A KÚRIA
Kvk.III.37.376/2015/3.szám
A Kúria a (...) által képviselt Borbély József (...) kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) 2015. április 15. napján meghozott 74/2015. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
végzést:
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 74/2015. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy - külön felhívásra - fizessen meg az államnak 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az MTVA Zrt. médiaszolgáltató által üzemeltetett M1 televízió 2015. április 9-i Ma Reggel című műsorban csak Salle Barbarát az ATV Egyenes beszéd című műsorában három jelöltet kiemelve csak Rig Lajost, Pad Ferencet, és Fenyvesi Zoltánt szólaltatta meg. A kifogás szerint Veszprém megye 03. választókerület időközi országgyűlési választásán ugyanakkor a megszólaltatottakon kívül jóval több képviselőjelölt is elindult, akiknek nem volt lehetőségük mondanivalójuk közlésére. Ezáltal sérült a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének c) pontjában rögzített a jelöltek közötti esélyegyenlőség alapelve, a Ve. 147. §-ának (1) bekezdése és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. §-ának 55. pontja.
A kifogást a NVB elutasította. Kérte továbbá a Ve. 151. § (2) bekezdése alapján a választáson indult képviselőjelöltek médiamegjelenéseit. Indokolása szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában írt követelmény érvényesülésekor a műsorszámokat nem lehet kiragadva vizsgálni, a kiegyensúlyozottság igényének tehát nem egy-egy műsorszámnál, hanem a műsorfolyam egészénél kell megjelenni. Utalt a határozat arra is, hogy egy műsorszám témájának, tartalmának kiválasztása és a műsorszám összeállítása a szerkesztői szabadság körébe tartozik, annak vizsgálata, hogy a szerkesztői szabadsággal történt-e visszaélés, nem tartozik az NVB hatáskörébe. Rámutatott arra, hogy határozata a Ve. 212. §-áank b) pontján alapult, amely előírja a jogszabálysértés bizonyítékainak előterjesztésére vonatkozó kötelezettséget. Minthogy műsorfolyam vizsgálatáról van szó, és a NVB-nak a kérelmező bizonyítási kötelezettsége körében csak magát a kifogásolt műsorszámot kell beszereznie, és mint a fentiekből kitűnik a vizsgálódásnak egy egész műsorfolyamra kell kiterjednie, valamint mert erre vonatkozóan a kérelmező bizonyítékokat nem terjesztett elő, kérelme ez okból is alaptalan. Az egyes képviselőjelöltekkel való beszélgetés nem tekinthető politikai reklámnak sem, mert nem felelt meg az Mttv. 203. § 55. pontjában rögzített rendelkezésnek. Nem sérült ennélfogva a Ve. 147. §-ának (1) bekezdése.
Az NVB határozatával szemben a kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálat iránt kérelmet és kérte, hogy a Kúria a törvénysértően lefolytatott választás eredményét semmisítse meg, és új időközi választásra vonatkozóan is rendelkezzen. Felülvizsgálati kérelme a Ve. 2. §-ának (1) bekezdése c) pontján alapult.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alaptalan.
A Kúriának az ügyben arról kellett döntést hozni, hogy megsértette-e az esélyegyenlőség elvét a műsorszolgáltatóknak az az eljárása, melyben egy, illetve három jelölt szerepeltetésével közvetítettek műsort.
A Ve. 2. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket: esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között. A Ve. 146. § a) pontja értelmében politikai reklám a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 55. pontjában meghatározott politikai reklám, azzal az eltéréssel, hogy a párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet és független jelöltet kell érteni.
A Ve. 212. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés bizonyítékait.
Az Mttv. 7. §-ának (1) bekezdése egyebek mellett kimondja, hogy a médiaszolgáltatók az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően e törvényben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni.
Az Mttv. 203. §-ának 55. pontja értelmében politikai reklám: valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám.
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 1. §-ának 11. pontja értelmében reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket -, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.
Az Smtv. 13. § értelmében a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg.
Az Smtv. 21. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy A médiatartalom-szolgáltató a jogszabályok keretei között önállóan dönt a médiatartalom közzétételéről, és felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak megtartásáért.
A fent idézett törvényhelyekből a Kúria a következőket állapította meg.
Helyes döntést hozott a NVB, amikor a kérelmet elutasította. Az Mttv. és az Smtv. idézett rendelkezései egybevetéséből megállapítható, hogy a műsorszolgáltató számára a törvény biztosítja a szerkesztői szabadságot. Emellett kell megemlíteni azt is, hogy a Ve. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességében kell érvényesülni. Az NVB is hivatkozik erre az igényre. A Legfelsőbb Bíróság a Kvk.IV.37.214/2006/2. számú végzésében elvi szinten rámutatott arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni. Az Alkotmánybíróság 1/2007. (I.18.) AB határozatából is kitűnik, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. Ha a kiegyensúlyozottsági követelmény érvényesülésére minden esetben kizárólag egy műsorszámon belül keríthetne sort a műsorszolgáltató, az a sajtó – azon belül a szerkesztési szabadság olyan fokú sérelmét jelentené, amelyet a legitim jogalkotói cél: a véleménypluralizmus elérése nem igazol. A műsorszám tartalmának a meghatározása, a tartalom kiválasztása, összeállítása és az annak alapján kialakított gyakorlat, mint az NVB helyesen mutat rá, a szerkesztői szabadságra és a szerkesztő felelősségébe tartozik, nem a választási bizottságok hatáskörébe tartozó kérdés, így annak vizsgálatára az NVB nem rendelkezik hatáskörrel.
A kérelmező kifogása nem tartalmazta a jogszabálysértés bizonyítékait sem megfelelő mértékben. Hivatkozott ugyanakkor a kérelmező meghatározott műsorszámokra, azonban az összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakra a kérelmező nem közölt, így bizonyítékok hiányában kifogása érdemi ez okból is alaptalan volt, tekintettel arra, hogy a Ve. 151. § (2) bekezdésére a kérelmező nem hivatkozott.
Nem tekinthető a kifogásolt két műsorszám politikai reklámnak sem, mert a politikai reklám fogalmi körét a jogszabályok pontosan rendezik, és azok sérelme az ügyben megállapítható nem volt.
Ezért a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. §-ának (5) bekezdése alapján helybenhagyta.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem után járó illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. §-ának (7) bekezdése alapján a kérelmező viseli.
A további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §-ának (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2015. április 20.
Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró,
Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró