A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.II.39.503/2022/2.
A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke
Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró
Dr. Tóth Kincső bíró
A kérelmező: Karsay Ferenc
(cím)
A kérelmező jogi képviselője: (név) egyéni ügyvéd
(cím)
A kifogástevő: Kapitány Alexandra
(cím)
A kifogástevő jogi képviselője: ... Ügyvédi Iroda
(név) ügyvéd
(cím)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat
A felülvizsgált jogerős határozat: a Fővárosi Választási Bizottság
22/2022. (VIII. 04.) FVB számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria
- a Fővárosi Választási Bizottság 22/2022. (VIII.04.) FVB számú határozatát – Karsay Ferenc Budafok-Tétény Önkormányzatának polgármesterére vonatkozó rendelkezései tekintetében – részben, a jogkövetkezmények alkalmazása körében megváltoztatja, és a polgármester további jogsértéstől való eltiltását mellőzi, egyebekben, a polgármesterre vonatkozó rendelkezéseket helybenhagyja.
- kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 8.000 (nyolcezer) forint nemperes eljárási részilletéket.
A fennmaradó 2.000 (kétezer) forint nemperes eljárási részilletéket az állam viseli.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező Budafok-Tétény Önkormányzatának polgármestere. Budafok-Tétény Önkormányzat 6. számú választókerületben időközi helyi választókerületi képviselő-testületi választás került megrendezésre 2022. július 31. napján.
[2] Az önkormányzat Facebook-oldalán 2022. július 28. napján közzétételre került a „Karsay Ferenc polgármester online fogadóórája” című videó, amelyben a kérelmező többek között felhívja a választókat, hogy voksukat Krieger Krisztina képviselő-jelöltre adják le (37 perc 40 másodperctől).
[3] Kapitány Alexandra képviselő-jelölt 2022. július 29. napján kifogást nyújtott be a Budapest XXII. kerületi Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB), amelyben annak megállapítását kérte, hogy – többek között – a kérelmező megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, kérte továbbá – többek között – a kérelmező eltiltását a további jogsértéstől. Arra hivatkozott, hogy Karsay Ferenc polgármester az önkormányzati infrastruktúrát, közhivatali erőforrást használt fel a kampányolásra.
[4] A HVB 2022. július 31. napján kelt 14/2022. (VII. 31.) HVB határozatával a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasította. Megállapította, hogy a kifogás pontatlan és nem egyértelmű megfogalmazásokat tartalmaz a körben, hogy a kifogástevő kivel szemben kéri a jogszabálysértés tényének megállapítását, továbbá, hogy mire vonatkozik a rendeltetésellenes joggyakorlás. Megállapította mindemellett, hogy a Facebook oldalon közzétett videó kampányeszköz. Összességében nem tartotta alkalmasnak a kifogást arra, hogy megalapozott döntést hozzon, és megállapítsa a jogsértést a kifogásban megjelölt személyek vonatkozásában.
[5] A kifogástevő fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) 2022. augusztus 4. napján kelt 22/2022. (VIII. 04.) FVB határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, megállapította, hogy Karsay Ferenc Budafok-Tétény Önkormányzatának polgármestere és Krieger Krisztina 6. számú választókerület önkormányzati képviselő-jelölt a 2022. évi időközi helyi választókerületi képviselő-testületi választáshoz kapcsolódó kampányban kifejtett tevékenységükkel megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, egyidejűleg a további jogsértéstől eltiltotta őket.
[6] Határozatának indokolásában megállapította a Ve. 140. § (1) bekezdés b) pontja alapján, hogy a kifogásban szereplő videó kampányeszköz. Hivatkozott a Kúria Kvk.III.38.079/2014/2. számú végzésére, amelynek értelmében egy intézmény által használt Facebook-oldal olyan eszköznek minősül, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására. Erre tekintettel rögzítette, hogy az önkormányzat hivatalos Facebook-oldalán megjelent videó, ami a polgármesternek ebben a minőségében a lakosság részére nyújtott rendszeres tájékoztatását szolgálja, alkalmas lehetett a választói akarat befolyásolására. Hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. és Kvk.I.37.435/2018/3. számú végzéseire az esélyegyenlőség körében, és azok alapján arra a megállapításra jutott, hogy Karsay Ferenc Budafok-Tétény Önkormányzatának polgármestere és Krieger Krisztina, a 6. számú választókerület önkormányzati képviselő-jelöltje megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, és eltiltotta őket a további jogsértéstől.
