Kvk.III.39.080/2024/5. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.III.39.080/2024/5.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró

A kérelmező: Momentum Mozgalom (Cím1)

A kérelmező képviselője: dr. Halász Árpád Ügyvédi Iroda ((Cím2), ügyintéző ügyvéd: dr. Halász Árpád)

Az I. rendű érintett: Zrt. (Cím3)

Az I. rendű érintett képviselője: Mayer és Társai Ügyvédi Iroda ((Cím4), ügyintéző ügyvéd: dr. Mayer Erika)

A II. rendű érintett: Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 313/2024. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 313/2024. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó-és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illetéket.

A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy a fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás           

A kifogás

  1. A Momentum Mozgalom kifogást tevő (a bírósági eljárásban kérelmező) 2024. május 10-én kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), amelyben kérte annak megállapítását, hogy a Zrt. I. rendű érintett a 2024. május 8-án reggel 8 órakor kezdődő M1 csatornán sugárzott híradóban megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. évi törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét, valamint a Ve. 147. § (1)-(2) bekezdéseiben és a 147/E. §-ában foglalt szabályokat. Kérte, hogy az NVB az I. rendű érintettet tiltsa el a további jogsértéstől és a választási kampány szabályainak megsértése miatt vele szemben szabjon ki bírságot, továbbá kötelezze az I. rendű érintettet, hogy a határozat közlésétől számított három napon belül a határozat rendelkező részét tegye közzé, a jogsértő közléssel azonos napszakban és azzal azonos módon.
  2. Előadta, hogy a híradóban Menczer Tamás a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: Fidesz) kommunikációs igazgatója miután beszámolt a háborús helyzet eszkalációjáról, egyenesen a kamerába nézve azt mondta: „Magyarország békéjét csak akkor tudjuk megvédeni, ha június 9-én egy egyértelmű és határozott nemet mondunk a háborúra és igent a békére és a békepárti erőkre”.
  3. A hírműsort felkonferáló műsorvezető is megismételte Menczer Tamás kommunikációs igazgató kampányüzenetét. A videófelvétel legvégén ugyan Menczer Tamás hangja már nem hallható, viszont a rövid videóüzenet szövegének feliratozásából jól kiolvasható a bújtatott üzenet: „Június 9-én csak a béke, csak a Fidesz”.
  4. A kifogást tevő hangsúlyozta, hogy a kifogásolt tartalomban az M1 híradó kizárólagosan és egyoldalúan a Fidesz kampányüzenetét közvetítette és ezzel sérül a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség. A műsorban híradónak álcázott kampányfilm került közzétételre, ahol mind a műsorvezető, mint a Fidesz képviselője egybehangzóan a választáson használt kampányüzenetet tették közzé. Ez nem egyeztethető össze az objektív hírközléssel és alkalmas arra, hogy a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti egyensúlyt a II. rendű érintett előnyére megbontsa. Az aláfestő zene és a II. rendű érintett arculatának használata egyértelműen kampányeszközként került alkalmazásra.
  5. A kifogást tevő hivatkozott az NVB 252/2024. számú határozatára (a továbbiakban: Előzményi határozat) és a Kúria azt helybenhagyó Kvk.IV.39.044/2024/6. számú végzésére (a továbbiakban: Kúriai végzés), továbbá a 2018.08.K15. számú elvi határozatra, amelyek véleménye szerint alátámasztják az érvelését.
  6. Rámutatott, hogy a kifogásolt tartalom kampányeszköznek minősül a Ve. 140. § c) pontja és 146. §-a alapján.
  7. A kifogása tartalmazza a II. rendű érintett jelölő szervezet nevét, logóját, jelszavát, e szervezetet népszerűsíti, támogatására ösztönöz és a reklámhoz hasonló módon jelenik meg, célja a kampányüzenet közvetítése, amellyel az I. rendű érintett maga is kampánytevékenységet végez.
  8. Az I. rendű érintett kizárólag a II. rendű érintett reklámját tette közzé, így megsértette a Ve. 147. § (1) bekezdésében foglalt egyenlő feltételek iránti követelményt is. A Ve. 147. § (2) bekezdésére figyelemmel a politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.

A Nemzeti Választási Bizottság Határozata

  1. Az NVB a 2024. május 13-án hozott 313/2024. számú határozatában a kifogást elutasította.
  2. Határozata indokolásában a kifogás ismertetését követően az I. rendű érintett beadványát ismertette, amelynek összegzése szerint az I. rendű érintett mint médiaszolgáltató a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában írt alapelvet nem sértette meg, mivel különböző jelölő szervezetek kampánytevékenységéről tudósít, eljárása a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megfelel. A kifogásolt tartalom szerkesztett, aktuális témákhoz kapcsolódó szerkesztői szabadság által védett médiatartalom. Nem sérültek a Ve. 147. § (1) és (2) bekezdéseiben, valamint a Ve. 147/E. §-ában foglaltak sem. Ezért az I. rendű érintett a kifogás elutasítását indítványozta.
  3. Az NVB a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv körében elsődlegesen hangsúlyozta, hogy lineáris médiaszolgáltatás esetében a műsorfolyam vizsgálatát kell elvégezni. A kifogást tevő feladata a jogalkalmazó elé tárni, hogy mely műsorszámok és azok mely tartalmi elemei jogsértőek. Mivel egy műsorszámban történő teljes kiegyensúlyozottság főszabály szerint nem várható el, ezért az NVB vizsgálta, hogy a műsorfolyam vizsgálatára vonatkozó kötelezettség fennáll-e.
  4. A kifogást tevő által megjelölt tartalom nem választási vitaműsor, a kifogásolt tartalom csak a Fidesz kampányüzenetét tartalmazza, annak a jelen választási eljárás szempontjából kiemelt jelentőség nem tulajdonítható, ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme a kifogásban megjelölt műsorszámban nem vizsgálható.
  5. A kifogást tevő kifejezetten megjelölte a műsorszám azon részletét, amelyet jogsértőnek tart, ez egyértelművé tette, hogy pusztán a kifogásolt részletre kiterjedő vizsgálat elvégzését kéri, ez azonban kizárt. Ugyanis főszabály szerint nem is csak egy műsorszám, hanem azok sorozata, nem pedig egy részlet vizsgálata során lehet az alapelvi jogsértést megállapítani.
  6. Nem sértette az esélyegyenlőségi alapelvet az sem, hogy a Fidesz jelmondatának az első fele rövid ideig, nagy részben takarva megjelent a műsorszám részlet végén. Nem foghat helyt a kifogás azon az alapon sem, hogy a kifogásolt tartalomban a Fidesz arculati elemei, logói jelentek volna meg, mivel az I. rendű érintett által bevágott videó részletben kizárólag Menczer Tamás kommunikációs igazgató látható.
  7. A fentiekre figyelemmel az NVB rögzítette, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv sérelem nem állapítható meg.
  8. Ezt követően az NVB arról döntött, hogy a kifogásolt tartalom közzétételével sérült-e a Ve. politikai reklámra vonatkozó rendelkezése.
  9. Az NVB a politikai reklám vonatkozásában kialakult gyakorlatot akként összegezte, hogy a politikai reklám Ve. 146. § a) pontja szerinti fogalma, a 147. § (1) bekezdése, valamint a 147/E. §-a alapján a közszolgálati médiaszolgáltatónak a politikai reklám közzététele körében különös körültekintéssel kell eljárnia. A Ve. 147. § (1) bekezdése az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdésében foglaltak törvényi leképeződése, erre is figyelemmel pedig a Kúria Kvk.II.37.447/2014/5. számú végzésére is tekintettel a műsorszám tartalma alapján is vizsgálható és politikai reklámnak minősíthető.
  10. A Kúrai végzés egyértelművé teszi, hogy az I. rendű érintett nézeteivel szemben a szerkesztői szabadság nem korlátlan. Ebben a körben az NVB határozata idézte a Kúriai végzés [23]-[25], [32], [34]-[38] bekezdéseit. Az NVB rögzítette, hogy esetről esetre szükséges vizsgálnia azt, hogy az egyes műsorszámok tartalmi szempontból politikai reklámnak minősülnek-e. Másrészt köztudomású tény, hogy Magyarországon megváltozott a médiastruktúra és változóban vannak a média fogyasztási szokások is, emiatt a lineáris médiaszolgáltatásokban közvetített tartalmak fogyasztása is változott.
  11. Az NVB a médiafogyasztási szokások változásának elemzését követően kiemelte, nem jogszerű az a jogértelmezés, hogy a választási kampányidőszakban bármely jelölt vagy jelölő szervezet által közzétett felvételt érdemi szerkesztés nélkül lehet a műsor részévé tenni. Az érdemi szerkesztés mennyiségi és minőségi kérdés, az előbbi azt jelenti, hogy a más forrásból átvett tartalom hosszát a kifogásolt műsorrészlet hosszához és az átvett videó egészének hosszához kell mérni. Minőségi szempontból annak van jelentősége, hogy az átvett tartalom valamely részét elhagyja-e és ha igen, miként rekeszti ki a tudósításából a médiaszolgáltató. Ezen szempontok vizsgálatával tisztázható, hogy a szerkesztés járt-e olyan mértékű változtatással az átvett tartalomra nézve, amely közérdekű tájékoztatássá teszi a hírműsor vizsgált részeit.
  12. A kifogásolt tartalom vizsgálatát az NVB a fenti szempontok alapján végezte el. A kifogásolt tartalom egy, Menczer Tamás által 2024. május 7-én közzétett 1 perc 3 másodperc hosszúságú videóban tett közlését mutatja be. Az első 10 másodpercben Menczer Tamás látható nyilatkozat közben, aztán egy, majd egy másik képkivágás látható összesen hét másodpercig, majd ezt követően 10 másodpercig vágóképek tekinthetők meg. A videó második felében ismét Menczer Tamás látható (028 és 056 másodpercek között). A videó további részében Menczer Tamás jelmondata és portréja jelenik meg (056 másodperc és 1 perc 3 másodperc időpont között).
  13. A képi tartalomban többek között megjelenik az, hogy Menczer Tamás szerint Magyarország békéjét veszély fenyegeti, azonban az megvédhető, ha a néző nemet mond a háborúra és igent mond a békére, illetve azokra, akik a béke pártján állnak. Ezt követően hangzik el a Fidesz jelmondata, összekapcsolva az előző üzenetet a párt támogatásával való felhívással.
  14. A kifogásolt tartalom a videóval szemben több eltérést is mutat. A műsorvezető egyrészt Menczer Tamásnak a műsorrészletben később megjelenített mondatával vezeti be a hírt, majd a Menczer Tamás által tett közlés értelmét megváltoztatva rámutat arra, hogy a videóban szereplő állítást a lengyel sajtó egyes hírei és egy amerikai elemző alátámasztják. A műsorvezető szerint „állítólag 100 idegenlégiós már most Ukrajnában van, és összesen 1500 nyugati katona érkezése várható”, ami a képkivágáson látható információ részleges tartalmi megváltoztatásával történt átvitele. Ezt követően került bevágásra Menczer Tamásnak a katonáknak az ukrajnai háborúba küldésével kapcsolatos, feltételes módban lévő mondatával kezdődő videó, amely összesen 20 másodperc hosszú. A kifogásolt tartalom végén, amikor a videóban Menczer Tamás a Fidesz jelmondatát mondja, a hangsáv hiányzik, így a jelmondat nem hallható, a kifogásolt tartalom saját felirata pedig kitakarja az eredeti tartalomhoz készített alsó felét, így a jelmondatnak kizárólag az első fele olvasható.
  15. A jelen ügyben a Fidesz politikusa által saját közösségimédia-felületen publikált videója közzétételére került sor. A kifogásolt tartalom tekintetében a közzététel a képi anyag tekintetében csak részlegesen valósult meg, mivel – a videó feliratozására is tekintettel – az 56 másodperc hosszú kampányüzenet nagyjából harmadát elérő, 20 másodperc hosszúságú rész beszerkesztésre került, amely nem tartalmazza a vágóképeket, így az azokon látható információkat sem. A videóban is szereplő tartalmat szó szerint ismertető műsorvezetői narráció hossza 10 másodperc, további nagyjából 10 másodperc időtartamban jelenik meg a videó valamely tartalma átfogalmazva, ezzel pedig a tartalmi tömörítés is megvalósul.
  16. Az NVB megítélése szerint a kifogásolt tartalom utolsó részeiben található fél másodperc hosszúságú rész értékelése függvényében a fentiek együttesen megalapozhatnak olyan következtetést, hogy az átvett tartalom érdemben szerkesztettnek minősül.
  17. A kifogásolt tartalom az átvett tartalom lényegét, fő üzenetét átadó videórészt követően fél másodperc hosszban megjeleníti a Fidesz jelmondatának első felét. A vizsgálat alapján egyértelmű, hogy az I. rendű érintett figyelmet fordított a lenémításra, vagyis arra, hogy Menczer Tamás hangját a képanyagról leválassza. A részlet – rövid időtartama miatt, valamint a hangsáv eltávolítása okán – nem kelthette fel szükségszerűen az átlagos tévénézők figyelmét. A videóban közzétett felirat által ugyanakkor a Fidesz jelmondatának első fele ezzel együtt akár észlelhető volt. Az I. rendű érintett műsor szerkesztése jelen esetben azt eredményezte, hogy a videóban szereplő jelmondat megjelenítésére a kifogásolt tartalomban nem került sor, a rövid időre felvillanó mondatrész pedig nem befolyásolhatta a nézőket. Ugyanakkor, ha mindez ellentétes eredményre is vezetett volna, figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a Kúria szerint éppen az érdemi szerkesztés nyomán előállt változtatások erősíthetik fel az ismertetett kampányfilm üzenetét, azonban annak „szerkesztett hír jellegére tekintettel, azon csak a kiegyensúlyozottsági követelmények” kérhetők számon (Kvk.III.37.608/2019/4. számú kúriai végzés [9] bekezdés).
  18. Mindezekre alapítottan megállapította az NVB, hogy a Menczer Tamás által közzétett videóban foglaltakról történő híradás során az I. rendű érintett elegendő számban és kellő minőségben eszközölt olyan változtatásokat, amelyek a tartalmat a közügyekről szóló tájékoztatás körébe sorolták, ilyen módon politikai reklám tiltott közzététele nem valósult meg, nem sérült a Ve. 147. § (1) bekezdése és 147/E. §-a.
  19. A Ve. 147. § (2) bekezdése körében az NVB hangsúlyozta, hogy a kifogást tevő érdemi előadást nem tett arra, hogy amennyiben meg is valósult volna a Ve. 147. § (1) bekezdésének sérelme, miként terjedt volna ki a jogsértés a politikai reklámhoz fűzött vélemény, értékelő magyarázat tilalmára.

A felülvizsgálati kérelem és az észrevétel

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében kérte a Kúriát, hogy az NVB határozatát akként változtassa meg, hogy állapítsa meg a jogsértés tényét abban, hogy az I. rendű érintett mint médiaszolgáltató megsértette az M1 csatornán 2024. május 8-án reggel nyolc órakor kezdődően sugárzott híradóban a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét, valamint a Ve. 147. § (1)-(2) bekezdéseiben és a 147. § e) pontjában foglalt szabályokat. Kérte, hogy a Kúria az érintetett tiltsa el a további jogszabálysértéstől és a választási kampány szabályainak megsértése miatt vele szemben szabjon ki bírságot, valamint kötelezze az I. rendű érintettet, hogy a határozat közlésétől számított három napon belül a határozat rendelkező részét tegye közzé a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon.
  2. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a kifogásban előadott álláspontját teljeskörűen fenntartotta és azt alábbiakkal egészítette ki a határozatban írtakra tekintettel.
  3. Igazolt, hogy az I. rendű érintett által elismert tény, hogy a kifogásolt tartalmat a II. rendű érintett közreműködésével készítették el és az ő kérésükre tették közzé abból a célból, hogy politikai reklámot közöljenek.
  4. Egyértelmű, hogy a kifogásolt tartalom a II. rendű érintett támogatására hív fel, így az azok érdekében megvalósult politikai reklámnak tekinthető. Ez a gyakorlat sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjait, mivel egyfelől a többi jelölő szervezet hátrányára biztosít nyilvánosságot, másfelől a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást sérti az a gyakorlat, ha a jelölő szervezetek tiltott tartalom közzétételére hívják fel a médiaszolgáltatót. A bejátszásban egyébként Menczer Tamás mint a Fidesz politikusa került bemutatásra, a kifogásolt tartalom pedig kifejezetten kampányműsorként került közzétételre.
  5. A kérelmező felhívta a Ve. 146. §-át, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 55. pontját.
  6. Kiemelte, hogy a kifogásolt tartalom a II. rendű érintett üzenetének szövegszerű és pontos közvetítése, amelyet az I. rendű érintett mint politikai reklámot tett közzé.
  7. Az I. rendű érintett észrevételében az NVB határozatának helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint az NVB határozata helyes ténybeli megállapításokat tartalmaz és helytálló jogértelmezésen alapul, a felülvizsgálati kérelem teljes mértékben alaptalan.
  8. Kiemelte, a médiaszolgáltató sehol nem állította, vagy ismerte el, hogy a kifogásolt tartalmat a II. rendű érintett közreműködésével készítette volna, azt az ő kérésére tette közzé abból a célból, hogy politikai reklámot közöljenek. A felülvizsgálati kérelem 13. pontjában foglalt ezen állítás valótlanságot tartalmaz.
  9. A II. rendű érintett észrevételt nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
  2. A kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége körében nem merült fel kétség, így azt a Kúria elfogadta. A felülvizsgálati kérelmét a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében rögzített határidőn belül terjesztette elő. Tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, továbbá az eljárásban a kérelmezőt szabályos meghatalmazással rendelkező ügyvéd képviselte. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet ezért érdemben bírálta el.
  3. A Kúria elsődlegesen hangsúlyozza, hogy a bírósági felülvizsgálat a választási ügyben hozott határozatokra vonatkozóan sem korlátlan, annak irányát a kérelmező felülvizsgálati kérelmében hivatkozott jogszabálysértés jelöli ki azzal, hogy amennyiben a kérelmező személye azonos a kifogást tevővel, úgy a kérelmező nem hivatkozhat olyan jogszabálysértésre, amelyet a kifogásában nem jelölt meg.
  4. A kérelmező kifogásában a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának, 147. § (1)-(2) bekezdéseinek és 147/E. §-ának sérelmét jelölte meg. Ugyanakkor bírósági felülvizsgálati kérelmében a fentiek mellett hivatkozott a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának megsértésére is, azonban a Kúria a fent kifejtettekre tekintettel ezt a jogszabálysértésre hivatkozást érdemben nem bírálhatta el.
  5. A bírósági felülvizsgálati kérelemnek magának, önállóan kell tartalmaznia a jogszabálysértésre hivatkozást és annak indokolását, a kérelmezőnek a megelőző eljárásban benyújtott beadványai ebben a körben nem vehetők figyelembe, a kérelmező az azokban foglaltakat nem teheti a bírósági felülvizsgálati kérelme tárgyává.
  6. A kérelmező felülvizsgálati kérelme [12] bekezdésében előadta, hogy a kifogásban szereplő álláspontját teljeskörűen fenntartja és azt a határozatban foglaltakra figyelemmel kiegészíti. A fentebb írtakból következően a Kúria kizárólag a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértést és az arra vonatkozó jogi érvelést vehette figyelembe és értékelhette, a kifogásban írtak nem képezik a felülvizsgálati kérelem részét.
  7. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja választási alapelvként szabályozza a jelöltek és a jelölő szervezetek esélyegyenlőségét.
  8. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának a lineáris médiaszolgáltatásban történő érvényesülés körében az NVB határozata [36] bekezdésében helyesen hivatkozott az irányadó kúriai gyakorlatra (Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3., Kvk.II.37.654/2019/2., Kvk.II.37.651/2019/4., Kvk.VI.37.432/2018/2., Kvk.VI.37.484/2019/2.).
  9. Az említett döntésekből is levonható az a következtetés, hogy műsorfolyamként az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámok értékelése lehetséges, a vizsgálandó időtartam hossza lehet rövidebb is. A konkrét műsorszám azonban vizsgálható, ha választási vitaműsorról van szó.
  10. A Kúria hangsúlyozza, jogszerűen állapította meg az NVB, hogy a kérelmező kifejezetten megjelölte a műsorszám azon részletét, amelyet jogsértőnek tart és ezzel egyértelművé tette, hogy kizárólag a kifogásolt részletre kiterjedő vizsgálat elvégzését kezdeményezi, ez azonban kizárt, mert önmagában egy műsorszám részlet az esélyegyenlőséget nem sértheti.
  11. A Kúria megállapítja, hogy nem tényszerű a felülvizsgálati kérelem [13] bekezdésében tett azon kérelmezetti előadás, amely szerint az I. rendű érintett által is elismert tény, hogy a kifogásolt tartalmakat a II. rendű érintett közreműködésével készítették el és az ő kérésükre tették közzé. A kérelmező nem igazolta, hogy az I. rendű érintett ilyen tartalmú nyilatkozatot tett, az I. rendű érintett észrevételében kifejezetten ezzel ellentétesen nyilatkozott.
  12. Mindezekre figyelemmel az NVB határozata nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és a jelölő szervezetek esélyegyenlőségének alapelvét.
  13. A Ve. 146. § a) pontja értelmében e fejezet alkalmazásában politikai reklám az Mttv. 203. § 55. pontjában meghatározott politikai reklám, azzal az eltéréssel, hogy a párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet és független jelöltet kell érteni. Az Mttv. 203. § 55. pontja alapján politikai reklám: valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám.
  14. A Kúria rámutat, a jelen ügy alapjául szolgáló kifogásolt tartalom és az Előzményi határozatban, továbbá a Kúriai végzésben értékelt kifogásolt tartalmak jelentősen eltérnek.
  15. A Kúriai végzés [34] bekezdésében írtakkal egyetértve a Kúria ezen tanácsa megállapította, hogy a másik ügyben vitatott tartalmak tartalmi tömörítése elmaradt, a II. rendű érintett kisfilmjei üzeneteinek teljes átadása megtörtént, a nagymértékben megegyező képi- és azonos tartalmú hanganyag alapján a kifogásolt tartalmak érdemben nem szerkesztetteknek minősülnek. Ezért a kifogásolt tartalmak megfelelnek a politikai reklám Mttv. 203. § 55. pontjában rögzített fogalmának.
  16. A jelen ügyben vitatott kifogásolt tartalom ugyanakkor a II. rendű érintett kampányvideójával több eltérést is mutat, amelyeket az NVB határozatának [67]–[68] bekezdéseiben tényszerűen rögzített.
  17. Az NVB helytállóan határozta meg azt, hogy az érdemi szerkesztés mennyiségi és minőségi kérdés és ezen szempontok vizsgálatát is az irányadó jogszabályoknak megfelelően végezte el.
  18. A szerkesztés eredményeként a II. rendű érintettől átvett tartalom a kifogásolt tartalmat közérdekű tájékoztatássá tette, ennek következtében a szerkesztés érdeminek minősül, a II. rendű érintett kampányvideója más kontextusban került a műsorba.
  19. Az NVB határozatában a kifogásolt tartalmat részletesen elemezte és megfelelő indokát adta annak, hogy miért tekinti azt érdemi szerkesztés eredményének és ehhez kapcsolódóan közérdekű tájékoztatásnak és nem politikai reklámnak.
  20. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében állította, hogy a kifogásolt tartalom politikai reklám, azonban ezt az állítását nem támasztotta alá, érdemi jogi érvelést ebben a körben a felülvizsgálati kérelem nem tartalmaz. Az állításban foglaltakat a kérelmező nem igazolta és nem bizonyította.
  21. A Ve. 147. § (1) bekezdése, (2) bekezdése és 147/E. §-a a politikai reklámra tartalmaz szabályokat, azonban mivel a kifogásolt tartalom a fentiek szerint nem politikai reklám, erre figyelemmel ezeket a jogszabályhelyeket az I. rendű érintett nem sérthette meg.
  22. A Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva az NVB határozatát helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. Nem minősül politikai reklámnak egy jelölő szervezet videójának a médiaszolgáltató által érdemben szerkesztett közzététele, amelynek eredményeként az közérdekű tájékoztatássá válik.

Záró rész

  1. A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Ve. 229. § (2) bekezdésére figyelemmel nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban bírálta el.
  2. A kérelmező illetékmentességi nyilatkozatot nem csatolt, ezért a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdésére alapítottan köteles viselni az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illetéket.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  4. A végzéssel szembeni további jogorvoslatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. május 18.

Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke 
Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke
 az aláírásban akadályozott Dr. Sugár Tamás előadó bíró helyett
Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke
 az aláírásban akadályozott Dr. Farkas Katalin bíró helyett