KÚRIA
Kvk.III.38.072/2014/2.szám
A Kúria a (...) által képviselt Roma Polgári Tömörülés kérelmező által a Nemzeti Választási Bizottság 2014. október 15. napján meghozott 1415/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán indult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
v é g z é s t:
A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra – 1.000 (azaz egyezer) forint mérsékelt illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A Fővárosi Választási Bizottság 262/2014. (X. 13.) FVB számú határozatával megállapította a roma fővárosi területi nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. október 12-én tartott választásának eredményét. Az FVB határozatának mellékletét képező jegyzőkönyv szerint a roma fővárosi területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán megszerezhető hét mandátumból hármat a LUNGO DROM, kettőt a kérelmező, egyet az ÉKE, és szintén egy mandátumot a ROMA ROM jelölő szervezet szerzett. A határozat ellen a kérelmező fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), amelyben kérte a szavazatok újraszámolását. A kérelmező fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a kérelmező listájára leadott szavazatok száma és a LONGO DROM listájára leadott szavazatok száma között a különbség mindössze 8 szavazat volt, azonban az érvénytelen szavazólapok száma kimagaslóan magas volt (568 db). Az NVB 1415/2014. számú határozatával a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította, arra tekintettel, hogy a kérelmező konkrét bizonyíték és jogi okfejtés nélkül indítványozta a szavazatok újraszámolását szemben a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 223. § (3) bekezdés a) pontjával, amely alapján fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani.
Az NVB határozata ellen a kérelmező felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben kérte az NVB határozatának megváltoztatását, valamint a szavazatok újraszámolását. Érvelése szerint az érvénytelen szavazatok magas száma önmagában alátámasztja a szavazatszámlálásra vonatkozó szabályok megszegését, és a Ve. 193. § érvénytelenségre vonatkozó rendelkezéseinek helytelen alkalmazását.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
A Ve. 223.§ (3) bekezdés a) pontja értelmében fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében nem jelölt meg konkrét jogszabálysértést, kizárólag a Ve. 193. §-ra hivatkozott, amely általában sorolja fel a szavazólapok érvénytelenségének lehetséges okait. A kérelmező nem jelölte meg, hogy a Fővárosi Választási Bizottság a Ve. 193. §-a szerinti érvénytelenségi okok közül melyiket alkalmazta jogszabálysértő módon.
A fentiek alapján a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Az eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdése, 58.§ (1) bekezdés f) pontja határozza meg. A Kúria a kérelmezőt illetékmentességi nyilatkozat hiányában a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése alapján kötelezte a mérsékelt illeték viselésére.
A Kúria határozata ellen a Ve. 232.§ (5) bekezdése a további jogorvoslatot kizárja.
Budapest, 2014. október 21.
Dr. Kovács András a tanács elnöke, előadó bíró,
Dr. Kovács Ákos bíró,
Dr. Sperka Kálmán bíró