[7] A Ve. 219. § (1) bekezdésének vizsgálata körében kitért arra, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem megállapítható, hogy a választók mekkora körét érhette el a befolyásolásra alkalmas videó, továbbá az sem, hogy a jogsértésre ismétlődő jelleggel került-e sor, erre tekintettel a bírság kiszabását mellőzte.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[8] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az FVB határozat megváltoztatását és a kifogás elutasítását, másodlagosan az FVB határozat megváltoztatását és a megállapított jogsértés tekintetében kizárólag a jogsértés tényének megállapítását kérte. Azt állította, hogy az FVB határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjait, 142. §-át, továbbá a 218. § (1) bekezdés b) pontját.
[9] Az érintettség körében arra hivatkozott, hogy az FVB határozat kötelezettje.
[10] Állította, hogy a panaszolt videóban helyi politikusként, a Budafok-Tétény 12. számú választókerület képviselőjeként és polgármestereként végzett munkájáról számolt be, a kerületi polgárok kérdéseire válaszolva. A videót nem a Budafok-Tétény Önkormányzatának erőforrásait felhasználva, közpénzből készítette, hanem azt a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt helyi politikusaként készítette. A „Polgármesteri Fogadóóra” tehát nem Budafok-Tétény Önkormányzatának infrastruktúráján megvalósított tevékenység, hanem azt pártpolitikusként végezte. Azzal érvelt, hogy a FIDESZ, mint jelölő szervezet helyi szervezetének tagjaként és vezetőjeként az általa megtett közlések az Alaptörvény IX. cikke szerinti véleményszabadság kiemelt védelmét élvezik. E körben hivatkozott az Alkotmánybíróság 3313/2019. (XI. 21.) AB határozatára, amely szerint a kampányeszközökre vonatkozó szabályozás zártnak tekintendő, ami azt jelenti, hogy a Ve. által nem tiltott kampánytevékenység jogszerű. Hivatkozott az Alkotmánybíróság 3256/2019. (X. 30.) AB határozatára, amely szerint az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleménynyilvánítási szabadság védelmi köre kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampánytevékenységre, továbbá tekintettel kell minden esetben lenni a szabad véleménynyilvánításhoz való jogra és a politikai kommunikáció kiemelt alkotmányos védelmére. Ennek alapján utalt arra, hogy mint a FIDESZ támogatásával megválasztott önkormányzati képviselőnek és polgármesternek, valamint a helyi szervezeti elnöknek jogában áll az időközi választással érintett választókerületben induló képviselő mellett a felvételen elhangzottakat megismételve korteskedni, illetve más jelölt vonatkozásában bírálatot megfogalmazni.
[11] Azt is állította, hogy a kifogást tevő nem bizonyította, hogy a vitatott videó közpénz felhasználásával, helyi önkormányzat erőforrások igénybe vételével készült. Megjegyezte, hogy mivel a videó készítése során nem kell eltitkolni a választópolgárok elől polgármesteri tisztségét az Alkotmánybíróság 3154/2018. (V. 14.) AB határozatára figyelemmel, ekként nem megalapozott a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértésének megállapítása azon az alapon, hogy a kifogásolt videót „Polgármesteri fogadóóra” címmel jelentette meg Facebook-oldalán.
[12] Hivatkozott az Alkotmánybíróság 3279/2019. (XI. 5.) AB határozatára, amely szerint a jelölő szervezetnek a választási kampányban nem feladata az esélyegyenlőség biztosítása. Kiemelte, a FIDESZ, vagy a FIDESZ helyi szervezetének elnökeként nem köteles a kifogástevő számára a „Polgármesteri fogadóóra” készítésével összefüggésben az esélyegyenlőséget biztosítani. Az Alkotmánybíróság 2179/B/1991. AB határozatára és 44/2008. (IV. 17.) AB határozatára hivatkozva hangsúlyozta, pártpolitikusként végzett munkája az Alaptörvény védelmét is élvezi.
[13] A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja körében kifejtette, hogy e jogsérelem nem értelmezhető, továbbá hiányzik a jogsértés megállapításának alapja, mert a kifogástevő a két jogsérelem között konjunktív kapcsolatot feltételezett, amivel az FVB egyetértett. A rendeltetésellenes joggyakorlás körében azzal érvelt, hogy a kifogástevő terhére esik annak bizonyítása, hogy milyen módon került sor a jogszabály céljával ellentétes, mások jogait korlátozó joggyakorlásra. Utalt arra, hogy a Kúria joggyakorlata szerint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megtartását a vizsgált tényállás és az adott ügyben releváns kérdések mentén kell vizsgálni, erről azonban az FVB határozat nem adott számot.
[14] A jogsértéstől való eltiltás körében a Ve. 208. §-a alapján állította, hogy a Kúria Kvk.IV.37.240/2018/2. és a Kvk.IV.37.184/2014/3. számú határozatai szerint az eltiltás szankció okafogyottá válik, ha a jogsértő cselekmény megismétlése lehetetlen. Mivel a kampányidőszak a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart, ezért 2022. július 31. óta kampánytevékenységet folytatni nem tud, így az eltiltás szankció nem alkalmazható.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A kérelmező felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint nagyobb részben alaptalan, kisebb részben alapos.
[16] A Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján a kérelmező érintettségét a rá vonatkozó rendelkezések tekintetében fogadta el, ezért az FVB határozatát kizárólag a kérelmezőt érintő részében vizsgálta felül.
[17] A Ve. 140. §-a egyebek mellett kimondja, hogy kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére. A Ve. 141.§-a szerint pedig kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása. A Kúria a tárgyi esetben e körben megállapította, hogy az önkormányzat által használt Facebook-oldalon elhelyezett videó, amelyen a polgármester az egyik képviselő-jelöltet támogatásáról biztosítja, és megválasztása mellett emel szót (elismerten „korteskedik”), olyan eszköznek minősül, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására, vagy legalábbis annak megkísérlésére, így annak közzététele kampánytevékenységnek minősült. Ezt a tényt a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében maga sem vitatta, ezért kétség hiányában a Ve. 142. §-ának kivétel szabálya alapján történő vizsgálatára a konkrét ügyben nem volt szükség és lehetőség. Erre figyelemmel helytállóan állapították meg az eljárt választási szervek, hogy a kifogásolt videó kampányeszköznek minősül.
[18] A kérelmező nem vitatta bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében azt sem, hogy a videót polgármesteri minőségében eljárva rögzítette, és helyezte el az önkormányzat Facebook-oldalán. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében kifejezetten akként nyilatkozott, hogy a panaszolt videóban helyi politikusként, Budafok-Tétény 12. számú választókerület képviselőjeként és polgármesterként végzett munkájáról számolt be, a kerületi polgárok kérdéseire válaszolva.
[19] A Kúria az Alkotmánybíróság 3154/2018. (V. 11.) AB határozatában foglaltakra tekintettel, amely szerint ilyen esetekben „a jogalkalmazónak alapos mérlegelés alapján arról kell döntenie, hogy a választópolgárok szemében, a pártpolitikusként (vagy bizonyos esetekben magánszemélyként) is megjelenő polgármester az önkormányzat nevében járt-e el, vagy csupán politikai vagy magán véleményét fejtette ki” ([32] bekezdés), arra a következtetésre jutott, hogy nem tekinthető akként, hogy a kérelmező a videóban magánemberként (pártpolitikusként) járt el, és fejtette ki politikai vagy magánvéleményét.
[20] Ezen értékelés körében a Kúria hangsúlyosan vette figyelembe, hogy a rendszeresen közzétett, „Polgármesteri fogadóóra” című videókban, – a videó elnevezéséből is következően – a kérelmező polgármesterként nyilatkozik, e minőségében eljárva számol be polgármesteri munkájáról, válaszol a kerületi polgárok által feltett kérdésekre. A panaszolt videó a szokásos polgármesteri beszámolóktól nem különbözik, az csak az időközi választással kapcsolatos technikai információk és a kérelmező jelölttel kapcsolatban tett nyilatkozatával kapcsolódott a választásokhoz. A panaszolt videórészletben pedig a kérelmező polgármesteri minőségében korteskedett Krieger Krisztina képviselő-jelölt mellett. Ezen túlmenően a kérelmező a videót az önkormányzat Facebook-oldalán helyezte el, ami szintén azt támasztja alá, hogy abban polgármesterként és nem magánemberként (pártpolitikusként) nyilatkozott, és e minőségében támogatta a képviselő-jelöltet. Ezen megállapítást az is alátámasztja, hogy a kérelmező a videó többi részében polgármesteri munkájáról ad számot, polgármesteri minőségében eljárva, a Krieger Krisztina képviselő-jelöltet támogató rész pedig ebbe a beszámolóba ágyazódik bele, az tehát ez okból sem tekinthető a videó többi részétől elkülönülő magánvéleménynek.
[21] A kérelmező e körben bírósági felülvizsgálati kérelmében azt vitatta, hogy a videót nem a Budafok-Tétény Önkormányzatának erőforrásait felhasználva, közpénzből készítette, hanem a FIDESZ helyi politikusaként. A Kúria rámutat egyrészt, hogy a kifogás tárgyát képező videó önkormányzati portálon történt elhelyezésével a kérelmező a helyi önkormányzati infrastruktúrát használta fel. Emellett pedig azzal, hogy a kérelmező a panaszolt videót az önkormányzat Facebook-oldalán elhelyezte, a kampánytevékenység megvalósult, melyet nem cáfolhat az a tény, hogy a videó milyen forrásból, esetleg közpénzből készült-e avagy nem. Annak van jelentősége, hogy a videóban a kérelmező polgármesteri minőségében biztosította Krieger Krisztina képviselő-jelöltet támogatásáról és buzdította erre a választópolgárokat is.
[22] Nem fogadható el a kérelmezőnek az Alkotmánybíróság 3256/2019. (X.30.) AB határozatára történt hivatkozása, mert aszerint az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében deklarált véleménynyilvánítási szabadság védelmi köre a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampánytevékenységre vonatkozik. A jelen végzésben vizsgált esetben azonban a fentiekben kifejtettek szerint a polgármester, így az általa képviselt helyi önkormányzat, és nem a jelöltek, jelölő szervezetek kampánytevékenysége valósult meg.
[23] A Kúria Kvk.IV.37.359/2014/3. számú végzése szerint a kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Így külső, objektív feltétel egyebek mellett az, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá azokhoz az eszközökhöz, alkalmazhassák azokat a technikákat, amelyek sikeresen és hatékonyan többszörözik meg kommunikációjuk meggyőző erejét.
[24] Erre is figyelemmel, az FVB határozatában helytállóan jutott arra a megállapításra, hogy a kérelmező az önkormányzat választott képviselő-testületének szerveként az önkormányzat Facebook-oldalán közzétett videón elmondottakkal beleavatkozott a képviselő-jelöltek közötti szabad versengésbe, mert a videóban Krieger Krisztina képviselő-jelöltet biztosította támogatásáról, kifejezetten mellette kampányolva. A kérelmező ezzel megbontotta a jelöltek közötti esélyegyenlőséget, és megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját.
[25] Alaptalan az a kérelmezői állítás, hogy a FIDESZ, vagy a FIDESZ helyi szervezetének elnökeként a kérelmező nem köteles a kifogástevő számára a „Polgármesteri Fogadóóra” készítésével összefüggésben az esélyegyenlőséget biztosítani. Az Alaptörvény 33. cikk (2) bekezdésének első fordulata szerint a helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint pedig a polgármester a helyi önkormányzat „szervének” tekinthető. Figyelemmel arra, hogy a fentiekben kifejtettek szerint a kérelmező a helyi önkormányzat szerveként, polgármesteri minőségében járt el a kifogás tárgyát képező videóval kapcsolatban, ezen minőségében eljárva köteles a Ve. alapelvi rendelkezéseinek betartására így az esélyegyenlőség biztosítására.
[26] A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának megsértése körében is helytálló az FVB határozata, tekintettel arra, hogy a polgármester nyilvánvalóan tudatában volt annak, hogy a kifogásolt videónak az önkormányzat Facebook-oldalán történt közzétételével kampánytevékenységet végez, és az egyik képviselő-jelöltnek a „Polgármesteri fogadóóra” című videó keretein belüli támogatása a másik képviselő-jelölt számára hátrányos következményeket eredményezhet.
[27] Nem volt elfogadható azon kérelmezői hivatkozás sem, amely szerint önmagában a felvétel léte nem bizonyítja, hogy a kérelmező önkormányzati erőforrásokat vett volna igénybe, vagy a felvételt közpénzből készítette volna el, és a kifogástevő sem bizonyította, hogy a vitatott videó közpénz felhasználásával, helyi önkormányzat erőforrásait igénybe véve készült. A kifogástevő azon állítását, hogy a felvétel helyi önkormányzati erőforrás igénybe vételével készült, kellően valószínűsíti, hogy a videó – ahogy a rendszeres időközönként elkészülő azonos videók – az önkormányzat Facebook-oldalán került elhelyezésre, ahogyan az is, hogy a kérelmező abban polgármesteri munkájáról számol be a kerületi választópolgárok felé. Egyebekben a bírósági eljárásban a kérelmezőt terhelte azon állításának bizonyítása, hogy a videó a FIDESZ forrásaiból készült, és a videóban pártpolitikusként nyilatkozik. Erre azonban az eljárás során nem került sor, a kérelmező e körben csak állítást tett, de állítását nem bizonyította, és a sikertelen bizonyítás jogkövetkezményeit ő köteles viselni.
[28] Minderre tekintettel az FVB helytállóan állapította meg, hogy a kérelmező e magatartásával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, az esélyegyenlőség érvényesítésének és az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményeit.
[29] A további jogsértéstől való eltiltás szankciójának alkalmazása körében a Kúria a Kvk.IV.37.184/2014/3. számú és Kvk.IV.37.240/2018/2. számú végzéseiben foglaltakban kialakított joggyakorlatra tekintettel megállapította, hogy mivel a Ve. 139. § (1) bekezdése szerint a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart, a tárgyi esetben kampánytevékenységet 2022. július 31. napjáig, a szavazás napjáig lehetett folytatni. Tekintettel arra, hogy az FVB határozat 2022. augusztus 4. napján történt meghozatalakor (és a további jogsértéstől való eltiltás előírásakor) a kampányidőszak már véget ért, ekkor már kampánytevékenység nem volt folytatható, ezért a további jogsértéstől eltiltás jogkövetkezmény alkalmazása okafogyott volt.
[30] A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria az FVB határozatát – a polgármester tekintetében – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az alapelvi rendelkezések megsértésének megállapítása körében helybenhagyta, míg a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a további jogsértéstől való eltiltás jogkövetkezmény alkalmazása körében megváltoztatta, és azt mellőzte.
A döntés elvi tartalma
[31] A polgármester, ezen minőségében eljárva a helyi képviselő-testületi választáshoz kapcsolódó kampány során köteles az esélyegyenlőség biztosítására és jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra.
[32] Az önkormányzat Facebook-oldalán közzétett azon videó, amelyben a polgármester a helyi választókerületi képviselő-testületi választás kampányidőszakában az egyik képviselőjelöltet támogatja- amennyiben nem állapítható meg, hogy az a Ve.142.§-ának kivétel szabálya alá esik-, az esélyegyenlőség és jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveibe ütközik.
[33] A véget ért kampányidőszakot követően a további jogsértéstől való eltiltás jogkövetkezmény előírása okafogyott.
Záró rész
[34] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése, a Kp. 151. § (1) bekezdése és 124. § (5) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül bírálta el. A kifogástevő nyilatkoztatására az eljárás során nem volt szükség, mivel rá nézve a határozat anyagi jogi jellegű jogosultságot és kötelezést nem tartalmaz.
[35] A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű közigazgatási nemperes eljárási illeték 80%-ának viselésére köteles, a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján irányadó – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (13) bekezdés a) pontja és 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó –, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján. A Kúria a közigazgatási nemperes illeték összegének meghatározása körében figyelemmel volt arra, hogy a kérelmező túlnyomórészt, az ügy érdeme tekintetében pervesztes lett, míg kisebb részben, a jogkövetkezmény tekintetében pernyertes. A közigazgatási nemperes eljárási illeték fennmaradó 20%-át a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján irányadó Kp. 157. § (13) bekezdés a) pontja és 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó, a Pp. 102. § (6) bekezdése alapján az állam viseli.
[36] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. augusztus 10.
Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró,
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró