A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.III.37.421/2018/8.
A tanács tagjai: dr. Kovács András a tanács elnöke
dr. Kurucz Krisztina előadó bíró
dr. Fekete Ildikó bíró
A kérelmező: Lehet Más a Politika (képviseli: dr. Szél Bernadett társelnök)
A kérelmező képviselője: (….) ügyvéd
A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság
(1054 Budapest, Alkotmány u. 3.)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság
647/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria megállapítja, Magyarország Kormánya megsértette a pártok közötti esélyegyenlőséget azzal, hogy a 2018. március 26. napjától közzétett figyelemfelhívó kampányának STOP feliratú, tömött sorokban menetelő migránsokat/menedékkérőket ábrázoló plakátjaival a FIDESZ-MPSZ és KDNP jelölőszervezetek választási kampányát erősíti.
A Kúria Magyarország Kormányát a további jogsértéstől eltiltja.
A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Dr. Szél Bernadett 2018. március 29-én kifogást terjesztett elő a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: NVB) Magyarország Kormánya (a továbbiakban: Kormány) által, 2018. március 26-án közzétett figyelemfelhívó kampány új plakátjaival szemben. A plakátokon „STOP” felirat mögött egy 2015-ben készült fényképen Szlovénia határán tömött sorokban menetelő migránsok/menedékkérők láthatóak. Kifogásában előadta, hogy a 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 141. §-a alapján kampányidőszakban minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására, vagy ezt megkísérli, kampánytevékenységnek minősül. A Kvk.IV.37.360/2014/2. számú kúriai végzésre hivatkozással hangsúlyozta, hogy az államnak, a közhatalomnak, így a Kormánynak és a helyi önkormányzatoknak, a választási eljárásban semleges pozíciót kell elfoglalnia, a pártok közötti versenyben nem vehet részt, nem segítheti egyes pártok választási üzeneteinek eljuttatását a választókhoz. Álláspontja szerint a kifogásolt kormányzati plakátkampány a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőséget sérti azáltal, hogy a kormányzati kampány a FIDESZ-MPSZ és KDNP jelölőszervezetek választási kampányának legfőbb üzentét: a „bevándorlás megállítását” erősíti, ezzel a FIDESZ-MPSZ és KDNP jelölőszervezeteket támogatva. A kifogást tevő álláspontja alátámasztására a www.fidesz.hu internetes oldalról hivatkozott az elmúlt napok nyolc vezető hírére, amelyek mind az illegális migrációval szembeni fellépés szükségességével kapcsolatos nyilatkozatokat tartalmaztak. Előadta, hogy a kifogásolt kormányzati kampány nem tájékoztató jellegű, hanem egyszerű, érzelmekre ható politikai propagandát valósít meg a kormánypártok választási kampányának részeként, azonban a Kormány finanszírozásában. A kifogást tevő a fentiek alapján kérte a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja sérelmének megállapítását és a Kormány eltiltását a további jogsértésektől a Ve. 218. §-a alapján.
[2] Az NVB 2018. március 31. napján kelt 647/2018. számú határozatával a kifogást elutasította. A határozata indokolásában az NVB kiemelte, hogy a Kormánynak a választási küzdelembe történő beavatkozása körében, a kifogást tevő által is hivatkozott Kvk.IV.37.360/2014/2. számú döntés mellett, a Kvk.III.37.328/2014/6. számú kúriai végzés tartalmazza az irányadó szempontokat. Ebben az ügyben a Kúria akként foglalt állást, hogy a Kormány hirdetése politikai reklám volt, amely a kormánypártokat segítette, tekintettel arra, hogy jelmondata azonos, megjelenése pedig hasonló volt a kormánypártok politikai hirdetéseihez. Az NVB kiemelte, hogy a Kúria e döntése alapján a Kormány a választási kampányban is folytathat tájékoztató tevékenységet, a Kormányt népszerűsítő műsorszámok alapesetben nem politikai reklámok. Amikor azonban a Kormány által közzétett műsorszám összetéveszthető egy párt politikai reklámjával, akkor az is politikai reklámnak minősül, ezzel pedig az egyik jelölőszervezet kampányát segíti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértésével.
[3] Az NVB álláspontja szerint jelen kifogás tárgya annyiban elhatárolható a hivatkozott kúriai döntéstől, hogy a kifogásolt kampánnyal és plakáttal nem politikai reklámok kerülnek összehasonlításra, hanem a kifogást tevő azt sérelmezi, hogy a Kormány olyan tájékoztató tevékenységet folytat egy politikai témában, amellyel a kormánypártok egyetértenek. Ennek kapcsán az NVB kiemeli, hogy a Kormány migrációs politikájával kapcsolatos tájékoztató tevékenysége több évre nyúlik vissza, a FIDESZ-MPSZ és KDNP jelölőszervezet képviselőinek bizonyítékként csatolt nyilatkozatai pedig csak a Kormány politikáját támogatják.
[4] Az NVB ebben a körben hangsúlyozta, hogy a Ve. rendelkezéseiből nem vezethető le olyan korlátozás, amely alapján a Kormánynak a választási kampányidőszakban tartózkodnia kellene minden olyan tájékoztató tevékenységtől, amely a választási kampányban valamelyik jelölő szervezet kampányában megjelenik. A Kormánynak az Alaptörvény 15. cikk (1) és (2) bekezdéséből levezethetően nem csak joga, hanem kötelessége is a tevékenységéről szóló tájékoztatás, amely az Országgyűlés és az állampolgárok felé a szólás- és véleményszabadság keretében tud érvényesülni. Az NVB álláspontja szerint a kifogást tevő értelmezésének elfogadása olyan korlátozását jelentené a Kormánynak a szólás- és véleményszabadság keretei között megjelenő tájékoztatási tevékenysége vonatkozásában, ami nem állna arányban a választási versenybe való be nem avatkozási kötelezettségével.
A felülvizsgálati kérelem
[5] A kérelmező jogi képviselővel eljárva a törvényes határidőn belül bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amelyben kérte, hogy a Kúria állapítsa meg, a Kormány megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját a közösségi média oldalán 2018. március 25-én közzétett, tájékoztató szöveg és egyéb kommentár nélkül egy „STOP” tábla mögött tömött sorokban menetelő menedékkérőket ábrázoló hirdetés, illetve plakát közzétételével és az országos médiában és közterületi hirdetésekben való terjesztésével, illetve kérte, hogy a Kúria a Kormányt tiltsa el a további jogsértéstől.
[6] Előadta, hogy a kifogásolt plakátkampány a FIDESZ-MPSZ és KDNP jelölőszervezetek aktuális üzeneteivel teljes összhangban áll, ami tudatos összehangoltságot bizonyít. Ennek alátámasztására új bizonyítékként hivatkozott a jelölőszervezet közösségi média oldalán a kormányzati plakátok bejelentését megelőzően közzétett bejegyzésére, amely a kormányzati plakátokkal egyező kép felhasználásával közvetítette saját, bevándorlás megállításával kapcsolatos üzenetét. Hivatkozott továbbá arra, hogy a kormányzati plakátkampánnyal lényegében egyidejűleg került kihelyezésre a FIDESZ-MPSZ és KDNP jelölőszervezetek „kerítésbontós” plakátjainak új generációja. Álláspontja szerint a „STOP” üzenet és a kormánypártok kommunikációja egyetlen üzenetté áll össze, a kormányzati kampány ráerősít a kormánypártok kampányüzenetére.
[7] A kérelmező álláspontja szerint a kormányzati kampány a FIDESZ-MPSZ és KDNP jelölőszervezetek választási kampányának legfőbb üzenetét: a „bevándorlás megállítását” erősíti, és azzal nem csak tartalmilag, hanem időzítésében és formájában is összehangolt, ezzel a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértésével egyértelműen támogatja az említett jelölőszervezeteket. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség érvényesítése érdekében az állami szerveknek tartózkodniuk kell attól, hogy a pártok szabad versengésébe beavatkozzanak, semleges pozíciót kell elfoglalniuk.
[8] A kérelmező hangsúlyozta, hogy szemben az NVB következtetésével az állam semlegességéből nem következik, hogy az ötven napos kampányidőszakban a kormány a kampány által érintett témában semmilyen politikai üzenetet nem fogalmazhat meg, azonban a kifogásolt kommunikációs kampánytartalom egyértelműen kapcsolódik a választásokhoz, mivel nincs aktualitást adó speciális üzenete, időzítése a kampány utolsó napjaira esik, az üzenetében teljes tartalmi egyezőséget mutató jelölő szervezeti kampánnyal egyidejűleg folyik, valamint a kiválasztott fénykép is összehangolt a kormánypártok kampányával.
[9] Ebben a körben a kérelmező azt is kiemelte, hogy a „STOP” kampány semmilyen kormányzati tájékoztatási tevékenységhez nem tud kapcsolódni, hiszen a plakátokon semmilyen kiegészítő információ nem szerepel, semmilyen új információt nem jelenít meg a kormányzat bevándorlással kapcsolatos álláspontját illetően, szemben az ENSZ migrációs csomaggal kapcsolatos kormánykampány egyéb plakátjaival. Ebből következően a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme nem a kampányban is érintett téma azonossága miatt állapítható meg, hanem a tájékoztatási elem teljes hiánya miatt, vagyis mivel a kommunikáció a kormánypárti kampánnyal tartalmilag és időzítésében összehangoltan, nyíltan és kizárólag a választói akarat befolyásolására irányul.
Az ellenérdekű fél nyilatkozata
[10] A Kúria a Kormánynak, mint ellenérdekű félnek nyilatkozattételi jogot biztosított, ezzel élve a Miniszterelnök Kabinetfőnöke, mint a kormányzati kommunikációért felelős kormánytag és a Miniszterelnöki Kabinetiroda jogi képviselővel eljárva 2018. április 5-én nyilatkozatot terjesztett elő, majd iratbetekintési jogát is gyakorolta. Kérte a nyilatkozattételi határidő április 6-ig történő meghosszabbítását arra tekintettel, hogy a kifogás megismerésére csak a nyilatkozattételi határidő lejárta előtt volt lehetősége. Ezen túlmenően nyilatkozatában érdemben vitatta a kérelmező felülvizsgálati kérelmét.
[11] Előadta, hogy a „STOP” plakátkampány része a „Magyarország dönt, nem az ENSZ” kormányzati tájékoztató kampánynak, ami a Kormány 2015 óta tartó migrációval kapcsolatos tájékoztató kampánysorozatának egyik eleme. Kifejtette, hogy álláspontja szerint téves a kérelmező azon állítása, hogy a „STOP plakátkampány” tájékoztatási elemmel nem rendelkezik. Egy óriásplakát esetében nem várható el hosszabb, szöveges formátumok megjelenítése, ugyanis ezen logika mentén a teljes ENSZ határozati javaslatot meg kellene jeleníteni. A kép és a „STOP” tábla együttes alkalmazása röviden és célzottan közvetíti a Kormány álláspontját, miszerint a migrációt meg kell állítani, és erről Magyarország dönt, nem az ENSZ. Előadta, hogy az Alaptörvény 15. cikke alapján a kormánynak nem csak joga, hanem kötelessége is a közvélemény tájékoztatása, amelyet az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése alapján gyakorol. Hivatkozott arra is, hogy „STOP” plakátkampány semmilyen összefüggést nem mutat a FIDESZ-MPSZ és KDNP jelölőszervezet óriásplakátjaival, kampánytevékenységével, a felhasznált fénykép egy emblematikus képe a migrációs hullámnak, amely bárki számára hozzáférhető, ez önmagában nem bizonyítja a kormányzati és a kormánypárti kommunikáció összehangoltságát. A Kúria által támasztott követelményeknek megfelelően a kormányzati tájékoztató kampány megfelel az azonnali felismerhetőség követelményének, a FIDESZ-MPSZ és KDNP plakátjaival nem összetéveszthető. Kifejtette abbéli véleményét is, hogy a kormányzati tájékoztatásnak nem kell aktuálisnak lennie, ilyen időbeli korlátozást semmilyen szabályozás nem ír elő, egyebekben az időszerűség kérdése olyan összetett szakpolitikai elemzést igényelne, amely a választási eljárás sommás határidői között elméleti síkon sem képzelhető el.
[12] A Kúria a Kormány nyilatkozatában előterjesztett kifogásra tekintettel a nyilatkozattételi határidőt április 5-én 15.00 óráig meghosszabbította, a meghosszabbított határidőn belül újabb nyilatkozat nem érkezett.
A Kúria döntése és jogi indokai
[13] A Kúria eljáró tanácsának többségi álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem alapos.
[14] A Kúriának az ügy érdemi vizsgálatát megelőzően szükséges arra kitérnie, hogy a Kormány, mint ellenérdekű fél nyilatkozattételi jogának biztosítását a Ve. szabályai nem írják elő a Kúria számára. A Ve. utaló szabályán keresztül a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (6) bekezdésének a rövid határidőkre tekintettel részleges – csak ellenérdekű felet érintő – mérlegelésen alapuló alkalmazását a Kúria kizárólag az Alaptörvény XXVIII. cikkében foglalt tisztességes eljáráshoz való jog biztosítása érdekében tartotta szükségesnek, mivel a Kormány az eljárásban ezidáig nem vett részt, noha a választási kifogás, és így a felülvizsgálati kérelem is a Kormány jogsértéstől való eltiltására irányult. Tekintettel arra, hogy Kormány képviselője kevesebb, mint egy óra késedelemmel tudta megtekinteni a kérelmező kifogását, emiatt a Kúria nem tartotta indokoltnak a nyilatkozattételi határidő egy nappal történő meghosszabbítását, különösen mivel határidő meghosszabbításának indokaként – az érdemi nyilatkozatot egyébként határidőben előterjesztő – ellenérdekű fél csak azt jelölte meg, hogy a kifogásra nem volt lehetősége nyilatkozni. A Kúria ezért a kevesebb, mint egy órás iratbetekintési késedelemre tekintettel – méltányosan eljárva – három órával hosszabbította meg a nyilatkozattételre rendelkezésre álló időt.
[15] A Kúria megállapította, hogy jelen ügyben a kérelmező, mint jelölő szervezet közvetlenül érintett, a jogsértés megállapíthatósága esetén a választásokon való eredményes szereplésének esélyei releváns mértékben csökkenhetnek, ezért a felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján érdemben vizsgálta.
[16] A Kúria az ügy érdemében elsőként azt rögzíti, hogy – szemben az NVB határozatban és a Kormány nyilatkozatában megjelenő állásponttal – Magyarország Alaptörvényéből nem következik, hogy a Kormány, mint az állam egyik közhatalmi szerve, rendelkezik a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának Alaptörvény IX. cikke által garantált alapjogával. A véleménynyilvánítás szabadsága, mint első generációs kommunikációs alapjog, az egyén számára biztosítja – elsősorban éppen az állami beavatkozással szemben –, hogy megalapozottan részt tudjon venni a társadalmi és politikai folyamatokban [30/1992. (V. 26.) AB határozat, 50/2003. (XI. 5.) AB határozat, 29/2014. (IX. 30.) AB határozat]. A Kormány ezzel szemben az államhatalom egyik megtestesítője, ekként a kormányzati kommunikáció korlátozása kapcsán nem alkalmazhatóak az alapjogok korlátozására kialakított alkotmányos elvek. A Kormányt ugyanakkor – az Alaptörvényben meghatározott feladatköréből adódóan – megilleti a tájékoztatás joga és lehetősége. Választási kampányidőszakban azonban ezt a Ve. keretei között kell gyakorolnia.
[17] Az NVB által is hivatkozott kúriai gyakorlat alapján a kampányidőszak alatt a jelöltek és a jelölő szervezetek a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt esélyegyenlőségének érvényesítése érdekében az állami, illetve az önkormányzati szerveknek tartózkodniuk kell attól, hogy a pártok szabad versengésébe beavatkozzanak [BH 2014/12/379., Kvk.IV.37.360/2014/2.]. A Ve. e szabálya lényegében a pártok esélyegyenlőségének a követelményét rögzíti a választási eljárás során. A parlamenti demokrácia alapja a politikai pártok választópolgári támogatottságért való versengése. A demokrácia egészséges működése nem képzelhető el politikai pluralizmus és a pártok politikai küzdelemben való esélyegyenlősége nélkül. Az azonos feltételeket tartalmazó jogi keret garantálja az állam semlegességét a politikai pártok küzdelmében [BH 2014/12/379., Kvk.IV.37.360/2014/2.].
[18] A Kúria fenti gyakorlata összhangban van az Európa Tanács Velencei Bizottság nem kötelező – de a nemzetközileg elfogadott európai sztenderdeket tükröző – iránymutatásával, amely szerint az esélyegyenlőség magában foglalja az állami szervek semleges eljárását, különösen a média plakátok, a pártok és kampányok finanszírozása területén [Code of Good Practice in Electoral Matters. Guidelines and Explanatory Report. Adopted by the Venice Commission at its 52nd Session (Venice 18-19, October 2002, CDL-AD (2002) 23.rev., Guidelines, I.2.3. a-b pont), lásd még a Kúria választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat tárgyában létrejött joggyakorlat-elemző csoport (továbbiakban joggyakorlat-elemző csoport) véleménye 196. oldal, http://www.lb.hu/sites/default/files/joggyak/valasztasi_nepszavazasi_jo…]. Ezt az elvárást a magyar Alkotmánybíróság általános és kötelező alkotmányos mérceként fogalmazta meg, amikor kimondta, hogy az államnak elkötelezettnek kell lennie a törvények olyan alkalmazása iránt, amely az egyenlő bánásmódot biztosítja minden érintettet illetően a választási eljárásban [3096/2014 (IV.11.) AB határozat 46-47 pont, lásd még: 3/1999. (II.07.) AB határozat]. Figyelemmel arra is, hogy a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja által a Kúria honlapján közzétett fenti joggyakorlattól, ezen közzététel folytán fennálló jogos várakozások, és a bizalomvédelem elvének megsértése nélkül, csak kellően megalapozott érvek esetében indokolt eltérni, és a Kormány nyilatkozatában ilyen indokokat az eltérés szükségességére nem hozott fel, a Kormány semleges magatartására való törekvésének követelményét a választási kampány időszakában nem vitatta, ezért a Kúria megállapította, hogy a fenti jogelveket jelen ügyben is minden kétséget kizáróan alkalmazni kellett.
[19] A hivatkozott kúriai ügyekben a pártok esélyegyenlőségének sérelme abból a szempontból merült fel, hogy az állami vagy önkormányzati szervek által közzétett plakátok, illetve politikai reklámok hasonlóságuk, összetéveszthetőségük okán felerősítő módon hatottak a jelölt, jelölőszervezet esélyeire, szemben más jelöltekkel, jelölőszervezetekkel [Kvk.IV.37.360/2014/2., Kvk.III.37.328/2014/6.]. Jelen ügyben a kifogás tárgyává tett kormányzati kommunikáció annyiban eltérő a Kvk.III.37.328/2014/6. számú ügyben vizsgált politikai reklámtól, hogy a vizsgálat tárgya nem érinti a kormányzati és kormánypárti kommunikáció grafikai, vizuális kivitelezésének az egyezőségét, mert azok egymástól jól elkülöníthetőek. Ugyanakkor az elvi kérdés mindkét ügyben azonos. A fent hivatkozott kúriai döntés az elvi kérdést már eldöntötte akként, hogy jelen ügyre irányadóan az vizsgálandó, a kormányzati plakátkampány üzenetén keresztül felerősíti-e a kormánypártok kampányában megjelenő üzenetet (kommunikációt), ekként megbontva a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőséget.
[20] A kérelmező által e körben hivatkozott bizonyítékok kapcsán a Kúria elsődlegesen azt állapította meg, hogy összhangban a Ve. 225. §-ával és a BH 2014/12/377. számú elvi döntéssel a bírósági felülvizsgálat során előterjesztett új bizonyítékoknak oksági kapcsolatban kell lennie a kifogás tárgyával, a sérelmezett tevékenységgel, a sérelmezett jogszabállyal, amely jelen ügyben megvalósult. Erre tekintettel a Kúria érdemben vizsgálta a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott bizonyítékokat is.
[21] A kifogásában és a bírósági felülvizsgálati kérelmében hivatkozott bizonyítékok alapján megállapítható volt, hogy a kormánypártok kampányának lényegi eleme, központi kampányüzenete az illegális migráció megfékezése, összekapcsolva azzal az állítással, hogy az ellenzéki pártok támogatják a bevándorlást. A Kúria hangsúlyozza, hogy önmagában az a körülmény, hogy a kormánypártok a kormányzati kommunikációban is megjelenő üzeneteket használnak kampányuk során, nem jogsértő, sőt természetesnek tekinthető, hiszen a választási kampány során a kormánypárti jelölőszervezetek képviselik a kormányzat álláspontját, ösztönözve a szavazókat a kormányzó párt újraválasztására. A kampányidőszakban ekként elsődlegesen éppen a kormánypártok feladata a kormányzati kommunikáció közvetítése, hiszen ez biztosítja, hogy a jelölőszervezetek esélyegyenlősége mellett jelenik meg a kampányüzenet.
[22] Hasonlóan – a korábbi kúriai gyakorlattal összhangban – a Kormány sincs elzárva attól, hogy a kampányidőszak alatt tájékoztató tevékenységet folytasson, az NVB helyesen mutatott rá arra, hogy ilyen abszolút tilalom a Ve.-ből nem vezethető le. A kampányidőszak alatt azonban alkalmas a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség megbontására az a kormányzati kommunikációs tevékenység, amely formai és/vagy tartalmi egyezősége okán felerősíti az egyik jelölőszervezet üzenetét, ilyen esetben ugyanis a támogatott jelölőszervezet kampányüzenete a kampányköltési limitet meghaladó költségráfordításokkal arányosan, több választóhoz képes eljutni.
[23] A Kúria nem vitatja, hogy a kormányzati kommunikáció törekedett a korábbi kúriai eseti döntéseknek való megfelelésre, amennyiben megjelenésében (színeiben, jelmondatban, külső hasonlóságban) – ha nem is időzítésében és tartalmában – a kormánypártok általánosan jellemző választási plakátjaitól eltérő megjelenítést használt.
[24] Ugyanakkor a kifogásolt kormányzati plakátkampány időzítése és tartalma alapján alkalmas volt arra, hogy ráerősítsen a kormánypártok központi kampányüzenetére azáltal, hogy vizuális megjelenítésében kormányzati tájékoztatást, illetve többletinformációt nem tartalmazott, noha képiségében összekapcsolódott a FIDESZ-MPSZ és KDNP jelölőszervezetek azon kampányüzenetével, hogy míg az ellenzéki pártok a bevándorlást támogatják, addig a kormánypárt a bevándorlás megfékezésére törekszik.
[25] A „STOP” plakát kizárólag képi üzenetet közvetít, a plakáton szereplő egyetlen feliratból mindössze az állapítható meg, hogy a plakát a Kormány információs kampányának része. Az a körülmény, hogy a „STOP” plakátkampány része-e a „Magyarország dönt, nem az ENSZ” kormányzati tájékoztató kampánynak e körben nem releváns, mivel az ENSZ-kampány, mint kormányzati tájékoztatás kormányzópártok üzenetét erősítő hatásának kérdése nem volt tárgya. Ugyanakkor a Kormány érveire reagálva szükséges megjegyezni, hogy a „STOP” plakátkampány, ha azonos tárgyköre folytán távoli összefüggésbe hozható is a korábbi kormányzati tájékoztató kampányokkal, az nem zárja ki, hogy egyben valamely jelölőszervezetet, kézenfekvő módon a kormányzópártok egyik fő választási üzenetét is népszerűsítse, vagy annak hatását erősítse.
[26] A Kúria megítélése szerint a kormányzati tájékoztató tevékenységnek konkrét információtartalommal kell rendelkeznie, amelynek szükségszerű eleme az információ aktuális jellege. Ez tehát nem szabályozási kérdés, hanem a tájékoztatási tevékenység fogalmi eleme. Jól prezentálja ezt, hogy a Kormány jelen eljárásban benyújtott nyilatkozatában részletesen bemutatott 2015 óta folytatott migráció témája köré csoportosuló tájékoztatási kampányaiban közölni kívánt információk is időről időre az aktuális helyzet szerint változtak. Csak egy eklatáns példaként utal arra a Kúria, hogy a kvótanépszavazással kapcsolatos tájékoztatási kampány a népszavazási kampány jogszerű része volt, és a népszavazási kampány adta az aktualitását. Ugyanígy az ENSZ kampány is a Kormány által nyilatkozatában kifejtett módon valamely aktuális kormányzati tevékenységhez kapcsolódott.
[27] Jelen esetben az ENSZ kampánnyal való összefüggésre semmilyen módon nem utaló, a korábbi kampányokhoz képest új információt nem tartalmazó „STOP” kampány választási kampánytól független, objektív, közérdekű és aktuális információközlés, tájékoztatás tényének megállapításához szükséges lett volna a Kormány részéről annak bemutatása, hogy mi volt az tény vagy körülmény, amely miatt elkerülhetetlenül szükségessé vált az évek óta ismert és folyamatosan végzett kormányzati tevékenységéről épp a választási kampány véghajrájában tájékoztatást adni, mégpedig konkrét információt nem tartalmazó – csak az alapüzenetet közvetítő – plakátkampány formájában.
[28] A Kúria álláspontja szerint bár a Kormány tájékoztatási tevékenységet folytathat a választási időszakban is, sőt adott esetben kötelessége is lehet, hiszen a kormányzati munka a választások alatt is folyamatos, azonban – ahogy azt az Alkotmánybíróság már idézett döntésében kifejtette – az erre vonatkozó szabályokat (törvényeket) úgy kell alkalmaznia, hogy az egyenlő bánásmódot biztosítsa a választási eljárásban. A „STOP plakátkampány” objektív szükségességét a Kormány nyilatkozata nem igazolta és az a plakátkampányból nem tűnik ki nyilvánvalóan. A Kormány nyilatkozatában arra hivatkozott, hogy ez széleskörű szakpolitikai elemzést igényelne, melyre nincs módja jelen eljárásban biztosított rövid határidők között. A Kúria ezt az érvet azért nem tudta elfogadni, mert amennyiben a fenti követelményeknek megfelelően, a semlegességre törekedve, mégis kénytelen volt e plakátkampányt a választási időszakban elindítani a Kormány, akkor az erre vezető tények és körülmények, indokok eleve rendelkezésre kellett, hogy álljanak, hiszen csak ezek megállapításából következtethetett volna a Kormány a plakátkampány szükségességére. Összefoglalva ez azt jelenti, hogy a Kúria számára nem azt kellett bemutatni, hogy utólag milyen szakpolitikai indokokkal lehetne megalapozni az érintett tájékoztatási tevékenységet, hanem csak a plakátkampány melletti kormányzati döntést megalapozó iratok vagy azok tartalmának összefoglalására lett volna szükség. Ezek bemutatása nélkül a rendelkezésre álló iratok alapján csak azt lehetett megállapítani, hogy a plakátkampánynak nem volt konkrét, szükséges, és célszerű – a választási kampánytól független – tájékoztatási funkciója.
[29] Mindezért a kérelmező helyesen hivatkozott arra, hogy a „STOP” plakátkampány a tájékoztatási elem – azaz a konkrét és újszerű információ – hiányára tekintettel nem volt egyértelműen elkülöníthető a kormánypártok, mint jelölőszervezetek fő üzenetétől, és ezen keresztül alkalmas volt a kormánypártok választási üzenetének felerősítésére, és ekként a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvének megsértésére.
[30] Végül szükséges kiemelni az NVB határozatának indokolására is tekintettel, hogy a Kúria döntése nem jelenti azt, hogy a választási kampány időszakában a Kormány tájékoztatási tevékenysége ne érinthetne jelölő szervezetek által képviselt üzeneteket, amennyiben a tájékoztatásnak van a választási kampánytól független, attól eltérő, önálló (aktuális) és objektív indoka, és a kormányzati munka megfelelő ellátása, kormányzati feladat kielégítő elvégzése más – a választási versengést nem érintő – módon nem valósítható meg.
[31] Mindezekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát – a Ve. 218. § (2) a)-b) pontjának alkalmazásával – a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta.
A döntés elvi tartalma
[32] A választási kampány időszakában a Kormány feladatainak megfelelő ellátásához szükséges tájékoztatási tevékenységet valamely választási kampánytémában is folytathat feltéve, hogy a tájékoztatásnak van a választási kampánytól független, objektív indoka. A tájékoztatás módját úgy kell meghatározni, hogy a kormányzati feladat elvégzését lehetővé téve a választási kampányt a lehető legkevésbé érintse, az esélyegyenlőséget ne sértse.
Záró rész
[33] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – figyelemmel a Ve. 229. § (2) bekezdéséből következően alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[34] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése szerint a Pp. 102. § (1) bekezdése alapján az állam viseli.
[35] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. április 6.
Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Kurucz Krisztina s.k. előadó bíró,
Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró