KÚRIA
Kvk.III.38.079/2014/2.szám
A Kúria a (...) kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) 2014. október 22. napján meghozott 1442/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
végzést:
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 1442/2014. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy – külön felhívásra – fizessen meg az államnak 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A kérelmező 2014. október 15-én a Tompai Helyi Választási Bizottsághoz kifogást nyújtott be a Tompán tartott helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán a polgármester, valamint a képviselők választási eredménye ellen. Kifogásában kérte a választás eredményének megsemmisítését és a választási eljárás megismétlését, mivel megítélése szerint sérült a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek közt, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve. Sérelmezte, hogy a Művelődési Ház és Könyvtár (továbbiakban: Intézmény) Facebook oldalán kizárólag a jelenlegi polgármester és az őt népszerűsítő anyagok kerültek fel, ezzel szemben más polgármesterjelölteknek nem volt módja megjelenni az oldalon. Sérelmezte továbbá az intézmény igazgatójának személyes Facebook oldalát, ahol kizárólag az egyik polgármesterjelölt és az őt népszerűsítő kampányanyag, valamint az általa támogatott képviselőjelöltek neve látható, valamint azt is, hogy a Tompai Baráti Kör által közzétett anyagot is megosztotta. Kifogástevő álláspontja szerint mindezek alkalmasak voltak arra, hogy a választói akaratot befolyásolják.
A Helyi Választási Bizottság elnöke átruházott hatáskörében 2014. október 15-én a Ve. 213. §-a alapján a kifogást a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottsághoz áttette.
A Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság (továbbiakban: TVB) a beadványt tartalma alapján kifogásként bírálta el. A TVB 94/2014. (X.18.) számú határozatában a kifogásnak részben helyt adott és megállapította, hogy az Intézmény Facebook oldalával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és a 2. § (1) e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét azzal, hogy 2014. szeptember 12. és 2014. október 12. között időszakban kizárólag csak egyetlen polgármesterjelölt , és az általa támogatott képviselőjelöltek anyagait tette közzé a Facebook oldalon, míg erre más jelöltek vonatkozásában nem került sor. A TVB az intézmény vezetőjének Facebook oldalának vonatkozásában előterjesztett kifogást a jogorvoslati határidő letelte okán érdemben nem vizsgálta, azonban megállapította, hogy a kifogásolt tartalom nem jelentheti a Ve. alapelveinek sérelmét.
A kérelmező 2014. október 21-én fellebbezést nyújtott be a TVB határozatával szemben és kérte a tompai polgármester és helyi önkormányzati képviselőválasztás eredményének megsemmisítését és a választás megismétlését. Előadta, hogy az intézmény, valamint annak vezetője egy kisváros életében kiemelkedő szerepet töltenek be, az intézményvezető tevékenysége és bármilyen tárgyú véleménye kiemelten fontos a választási kampány során. Hivatkozott az intézmény szervezeti és működési szabályzatára. Kifogásolta továbbá, hogy a TVB az intézményvezető magánoldalán található tartalmat a jogorvoslati határidő letelte miatt nem vizsgálta, holott a sérelmezett bejegyzés még 2014. október 15. napján is olvasható volt, a jogsértés folyamatosan fennállt, így a jogorvoslati határidő még nem telt le. Fellebbezésében előadta továbbá, hogy a TVB kizárólag a nyertes és a második helyen végzett jelölt közötti jelentős mértékű szavazatkülönbségből következtetett arra, hogy a kifogásolt kampánytevékenység nem befolyásolta a választások eredményét. Álláspontja szerint azonban a két kifogásolt Facebook oldal kampánytevékenységének köszönhetően az ott népszerűsített jelöltek jogtalan előnyhöz jutottak, melyet bizonyít, hogy kiugróan magas szavazati aránnyal nyertek. Mindezek alapján kérte a választás eredményének megsemmisítését és a választás megismétlését.
A fellebbezés folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB) 1442/2014 (X.22.) számú határozatával a határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a TVB az Intézmény oldalának vonatkozásában helyesen állapította meg, hogy az azon szereplő tartalmak megsértették a fellebbező által hivatkozott alapelveket. Megállapította továbbá, hogy a kifogásban szereplő másik Facebook oldal egy magánszemélyhez tartozik. A Ve. 142. §-a azonban egyértelműen rögzíti, hogy nem minősül választási kampánynak az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, így a kifogásolt tevékenység nem minősíthető a Ve. szerinti kampánynak. Az NVB határozatának indokolásában megállapította továbbá, hogy az Intézmény Facebook oldalán közzétett jogsértőnek minősített tartalmak bizonyítható hatása csekély súlyúnak minősül, mely érdemben a választás eredményét nem befolyásolta, ezért a választás eredmény megsemmisítésének és a választási eljárás megismétlésének nincs helye.
Az NVB határozata ellen a kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, melyben kérte a fenti alapelvek sérelmének megállapítását, valamint a választási eljárás eredményének megsemmisítését és a választási eljárás megismételtetését.
Kérelmében az intézmény vezetőjének Facebook oldalával kapcsolatban hivatkozott arra, hogy Tompa egy 4700 személyt számláló kisváros, ahol a közösségi tér megnyilvánulási terepe a Művelődési Ház és Könyvtár. Az intézményvezető tevékenysége a településen élők előtt ismert, az általa megjelentetett információk, vélemények sokak számára jelentenek mintát, mivel egy közkedvelt intézmény vezetőjeként jelenik meg a településen. Ennek következtében a Facebook oldalon való megjelenése nem tekinthető átlagemberi minőségnek. Kérelmező az intézményvezető Facebook oldalán Tompai Baráti Kör neve alatt 2014. október 11-én megjelent beírással kapcsolatosan fellebbezésében foglaltakat ismételte meg. Előadta továbbá, hogy a megjelentetett levél valótlan tartalma miatt alkalmas volt a választók megtévesztésére.
Kérelmező a Ve. 225.§-ra hivatkozással új bizonyítékként hivatkozott Tompa Város Önkormányzata által működtetett helyi kábeltévé 2014. szeptember 3-án adásba kerülő 22 perces filmjére, melyben az akkori polgármester és egyben polgármesterjelölt ismerteti polgármesteri ciklusa alatt végzett tevékenységeket és jövőre vonatkozó terveit. Ez a film a kábeltévé mellett a város honlapján is megjelent. A két másik polgármesterjelölt valamint a képviselőjelöltek ugyanakkor ilyen formában nem mondhatták el terveiket, elképzeléseiket, így sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és az e) pontban foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvei. E körben hivatkozott továbbá a tompai képviselő-testület 53/2012 (V.10) Képviselő-testületi határozatára, mely szerint a helyi kábelcsatornán politikai pártok és azok rendezvényei nem sugározhatóak, kivétel a Tompa Város Képviselőtestülete által összehívott lakossági tájékoztató.
Kérelmező sérelmezte, hogy az NVB határozatában rosszul mérte fel a Facebook oldalakon való megjelenés és az ott folytatott kampánytevékenység jelentőségét. Előadta, hogy az intézményvezető által folytatott tevékenység nem értékelhető magánszemélyek közötti kommunikációnak, ennélfogva az kampánytevékenységnek minősül. Hivatkozott továbbá arra, hogy az önkormányzati intézmény és intézményvezető Facebook oldalán az esélyegyenlőség megsértésének következtében jogtalan előnyhöz jutó jelöltek kiugróan magas szavazati aránnyal nyertek. Kérelmező szerint az intézmény és az intézményvezető Facebook oldalának követőinek számából kiindulva nem lehet azt a következtetést levonni, hogy az ott megjelent tartalmak a választás eredményére csekély befolyást gyakoroltak. A Facebook oldal sajátosságából eredően ugyanis azon személyek is értesülhetnek az Intézmény és annak vezetője oldalán közzétett tartalmakról, akik nem követik ezen oldalakat. Ugyanakkor az interneten megjelenő tartalmakat vagy a kábeltévén sugárzott filmet megtekintők számának bizonyítása nem lehetséges, ennek következtében téves az NVB határozatának a jogsértő tartalmaknak a választás eredményére gyakorolt hatására vonatkozó érvelése.
A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.
A Ve. 140. §-a egyebek mellett kimondja, hogy kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére. Egy intézmény által használt Facebook oldal a fentiek értelmében és a leírt tényállásra tekintettel olyan eszköznek minősül, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására, vagy legalábbis annak megkísérlésére. Ugyanakkor egy magánszemély által a Facebook-on keresztül megvalósuló közlés nem minősül olyannak, ami a választási kampányba tartozna, így jelen ügy tárgya sem lehet. A Ve. 142. §-a ugyanis kimondja, hogy nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától.
A kérelmező TVB által elbírált kifogása a Ve. általa megsértettnek tartott eljárási alapelvein kívül nem tartalmazta a kábeltévés műsorral állított jogszabálysértést, ennek elintézése az első fokon eljárt helyi választási bizottság feladata és csak ennek jogerős döntése után kerülhet a kábeltévével kapcsolatos kifogás a Kúria elé. Emiatt ezzel a kérdéskörrel a Kúria nem foglalkozott.
A TVB NVB által helybenhagyott döntése már tartalmazta a Ve. 2. § (1) bekezdésének c) és e) pontja megsértésével keletkező jogsérelemben a döntést. A választási bizottságoknak emellett azt kellett vizsgálniuk, hogy helye lehet-e adott ügyben a választási eljárás megismétlésének. A választás kimenetelére vonatkozó hatást illetően a választási szervek bizonyítási eljárást folytattak le, és döntésüket mérlegelés alapján hozták. Egyetért a Kúria az NVB-nek azzal a megállapításával, hogy a kérelmező kifogásában említett egyéb jogkövetkezmények alkalmazásának nem volt helye. A Ve. 228. §-ának (2) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 339/B. §-a szerint mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. A választási szervek e szabálynak határozatok meghozatalánál eleget tettek.
A kifejtettekre figyelemmel a kérelmező alaptalan bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, a Kúria ezért a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helybenhagyta.
A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének viselésére a kérelmezőt kötelezte a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.)IM rendelet 13.§ (2) bekezdése alapján, mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43.§ (7) bekezdésére figyelemmel állapította meg.
A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2014. október 29.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró,
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró