A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.III.39.135/2024/2.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró
A kérelmező: Mindenki Magyarországa Néppárt (cím1)
A kérelmező képviselője: Dr. Márki-Zay Péter elnök
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 398/2024. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
- A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 398/2024. számú határozatában a határozat mellékletét képező jegyzőkönyv szerint állapította meg az Európai Parlament tagjai 2024. évi választásának eredményét. E szerint a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt 11, a Tisztelet és Szabadság Párt 7, a Demokratikus Koalíció– Magyar Szocialista Párt – Párbeszéd – a Zöldek Pártja 2, míg a Mi Hazánk Mozgalom 1 mandátumot szerzett.
A bírósági felülvizsgálati kérelem
- A kérelmező felülvizsgálati kérelmében indítványozta az NVB határozatának megváltoztatását oly módon, hogy a Kúria a FIDESZ-KDNP közös lista határozatban foglalt, a jegyzőkönyvben nevesített 11 mandátumra kiterjedő eredményét semmisítse meg.
- A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelméhez csatolta az ügyvéd részére adott meghatalmazást, amely szerint a 0600/PK.60046/2023. szám alatti felülvizsgálati eljárásban történő jogi képviseletre hatalmazza meg a Kúria előtt, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény szerinti teljes jogkörben eljárva.
A Kúria döntése és jogi indokai
- A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme – az alábbiak szerint – érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
- A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására irányadó szabályokat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 223-227. §-ai határozzák meg. A 224. § (5) bekezdés első mondata értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező.
- Az NVB felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatának jogorvoslati tájékoztatása tartalmazza, hogy a bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező.
- A Ve. 228. § (2) bekezdés második mondata alapján a bírósági eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni.
- A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 26. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 68. § (1) bekezdése szerint a meghatalmazás akár a per vitelére, akár egyes perbeli cselekményekre szólhat. A meghatalmazásból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy annak hatálya mely ügyre vagy ügykörre terjed ki.
- A Kúria megvizsgálta a kérelmező által az ügyvéd részére adott meghatalmazást és ennek eredményeként megállapította, hogy az a meghatalmazásra vonatkozó tartalmi követelményeknek nem felel meg. Ugyanis a meghatalmazásból nem állapítható meg, hogy az az NVB 398/2024. számú határozatával szembeni eljárásban jogosítja fel bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztésére az ügyvédet, mivel abban a kérelmező szervezet bírósági nyilvántartásba vételéről rendelkező határozat száma szerepel. Önmagában az, hogy a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelemben megjelölte a támadott NVB határozat számát, nem mentesíti az alól, hogy azt a meghatalmazásban is rögzítse és ebből megállapíthatóvá váljon, hogy a meghatalmazás hatálya mely ügyre terjed ki.
- A fentiekre figyelemmel a benyújtott meghatalmazás nem fogadható el, mivel az nem felel meg a Pp. 68. § (1) bekezdésében előírt követelményeknek.
- Egységes és következetes a Kúria joggyakorlata abban, hogy a választási eljárás sommás jellege, annak három napos határideje kizárja bizonyítási eljárás lefolytatásának és hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét (Kvk.IV.37.316/2014/2., Kvk.VI.39.516/2022/2., Kvk.III.39.042/2024/6.). Miután hiánypótlási felhívás kiadására a fentiek miatt az eljárásban nincs lehetőség, a Kúria úgy tekintette, hogy a felülvizsgálati kérelmet a kérelmező jogi képviselő nélkül nyújtotta be.
- A Ve. 231. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.
- A Ve. 231. § (2) bekezdésében előírt szabály alkalmazása során a Kúriának nincs mérlegelési jogköre (Kvk.II.37.709/2016/2., Kvk.I.37.608/2020/3., Kvk.III.39.042/2024/6.).
- A Kúria a fentiekre tekintettel a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 224. § (5) bekezdése és a 231. § (2) bekezdése alkalmazásával érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A döntés elvi tartalma
- Az ügyre vonatkozó szabályszerű ügyvédi meghatalmazás hiányában a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye.
Záró rész
- A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban bírálta el.
- Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XC. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel illetékmentes.
- A végzéssel szembeni jogorvoslatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2024. június 19.
Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke
Dr. Sugár Tamás s. k. előadó bíró
Dr. Farkas Katalin s. k. bíró