A KÚRIA
végzése
Az ügy száma: Kvk.III.37.927/2019/2.
A tanács tagjai: dr. Kovács András a tanács elnöke, dr. Horváth Tamás előadó bíró, dr. Fekete Ildikó bíró
A kérelmező: 100 Roma Virtuóz Országos Kulturális Egyesület
A kérelmező képviselője: (...)
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 194/2019. számú határozata
Rendelkező rész
Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 194/2019. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező 1998-ban, 2002-ben és 2014-ben is állított jelölteket a roma nemzetiségi választáson, erre is tekintettel a 2019. évi roma nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásán jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelmet terjesztett elő Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: NVB).
Az NVB határozata
[2] Az NVB 194/2019. számú, 2019. augusztus 2. napján kelt határozatával a kérelmezőnek a roma nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásán jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelmét visszautasította.
[3] Az előírt adatlapon való adatszolgáltatás eredményeképp megállapította, hogy a szervezet a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi választásának kitűzésekor jogerősen szerepelt a civil szervezetek nyilvántartásában, illetve a P4 nyomtatványon megadott adatok egyezést mutattak a civil szervezetek nyilvántartásának adataival, valamint a szervezetet a bejelentkezéskor személyesen eljáró törvényes képviselő jelentette be.
[4] A szervezet bejelentkezéskor tett nyilatkozatának vizsgálata során azonban az NVB azt állapította meg, a kérelmező nem felel meg a jogszabályban támasztott feltételeknek. Az alapszabályban rögzített célkitűzések ugyanis nem tartalmazzák a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Nektv.) 2. § 14. pontja szerinti követelményt, ezért a kérelmező nem minősül e törvény szerinti nemzetiségi szervezetnek.
[5] Az NVB határozata indokolásában szereplő kiemelés szerint a kérelmező szervezet alapszabályának 2. §-a az Egyesület célkitűzéseként a következőket tartalmazza:
1. „Elsődleges cél az alkotás és a kultúra közvetítése.
2. A cigányzene történelmi szerepének megfelelően zenekultúránk legmagasabb szintű elsajátítása és interpretálása, a XXI. század cigány zenéjének megalkotása.
3. Minden olyan kulturális kezdeményezés támogatása, amely céljait tekintve lehetőséget ad a zene kifejezésmódjának gazdagítására, valamint az önálló zenei nyilvántartásra.
4. A fiatal cigány zenészek magas szintű elméleti és hangszeres képzése.
5. Fenti célok megvalósítása érdekében a zenekar önálló szervezésben előadásokat tart, valamint részt vesz mások által szervezett műsorokon, zenei rendezvényeken, hangversenyeken.
6. Hagyományőrzés, hagyományápolás, a zenei értékek bemutatása, a cigányzenészek által játszott összes zenei műfaj, az új zenei törekvések kibontakoztatása és általános oktatásrendszer megalkotása a célunk.”
[6] Mivel e célkitűzések között nem szerepel a roma nemzetiség képviselete, ezért a szervezet roma nemzetiségi jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételére nincs törvényes lehetőség. Hivatkozott a Kúria Kvk.ll.37.906/2014/4. számú határozatára, mely szerint a Nektv. 58. (1) bekezdése a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a Nektv. 2. § 14. pontja szerinti nemzetiségi szervezetet kívánja meg jelöltállítóként, melynek következtében egyedül az alapszabályban rögzített cél és nem a kifejtett tevékenység vizsgálandó a kérelmező megítélésekor.
A felülvizsgálati kérelem
[7] A kérelmező az NVB határozatának felülvizsgálatát kérte azzal, hogy a Kúria azt helyezze hatályon kívül, és változtassa meg, azaz engedélyezze az egyesületnek a roma nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásán jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét.
[8] Álláspontja szerint az NVB nem a hatályos egyesületi alapszabályt vette figyelembe, ugyanis az utóbb módosításra került, mely szerint az egyesület jelölteket állíthat nemzetiségi választásokon. Ennek igazolására csatolta a Budapest Főváros XVI. kerületi Választási Bizottság 61/2014. (IX.5.) számú határozatát, amelyből kitűnik a szervezet részéről a jelöltállítás ténye, valamint a jelölt nyilvántartásba vétele. (Az állítása szerint módosított alapszabályt a kérelmező azonban nem mellékelte.) E tény alapján a kérelmező állította, hogy a Nektv. 2. § 14. pontjának való megfelelése nem vitatható.
A Kúria döntése és jogi indokai
[9] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[10] A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy mely alapszabály-szöveg alapján kell elbírálni a kérelmező szervezet célkitűzéseinek törvényi megfelelőségét, illetve e megfelelőség az érvényes alapszabály szerint fennáll-e.
[11] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 3. § (1) bekezdésének 3 d) pontja alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezet a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette.
[12] A Nektv. 58. § (1) bekezdése alapján, valamint a 60. § (1) és (2) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltet és listát nemzetiségi szervezet állíthat. A Nektv. 2 § 14. pontja alapján nemzetiségi szervezet a párt és szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja a Nektv. szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.
[13] A Ve. 132. §-a alapján az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet nyilvántartásba vesz. A Ve. 133. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a szervezet a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi választásának kitűzésekor jogerősen szerepelt a civil szervezetek nyilvántartásában, illetve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól és a választási eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 20/2019 (VII.30) IM rendelet 8. melléklete szerinti P4 nyomtatványon megadott adatok egyezést mutattak a civil szervezetek nyilvántartásának adataival.
[15] A Ve. 307/D. § (2) bekezdése továbbá előírja, hogy a nemzetiségi szervezet bejelentésekor a szervezetnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szervezet megfelel a nemzetiségek jogairól szóló törvényben támasztott követelményeknek; továbbá a jelölő szervezet nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőrzi a nemzetiségi szervezet alapszabályát.
[16] A törvényes követelményeknek való megfelelőséget illetően különösen azt kell vizsgálni, hogy az alapszabály szerint rögzített célok között szerepel-e a Nektv. szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.
[17] A felülvizsgálati kérelem szerint az NVB nem a hatályos alapszabályt vizsgálta. Megállapítható volt azonban, hogy az NVB a szervezet nyilvántartását vezető bíróságtól kérte be a bejelentés időpontjában a nyilvántartás szerint hatályos alapszabályt, vagyis a Nektv. rendelkezése szerint járt el. A bíróság nyilvántartása közhiteles, ezért hatályos alapszabálynak azt kell tekinteni, ami a nyilvántartásban szerepel, ezért a kérelmező érvelése nem volt elfogadható.
[18] A kérelmező szervezet alapszabályának nyilvántartás szerinti szövegét a Kúria teljes körűen tartalmilag is áttekintette. Megállapítható volt, hogy az NVB határozata indokolásában szereplő 2. §-a mellett esetleg más pontok is értelmezést igényelhetnek, amelyekből a folytatott tevékenység cél szerinti voltára lehet következtetni. Egyértelmű meghatározásról azonban a szabályozás egésze figyelembe vétele mellett sincs szó. Ezért megállapítható az előbbiek szerint egyedül hatályosnak tekinthető alapszabály alapján, hogy a roma zenei hagyományok és értékek képviseletéből logikailag nem következik automatikusan, hogy a kérelmező a roma nemzetiséget kívánja képviselni.
[19] A Kúria az NVB határozatában megjelölt kúriai döntést ugyanakkor csak részben tartotta analógnak jelen üggyel, mivel ott egy adott testvérvárosi kapcsolat mellett elkötelezett szervezetről volt szó, amelyik a tágabb érdekképviseletet működésével lényegében kizárta. Jelen esetben a „világ kulturális örökségét képező cigányzene” körében való működés fölvállalása az alapszabály 1. pontja szerint jóval általánosabb megfogalmazás, azonban roma nemzetiségi képviseletként kétséget kizáróan így sem azonosítható.
[20] A kérdés tisztázását illetően ezt követően a Kúria bizonyítás lefolytatásának szükségességét kizárta a következő okok miatt.
[21] Egyrészt azért, mert a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – figyelemmel a Ve. 229. § (2) bekezdéséből következően alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Knptv.) 1. § (2) bekezdésére, valamint 2. § (2) bekezdésére a kérelemre a Kp. keresetlevélre vonatkozó 37. § (1) bekezdés f) pontja vonatkozik, azaz a félnek kell a kérelem alapjául szolgáló bizonyítékokat előadnia. A felülvizsgálati kérelem azonban erre vonatozó érvet nem hoz fel.
[22] Másrészt azért, mert jelen eljárás rövid (háromnapos) határideje részletes bizonyítási eljárás lefolytatását nem teszi lehetővé. Nincs lehetőség ezzel összefüggésben a szervezet tevékenysége, illetőleg működése alapszabályszerű működésének részletes vizsgálatára.
[23] Ami a kérelmező által benyújtott jelöltállítást engedő 2014-es határozatot illeti, abból semmilyen formában nem következik, hogy a Nektv. 2.§ 14. pontjának nem megfelelő szervezet a Nektv.58. § (1) bekezdése ellenére jelöltet állíthatna, hiszen mindezt a törvény szabályai alapján kell megítélni, a korábbi kerületi választási bizottság határozata az NVB-t nem kötötte.
[24] A Kúria minderre való tekintettel, a hatásköre gyakorlására jelen ügykörben irányadó Ve. 231. § (5) bekezdése a) pontjára figyelemmel, az NVB 194/2019. számú határozatát helybenhagyta.
Záró rész
[25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – figyelemmel a Ve. 229. § (2) bekezdéséből következően alkalmazandó Knptv. 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[26] A Kúria az eljárási illetékről való rendelkezés során a Kp. 157.§ (7) bekezdésére is figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdésén keresztül alkalmazott Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései alapján és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján döntött, tekintetbe véve ugyanezen jogszabályi szakasz (2) és (3) bekezdését is. Mivel a kérelmező nem nyilatkozott a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállásáról, ezért az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti illetékmentesség jelen eljárásban nem illette meg. Az Itv. 45/A. § (5) bekezdése szerinti eljárási illetéket ezért a kérelmező viseli.
[27] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. augusztus 8.
Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró