Kvk.III.37.515/2018/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.III.37.515/2018/2.

A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke
            Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró
            Dr. Fekete Ildikó bíró

A kérelmező: Magyar Kétfarkú Kutya Párt

A kérelmező képviselője:   

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság
            (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.)

A felülvizsgálati eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság
                       913/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 913/2018. számú határozatát helybenhagyja.

A feljegyzett 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Baranya Megyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban. OEVB) 2018. április 14. napján kelt 67/2018. (IV. 14.) számú OEVB határozatával megállapította, hogy a Baranya megye 04. számú országgyűlési egyéni választókerületben a választás eredményes volt, a megválasztott képviselő a FIDESZ-MPSZ és a KDNP jelölőszervezetek jelöltje. A határozat indokolásában rögzítette, hogy az egyéni választókerületi szavazóköri jegyzőkönyvek adatainak összesítése után megállapítható volt, hogy a legtöbb érvényes szavazatot (24.479 db) a FIDESZ-MPSZ és a KDNP jelölőszervezetek jelöltje kapta. Határozata jogalapjaként a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 294. § (2) bekezdésére, és az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 13. §-ára hivatkozott.
[2] Az OEVB határozatával szemben a kérelmező a Ve. 242. § (2) bekezdés a) pontja és a 221. § (1) bekezdése alapján fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB). Ebben előadta, hogy a Bogdása 001. szavazókörében a szavazás napján történt jogszabálysértéssel összefüggésben korábban kifogást terjesztett elő, amely kapcsán a jogorvoslati eljárás még folyamatban van. A szavazókörben készített jegyzőkönyvek bizonyítják, hogy a megjelent választópolgárokhoz képest 25-tel kevesebb egyéni választókerületi szavazólap volt az urnában, míg pártlistás szavazólapból 25-tel több. Ez a szám megegyezik a nemzetiségi szavazólapok kiadott és urnában lévő számával. E tényekből okszerűen arra lehet következtetni, hogy a szavazatszámláló bizottság 25 nemzetiségi választópolgárként névjegyzékbe vett választópolgár számára nem egy egyéni és egy nemzetiségi listás szavazólapot, hanem egy pártlistás és egy nemzetiségi listás szavazólapot adott. Ebből következően a választópolgárok érdemi részének nem volt lehetősége egyéni szavazat leadására, illetve jelentős számú választópolgár pártlistás szavazata érvénytelenítésre került. A kérelmező álláspontja szerint ezzel sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választások tisztaságára vonatkozó alapelve.
[3] Az NVB az OEVB 67/2018. (IV. 14.) számú határozatát 2018. április 20. napján kelt 913/2018. számú határozatával helybenhagyta. Indokolásában előadta, hogy a kérelmező kifogását elutasító OEVB határozatot az NVB 775/2018. számú határozatával helybenhagyta, a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria pedig jelen ügy tárgyalásáig még nem bírálta el. Hangsúlyozta, hogy az NVB következetes gyakorlata alapján a bármely okból érvénytelen szavazólapok magas száma miatt a szavazás megismétlésének vagy az eredmény vizsgálatának szoros eredmény mellett sincs helye. A kérdéses választókerületben a mandátumot szerző és a második helyen végzett jelölt közti különbség 10.874 szavazat. Kiemelte, hogy a szavazólapok érvénytelenítése során a szavazókörben megfelelően alkalmazták a Ve. 197. §-át, arányosan levonva az urnában található többletet minden listáról. A hiányzó szavazólapok kapcsán pedig jogsértés egyértelműen nem bizonyítható, mivel általánosan előforduló jelenség, hogy a választópolgárok egy része a szavazólapot a szavazókörből elviszi. Összességében hangsúlyozta, hogy szándékos jogsértésre nem merült fel bizonyíték, csak az állapítható meg, hogy a szavazókörben az urnába a megjelentek számánál több lepecsételt szavazólap került.

