A KÚRIA
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.III.37.322/2019/3.
A tanács tagjai: dr. Kovács András a tanács elnöke
dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró
dr. Fekete Ildikó bíró
A kérelmező: dr. M.Cs.I.
A kérelmező képviselője: (...) Ügyvédi Iroda
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság
12/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat szempontjából releváns tényállás
[1] A kérelmező választópolgár kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-ára hivatkozva a Kormány „Önnek is joga van tudni mire készül Brüsszel” feliratú plakátkampánya okán a Kormány – álláspontja szerint kampány időszak előtti és ezért tiltott - kampánytevékenysége miatt, arra hivatkozva, hogy az sérti a pártok esélyegyenlőségét a választási eljárásban.
[2] Az NVB 12/2019. számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította, hivatkozva arra, hogy az ügyben nincs hatásköre.
A felülvizsgálati kérelem
[3] Az NVB határozatával szemben a kérelmező terjesztett elő bírósági felülvizsgálati kérelmet, kérte az NVB 12/2019. számú határozatát megváltoztatni és a kifogásban foglaltaknak helyt adni.
[4] A kérelmező az érintettségét választópolgári minőségére alapította, noha tényként utalt arra is, hogy a (...) nevű párt – érintettséggel rendelkező jelölő szervezet – (...), a jelölő szervezet európai parlamenti listáján (...) helyen szerepel.
A Kúria döntése és jogi indokai
[5] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező az ügyben nem érintett természetes személy, ezért a felülvizsgálati kérelem érdemben nem vizsgálható.
[6] A Ve. 222. § (1) bekezdése szerint a Választási Bizottság másodfokú határozata, továbbá az NVB határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.
[7] A Kúria mindenekelőtt a kérelmező érintettségét vizsgálta. A Kúria honlapján közzétett választási és népszavazási kúriai joggyakorlat elemző csoport összefoglaló véleménye (31–32. oldal) a kúriai egységes joggyakorlatát elemezve és részletesen hivatkozva rámutatott, hogy a Kúria az érintettség igazolandó szintjét magánszemélyek esetén a közvetlen jogsérelemben határozta meg, ami az esetek jelentős részében kizárja azt, hogy a jelölteken és a jelölő szervezeteken kívül magánszemélyek, választópolgárok képesek legyenek az érintettségüket igazolni, mert jellemzően csak absztrakt jogsérelemre tudnak hivatkozni.
[8] Jelen ügyben a kérelmező érintettségét kifejezetten választópolgári minőségére alapította, és noha a (...) ügyvezető alelnökéről van egyben szó, nem adott magyarázatot arra, hogy az általa is tudottan érintettséggel rendelkező (...) helyett miért ő lépett fel az ügyben, mint választópolgár.
[9] A Kúria eddigi és fent hivatkozott joggyakorlatából egyértelmű, hogy mivel nem jelölt meg semmi olyan különleges körülményt a kérelmező (pl. hogy az érintett plakátok a személyét támadnák stb.), amely a választópolgári minőségétől elválaszthatóan közvetlen érintettségre utalna, és mint a párt tisztségviselőjét érintő sérelemre sem hivatkozott, hanem kifejezetten a pártok esélyegyenlőségét jelölte meg alapvető jogsérelemként, ezért ebből következően, mint párt tisztségviselője, de mint a párt listáján szereplő személynek (aki tehát nem egyéni jelölt) is az érintettsége csak közvetett, a pártot érintő érdeksérelmen keresztül érvényesül.
[10] Minderre tekintettel a Kúria a Ve. 222.§ (1) bekezdésére figyelemmel a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja második fordulata alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
Záró rész
[11] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – figyelemmel a Ve. 229. § (2) bekezdéséből következően alkalmazandó a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére tekintettel tárgyaláson kívül bírálta el.
[12] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdése alapján az eljárás illetékmentes.
[13] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. március 7.
Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. előadó bíró,
Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró