A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.III.37.799/2020/3.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró
I. rendű kérelmező: ………………………
II. rendű kérelmező: ………………………
A kérelmezők képviselője: ………………ügyvéd
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmezők
A felülvizsgálni kért határozat: A Nemzeti Választási Bizottság 55/2020. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 55/2020. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi az I. rendű és a II. rendű kérelmezőt, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak - felhívásra – 10.000.- (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az I. rendű kérelmező a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú országgyűlési egyéni választókerületében a 2020. október 11-én tartandó időközi országgyűlési választáson nyilvántartásba vett jelölt, aki a II. rendű kérelmezőt delegálta a szavazatszámláló bizottságba. Az I. rendű kérelmező a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú országgyűlési egyéni választókerületében működő Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI) vezetőjéhez intézett beadványában arra a kérdésre kért választ, hogy tehetnek-e esküt elektronikus úton a szavazatszámlálók, illetve, hogy tehet-e esküt a delegált tag a lakóhelye szerinti polgármesternél vagy jegyzőnél. Az OEVI vezető-helyettese válaszában közölte, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 37. § (3) bekezdése értelmében a szavazatszámláló bizottság tagja a polgármester előtt tesz esküt. Az eskütétel személyesen történhet, tehát online nincs rá mód. A delegált tag mindig az előtt a polgármester előtt tesz esküt, amely településen működő bizottságba az illetőt delegálták.
[2] A kérelmezők kifogást terjesztettek elő a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságánál a továbbiakban: OEVB) a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak megsértésére hivatkozva. Részletesen kifejtett indokaikkal azt kifogásolták, hogy az OEVI nem ad lehetőséget arra, hogy az eskü/fogadalomtételre a választás helye szerinti polgármester előtti személyes megjelenés helyett alternatív, de jogszerű megoldásokkal kerüljön sor. Álláspontjuk szerint ezt a Ve. nem zárja ki, az azonosíthatóság és a folyamatos jelenlét elektronikus úton is biztosítható. A lakóhely szerinti polgármester előtti eskütétel is megoldás lehetne, hiszen a polgármesterek között nincs hierarchikus viszony. Az alternatív megoldás járványügyi szempontból is biztonságosabb lenne.
[3] Az OEVB a 28/2020. (IX.22.) számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Indokolása szerint a kérelmezők nem jelöltek meg olyan jogszabályhelyet, amely alapján alternatív eskütételt kellene biztosítani számukra, illetve a vélt jogsértés alátámasztására sem hoztak bizonyítékot.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
[4] A kérelmezők fellebbezésére eljárt Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) az 55/2020. számú határozatával az OEVB határozatát megváltoztatta és a kifogást elutasította.
[5] Indokolása szerint az OEVB a tényállást helyesen állapította meg, ugyanakkor tévesen utasította el a kifogást érdemi vizsgálat nélkül jogszabálysértés megjelölése és bizonyíték előtárása hiányára való hivatkozással. A kérelmezők ugyanis a választási eljárás alapelve és a választási bizottság tagjának eskütételére vonatkozó szabályok megjelölésével, valamint a sérelmezett magatartás leírásával és a vélelmezett jogsértés indokolásával mind formailag, mind tartalmilag eleget tettek a kifogás érdemi vizsgálatához szükséges, a Ve.-ben rögzített feltételeknek. Az NVB szerint a Ve. 37. § (3) bekezdésében foglaltak értelmezésénél a szavak köznapi jelentését figyelembe véve „a polgármester előtt” szövegfordulat kizárólag az érintett választási bizottság illetékesége szerinti település polgármestere előtti személyes megjelenés kötelezettségét, nem pedig – kisarkítva – egy tetszőleges polgármester telefonos applikáción való felhívásának lehetőségét szabályozza. Ezt az álláspontot támasztja alá a Ve. és az azt megelőző választási törvény szerinti egységes eskütételi gyakorlat is. A kérelmezők téves jogértelmezése vezetett a jogsértés vélelmezésére, amely azonban nem valósulhat meg, ha a jogszabályi rendelkezések tényleges kötelezést nem tartalmaznak a feladat-ellátás alternatív módjára, és az irányadó joggyakorlat egyetlen jogértelmezési módot támaszt alá. Amennyiben a jogalkotó az alternatív megoldást is támogatja, úgy azt külön rendelkezésben szabályozza.