A felülvizsgálati kérelem

[4] Az NVB határozatával szemben a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amelyben kérte, hogy a Kúria semmisítse meg a Bogdása 001. szavazókörben született szavazóköri eredményt, illetve a Baranya megye 04. számú országgyűlési választókerületi eredményt megállapító 67/2018. (IV. 14.) számú OEVB határozatot – az azt helybenhagyó NVB határozatra kiterjedően – a Ve. 241. § (2) bekezdés a)-b) pontjai és a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján. Kérte továbbá, hogy a Kúria a Bogdása 001. szavazókörben az egyéni, pártlistás és nemzetiségi listás szavazást a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján ismételtesse meg.
[5] A bírósági felülvizsgálati kérelem indokolásában a kérelmező rögzítette, hogy a kifogása tárgyában a Kúria a Kvk.I.37.495/2018/2. számú döntésében megállapította, hogy a Bogdása 001. szavazókör szavazatszámláló bizottsága megsértette a Ve. 257. § (1a) bekezdését azzal, hogy a szavazóköri névjegyzékben szereplő huszonöt választópolgár részére nem egy egyéni választókerületi szavazólapot és egy nemzetiségi listás szavazólapot adott át. A Kúria e döntésében kiemelte, hogy a szavazóköri eredmény megsemmisítésére és a választás megismételtetésére a Ve. 241. §-a szerinti, a választási eredmény elleni jogorvoslat keretében van lehetőség.
[6] A kérelmező kifejtette, hogy a választás eredményének megsemmisítésére és a szavazás megismételtetésére mint jogkövetkezmény alkalmazása a következetes bírói gyakorlat alapján akkor kerülhet sor, ha a jogsértésnek a választás eredményére gyakorolt hatása érdemi. Álláspontja szerint az érdemi hatást szavazóköri szinten kell vizsgálni. Ebből következően nem releváns az a körülmény, hogy az egyéni választókerület egészét érintően jelentős szavazatkülönbség van a győztes és a második helyezett jelölt között. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy a Ve. külön esetként szabályozza a szavazóköri eredménnyel szembeni jogorvoslatot, ezért nyelvtani értelmezés alapján sem vonható le olyan következtetés, amely szerint csak az eredményt választókerületi szinten megváltoztatni képes jogszabálysértés esetén van helye a szavazás megismétlésének. Ennek kapcsán a kérelmező hangsúlyozta, hogy a jelenlegi választási rendszerben az egyéni jelöltre leadott szavazat mind a győztes, mind a vesztes jelöltek esetén töredékszavazattá válik, amely az országos listán mandátumot eredményez, ezért önmagában az egyéni választókerületben fennálló nagy szavazatkülönbség még nem eredményezi, hogy a mandátumok kiosztását ne befolyásolná a szavazás egy szavazókörben történő megismétlése.
[7] Jelen ügyben a kérelmező kiemelte, hogy a huszonöt választópolgár nem tudott egyéni szavazatot leadni, ami a szavazókörben az összes megjelent választópolgár 18,38%-át tette ki, míg az érvénytelenített hatvannyolc pártlistás szavazat az összes megjelent, pártlistára szavazni jogosult választópolgár 61,26%-át tette ki. Ebből következően a kérelmező álláspontja szerint egyértelműen megállapítható, hogy a jogszabálysértés a szavazóköri eredményt érdemben befolyásolta, a választópolgárokat jelentős arányban fosztotta meg legfontosabb politikai joguk gyakorlásától.
[8] A kérelmező végül kiemelte, hogy szavazóköri eredményt megállapító döntést a Ve. 197. §-a nem teszi jogszerűvé, hiszen nem orvosolja azt a jogsértést, hogy a választópolgárok nem adhatták le szavazatukat, másfelől a rendelkezés célja, hogy néhány többletszavazat esetén korrigálja az eredményt. Szemben a támadott határozat megállapításával a Ve. 197. §-a nem arányosan, hanem abszolút értékben rendeli a szavazatok levonását, amely ennek megfelelően sokkal nagyobb mértékben érinti a kisebb pártokat.

A Kúria döntése és jogi indokai

[9] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint nem alapos.
[10] A Kúriának a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme kapcsán elsőként azt kellett vizsgálnia, hogy a választás eredménye elleni jogorvoslat keretében a választás eredményére gyakorolt érdemi hatás hogyan értelmezhető az egyes szavazókörök szintjén. Ahogy a kérelmező is hivatkozott rá, a kialakult bírói gyakorlat alapján a választás eredményének megsemmisítésére és a szavazás megismételtetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a jogsértés érdemi kihatással lehet a választás eredményére. A választási eredmény elleni jogorvoslat ennyiben speciális az egyéb választási jogorvoslathoz képest, hiszen a törvénysértés pontos megjelölése mellett szükséges bizonyítani, vagy legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztani az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket is [Kvk.II.37.500/2014/6.szám]. A választás eredménye – összhangban a Vjt. 13-17. §-aival – az egyéni választókerületek eredményei és az országos lista eredményei alapján megállapított mandátumok felosztása a jelöltek és a jelölőszervezetek között. Ebből következően, a választási eredményre kihatással csak olyan jogsértés lehet, amely a mandátumok elosztására kihatással bírhat. A szavazóköri választási jogsértések a fentiekből adódóan akkor lehetnek kihatással a választás eredményére, ha az egyéni választókerületi eredményt befolyásolni tudják, vagy – ahogyan arra a kérelmező is rámutatott – töredékszavazatok révén kihatással lehetnek az országos listáról megszerezhető mandátumok elosztására. Ettől függetlenül elképzelhetőek olyan kirívóan súlyos jogsértések a szavazóköri választás lebonyolításában, amelyek a választási eredményre való kihatásuktól függetlenül indokolhatják a szavazóköri eredmény megsemmisítését és a szavazás megismételtetését [Lásd: Szegedi Ítélőtábla Pk.I.20.914/2014/2.számú döntése].
[11] Jelen esetben ilyen jogsértés nem volt megállapítható. Az NVB helyesen mutatott rá arra, hogy sem a kifogás elbírálása kapcsán, sem jelen ügyben szándékos jogsértés feltárására nem került sor, a kérelmező a szükséges mértékben azt valószínűsítette, hogy a szavazókörben a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok részére tévesen két listás szavazólapot adtak át. Ez – tekintettel a Kúria Kvk.I.37.495/2018/2. számú döntésére – kétségtelenül jogsértésnek tekinthető, azonban nem indokolja a teljes szavazóköri eredmény megsemmisítését és a választás megismétlését. A Kúria ebben a körben hangsúlyozza, hogy a kialakult helyzetben a Ve. 197. §-ának alkalmazására jogszerűen került sor, a Ve. nem tartalmaz ugyanis arra vonatkozóan kiegészítő szabályt, hogy bizonyos szavazattöbblet felett a Ve. 197. §-a nem alkalmazható. Az a kérdés pedig, hogy a Ve. 197. §-a alapján a szavazatok csökkentése nem arányosan, hanem abszolút értékben történik, ezzel hátrányosabb helyzetbe hozva a kisebb jelölőszervezeteket, jogalkotási kérdésnek minősül, az esetleges aránytalanság kiküszöbölésére a Kúria nem rendelkezik hatáskörrel.
[12] A fentiekből következően jelen ügyben is azt kellett vizsgálni, hogy a szavazóköri szavazás kapcsán megállapított jogszabálysértés a választás eredményére érdemi kihatással lehetett-e. Ennek kapcsán a Kúria elsőként azt rögzítette, hogy jelen eljárás tárgya az egyéni választókerületi eredmény megállapítása volt, az OEVB határozata az országos listára vonatkozóan rendelkezést nem tartalmazott, így ennek és az ezt helybenhagyó NVB határozatnak a felülvizsgálata során a Kúria kizárólag azt vizsgálhatta, hogy a jogsértés az egyéni választókerületi eredményt befolyásolhatta-e. Ebben a körben a Kúria osztotta az NVB álláspontját: a huszonöt egyéni szavazat hiánya érdemben nem tudta befolyásolni az OEVB határozatában megállapított egyéni választókerületi eredményt.
[13] A kérelmező helytállóan hivatkozott arra, hogy a jogszabálysértéssel összefüggésben elveszett szavazatok – a győztes, illetve a vesztes jelölt listájára kerülő töredékszavazatként – kihatással lehetnek az országos listás mandátumok kiosztására. A kérelmező azonban a megállapított jogsértés választási eredményre való kihatását – ebben a körben – az országos lista eredményét megállapító választási bizottsági döntéssel szembeni jogorvoslat keretében vitathatja. Azon túlmenően, hogy jelen bírósági felülvizsgálatnak nem tárgya az országos lista eredményének megállapítása, ezt az is indokolja, hogy a szavazókörökben történt egyedi jogsértések esetén külön-külön nem lehetséges megállapítani, hogy az elveszett töredékszavazatok milyen kihatással lehetnek az országos lista eredményére, ezeket érdemben csak együttesen lehet vizsgálni.
[14] A kifejtett indokok alapján a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

Záró rész

[15] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – figyelemmel a Ve. 229. § (2) bekezdéséből következően alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[16] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a kérelmezőnek az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdése alapján fennálló személyes illetékmentességére tekintettel az állam viseli.
[17] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. április 25.

Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. előadó bíró,
Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró