Kvk.III.37.298/2014/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A KÚRIA

Kvk.III.37.298/2014/2.szám

A Kúria a (...) által képviselt (...) kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.)  2014. március 11. napján meghozott 671/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy - külön felhívásra - fizessen meg az államnak 1.000 (egyezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A kérelmező kifogást nyújtott be az Országos Egyéni Választókerület Választási Bizottságához (a továbbiakban: OEVB), melyben előadta, hogy Karácsony Gergely egyéni jelöltet ábrázoló több pártot népszerűsítő plakát került kihelyezésre jogsértő módon. Az OEVB határozatában megállapította a jogszabálysértés tényét, és Karácsony Gergely egyéni képviselőjelöltet kötelezte a kihelyezett plakátok eltávolítására, valamint bírságot szabott ki.

A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) az OEVB határozatát megváltoztatta és mellőzte a plakát eltávolítására, valamint bírság megfizetésére kötelezést.

Kérelmező az NVB határozatának felülvizsgálatát kérte akként, hogy azt a Kúria változtassa meg, és az OEVB határozatát hagyja helyben.

A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 222. §-ának (1) bekezdése szerint a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A Ve. 231. §-a (1) bekezdésének a) pontja - egyebek mellett - úgy rendelkezik, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt nem a 222. §-ának (1) bekezdése szerinti jogosult nyújtotta be.

Érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A Kúria megállapította, hogy a természetes személy kérelmező kérelmében nem hivatkozott az üggyel kapcsolatos érintettségére, illetőleg nem jelölt meg olyan körülményt, amely alapján érintettségére következtetni lehetett volna. A kérelmező érintettségére továbbá semmilyen adat nem utal sem a kérelemhez csatolt mellékletekben, sem az általa benyújtott iratanyagokban. A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a kérelmező nem igazolta a bírósági felülvizsgálati kérelem begyújtásához szükséges jogorvoslati jogát.

Rámutat a Kúria, hogy hivatalból bizonyítást választási ügyben és az eljárás nemperes jellege folytán a bíróság nem végezhet. A kérelmezőt terhelte volna érintettségének valószínűsítése, mely kötelezettségének nem tett eleget, ezért a valószínűsítés hiányának következményeit viselni ő köteles.

A fentiek alapján a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a Ve. említett rendelkezése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. §-a (7) bekezdése és 58. § (1) bekezdésének f) pontja alapján állapította meg, és az ennek alapján számított mérsékelt eljárási illeték viselésére a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§-ának (2) bekezdése alapján a kérelmezőt kötelezte.

A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §-ának (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2014. március 14.

Dr. Kovács András a tanács elnöke
Dr. Kovács Ákos előadó bíró
Dr. Sperka Kálmán bíró