Kvk.III.37.502/2018/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
végzése

Az ügy száma:                Kvk.III.37.502/2018/2.

A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke
Dr. Fekete Ildikó előadó bíró
Dr. Rothermel Erika bíró

A kérelmezők:
I. rendű:    Magyar Szocialista Párt (...)
II. rendű:    Párbeszéd Magyarországért Párt (...)       

Jogi képviselőjük: dr. ... ügyvéd (...)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:    az I. és II. rendű kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat:    Nemzeti Választási Bizottság 784/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 784/2018. számú határozatát megváltoztatja.

Megállapítja a Kúria, hogy az országgyűlési választások napján, 2018. április 8-án az ukrán-magyar határ mentén a kettős állampolgárok szavazásra történő szervezett szállítása a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában ütközően törvénysértő volt.

Ezt meghaladóan a Kúria a kifogást elutasítja.

A feljegyzett felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat szempontjából lényeges tényállás és az NVB határozatának releváns része

[1] Dr. H.T. (a továbbiakban: beadványozó) 2018. április 11. napján kifogást nyújtott be a Fidesz-KDNP jelölő szervezettel szemben a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a és 143/A. § (2) bekezdésének megsértésének miatt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei IV. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). A kifogásban bizonyítékként a HírTv. internetes linkjét jelölte meg (https:hírtv.hu/ahírtvhirei/celpont-kisbuszokkal-hordtak-ukrajnabol-a-fidesz-szavazatokat 2459180).

[2] Arra hivatkozott, hogy a 2018. április 8-i szavazás napján a Fidesz érdekében eljáró személy úgy nyilatkozott, hogy autóbusszal szállították az ukrán-magyar kettős állampolgár szavazókat a magyarországi szavazókörökbe, a „hangfelvételek szerint fél ezer embert is átvihettek”, ami megítélése szerint a Ve. tételes rendelkezéseibe és alapelveibe ütközik. Kérte a jogszabálysértés tényének megállapítását, a Fidesz jelölő szervezet eltiltását a  jogsértésektől, valamint Sonkád, Fülesd, Milota, Csaholc, Kispalád, Botpalád és Zsarolyán településeken a választás eredményének megsemmisítését és megismételt szavazás elrendelését kérte.

[3] Az OEVB a 2018. április 12-én kelt 64/2018.(IV.12.)  számú határozatában a kifogást elutasította. A határozat indokolása szerint a kifogás nem tartalmazza a felvétel, mint bizonyíték készítésének helyét, idejét a riport alanyát, annak hozzájárulását a kép és hangfelvétel készítéséhez és a nyilvánosságra hozatalához. A szervezett szállítással kapcsolatosan nem tartalmazza a gépjármű forgalmi rendszámát, a vezető személyét, továbbá, hogy hány alkalommal konkrétan mely személyeket és hová, milyen céllal szállítottak.

[4] Az OEVB határozata ellen a beadványozó nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, a jogsértések tényének megállapítását, a Fidesz-KDNP jelölő szervezetnek a jogsértéstől történő eltiltását, valamint a felsorolt érintett településeken a választási eljárás megismétlésének elrendelését kérte. Vitatta az OEVB azon állítását, hogy nem állapítható meg az elkövető személye, majd rögzítette, hogy a videón 02:40-kor  hallható amint a narrátor megnevezi a személyt, K. J. állampolgárt. Álláspontja szerint a felvételen és a hírműsorban bemutatott körülményekből pontosan kitűnik, hogy dr. T. A. , a Fidesz-KDNP jelölő szervezet képviselőjelöltje érdekében történt a jogsértő cselekmény, aki a hangfelvétel szerint megrendelte az autóbuszos szolgáltatást az elkövetőtől.  Arra hivatkozott, hogy hírműsor rögzíti, a riportot beépített ember készítette, így a felvételeken elhangzott információk forrásai nem is lehetnek megjelölhetők. Ellentmondásosnak tartotta, hogy miközben az OEVB az autóbusz ismertető jeleit, illetve a riportalanyok személye nyilvánosságra hozatalához való hozzájárulásokat hiányolta, a megkérdezett járókelők, valamint a határőrök nyilatkozatát nem vette figyelembe. Utalt arra is, hogy a felvételen az is elhangzik, hogy az elkövető személyesen a miniszterelnök-helyettes úrral beszélt, hiszen „az én barátom, és rendezek mindent”. Megítélése szerint az OEVB figyelmen kívül hagyta az elkövető – K.J. -  saját vallomását, mely szerint a múltban már akadt gondja hasonló tevékenység miatt Ukrajnában, az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálattal is „meggyűlt a baja” Beregszászban. Hangsúlyozta, hogy a hangfelvételek szerint több száz embert is átszállíthattak a választás napján a határon, ami tételesen a Ve. 143./A. § (2) bekezdésébe és a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) c) és e) pontjában foglalt választási alapelvekbe is ütközik. Irat- és jogellenesnek tartotta az OEVB döntését, mert a döntés meghozatalakor figyelmen kívül hagyta a Ve. 43. § (5) bekezdését, ugyanis a rendelkezésére bocsátott bizonyítok alkalmasak voltak a tényállás teljes körű tisztázáshoz.

[5] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a fellebbezést megalapozatlannak értékelte és az OEVB határozatát helybenhagyta. Határozatának indokolásában a Ve. 231. § (4) bekezdésére és 43.§-ára hivatkozott. Elsőként azt vizsgálta, hogy az OEVB megfelelően értékelte-e a bizonyítékként hivatkozott videó tartalmát és annak értékelése alapján helytállóan állapította-e meg a tényállást. E körben a Kúria Kvk.I.37.470/2018/2. számú végzésében foglaltakat tekintette irányadónak. Hivatkozott az NVB a választási ügyek többségében fennálló bizonyítási nehézségekre, arra, hogy nincs egyértelműen megfogalmazható elvárás arra nézve, hogy a bizonyítottság milyen foka szükséges ahhoz, hogy a választási bizottságok, majd a bíróság megállapítsa a jogsértést, ebben a körben egyértelműen széles a mérlegelési lehetőség.

[6] Hivatkozott az NVB az autóbuszos szállítás fogalmának meghatározása kapcsán a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) I. számú függelék II. e) alpontjában foglalt fogalommeghatározásra. Kifejtette, hogy arra vonatkozó információ, hogy a beadványozó által állított szervezett szállítás T.A. , a Fidesz-KDNP jelölt érdekében történt, kizárólag a narrátor által elmondottak alapján tudható. Nem egyértelmű, hogy ki hallható azon a telefonbeszélgetésen, amelyen a beadványozó szerint a szervezett szállítást T.A megrendelte. A riportban lejátszott beszélgetés nem alkalmas az érdekkör bizonyítására, abban nem hangzik el, hogy pontosan ki rendez, mit és kinek az érdekében. A videóban szereplő K.J-vel azonosított személyen kívül nem szólal meg egyetlen érintett választópolgár sem, akik megszólalása alátámasztaná a videóban elhangzottakat. A bizonyítékként megjelölt videó sajátossága az is, hogy nem a beadványozó által a szervezett szállítás elkövetőjeként megnevezett személy nyilatkozatai, hanem a videó narrátorának kijelentései, annak a nyilatkozatok közötti összefűzései azok, amelyek konkrétan megfogalmazzák a szervezet szállítás tényét, és azt, hogy az kinek az érdekében történt. A telefonbeszélgetés kapcsán arra a megállapításra jutott az NVB, hogy az ott elhangzott kijelentések nem alkalmasak annak hitelt érdemlő bizonyítására, hogy ezekre a településekre a szavazás napján autóbusszal személyszállítást végeztek. Nem tudható, hogy ki a beszélő, nincs utalás arra sem, hogy a KRESZ szerinti 9-nél több ülőhellyel bíró járművekkel szavazóhelyiséghez végzik a szállítást és kiemelendőnek tartotta azt is, hogy a beszélgetésben „a brigád” szó hangzik el, amelynek a választópolgárokkal való azonosíthatósága kétséges. Megállapította az NVB, hogy nem értelmezhető a magyarországi szavazással kapcsolatban a beszélgetésben elhangzó kérdés, ugyanis Beregszászon külképviseleti szavazás zajlott, a beadványozó kifogása azonban arra vonatkozott, hogy a magyarországi szavazókörökhöz történt a szállítás.

[7] Az NVB álláspontja szerint összességében a csatolt videofelvétel nem alkalmas arra, hogy kétséget kizáróan bizonyítsa a Ve. 143/A. § (2) bekezdésében foglalt szervezet autóbuszos szállítás megvalósítását, továbbá hogy azt T.A., a Fidesz-KDNP jelöltje érdekében végezték. A szállítás elkövetőjeként megjelölt személlyel kapcsolatban semmilyen olyan adat nem állt rendelkezésre, amely alapján személyazonossága megállapítható lenne. Erre vonatkozóan a beadványozó semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott.

A felülvizsgálati kérelem

[8] Az NVB határozata ellen a kérelmezők nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, amelyben azt kérték, hogy a Kúria az NVB határozat úgy változtassa meg, hogy a kifogásnak adjon helyt, ennek keretében állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) c) és e) pont, valamint 143/A. § (2) bekezdés megsértésének tényét, a Fidesz-KDNP jelölő szervezetet a jogsértéstől tiltsa el, valamint kérték Sonkád, Fülesd, Bodpalád, Milota, Csaholc, Kispalád, Podpalád és Zarolyán településeken a választási eljárás megismétlését. Arra hivatkoztak, hogy az NVB az OEVB-hez hasonlóan figyelmen kívül hagyta a becsatolt bizonyítékot, a videófelvételt, amely ráadásul egy hírműsoré és a felvétel önmagában alkalmas arra, hogy a jogsértést igazolja, hiszen megállapítható belőle az elkövető személye, az elkövetés módja, valamint az érdekkör is. Hangsúlyozták a kérelmezők, hogy az NVB határozatában nem olvasható az, hogy a cselekményt magát nem tartja jogsértőnek, csupán a bizonyítottság hiányát jelölte meg, mint kérdéses tényezőt. A kérelmezők érvelése szerint, hogy ha az NVB álláspontja szerint a magatartás, azaz a szervezet személyszállítás szavazókörökbe a választás napján jogsértő, a rendelkezésre bocsátott bizonyíték alapján elvárható, hogy az NVB legalább azt állapítsa meg, hogy törvényt valóban sértő cselekmény történt. Az elkövető személyének megállapíthatósága hiányában relevánsnak azt tartotta, hogy kinek, mely jelölő szervezetnek az érdekében történt a jogsértés. Ezen tény pedig a videofelvételből kétséget kizáróan megállapítható.

[9] Hangsúlyozták a kérelmezők, hogy az érdekkört az NVB annak ellenére nem látta bizonyítottnak, hogy a felvételen többször elhangzott nemcsak a megbízó, dr. T.A. neve, hanem kétség sem merült fel – mivel a miniszterelnök- helyettes személye az új országgyűlés megalakulásáig köztudott – a Fidesz-KDNP jelölő szervezet KDNP-és politikusa is része a felvételnek. Az, hogy az NVB még ezek után is azt állította, hogy a jelölő szervezetnek nincs köze az NVB által is közvetve elismert jogsértéshez, téves érvelésnek tartották. Utaltak arra a kérelmezők, hogy az autóbuszos szállítás kérdésköre tekintetében a KRESZ szabályaival előhozakodni 200-300-as nagyságrendű tömeg szállításánál cinikus és szakszerűtlen megállapítás az NVB részéről. A 9 személyes szabály nyilvánvalóan egyetlen egy fuvarra vonatkozik, nem pedig ezen szabály kijátszásaként, a tömeges szavazó-szállításra. Az NVB ezzel a kijelentésével a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelvet vette semmibe.

[10] Hangsúlyozták a kérelmezők, hogy a szervezet személyszállítás a választási eljárás törvényességét sérti, hiszen a választókerület egyéni és listás eredményére is befolyással van. Mivel az NVB a jogsértést csupán az elkövető személyében nem találta megalapozottnak, a szavazás eredményét így közvetve manipuláltnak tekintette, mégsem tette meg  a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt követelménynek való megfelelés érdekében szükséges kötelességét.

A Kúria döntése és jogi indokai

[11] A felülvizsgálati kérelem részben alapos.

[12] A Kúria álláspontja szerint az NVB megfelelő alapossággal rögzítette határozata indokolásában a kifogás elbírálása szempontjából irányadó tényállást, azonban elmulasztotta annak jogkövetkezményét levonni.

[13] Egyetértett a Kúria az NVB azon megállapításával, hogy a Ve. 43. §-a rendelkezik a tényállás megállapításról és az eljárási határidők rövidsége miatt a bizonyítási eszközök hitelességének ellenőrzése nem mindig lehetséges, a bizonyítottság hiánya pedig a kifogást tevő terhére esik. Ebből levezetve az NVB határozatából egyértelműen megállapítható, hogy a beadványozó által  bizonyítékként megjelölt videofelvétel hitelességét az NVB elfogadta, azt kétségbe nem vonta.  Hangsúlyozza mindezért a Kúria, hogy a videó felvétel, mint bizonyíték hitelességének kérdése nem volt jelen felülvizsgálati eljárás tárgya, a Kúriának  az NVB által elvégzett  tartalmi elemzését, megalapozottságát kellett megítélnie.

[14] A bizonyítás körében az NVB  az elkövető személye kapcsán, az autóbuszos szállítás tekintetében és annak érdekköre vonatkozásában fejtett ki bizonyítási hiányosságokat. A Kúria osztotta az NVB ezzel kapcsolatos érvelését. A telefonbeszélgetésben elhangzottakból valóban nem állapítható meg hitelt érdemlő módon, hogy ki a beszélő, milyen járművekkel történik a  szállítás és értelmezhetetlen az egyik helyiségből a másikba történő továbbszállításra vonatkozó, valamint a beregszászi szavazás kapcsán elhangzott beszélgetés.

[15] A Kúria álláspontja szerint ugyanakkor az NVB által helyesen rögzített tények és körülmények nem támasztották alá azt a következtetést – sem tényszerűen, sem logikailag -  hogy a videofelvétel a jogsértés megállapítására nem alkalmas. Az NVB által  hitelesként elfogadott videofelvétel – amennyiben az hitelesnek elfogadható -  azt mindenképpen bizonyítja, hogy mikor – az országgyűlési választás napján , kiket – szavazati joggal rendelkező választópolgárokat és hová – az egyes szavazókörökbe – szállítottak. A szállítás szervezettségéhez sem fért kétség. A telefonbeszélgetésben foglaltakat a Kúria sem tartotta alkalmasnak arra, hogy abból jogsértés megállapítását megalapozó tényeket és körülményeket lehessen megállapítani. A videofelvétel összessége azonban alkalmas volt arra, hogy egyes választási eljárási alapelvek sérelme rögzítést nyerjen.

[16] A Kúria osztotta azon felülvizsgálati kérelembeli álláspontot, miszerint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja sérült. A szavazásra történő szervezet szállítás megvalósult, és ez már önmagában is a választás tisztasága megsértésére alkalmas cselekmény volt. Ugyanakkor a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme is megvalósult amikor is az ukrán-magyar határ mentén külhoni szavazásra jogosult választópolgárokat szervezetten szállítottak a magyarországi szavazóhelyekhez. A videofelvételből, mint bizonyítékból ezen tények és körülmények kiderültek, a jogsértés megvalósulása vonatkozásában az elkövető személye és az, hogy kinek az érdekében történt ez a szállítás irreleváns volt. Erre vonatkozóan valóban nem állt rendelkezésre elegendő, a konkrét jogsértést és annak következményét alátámasztó bizonyíték. Nem tulajdonított jelentőséget a Kúria az autóbuszos szállítás megvalósulása mélyebb vizsgálatának, ugyanis a Ve. 143/A. § (2) bekezdés sérelmére történő kérelmezői hivatkozás nem nyert bizonyítást. A jármű adataira, nagyságára, kapacitására vonatkozóan – ahogy azt az NVB is helyesen rögzítette - nem álltak adatok rendelkezésre, az a videofelvételből nem derült ki, így e tekintetben ezen jogszabályhely megsértését nem lehetett megállapítani.

[17] A Kúria elfogadta az NVB-nek a videófelvétel hitelességéből kiinduló, de a tisztázatlan körülményeket, bizonytalanságokat értékelő érvelését.  Az NVB felülvizsgált határozatában nem vonta kétségbe a videófelvétel hitelességét, bizonyító erejét azonban nem tartotta elégségesnek, „minden kétséget kizárónak” a beadványozó által igényelt intézkedések megtételéhez. A Kúria osztotta az NVB álláspontját annyiban, hogy a videófelvételen látható és hallható információk a kifogás teljes körű teljesítéséhez megfelelő alapul nem szolgálnak. Alátámasztják azonban a szervezett utaztatás tényének megállapíthatóságát, az utaztató jármű, a szervező és az érdekelt pontos beazonosíthatósága hiányában is. A szervezet szállítás ténye rögzíthető volt és a fentebb kifejtettek szerint ez önmagában is jogsértést valósított meg.

[18] Helyesen hivatkoztak arra a kérelmezők, hogy a jogsértés ténye az elkövető személyének tisztázása nélkül is megállapítható. A videófelvétel képi, hangi elemei, a megnyilatkozások – a narrátor összekötő szövege nélkül is – nyilvánvalóvá tették a riport által feltárni szándékozott jelenséget. Mindez az NVB határozatából is – burkoltan bár, és a jogkövetkezmények alkalmazása nélkül, de  - kiderül.

[19] Hangsúlyozza a Kúria, hogy az NVB  helytállóan hivatkozott a választási ügyekben adódó bizonyítási nehézségekre és a mérlegelési lehetőség igen széles körére. Ezen értelmezéssel azonban nem az áll összhangban, hogy a választási bizottságok minden kétséget kizáró bizonyítást követeljenek meg. Adott esetben a bizonyíték értékelése kapcsán a valószínűsítés, mint bizonyítási szint is elegendő kell hogy legyen a Ve. 43.§ (1), (2) és (5) bekezdés előírásának megfelelő alkalmazásához. Nyilvánvalóan adott a jogszabályi lehetőség arra, hogy a kifogás tárgyává tett cselekményt a választási bizottságok nem teljes egészében, csak bizonyos részében találják megalapozottnak. Ekkor azonban ennek rögzítése szükséges, a bizonyítási hiányosságok nem eredményezhetik a fennálló jogsértések megállapításának mellőzését, amennyiben a rendelkezésre állt bizonyíték a kifogás teljes körű teljesíthetőségéhez nem is volt alkalmas és elegendő, azonban egyes alapelvi jogsértések megállapításához igen.

[20] Kiemeli a Kúria, hogy jelen döntése azon alapult, hogy az NVB határozatának indokolásában elfogadta hitelesnek a beadványozó által bizonyítékként hivatkozott videofelvételt, de az abban tetten érhető jogsértések kapcsán – bizonyítási hiányosságokra hivatkozással -  semmilyen jogkövetkezményt nem vont le. Így a Kúriának a bizonyíték hitelességét illetően döntenie már nem kellett, azonban a fent kifejtettek szerint az alapelvi sérelmek megállapíthatóak voltak, tehát e körben a kifogás elutasítása nem lehetett jogszerű.

[21] A Kúria részben adott helyt a felülvizsgálati kérelemben foglaltaknak, ugyanis a Ve. 2. § (1) bekezdés b) és c) pontjának sérelmét – azaz az önkéntes részvétel a választási eljárásban és az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között alapelvet – a rendelkezésre állt bizonyíték alapján nem találta megállapíthatónak.

[22] A Kúria jogsértéstől történő eltiltást nem alkalmazhatta, mert a jogsértő személyét - megfelelő bizonyítottság hiányában – nem lehetett megállapítani..  A szavazás megismétlésének elrendeléséhez, a jogsértés tényét alátámasztó bizonyíték szintén nem volt elegendő, mert abból a jogsértés mértékére, a szavazás eredményét befolyásoló jellegére semmilyen következtetést levonni nem lehetett, másrészt önmagában az alapelvek sérelme – főszabály szerint – nem lehet alapja a szavazás megismétlésének. Ezen kérelmek tekintetében a Kúria a kifogást elutasította.

[23] Minderre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és a rendelkező részben foglaltak szerint az alapelvi jogsértéseket megállapította.

Záró rész

[24] A Kúria felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson  kívül bírálta el.

[25] Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése szerinti, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése és 83. § (1) bekezdése alapján az állam viseli.

[26] A további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. április 24.

Dr. Kovács András sk. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Rothremel Erika sk. bíró