Kvk.III.37.797/2020/4. számú határozat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.III.37.797/2020/4.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró

A kérelmező: ………

A kérelmező képviselője……. Ügyvédi Iroda ………

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Baranya Megyei Területi Választási Bizottság 9/2020.(IX.22.) TVB határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Baranya Megyei Területi Választási Bizottság 9/2020. (IX.22.) TVB határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – felhívásra – 10.000.- (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Egy magánszemély kifogást terjesztett elő Mohács Város Helyi Választási Bizottságánál (a továbbiakban: HVB)…………….., Mohács Város Helyi Választási Iroda megbízott vezetője által tett nyilatkozat tatalma miatt, amely a „Pécs Aktuál” című közéletű hírmagazinban, valamint az „INFORMAYER” reklám- és kereskedelmi hetilaphoz csatolt betétlapban is közzétételre került. A kifogást tevő álláspontja szerint az írásokban foglalt kijelentéseket a választási kampány ideje alatt a helyi választási iroda megbízott vezetője, egyben a területi választási iroda tagja nem tehette volna meg. Az ugyanis egyértelműen a választás befolyásolására alkalmas, mivel ……………..polgármester-jelölt ellen kampányol. Ezzel ő megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, továbbá a 14. § (1) bekezdését. Kifogása alátámasztására a médiatartalom- szolgáltatók által közzétett írásokat csatolta.

[2]  A HVB 44/2020. (IX.16.) sz. HVB határozatával a kifogást elutasította.

[3]  Indokolásában a Kúria Kvk.37.907/2014/3. számú végzésére utalással megállapította, hogy a jegyzői tisztségből, mint önkormányzati tisztségből fakadó feladatok ellátásáról szóló tudósítások nem minősíthetők kampányidőszakban  sem jelöltet népszerűsítő, sem a jelölt ellen megnyilvánuló tudósításoknak. A Kúria Kvk.I.38.024/2014/3. számú végzésében kifejtett álláspontra is figyelemmel úgy foglalt állást, hogy a kifogásolt kijelentések nem sértik a Ve. alapelvi rendelkezéseit, tekintettel egyrészt arra, hogy minden magyar állampolgárt megilleti a szólásszabadság, másrészt pedig nem eshet a kampánytevékenyég fogalmi köre alá egy üzenet akkor, ha – függetlenül annak megjelenési formájától – nem vált ki egyszerű közérdekű tájékoztatási célokon túlmutató hatást.

[4]  A HVB olyan jogsérelem megvalósulását sem látta bizonyítottnak, amely a helyi választási iroda valamely cselekményével összefüggésbe lenne hozható.

[5]  A kérelmező, mint polgármester-jelölt fellebbezést terjesztett elő a HVB határozata ellen, amelyben előadta, hogy sem a Ve., különösen az abban foglalt választási alapelvek, és annak 75.  §  (1) bekezdése, de semmilyen más jogszabály sem ad olyan feladatot a helyi választási iroda vezetője részére, hogy kampányidőszakban az objektív választási irodai tájékoztatáson túlmenően az egyik polgármester-jelölt ellen olyan, kifejezetten negatív kampányt folytasson, ellene hangoló, személyét lejárató cikkben nyilatkozzon, amely egyértelműen alkalmas a választói akarat befolyásolására. Véleménye szerint a HVB tévesen és manipulatív módon olyan eseti döntésekre alapozta határozatát, amelyek nem a jegyzőre, és nem a helyi választási iroda vezetőjére vonatkoztak, hanem politikusokra, jelöltekre, jelölő szervezetek közötti kampányra, így jelen ügyben irrelevánsak.

A Baranya Megyei Területi Választási Bizottság határozata

[6] A Baranya Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 9/2020. (IX.22.) TVB határozatával a HVB határozatát helybenhagyta.

[7] Indokolása szerint a cikkben Mohács város volt jegyzője nyilatkozik a jelenleg polgármesteri tisztséget betöltő, egyúttal polgármester-jelöltként is induló kérelmező polgármesteri tisztségével kapcsolatos egyes feladatok ellátásáról, ideértve egyrészt a jegyző közszolgálati jogviszonya azonnali hatályú felmentéssel történő megszüntetését, másrész pedig az általa tett feljelentés okairól. Az írás tehát kétséget kizáróan a polgármester és a jegyző kapcsolatát, egyes feladataik ellátását taglalja, közérdeklődésre számot tartó eseményről tudósítanak, ezért nem vonhatók a kampánytevékenység fogalma körébe. Megjegyezte, hogy egyes állítások a képviselő-testület vagy a bizottsági ülésről készített jegyzőkönyvek, mint nyilvánosan elérhető közokiratok megállapításain alapulnak, illetve közérdeklődésre számot tartó események révén a polgárok nagy közönsége előtt amúgy is ismertek.

[8] A TVB álláspontja szerint a tudósítás tartalmi vizsgálata alapján nem állapítható meg, hogy az ún. karaktergyilkos, a kérelmező ellen kifejezetten negatív kampányt folytató, ellene hangoló, személyét lejárató lenne.

[9] Véleménye szerint Mohács város volt jegyzőjének egy közérdeklődésre számot tartó ügyben történő megnyilatkozása nem a választói akarat befolyásolását, vagy annak megkísérlését célozza, hanem a korábban már megjelent sajtóhírekre történő válaszadásra irányul, az abban foglalt tényállítások közlése a közügyek szabad vitatását érinti, így a véleménynyilvánítási szabadság nyújtotta magasabb szintű oltalmat élvezi.

[10] A Ve. 75.§ -ára utalással rögzítette, hogy a cikkben foglaltakat nem lehet a helyi választási iroda valamely jogszabályban foglalt cselekményével összefüggésbe hozni, az kizárólag a volt jegyzőhöz köthető és a helyi választási iroda jogszabályban felsorolt tevékenységét nem érinti.

[11] Kifejtette, hogy a választási iroda vezetője feladatai ellátása során és a magánéletében is egyaránt köteles olyan magatartási szabályokat betartani, amelyek őt a véleménynyilvánítás szabadságában korlátozzák. Jelen esetben azonban a választási iroda vezetője nem valósított meg politikai tartalommal bíró, szándékos és aktív magatartást. A vélemény kifejezésének teljes tiltását pedig semmilyen jogszabály sem írja elő a választási iroda tekintetében.

[12] Végül megállapította, hogy a Ve. 69. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi ok nem merült fel, így a Ve. 69. § (3) bekezdésében és 44. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazására nem volt szükség.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[13] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az TVB határozatának – a HVB határozatára is kiterjedő – megváltoztatását és a kifogásnak helyt adó döntés meghozatalát kérte. Állította, hogy a határozat sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjait, 14. § (1) bekezdését, 43. §-át, 44. § (2) bekezdését, 56. §-át, 66. § (3) és (4) bekezdését, 69. § (3) bekezdését, 75. § (1) bekezdését, 141. §-át, 142. § -át, valamint az Alaptörvény 28. cikkét és XIV. cikk (1) bekezdését.

[14] Előadta, hogy az eljárt választási bizottságok jogellenes módon figyelmen kívül hagyták a fellebbezésben foglaltakat.

[15] Érvelése szerint nem fér bele a Ve. 142. § első fordulatába az, hogy a helyi választási iroda vezetője kampány időszakban a személyét negatív módon érintően nyilatkozzon. A kifogás tárgyát képező cikk és a rendhagyó helyi újság betétlap alkalmas a választói akarat befolyásolására, így kampánytevékenységnek minősül. Irreleváns a nyilatkozatot tevő szándéka, mert a választói akarat nem szándékosan történő befolyásolása is kampánytevékenységnek minősül.

[16] Hangsúlyozta, hogy a volt jegyzői tisztség feltüntetése nem mentesíti a választási iroda vezetőjét a Ve. szabályainak való megfelelési kötelezettség alól.

[17] Kifogásolta, hogy a határozatokból nem lehet megtudni, miszerint a megnyilatkozás milyen korábban már megjelent sajtóhírekre történő válaszadásra irányul, mint ahogy azt sem, hogy annak megtétele miért nem ért rá a vasárnapi választás után.

[18] Kiemelte, hogy a helyi választási iroda vezetőjének véleménynyilvánítás gyakorlásához fűződő jogát megelőzik, azaz prioritást élveznek a választási alapelvek és a Ve. általa megjelölt rendelkezései. A választási iroda vezetője nem folytathat politikai tevékenységet, márpedig a kifogásolt cikkek útján ez megvalósult.

[19] Álláspontja szerint az összeférhetetlenség megvalósult, a támadott határozat e tekintetben is jogszabálysértő.

A Kúria döntése és jogi indokai

[20] A bírósági felülvizsgálati kérelem nem alapos.

[21] A Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása, vagy ennek megkísérlése céljából. A Ve. 142. §-a kimondja, hogy nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.

[22] A kiemelt törvényi rendelkezések értelmében a választási kampány a választási eljárás fontos része, e nélkül a választópolgárok kevésbé tudnának tájékozódni annak érdekében, hogy kire is szavazzanak. Kampánytevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek célja, hogy a választói akaratot befolyásolja. Ebből következik, hogy - szemben a kérelmezői állásponttal - nem minősül kampánytevékenységnek az olyan egyéb célú cselekvés, magatartás, amely nem irányul szándékosan a választói akarat befolyásolására. A választási bizottságoknak ezért a kampánytevékenység megítélése során azt is vizsgálniuk kell, hogy mi volt a tevékenységet végző szándéka.

[23] Kampánytevékenységet nemcsak a jelöltek és a jelölő szervezetek végezhetnek, hanem bárki más is.  A választási szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége nem minősül választási kampánynak, ugyanakkor tartózkodniuk kell attól, hogy a választásokon indulók szabad versengésébe beavatkozzanak. Általános elvárás velük szemben a semlegesség, megnyilvánulásukkal még burkoltan sem támogathatnak, vagy ellenezhetnek egyetlen jelöltet, jelölő szervezetet sem. Megsérti az esélyegyenlőség alapelvi rendelkezését az a választási tisztségviselő, aki a választásokkal összefüggésben – semleges pozícióját feladva – egyik jelölt mellett, vagy ellen nyilvánul meg. Ugyanakkor sem a Ve., sem más törvény nem tartalmaz arra nézve rendelkezést, hogy a választási szerv tagja, így például a helyi választási iroda vezetője kampányidőszakban – magánemberként - ne gyakorolhatná az őt alanyi jogon megillető alkotmányos jogokat, és a választásokkal közvetlenül összefüggésben álló tények, körülmények körén kívül eső kérdésekben véleményt ne alkothatna, nyilatkozatot ne tehetne. Mindebből következően a választási bizottságoknak gondos mérlegeléssel kell állást foglalniuk arról, hogy a támadott tevékenység a választópolgárok oldaláról kampánycélúnak minősül-e vagy sem.

[24] A Kúria teljes egészében osztja az eljárt választási bizottságok azon álláspontját, miszerint a helyi választási iroda vezetőjének a kifogásolt cikkben, illetve a helyi újság betétlapjában is megjelenő megnyilvánulása nem minősül kampánytevékenységnek.

[25] Sem a kifogást tevő, sem a kérelmező nem jelölte meg, hogy a megjelent tudósítások mely részét, konkrétan mely tartalmi elemét, melyik állítást, kijelentést kapcsolják össze a hivatkozott jogsértésekkel. Ez pedig azért lett volna fontos, mert az írások – a tudósító gondolatain túl – a helyi internetes újságban és a HVG-ben megjelent írásokra is utalnak. Bár idézőjelesen tünteti fel a dr. Kovács Mirella állításának tulajdonított néhány mondatot, ám annak forrása nem ismert, így nem tudható, hogy ténylegesen hol, kinek, mikor és milyen céllal tette kijelentéseit.

[26] A tartalmi elemzésből nem zárható ki, hogy az állítások válaszok, bizonyos korábbi nyilatkozatokra vonatkozó reakciók. A kifogásolt szövegből az olvasó arról kapott tájékoztatást, hogy a település volt jegyzőjének közszolgálati jogviszonyát a munkáltatói jogokat gyakorló polgármester azonnali hatályú felmentéssel megszüntette („kirúgta”), továbbá hűtlen kezelés miatt büntető feljelentést tett ellene. Az információk még közvetett módon sem hozhatók összefüggésbe a volt jegyző jelenlegi megbízatásával, választási tisztségviselői tevékenyégével. Mivel a helyi választási iroda vezetője számára sem tilos a korábbi munkáltatójával szembeni álláspontjának kifejtése, ezért a magánszemélyként tett, és ekként  közölt megnyilvánulás nem tekinthető kampánytevékenységnek.

[27] A Kúria hangsúlyozza, hogy a kifogás nem az információkat közreadó sajtóorgánum, hanem ………………ellen irányult.  A sérelmezett állítás nevesítésének hiányában még csak az sem mondható ki, hogy a közszolgálati jogviszony azonnali hatályú megszüntetése, vagy a büntető feljelentés megtétele negatív tartalmú lenne, a volt munkáltató személyét lejáratná.

[28] A fentiek szerint a kifogásolt közlésekkel összefüggésben a helyi választási iroda vezetőjének összeférhetetlensége fel sem merül, ezért a támadott határozat e körben sem jogszabálysértő.

[29] A Kúria megállapította, hogy a TVB nem hagyta figyelmen kívül a kérelmező fellebbezésében foglaltakat, annak minden részét elemezte és elbírálta, döntését a szükséges mértékben, kellő részletességgel megindokolta. Önmagában az, hogy a felhozott érveket, a választási bizottság nem fogadta el, nem jelenti azt, hogy azokat ne értékelte volna, döntésénél azokat ne vette volna figyelembe.

[30] Végül rögzíti a Kúria, hogy a határozatokban megjelölt kúriai eseti döntéseket – eltérő tényállásuk miatt – nem tartotta döntésénél irányadónak.

[31] Az előzőek szerint a TVB határozata nem sérti a bírósági felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, ezért azt a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjának megfelelően helybenhagyta.

[32] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott.

[33] A Ve. 228. § (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése szerint alkalmazandó, a közigazgatási perendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 35. § (1) bekezdésének megfelelően figyelembe veendő Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései alapján kötelezte a kérelmezőt a Kúria a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű felülvizsgálati eljárási illeték viselésére.

[34] A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2020. szeptember 28.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró,
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró