Kvk.III.39.042/2024/6. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.III.39.042/2024/6.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró

A kérelmező: FIDESZ-KDNP (Cím1)

Az érintett: Novák Csaba (Cím2)

Az érintett képviselője: Jogi képviselő (Cím)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Területi Választási Bizottság 15/2024. (V. 02.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás           

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A Települési Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) a 10/2024. (IV. 28.) HVB számú határozatában Novák Csaba független polgármesterjelöltként való nyilvántartásba vételét elutasította.
  2. Az indokolás szerint az érintett az igényelt ajánlóívek leadásával egyidejűleg kérte az Európai Parlament tagjainak, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, továbbá a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartandó 2024. június 9-ére kitűzött választásán független polgármesterjelöltként történő nyilvántartásba vételét. A HVB megállapította, hogy a leadott ajánlóíveken az érvényes ajánlások száma eléri a Helyi Választási Iroda vezetője által Településen megállapított polgármesterjelölt választáshoz szükséges ajánlások számát, azaz 40 érvényes ajánlást.
  3. A HVB részére az ülés előtt érkezett egy levél, amelyhez több orvosi igazolást is mellékeltek, ezek alapján a HVB nem tudott dönteni a jelöltről, de a levélben leírt súlyos állításokra tekintettel annak független polgármesterjelöltként történő nyilvántartásba vételét elutasította. A HVB döntését a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 10. §-ára, 124. § (1) bekezdésére, 132. §-ára, valamint 307/G § (1) és (2) bekezdésére alapította.
  4. Az érintett fellebbezése folytán eljárt Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 15/2024. (V. 02.) számú határozatában a HVB határozatát megváltoztatta és az érintettet Településen független polgármesterjelöltként nyilvántartásba vette.
  5. Az indokolásban felhívta az Alaptörvény XXII. cikkét, a Ve. 13/A § (1), (2), 124. § (1), (1a), (1b) bekezdését, 132. §-át, 133. § (2) bekezdését továbbá 307/G § (1) és (2) bekezdését.
  6. Megállapította, hogy az érintett szerepel a központi névjegyzékben, az önkormányzati választáson választójoga és választhatósága is van. A választási eljárásban az ajánlóív igénylésére szolgáló „A 4” jelű nyomtatványon nyilatkozott többek között arról, hogy független jelöltként kíván indulni a polgármester választáson. Nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a polgármesteri megbízatással, illetve megválasztása esetén az összeférhetetlenséget megszünteti. A jelölt a külföldi támogatás felhasználása tárgyában is nyilatkozatot tett. Az ajánlóívek elemzése szerint az érintett 309 érvényes ajánlással rendelkezik, amely jelentősen meghaladja a minimum 40 ajánlás számot.
  7. A TVB rögzítette, hogy az érintett a polgármesterjelöltséghez szükséges törvényi feltételeket teljesítette, ezért őt nyilvántartásba kell venni. A HVB határozata, amelyben a jelölt nyilvántartásba vételét „elutasította”, nem felel meg a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezéseknek. A törvényben meghatározott, polgármesterjelöltséghez szükséges feltételek teljesítése esetén a választási bizottságnak nincs lehetősége egyéb körülmények értékelésére, a jelöltet nyilvántartásba kell venni.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a TVB határozatának megváltoztatását kérte oly módon, hogy az érintett Településen független polgármesterjelöltként történő nyilvántartásba vételét a Kúria utasítsa vissza.
  2. Érintettségét a Ve. 221. § (1) és 222. § (1) bekezdéseire figyelemmel a kérelmező abban jelölte meg, hogy jelölő szervezetként maga is jelölt polgármestert. A felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással, valamint a TVB mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen nyújtotta be a Ve. 223. § (3) bekezdésére tekintettel.
  3. A kérelmező a kérelmét megalapozó jogszabálysértésként a Ve. 98. § (1) bekezdés a) pontját, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 1. § (4) bekezdését jelölte meg.
  4. Álláspontja szerint az érintett mentális egészségügyi állapota a belátási képességének dokumentált korlátozottsága miatt nem teszi lehetővé, hogy Település polgármesterjelöltjeként nyilvántartásba kerüljön. Amennyiben az érintett büntethetősége korlátozásra került az ellene folyamatban volt büntetőeljárások során a kóros elmeállapotára történő hivatkozással, úgy ez akadálya a nyilvántartásba vételének.
  5. A kérelmező felülvizsgálati kérelméhez csatolta az Ügyvéd részére kiállított meghatalmazást, amelyet a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség ………… Csoportja adott 2024. május 3-án. A meghatalmazáson a meghatalmazó névaláírása nem olvasható.

Az érintett észrevétele

  1. Az érintett észrevételében a TVB határozatának hatályban tartását indítványozta.
  2. Előadta, hogy a felülvizsgálati kérelem abszurd módon feltételezésen alapul, amely önmagában megalapozatlanná teszi.
  3. Az egészségügyi adat különleges adatnak minősül, amelynek indokolatlan felhasználása, illetve annak megszerzése már önmagában jogszabálysértő. A személyes adatok megismerésére és azok kezelésére az érintettől érkező külön engedély útján áll fenn lehetőség, így egy ismeretlen személytől, aláírás nélkül beadott egészségügyi dokumentációk nem adnak alapot a kérelem elutasítására.
  4. Az érintett passzív és aktív választójoggal egyaránt rendelkezik, a bíróság nem korlátozta a cselekvőképességét. A büntetőbíróság soha nem alkalmazott vele szemben kényszergyógykezelést, korlátlan enyhítést vagy az elmeállapotot érintő egyéb enyhítést.
  5. Az a tény, hogy a jelölő szervezet „képviseletében” az aláírásra nem jogosult – jelenleg hivatalban lévő Települési polgármester – írta alá az ügyvédi meghatalmazást igazolja, miszerint a meghatalmazást csatoló ügyvéd nem rendelkezik érvényes meghatalmazással.
  6. A támadott határozat jogi hivatkozásai törvényesek, ezek megalapozottá teszik a döntést.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
  2. A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására irányadó szabályokat a Ve. 223-227. §-ai határozzák meg. A 224. § (5) bekezdés első mondata értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező.
  3. A TVB felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatának jogorvoslati tájékoztatása tartalmazza, hogy a bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező.
  4. Egységes és következetes a Kúria joggyakorlata abban, hogy a választási eljárás sommás jellege, annak három napos határideje kizárja bizonyítási eljárás lefolytatásának és hiánypótlási felhívás kibocsátásának lehetőségét (Kvk.IV.37.316/2014/2., Kvk.II.39.414/2022/2., Kvk.VI.39.516/2022/2.).
  5. A bírósági felülvizsgálati kérelemhez csatolásra került az Ügyvéd nevére szóló meghatalmazás, amelyet a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség ………. Csoportja mint meghatalmazó adott 2024. május 3-i dátummal. A meghatalmazást a meghatalmazó nevében aláíró személy névaláírása olvashatatlan, az aláíró neve a meghatalmazás további részéből sem derül ki.
  6. A Kvk.II.37.677/2020/6. számú kúriai végzésből is következően a jelölő szervezet képviselőjének személyét a civil szervezetek bírósági nyilvántartása alapján kell ellenőrizni.
  7. A FIDESZ bírósági nyilvántartásban szereplő adatai tartalmazzák azokat a személyeket, akik képviseleti joggal rendelkeznek. A Kúria szerint nem állapítható meg a bírósági felülvizsgálati kérelemhez csatolt meghatalmazásból az, hogy azt a FIDESZ képviseletére jogosultsággal bíró személy adta.
  8. A képviseletre jogosult személy adhat más személynek ún. delegált meghatalmazást, azonban ilyen tartalmú irat nem került csatolásra.
  9. A Kúria rámutat, hogy nem igazolt, miszerint a kérelmező által a jogi képviselőnek adott meghatalmazás a FIDESZ-től vagy a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet kérelmezőtől származik, ezért az a bírósági felülvizsgálati eljárás során nem vehető figyelembe.
  10. A fentiekből következően a Kúria nem vizsgálta a csatolt meghatalmazás további alaki megfelelőségi kérdéseit.
  11. A Ve. 231. § (2) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani továbbá, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.
  12. A Ve. 231. § (2) bekezdésében előírt szabály alkalmazása során a bíróságnak nincs mérlegelési jogköre (Kvk.II.37.709/2016/2., Kvk.I.37.608/2020/3., Kvk.II.39.414/2022/2.).
  13. A Kúria a fentiekre tekintettel a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 224. § (5) bekezdése és 231. § (2) bekezdése alkalmazásával érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A döntés elvi tartalma

  1. Szabályszerű ügyvédi meghatalmazás hiányában a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye.

Záró rész

  1. A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint nem peres eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban bírálta el.
  2. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XC. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel illetékmentes.
  3. A végzéssel szembeni jogorvoslatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. május 07.

Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke
Dr. Sugár Tamás s. k. előadó bíró
Dr. Farkas Katalin s. k. bíró