[6] Hangsúlyozta, hogy az állam intézményvédelmi kötelezettsége a választójog gyakorlásának a szavazatszámláló bizottsági tagok megbízásához kapcsolódóan többek között abban áll, hogy jogszabályban rögzítse annak kereteit és szabályait, valamint, hogy a választási irodák szervezési tevékenységükkel biztosítsák a szükséges tárgyi és technikai feltételeket. Az eskütételt úgy köteles megszervezni, hogy az feleljen meg a Ve. előírásainak, és legyen hatékony. Ez jelen esetben azzal egészül ki, hogy a szervezés során figyelemmel kell lenni a jelenleg zajló humán járvány megelőzésével kapcsolatos óvintézkedés megtartására is.
[7] Mindezekből következően az OEVI nem hozta hátrányba a kérelmezőket, hiszen az, hogy a megbízni kívánt személy jelentős távolságra él attól a településtől, ahova őt delegálni kívánják, a saját érdekkörükbe felmerülő olyan körülmény, amelynek kiküszöbölése nem hárítható a választási szervekre.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[8] A kérelmezők felülvizsgálati kérelmükben az NVB határozatának megváltoztatását kérték annak megállapításával, hogy az OEVI megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját és az Alaptörvény XXVI. cikkét azáltal, hogy az erre irányuló kezdeményezés ellenére nem biztosított a szavazatszámláló bizottsági tagok eskütételére a szavazatszámláló bizottság helye szerinti település polgármestere előtti személyes megjelenést nem igénylő módot. Kérték továbbá az OEVI eltiltását a további jogsértéstől.
[9] Álláspontjuk szerint a jogsértést az okozta, hogy az OEVI a Ve. 37. § (3) bekezdés szövegét indokolatlanul szűkítően értelmezte. Semmilyen jogszabályi akadálya nincs ugyanis annak, hogy az eskütételre az általuk megjelölt alternatív módok valamelyikének alkalmazásával kerüljön sor. Éppen ahhoz kellene jogszabályi felhatalmazás, hogy az alternatív eskütételi módok kizártak legyenek. Figyelemmel az Alaptörvény XXVI. cikkében megfogalmazott államcélra is, az OEVI-nek törekednie kellett volna az új műszaki megoldások alkalmazására, a Ve. 75. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően elvárható lett volna, hogy az alternatív eskütételi lehetőségek megszervezéséről gondoskodjon. Az informatikai forradalomra és a járványhelyzetre tekintettel sem logikus a mintegy 30 éve változatlanul fennálló jogi álláspontra alapozni.
[10] Hangsúlyozták, hogy a Ve. alapelveinek hézagkitöltő szerepe van, a választási eljárási alapelvek megsértése tételes jogi jogsértés hiányában is vizsgálandó.
[11] Megjegyezték, hogy a járványhelyzetben egyébként is indokolt az utaztatás elkerülését biztosító valamely módszer alkalmazása, figyelemmel arra is, hogy az érdi lakóhelyű II. rendű kérelmező az átlagosnál jóval magasabb egészségügyi kockázati csoportba tartozik. Véleményük szerint irreleváns, hogy ki és fizikailag hol veszi ki az esküt, amit a Ve. 37. § (4) bekezdése is alátámaszt.
[12] Az OEVI a törvényszöveg indokolatlanul szűkítő értelmezésével hátrányosabb helyzetet eredményezett az adott választás helyszínén, vagy ahhoz közeli településen lakó delegáltakat megbízó vagy megbízni szándékozó jelöltekkel, jelölő szervezetekkel szemben. A jogsértés éppen abban áll, hogy valamennyi jelölő és delegált számára azonos módon biztosítja az eskütételi feltételeket.
A Kúria döntése és jogi indokai
[13] A bírósági felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[14] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni az esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között.
[15] Az Alaptörvény XXVI. cikke szerint az állam – a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében – törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására.
[16] A Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját.
[17] A bírósági felülvizsgálat a választási ügyben hozott határozatok tekintetében sem korlátlan; annak irányát és kereteit a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében hivatkozott jogszabálysértés jelöli ki. A Kúria csak a jogszabálysértő határozatot változtathatja meg, kimutatható jogszabálysértés hiányában – méltányossági, vagy célszerűségi okok miatt – a határozat megváltoztatásának nincs helye.
[18] A választási eljárás legalapvetőbb követelményeit a Ve. alapelvi rendelkezései határozzák meg, azokat a jogalkalmazás során is figyelembe kell venni. A töretlen bírói gyakorlat szerint, ha egy adott jogviszonyt tételes jogi rendelkezések szabályoznak, akkor nem lehet a jogvitát alapelvi rendelkezések alapján eldönteni, ilyenkor az alapelveknek a jogértelmezésnél van kiemelt szerepük. Ha azonban az adott tényállásra vonatkozó jogszabályi rendelkezés nincs, akkor önmagában az alapelvekre alapítottan is lehet döntést hozni, hiszen az alapelvek önállóan is normatartalommal bírnak, a törvényi alapelvek megsértése jogszabálysértésnek minősül. Figyelemmel arra, hogy a Ve. 37. § (3) bekezdése a szavazatszámláló bizottsági tagok eskü/fogadalomtétele tekintetében alternatív módokról nem rendelkezik; nem teszi lehetővé, ugyanakkor nem is zárja ki, ezért a kérelmezők által sérelmezett magatartást a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített alapelvi rendelkezéssel összefüggésben kellett vizsgálni.
[19] Az esélyegyenlőség követelménye nem feltétlenül akkor valósul meg, ha valamely jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése minden érintett számára azonos módon biztosított, esetenként meghatározott hátrányban lévőknek többletjogosultságot kell biztosítani az egyenlő esélyek elérése érdekében. Gondos mérlegelést igényel annak eldöntése, hogy a hivatkozott hátrány megalapozza-e a többletjogosultság igényét, és ha igen, milyen módon, mértékben. Nem minden sérelem, rászorultság miatt indokolt ugyanis az általánostól eltérő, speciális rendelkezés biztosítása.
[20] A kérelmezők az elektronikus úton, vagy a lakóhely szerinti polgármester előtti eskü/fogadalomtétel lehetőségének hiányában megnyilvánuló esélyhátrányukat az Alaptörvény XXVI. cikkére alapították. Maguk is elismerték azonban, hogy e rendelkezést az Alaptörvény államcélként, és nem különféle garanciákkal biztosított, kikényszeríthető alapjogként határozza meg. Ennek megfelelően az államnak törekednie kell arra, hogy lépést tartson a modern kor technológiai fejlődésével és lehetőség szerint felhasználja azokat az új műszaki megoldásokat és más tudományos vívmányokat, amelyek az állam működésének hatékonyságát, a közügyek jobb átláthatóságát, és a polgárok esélyegyenlőségét szolgálhatják. Egy program jellegű állami vállalásról van tehát szó, amelynek megvalósulása függ az adott kor technikai fejlettségétől és a állam anyagi teljesítőképességétől. Ennek szintjét maga az állam határozza meg, az állam vállalásait a különféle jogszabályokban rögzíti.
[21] Jelen estben a Ve. a kérelmezők által felvázolt egyik alternatív megoldást sem teszi lehetővé. Igaz, hogy sem az elektronikus úton történő, sem a lakóhely szerinti polgármester előtti eskü/fogadalomtétel lehetőségét konkrétan nem zárja ki, de ennek biztosítását semmilyen feltételek mellett sem teszi lehetővé, a választási szervek számára ilyen szervezési feladatot még lehetőségként sem ír elő. Kétségtelen, hogy a nem helyben lakó szavazatszámláló bizottsági tag számára nagyobb áldozatvállalással jár a feladat ellátása, ez azonban nem változtat azon, hogy a kérelmezők igénye jelenleg államcélként jelenik meg, annak teljesítése a választási szerveken nem kérhető számon, nem kényszeríthető ki. Amint azt az NVB is kifejtette; a kérelmezők által felvázolt helyzet a saját érdekkörükben felmerült körülmény, és - figyelemmel arra, hogy a szavazatszámláló bizottsági tagság még delegálás esetén sem kötelező - az érintett saját belátása szerint maga dönt a feladat elvállalásáról.
[22] A világjárvánnyal kapcsolatos biztonsági szabályok sem teszik kötelezővé, de még lehetővé sem, hogy a választási szervek – saját elhatározásukból – a Ve. rendelkezéseitől eltérő eskü/fogadalomtételi lehetőséget adjanak az arra jelentkezők számára. Az egészségügyi óvintézkedések köre nem terjedhet ki a választási eljárás szabályainak felhatalmazás nélküli kiterjesztésére.
[23] A fentiek szerint nem az NVB értelmezte a Ve. szövegét indokolatlanul szűkítően, hanem éppen a kérelmezők kívánták azt tág értelmezéssel olyan tartalommal megtölteni, amelynek jogi alapja nincsen.
[24] A kifejtettekre figyelemmel az NVB határozata nem sérti a bírósági felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, ezért azt a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjának megfelelően helyben hagyta.
Záró rész
[25] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott.
[26] A Ve. 228. § (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX- (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése szerint alkalmazandó, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése értelmében figyelembe veendő Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései alapján kötelezte a Kúria a kérelmezőket a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerinti mértékű felülvizsgálati eljárási illeték egyetemleges viselésére.
[27] A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2020. október 01.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró,
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró