Kvk.III.37.400/2018/2. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma:    Kvk.III.37.400/2018/2.

A tanács tagjai:   Dr. Kovács András a tanács elnöke
                           Dr. Fekete Ildikó előadó bíró
                           Dr. Kárpáti Magdolna bíró

A kérelmező:      Momentum Mozgalom
                           ()

A kérelmező képviselője: ügyvéd
                                         ()

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság
                        ()

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:    a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat:    Nemzeti Választási Bizottság 600/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 600/2018. számú határozatát az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 58/02.OEVB/2018. (III.23.) számú határozatára kiterjedő hatállyal megváltoztatja, a kérelmező kifogásának helyt ad és megállapítja, hogy a Budapest XI. kerület Móricz Zsigmond körtéren található aluljáró falára a kérelmező szimpatizánsa által elhelyezett plakátok eltávolítása törvénysértő volt.

A feljegyezett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmező 2018. március 22-én kifogást nyújtott be Budapest 2. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)  208. §-a, 297.§ (1) bekezdés b) pontja alapján, a Ve. 144. § (3) bekezdésének megsértése miatt. A kifogáshoz csatolt nyilatkozat szerint a kérelmező szimpatizánsa a Ve. 144. § (1) bekezdése szerinti választási plakátot (falragasz, matrica) helyezett el a Budapest XI. kerület, Móricz Zsigmond körtéren található aluljáró falára. A plakát a nyilatkozatban foglaltak szerint eltávolításra került. A kérelmező álláspontja szerint a plakát eltávolítása a Ve. 144. § (3) bekezdésére tekintettel törvénysértő volt. A választási plakátok egyes középületeken és a közterület meghatározott részein történő elhelyezésének tilalmáról szóló 4/2014.(II.13.) Fővárosi Közgyűlési Rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján a plakát eltávolítási tevékenység nem volt jogszerű, mert a Rendelet túlterjeszkedett a Ve. 144. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazáson. A kérelmező szerint a Rendelet 3. § 5. pontjában foglalt tilalom meghatározásának a Ve. 144. § (5) bekezdésére való alapítása a Rendeletből nem állapítható meg, az aluljáró nem áll műemlékvédelem alatt, továbbá környezetvédelmileg sem kiemelt jelentőségű terület.

[2] Az OEVB az 58/02.OEVB/2008.(III.23.) határozatával a kifogást elutasította. Idézte a Rendelet 3. § 5. pontját, mely szerint „Tilos választási plakát elhelyezése: 5. valamennyi aluljáróban”. Az OEVB megállapította, hogy ezen jogszabályi előírásra tekintettel az aluljáróban választási plakát ”a feltétel nélküli jogalkotói tiltásra figyelemmel” jogszerűen nem helyezhető ki, így a kifogásban megjelölt tényállás alapján jogellenes volt.

[3] Az OEVB határozat ellen a kérelmező fellebbezett, amelynek elbírálása során a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2018. március 26. napján kelt 600/2018. számú határozatával az OEVB határozatát helybenhagyta. Határozatának indokolása szerint az OEVB helyesen hivatkozott a Rendeletre, illetve annak a sérelmezett helyszínen plakátok kihelyezését gátló 3. § 5. pontjára. A jogszabály az alaki követelményeknek megfelelő módon a Ve. 144. § (5) bekezdésére hivatkozik felhatalmazásként, ennek alapján nem értelmezhető másként, mint hogy a benne foglalt tilalom mindegyike ezen rendelkezésen nyugszik.

[4] Utalt arra az NVB, hogy a Rendelet, mint önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközik-e, vagy tartalma túlterjeszkedik-e a Ve.-ben foglalt felhatalmazáson a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 12. § (4) bekezdés a) pontja alapján a Kúria jogosultsága. Ennek vizsgálatával az NVB túllépné a Ve.-ben meghatározott hatáskörét.  Az aluljáró tényleges műemléki védettsége vizsgálatát az NVB mindezek alapján mellőzte.

A felülvizsgálati kérelem

[5] Az NVB határozata ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatását kérte, a kifogásában foglaltakat fenntartotta. Kifejtette, hogy a közelmúltban a Kúria több olyan ügyben hozott határozatot, amelyben helyi önkormányzati rendelet tilalmazta választási plakát közzétételét. Ennek során a Kúria rámutatott arra, hogy ilyen esetekben meghatározó jelentőséggel bír az ügyben az, hogy az adott önkormányzati norma olyan jogszabályi rendelkezés-e, amely a Ve. 144. § valamely bekezdésének hatálya alá tartozik (Kvk.VI.37.328/2018/3.). Amennyiben egy önkormányzati rendelet valamely rendelkezése nem tartozik a Ve. 144. § hatálya alá, az a rendelkezés a választási plakátra még akkor sem alkalmazható, ha az adott önkormányzati rendelet tárgyi hatálya kifejezetten kiterjed a választási plakátokra (Kvk.VI.37.328/2018/3., Kvk.I.37.352/2018/2., Kvk.II.37.354/2018/2.).

[6] Kifejtette a kérelmező, hogy a Rendelet 3. § 5. pontját kétségtelenül a Fővárosi Közgyűlés alkotta meg. A fővárosi aluljárók esetében ugyanakkor, a kérelmező álláspontja szerint, általánosságban országos vagy helyi jelentőségű környezeti jellegű védettség fennállásának hiányában környezetvédelmi indok a Ve. 144. § (5) bekezdésének alkalmazása során nem alapozza meg a választási plakát elhelyezésének korlátozását, a műemléki jellegű védelem alatt nem álló aluljárók esetében pedig a műemlékvédelmi indok sem támasztja alá ezt az általános tilalmat. A környezetvédelmi vagy műemléki jellegű védelem alatt nem álló fővárosi aluljárókban a választási plakát elhelyezését általánosságban tiltó fővárosi önkormányzati rendeleti előírás tartalmát tekintve nem esik a Ve. 144. § (5) bekezdésének hatálya alá, ezért a korábban hozott kúriai döntésekre is figyelemmel a Rendelet 3. § 5. pontja a környezetvédelmi vagy műemléki jellegű védelem alatt nem álló aluljárók esetében a választási plakátokra nem alkalmazható.

A Kúria döntése és jogi indokai

[7] A felülvizsgálati kérelem alapos.

[8] A Kúria álláspontja szerint az NVB megfelelően rögzítette határozatának indokolásában a kifogás elbírálására szempontjából irányadó tényállást, azonban az ide vonatkozó előírásokból téves jogi következtetést vont le, amely a Kúria eddig kialakult következetes joggyakorlatával sem állt összhangban.

[9] A Kúria mindenekelőtt megállapította azt, hogy felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmező nyújtott be a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelelt a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak és a kérelmezőt a felülvizsgálati eljárásban ügyvéd képviseli, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.

[10] A kifogás elbírálása körében alapvelő jelentőséggel bír, hogy az Alkotmánybíróság több döntésében – így az 5/2015.(II.25.) AB határozatban is – általános érvénnyel mondta ki, hogy az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleménynyilvánítási szabadság kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampánytevékenységre. Az 1/2013.(I.07.) AB határozat pedig azt hangsúlyozta, hogy a politikai reklámozás mindenek előtt a választáson induló pártok, jelölő szervezetek véleménynyilvánítását érinti. Az Alaptörvény IX. cikke mindenkinek biztosítja a szabad politikai véleménynyilvánítás jogát, amely megnyilvánulhat politikai reklámok közzétételében is.

[11] A Kúria számos eseti döntésében kifejtette (Kvk.I.37.476/2014/4., Kvk.I.37.491/2014/3., Kvk.I.37.352/2018., Kvk.II.37.354/2018., Kvk.VI.37.328/218.), hogy az egységes bírói gyakorlat szerint a Ve. 144. §-ának helyes értelmezéséből az következik, hogy választási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve. 144. §-ának a rendelkezései az irányadók. A választási szervek a Ve. rendelkezéseinek való megfelelést vizsgálhatják, mert a Ve. 144. §-a  egy zárt szabályrendszert alkot.

[12] A Ve. 144. § (1) bekezdése értelmében e szakasz alkalmazásában plakát, a választási falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordózóanyagtól függetlenül. A (2) bekezdés szerint a kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot. A (3) bekezdés alapján plakát a kampányidőszakban – a (4)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető. Az (5) bekezdés  rögzíti, hogy egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriás plakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos. A (6) bekezdés azt mondja ki, hogy a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

[13] Az első- és másodfokon eljárt bizottság a Rendelet 3. § 5. pontjában foglaltakra hivatkozott, amely a választási plakát elhelyezését valamennyi aluljáróban tiltja. Az NVB az elsőfokú határozatot helyben hagyó döntésében úgy foglalt állást, hogy a sérelmezett helyszínen – a Móricz Zsigmond körtéri aluljáróban – plakátok kihelyezését gátló szabály van érvényben a Rendelet 3. § 5. pontja értelmében.

[14] Helyes megállapítás volt a választási bizottságok részéről, hogy a Ve. 144. § (5) bekezdése felhatalmazást ad a helyi, illetve fővárosi önkormányzat számára arra vonatkozóan, hogy egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezését megtiltsa. Rámutat ugyanakkor a Kúria arra, hogy ezen felhatalmazás a fővárosi önkormányzat vonatkozásában kifejezetten akként szól, hogy „a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja” plakátok kihelyezését. A választási bizottságok határozatainak indokolásban hivatkozott a Rendelet 3. § 5. pontja a választási plakát elhelyezését valamennyi aluljáróban – általános jelleggel – tiltja. A Rendelet ezen előírásának alkalmazását  tehát a konkrét ügyben kétségessé teszi az, hogy a konkrét hivatkozott tilalmi rendelkezés műemlékvédelmi, környezetvédelmi okot nem tartalmaz. A Kúria álláspontja szerint tehát megalapozottan hivatkozott arra a kérelmező felülvizsgálati kérelmében, hogy a Rendelet 3. § 5. pontja tartalmát tekintve nem esik a Ve. 144. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás hatálya alá. A Rendelet 3. § 5. pontja a környezetvédelmi vagy műemléki jellegű védelem alatt nem álló aluljárók esetében az oda kihelyezett választási plakátokra nem alkalmazható.

[15] A rendelkezésre állt iratok tanúsága szerint a kérelmező az elsőfokú határozat elleni fellebbezésében bizonyította, hogy a Móricz Zsigmond körtéri aluljáró környezetvédelmi vagy műemléki jellegű védettség alatt nem áll, ezt a hivatkozást sem az OEVB, sem az NVB határozata nem vitatta. Ebből következően a Rendelet 3. § 5. pontja az itt elhelyezett választási plakátokra nem alkalmazható, azok elhelyezésére jogszerűen, a Ve. 144. § (3) bekezdésében biztosított jogosultsággal élve került sor, ezért eltávolításuk jogszerűnek nem tekinthető.

[16] Kiemeli a Kúria, hogy a választási plakát tekintetében a Ve. 144. § (3) bekezdés azt az általános szabályt rögzíti, hogy a plakát a kampányidőszakban – a (4) – (7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető. Ez a szabályozás összhangban áll azzal, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampánytevékenységre, amelynek egyik eszköze a plakátok készítése és kihelyezése. A szabályozás tartalmát megerősítő jogelveket az Alkotmánybíróság több – részben már fent is hivatkozott – határozata rögzíti [1/2013.(I.7.) AB határozat, 39/2002.(IX.25.) AB határozat, 60/2003.(XI.26.) AB határozat].

[17] A Ve. 144. § helyes értelmezése szerint a választási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve. 144. §-ának rendelkezései az irányadóak. Kétségtelen, hogy a Rendelet a Ve. 144. § (5) bekezdésében adott felhatalmazás alapján került megalkotásra. Az is egyértelmű azonban, hogy a Ve., mint magasabb szintű jogszabály kizárólag meghatározott célú - így műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból indokolt, közterületeken érvényesülő - tilalmak szabályozására vonatkozhat. A fővárosi aluljárók esetében az általánosan kimondott tilalom nem feleltethető meg a Ve. 144. § szerinti általános érvényű szabályozásnak, de az (5) bekezdésben adott felhatalmazásnak sem, így a törvény rendelkezéseivel szemben a fővárosi közgyűlés rendeletére alapozottan a választási bizottságok nem tekinthették volna jogszerűnek a műemléki vagy környezetvédelmi okból védelem alatt nem álló aluljáróban kihelyezett választási plakátok eltávolítását.

[18] A Ve. 144.§ (5) bekezdésében a fővárosi önkormányzat részére plakát elhelyezési tilalom szabályozása okán adott felhatalmazás a törvény értelmezése szerint kizárólag műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból lehetséges. A Ve. általános jellegű felhatalmazást ilyen jellegű tilalom megfogalmazására a fővárosi önkormányzat számára nem biztosít.

[19] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a Rendelet 3.§-ához fűzött jogalkotói indokolás is – a Ve.- ben kapott felhatalmazással összhangban - azt rögzíti, hogy az (5)-(7) bekezdés azon építményeket, területeket határozza meg, amelyek esetében a plakát elhelyezésének tilalma műemlékvédelmi vagy környezetvédelmi okból – más  jogszabályi rendelkezés nélkül is – indokolt.

[20] A Kúrai álláspontja szerint a kérelmező kifogása elutasításának jogszerű indoka nem volt, annak alapjául a Rendelet 3. § 5. pontja nem szolgálhatott, az NVB tehát téves jogértelmezés útján hagyta helyben az OEVB kifogást elutasító határozatát.

[21] Minderre tekintettel a Kúria az NVB határozatát az OEVB határozatára kiterjedő hatállyal – a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta és a kérelmező kifogásának helyt adva a jogsértést megállapította.

Záró rész

[22] A Kúria felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el.

[23] Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

[24] A további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. március 31.

Dr. Kovács András sk. a tanács elnöke,
Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró,
Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró