyiben felel meg az előírásoknak, hanem az, hogy a Kftv-ben foglaltaktól eltérően harmadik személy finanszírozhatja-e a jelölt kampányát avagy sem. Ennek az eldöntésére pedig sem az ÁSZ-nak sem a MÁK-nak nincs hatásköre.
[29] Ugyanakkor az esélyegyenlőség érvényessége éppen a kampányban, magában a kampányidőszakban értelmezhető csak és kizárólag.
[30] Az érintett nyilatkozatában az NVB határozatának helybenhagyását indítványozta. Fenntartotta a fellebbezésében foglaltakat azzal, hogy amennyiben a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítását a Kúria megalapozatlannak tartaná, úgy a fellebbezésében írtakat a kifogás érdemi vizsgálata során is vegye figyelembe.
A Kúria döntése és jogi indokai
[31] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[32] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmező terjesztette elő a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli, valamint az elektronikus dokumentumban benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem tartalmazza az elektronikus aláírást. A Kúria a fentiekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
[33] A Kúria rögzíti, hogy az érintett Facebook oldalán látható hirdetések Alapítvány általi finanszírozása okán 2022. február 21-én kifogás került benyújtásra, amelynek az OEVB helyt adott. Az NVB a 98/2022. számú határozatával – az OEVB határozatának megváltoztatásával – a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította hatáskör hiányában. Az NVB határozatával szemben a kérelmező felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyet a Kúria Kvk.I.39.246/2022/2. számú végzésében érdemi vizsgálat nélkül elutasított a Ve. 223. § (1) bekezdése szerint megkövetelt minősített elektronikus aláírás hiánya és ehhez kapcsolódóan az ügyvédi képviselet hiánya miatt.
[34] A Kúria hangsúlyozza, a jelen jogvitában érintett jogkérdésben a Kúria érdemben még nem döntött.
[35] A Ve. 208. §-a értelmében kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[36] A kifogást előterjesztő a korábban írtaknak megfelelően a Kftv. 1. § (1), 2. § (6) és 7. § (1) bekezdésébe, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelvek megsértésére alapította kifogását.
[37] A Kúria a Ve. 208. §-ának értelmezésével és a jelen tényállásra történő alkalmazásával vizsgálta, hogy fennáll-e a választási bizottságok hatásköre a kifogás elbírálására avagy sem.
[38] A kifogásban foglaltak alapja az, hogy sérültek a Kftv. kifogásban megjelölt jogszabályi rendelkezései azáltal, hogy az Alapítvány az érintett Facebook oldalán kampánytevékenységnek minősülő kampányhirdetéseket finanszírozott. Ebből következően sérültek a Ve. 2. §-ában rögzített egyes választási eljárási alapelvek.
[39] A Kftv. 1. § (1) bekezdése szerint az országgyűlési képviselők általános és időközi választásán minden egyéni választókerületi képviselőjelölt (a továbbiakban: jelölt) egymillió forint összegű, a központi költségvetésből juttatott támogatásra jogosult. A 2. § (6) bekezdése alapján az 1. § szerinti támogatás terhére kiadásokat a jelölt nevére, a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adó előírásainak megfelelően kiállított számla, számviteli bizonylat alapján lehet elszámolni, amelyen fel kell tüntetni az egyéni választókerület megjelölését. A 7. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, a választási kampányidőszak alatt, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb ötmillió forintot fordíthat.
[40] A Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerint a választási eljárás szabályainak az alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket: a) a választás tisztaságának megóvása, c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás.
[41] A Kftv. 8. és 9. §-a rendelkezik a választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről. Ebben a körben a Kftv. az ÁSZ-hoz és a MÁK-hoz telepít hatáskört, ehhez kapcsolódóan egyik választási bizottságnak sincs jogköre.
[42] A Kftv. az OEVB-t mint hatáskörrel bíró szervet nem említi, az NVB-nek a 4. § (2) bekezdésében határoz meg hatáskört kizárólag a nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatnak járó összeg tekintetében.
[43] A Kúria megítélése szerint a Kftv. – figyelembevéve a Ve. zárt rendszerét – nem minősül olyan választásra irányadó jogszabálynak, amely közvetlenül érint választási anyagi- és eljárásjogi szabályokat. Ezt az érvelést támasztja alá a Kúria Knk.VII.37.918/2018/2. számú végzésének [28] bekezdése. Az ebben megjelölt jogértelmezéstől a Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa nem kíván eltérni.
[44] A Kúria egyetért az NVB azon okfejtésével, miszerint az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a kifogást előterjesztő kifogásában a választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel, mert valójában a Kftv. szabályainak megsértését állítja.
[45] A Kftv. egyértelmű szabályokat és eljárásrendet rögzít a kampányköltségek átláthatóvá tétele érdekében, pontosan meghatározva és elhatárolva az egyes állami szervek ehhez kapcsolódó hatásköreit. Ugyanakkor – a korábban rögzítetteknek megfelelően – a Kftv. nem választásra irányadó jogszabály, és az OEVB-hez egyáltalán nem, míg az NVB-hez a jelen ügyet érintően nem telepít hatáskört.
[46] Önmagában az a tény, hogy a Kftv. szabályainak megsértéséhez kapcsolódóan a kifogást előterjesztő a Ve. egyes alapelveinek megsértésére is hivatkozik, nem jelenti azt, hogy a kifogás elbírálására az OEVB – és fellebbezés előterjesztése esetén – az NVB hatáskörrel rendelkezik.
[47] A Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva a támadott határozatot helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[48] A Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására az OEVB-nek nincs hatásköre.
Záró rész
[49] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nemperes eljárásban a Ve. 228. § (2) bekezdésében és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (13) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének alapulvételével tárgyaláson kívül bírálta el.
[50] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmező köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdésében írt mértékű – illeték megfizetésére a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) és 102. § (1) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően.
[51] A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. március 7.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró
Dr. Suba Ildikó s.k. bíró