Kvk.III.37.443/2018/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.III.37.443/2018/2.

A tanács tagjai:    Dr. Kovács András a tanács elnöke
Dr. Fekete Ildikó előadó bíró
Dr. Sperka Kálmán bíró
   
A kérelmező:    ()

Képviselője:         jogtanácsos

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 683/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 683/2018. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak –  felhívásra  – 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Magánszemély beadványozó 2018. április 4. napján kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (továbbiakban: NVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti alapelvek megsértése miatt. Előadta, hogy a kérelmező Mokka című műsorában az országgyűlési választási kampány idején a 2018. március 29. és 2018. április 4. közötti időszakban rendszeresen szerepelnek a FIDESZ-KDNP Kormány képviselői, illetve a Kormányhoz köthető elemzők. Ezen időszakban a kifogást tevő összesen öt műsorszámot jelölt meg, amelyekben öt személlyel folytattak interjút. A műsorban meghívottak személyéből, a műsorszám címéből, valamint az egyes műsorszámok tartalmából megállapíthatónak találta, hogy megbízásuknál fogva a FIDESZ és a KDNP, illetve a Kormányhoz kötődő politikusok közszereplőként kampánytevékenységet folytattak, amellyel a FIDESZ-KDNP kampányát segítették. Utalt arra is, hogy ezen tevékenység ismételt jogsértés, továbbra is megállapítható, hogy a műsorban sem a Jobbik, sem más ellenzéki párt politikusát nem hívták meg.
Kérte a jogsértés megállapítását, az attól való eltiltást és a médiatartalom-szolgáltató kötelezését arra, hogy a tevékenységét marasztaló határozat rendelkező részét tegye közzé. Kérte, hogy az NVB fontolja meg bírság kiszabásának lehetőség is.

[2] Az NVB a kifogást megküldte a kérelmezőnek és észrevételi lehetőséget biztosított számára. A kérelmező választ nem küldött.

Az NVB határozata
         
[3] Az NVB a 2018. április 6. napján kelt 683/2018. számú határozatával a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy a kérelmező médiaszolgáltató megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét azzal, hogy a TV2 médiaszolgáltatás Mokka című műsor 2018. március 29-e és április 4-e közötti műsorfolyamában a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek képviselőinek aránytalanul több megjelenési lehetősége biztosított, mint más jelölő szervezeteknek. Az NVB a jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte arra, hogy a határozat rendelkező részét három napon belül a Mokka című televíziós műsorszám előtt tegye közzé. Az NVB a kérelmezőt 517.500 forint összegű bírság megfizetésére kötelezte.

[4] Az NVB határozatának indokolása szerint elsőként azt vizsgálta, hogy a megjelölt műsorszámok valamennyi részlete a Ve. 141. §-ának második fordulata szerinti olyan kampányidőszakban folytatott tevékenységnek tekinthető-e, amely a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányul, azaz, hogy a műsorban megszólalók mindegyike a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt, mint jelölő szervezetek képviseletében szólalt-e meg. A választási időszakban kifejtett kampánytevékenységtől elhatárolta a Mokkában megjelenő szakértők által végzett politikai elemző tevékenységet. Rögzítette, hogy a megjelölt műsorszámokban mindösszesen két fő kormánypárti politikus szerepelt. Jelentőséget tulajdonított annak, hogy egyikük, Gulyás Gergely képviselőjelölt, így az ő megjelenése egyértelműen köthető a választáson induló jelölőszervezethez, egyébként pedig jelölti minősége mellett parlamenti frakcióvezetőként is szerepel a választási kampányban. Kovács Zoltán kormányszóvivővel, a Nemzetközi Kommunikációs Iroda vezetőjével folytatott beszélgetés szintén a kormánypártokhoz köthető tartalomnak minősült. Utalt a 556/2018. számú, a Kúria által helyben hagyott (Kvk.I.37.388/2018/2.) NVB határozatra és ismételten megállapította, hogy míg a médiaszolgáltató a jelölő szervezetek vonatkozásában jelöltjeik útján több alkalommal is lehetősége biztosított politikai programjuk bemutatására, a közzétételi témákkal kapcsolatos véleményük kifejtésére, ezzel egy időben azonban más jelölő szervezetek részére nem adott megjelenési lehetőséget. Megállapította, hogy a kérelmező a korábban már kifogásolt – 2018. február 19.  és március 20. közötti -  időszakot követően sem változtatott gyakorlatán, nem hívott egyetlen ellenzéki politikust sem a Mokka című műsorba.  A kérelmező magatartása ellentétes a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között eljárási alapelvvel, ezért az NVB a kifogásnak ezen alapelv megsértése vonatkozásában helyt adott.

[5] Az NVB rámutatott arra, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű elvének megsértése is megállapítható, ha a választási kampányban a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül, és e vonatkozásban is megalapozottnak tartotta a kifogást.

[6] A Ve. 152. § (2) és (3) bekezdése alapján a kérelmezővel szemben ezen jogsértések miatt bírságot szabott ki, ennek során mérlegelte az eset összes körülményét, azt, hogy a jogsértés a kampányidőszak végén valósult meg, a médiaszolgáltató egyetlen műsora volt érintett és mindössze két esetben volt bizonyítható a műsorban lévő személy jelölő szervezethez kötöttsége. A bírság összegének meghatározásakor figyelemmel volt a tevékenység ismétlő jellegére és a korábban, hasonló okból kiszabott bírságra, a jogszabálysértés súlyára is. Értékelte azt a tényt, hogy a TV2 országosan elérhető lineáris médiaszolgáltató.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[7] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az NVB határozatának megváltoztatását, a kifogás elutasítását, másodlagosan a bírság kiszabás mellőzését kérte. Arra hivatkozott, hogy az NVB határozata egyrészt jogszabálysértő, másrészt a mérlegelési jogkörben hozott döntés jogellenes. Álláspontja szerint az NVB nem vizsgálta a teljes műsorszámok tartalmát, azaz pl. a műsorszámba integrálódott hírműsorokat, azzal, hogy kiragadta a műsorszámok egy-egy beszélgetését és nem a teljes műsorszámokat vizsgálta azok teljes időtartalmában, tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a médiaszolgáltató műsorszáma a Ve. szabályainak, alapelveinek nem felelt meg. Az NVB határozata nem vizsgálta alaposan a két, álláspontja szerint jogsértő beszélgetés tartalmát sem. Megítélése szerint egyetlen médiaszolgáltatótól sem várható el az, hogy a választási kampány ideje alatt tartózkodjon a Kormány álláspontjának, illetve tevékenységének bemutatásától, hiszen ez nem kampánytevékenység, a Kormány álláspontjának bemutatása során a Ve. 1. §-t nem kell alkalmazni, ez a tevékenység a választási kampánytól teljes egészében elválasztandó. Tévesen jutott tehát az NVB azon következtetésre a két műsorszegmens vizsgálatát követően, hogy a kérelmező megsértette a Ve. rendelkezéseit. Hangsúlyozta, hogy a médiaszolgáltatására kizárólag a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2011. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) rendelkezései az irányadóak. 3. számú mellékletként levelet csatolt annak bizonyítására, hogy a jelölő szervezetek elzárkóztak a médiaszolgáltatóval való együttműködéstől.

[8] A bírság kiszabás körében kérte, hogy a Kúria vizsgálja meg azt, hogy az NVB-nek a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. § (5) bekezdés szerinti mérlegelési jogkörben megvalósított közigazgatási cselekménye jogszerű volt-e. Kifogásolta, hogy a határozat nem tartalmazza a kiszabás során figyelembe vett súlyosbító vagy enyhítő körülményeket, így nem felel meg a Kp. törvényi követelményeinek. A határozatban nem jelenik meg, hogy az NVB mire alapozza a médiaszolgáltató vélt jogsértésének szándékosságát, holott ez egyáltalán nem fedi a valóságot.

A Kúria döntése és jogi indokai

[9] A kérelmező felülvizsgálati kérelme nem alapos.

[10] Az NVB határozata a kérelmező közvetlen kötelezéséről rendelkezik, így a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdés szerint érintettsége fennáll. Ez okból nem volt akadálya a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának.

[11] Az NVB határozatában a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának sérelmét állapította meg, és kérelmező mindkét körben kérte a határozat bírósági felülvizsgálatát. Tételesen megjelölt önálló indokot külön-külön nem adott elő arról, hogy miért nem sérült  az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, illetve hogyan került sor a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra, ezért a kérelmet a Kúria annak tartalma szerint bírálta el.

[12] Az elbírálás során a Kúria tekintettel volt a Ve. 225. §-ára, amely kimondja, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben új tények és bizonyítékok felhozhatóak. A szintén média vonatkozású BH2014.377. számú elvi döntés a bizonyítás körében azt a korlátot szabja, hogy a Ve. 225. §-ában foglalt, a jogorvoslat során felhozható új tényeknek, bizonyítékoknak oksági kapcsolatban kell lenniük a kifogás tárgyával, a sérelmezett tevékenységgel, a sérelmezett jogszabállyal. Látszólag ennél korlátozóbb a Kvk.I.37.494/2014/2.számú végzés, amely szerint új bizonyítékokra csak akkor lehet hivatkozni, ha a választási bizottságok előtti eljárásban már nyújtottak be bizonyítékot; ha az NVB a bizonyíték, mint kötelező tartalmi elem hiányában érdemi vizsgálat nélkül utasítja el a kifogást, ez a hiány a bírósági felülvizsgálati eljárásban már nem pótolható.
A Kúria megállapította, hogy a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemhez csatolt melléklet tartalmában nem függött össze az eljárás tárgyával, időpontjával, a megállapított jogsértéssel, a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irreleváns volt, ezért annak értékelését  mellőzte.

[13] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket: esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között.

[14] A Kúria már több, az NVB határozatában is felhívott döntésében kifejtette, hogy a műsorszolgáltató számára törvény biztosítja a szerkesztői szabadságot, a Ve. alapelvi szabályainak pedig a műsorszámok összességében kell érvényesülni. Az Alkotmánybíróság 1/2007.(I.18.) AB határozatából is az tűnik ki, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. Ha a kiegyensúlyozottsági követelmény érvényesülésére minden esetben kizárólag egy műsorszámon belül keríthetne sort a műsorszolgáltató, az a média – azon belül a szerkesztési szabadság – olyan fokú sérelmét jelentené, amelyet a legitim jogalkotói cél, a véleménypluralizmus elérése nem igazol.

[15] A Ve. alapelvi követelmények teljesülését érintően tehát nem egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatát kell elvégezni.
A műsorszám – műsorfolyam kapcsolat megteremthetősége során a Kúria irányadónak azt tekinti, hogy műsorfolyamként az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámok értékelésére van lehetőség (Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3., Kvk.I.37.388/2018/2.).

[16] Az NVB határozatában kifejezetten állást foglalt arról, hogy a Ve. alapelveinek sérelmét csak a jelöltek, jelölő szervezetekre nézve vizsgálta. Nem tett megállapítást azokra az esetekre, amikor a Mokkában kormányzati tájékoztatási tevékenység folyt, illetve a meghívott szakértők által végzett politikai elemző tevékenységre sem. A műsorszámnak a kérelemhez csatolt bizonyítékok alapján történő vizsgálatát a Kúriának is ehhez képest kellett elvégezni, figyelemmel a műsorfolyamra vonatkozó tartalmi követelményekre.

[17] A Mokka a kérelmező saját honlapjának szövege szerint egy olyan magazin műsor, „amely közéleti témákkal foglalkozik, de nincs agyontömve politikával. Az előző 24 óra legfontosabb eseményeiről azonban természetesen senki sem marad le. Megvilágítjuk a hírek hátterét, elemezzük azokat, de a hétköznapi hősök, és a már-már elfelejtett sztárok sem hiányoznak a műsorból.” A műsorszám reggelente 6.55-től 8.50-ig terjedő időszakban sugárzott élő műsor. A tartalmi elemzés alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a FIDESZ-KDNP a jelöltjei útján több alkalommal is megjelenhetett, kifejthette közéleti témákkal kapcsolatos véleményét, míg más jelölő szervezetek részére csak két esetben adott megjelenési lehetőséget kérelmező. Az NVB helytállóan állapította meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmét.

[18] A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket: jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás.

[19] Az NVB a kifogásolt időszakban sugárzott műsortartalmat a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjával összefüggésben értékelte. Helytállóan állapította meg, hogy a kérelmező ezen időszakban, a fentiek szerint, jogsértően szerkesztette műsorát és a kampányidőszak hátralévő tartama már nem elégséges ahhoz, hogy megfelelően érvényesüljenek a Ve. alapelvi rendelkezései. Az NVB, alkalmazva a Kúria Kvk.III.37.465/2014/2. és Kvk.V.37.540/2014/3.számú végzéseit, megalapozottan rögzítette, hogy mivel a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérült, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megsértése is bekövetkezett.

[20] A bírság kiszabása kapcsán az NVB mérlegelési jogkörben járt el. Ennek során a Kúriának a alkalmaznia kellett a Kp. 85. § (5) bekezdését, tehát mérlegelési jogkörben megvalósított közigazgatási cselekmény jogszerűsége körében a bíróság azt is vizsgálja, hogy a közigazgatási szerv hatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazásának keretei között gyakorolta-e, a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége a közigazgatási cselekményt tartalmazó iratból megállapíthatóak-e.

[21] A Kúria álláspontja szerint a bírság kiszabását, mind a jogalap, mind a mérték tekintetében elégséges módon indokolta az NVB. Az eset összes körülményeire  általánosságban is hivatkozott, de emellett szükséges mértéket elérően megjelölt olyan egyedi körülményeket, melyeket határozatában pontosan megnevezett. Az egyedi azonosíthatóság következtében nem eredményezett a bírság mellőzéséhez elégséges jogsértést az, hogy az NVB az indokok körében nem nevezte meg, mit tekintett enyhítő-, mit súlyosbító körülménynek. A felülvizsgált határozat indokolásának ezen részéből pontosan levezethető volt, hogy az enyhítő körülmények körébe tartozóként az NVB azt értékelte, hogy a jogsértő tevékenység egyetlen műsort érintett és két esetben volt bizonyítható a szereplő jelölő szervezethez kötöttsége. Ugyanakkor súlyosbító körülménynek tekintette a jogsértő tevékenység ismétlődő jellegét, azt, hogy azok sugárzása kampányidőszakban történt, és azonos jogsértés miatt már került sor a kérelmezővel szemben a Kúria végzésével helybenhagyott szankcionálásra (556/2018.sz. NVB határozat), továbbá a jogsértés súlyát és a médiaszolgáltató elérhetőségét is.

[22] A bírság kiszabása során az NVB a Ve. 152. § (2) bekezdésének azt a rendelkezését is beidézte, mely szerint a bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A határozat indokolása szerint azonban a jogsértés „szándékos” voltát az NVB nem vizsgálta, a bírság kiszabása kapcsán ezt a rendelkezést nem alkalmazta. A felülvizsgálati kérelemben előadottakkal szemben ez okból sem volt jogsértő a bírság mértékének NVB általi meghatározása.

[23] Mindezekre figyelemmel a Kúria az NVB határozatát mind a jogalap, mind a bírság tekintetében jogszerűnek és megalapozottnak értékelte és azt  a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján  helybenhagyta.
  
Záró rész

[24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[25] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228. § (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket.

[26] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. április 11.

Dr. Kovács András sk. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán sk. bíró