A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.II.39.502/2022/2.
A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke
Dr. Szilas Judit előadó bíró
Dr. Tóth Kincső bíró
A kérelmező: Krieger Krisztina
(cím)
A kérelmező jogi képviselője: (név) ügyvéd
(cím)
A kifogástevő: Kapitány Alexandra
(cím)
A kifogástevő jogi képviselője: ... Ügyvédi Iroda
(név) ügyvéd
(cím)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat
A felülvizsgált jogerős határozat: a Fővárosi Választási Bizottság
22/2022. (VIII. 04.) FVB számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 22/2022. (VIII. 04.) FVB számú határozatát Krieger Krisztina kérelmezőre vonatkozó rendelkezések tekintetében megváltoztatja, és a rá vonatkozó rendelkezések körében előterjesztett kifogást elutasítja.
A le nem rótt 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Kapitány Alexandra képviselő-jelölt (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. július 29-én nyújtott be kifogást a Budapest XXII. kerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB), amelyben előadta, hogy Karsay Ferenc polgármester (a továbbiakban: polgármester) és a kérelmező képviselő-jelölt a 2022. évi időközi helyi választókerületi képviselő-testületi választáshoz kapcsolódó kampányban jogszerűtlen, erkölcstelen módon járt el, mert az önkormányzati infrastruktúrát, közhivatali erőforrásokat használta fel kampányolásra. Kifejtette, hogy az önkormányzat Facebook-oldalán (https://www.facebook.com.budafokteteny) 2022. július 28. napján „Karsay Ferenc polgármester online fogadóórája” címmel közzétett videóban a polgármester 37 perc 40 másodperctől a választók figyelmét arra hívta fel, hogy a voksukat a kérelmezőre adják le, aki ezt követően részletesebben beszélt. Álláspontja szerint a bepanaszoltak megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket és kérte a bepanaszoltak eltiltását a további jogsértéstől.
[2] A HVB 14/2022. (VII. 31.) HVB határozatával a kifogást elutasította azon indokolással, hogy a kifogás pontatlan és nem egyértelmű megfogalmazást tartalmazott arra vonatkozóan, hogy az alapelvek megsértésének megállapítását a Kifogástevő kifejezetten mely személyekkel szemben kéri, és nem volt egyértelmű atekintetben sem, hogy az önkormányzatnak kampányban betöltött szerepét a rendeltetésszerű joggyakorlás körében miképpen kell értelmezni.
[3] A határozattal szemben a Kifogástevő fellebbezést nyújtott be, amelyben a HVB határozatának megváltoztatását és a polgármesterrel, valamint a kérelmezővel szemben a jogsértések megállapítását, továbbá bírság kiszabását kérte. Fellebbezésében hangsúlyozta, hogy a bepanaszoltakat és az általa kifogásolt magatartásokat egyértelműen megjelölte, az önkormányzati kommunikáció és a jelölt, illetve a jelölő szervezet kommunikációjának összehangoltsága és egyoldalúsága sérti a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.
[4] Az FVB 2022. augusztus 4-én kelt 22/2022. (VIII. 04.) FVB számú határozatával a HVB határozatát megváltoztatva megállapította, hogy a polgármester és a kérelmező a 2022. évi időközi helyi választókerületi képviselő-testületi választáshoz kapcsolódó kampányban kifejtett tevékenységükkel megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelveket és a további jogsértéstől eltiltotta őket. Indokolásában a Ve. 140. § (1) bekezdés b) pontjában, a 141. §-ában és a Kúria Kvk.III.38.079/2014/2. számú végzésében foglaltakat felhívva leszögezte, hogy a HVB helyesen állapította meg, hogy a kifogásban szereplő videó kampányeszköznek tekintendő. A fellebbezés elbírálásakor a polgármester Facebook-oldalán még fellelhető videó alapján megállapította, hogy a polgármester az időközi választás előtt a kérelmező támogatására hívta fel a honlapra látogatókat. A Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., Kvk.I.37.394/2014/2. és Kvk.I.37.435/2018/3. számú határozataiban foglalt jogi álláspontokat idézve arra a következtetésre jutott, hogy a polgármester és a kérelmező megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, és eltiltotta őket a további jogsértéstől. Bírság kiszabását az eset összes körülményeit értékelve nem találta indokoltnak.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[5] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja, 142. §-a és a 218. § (1) bekezdés b) pontja sérelmét állítva az FVB határozatának megváltoztatását és a kifogás elutasítását kérte. Az érintettsége körében mint képviselőjelölt a Ve. 222. § (1) bekezdésében foglaltakra és a kúriai gyakorlatra hivatkozott.
[6] Hangsúlyozta, hogy a kifogásolt videóban a polgármester felhívására csupán az önkormányzati képviselői munkájáról számolt be, mint a képviselő-testület tagja és a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: Fidesz) frakcióvezetője. Az általa előadottak az időközi választással, egyes közintézmények fejlesztésével kapcsolatos tájékoztatást és a lomtalanítással, illetve a hulladék elhelyezésével kapcsolatos problémák megoldásával kapcsolatos javaslatokat tartalmaztak, amely kb. 10 perc 20 másodpercig tartott.
[7] Álláspontja szerint e tájékoztatási tevékenységgel mint önkormányzati képviselő a megbízatásából fakadó jogait gyakorolta. Hangsúlyozta, hogy a Ve. 142. §-a értelmében a tevékenysége nem minősült kampánytevékenységnek, az a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 54. §-ában foglalt, évente legalább egyszer tartandó közmeghallgatásra vezethető vissza. Hangsúlyozta, hogy a tájékoztatás az Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdésére és IX. cikkben szereplő véleménynyilvánítás jogára tekintettel általában nem korlátozható, utalva e körben az Alkotmánybíróság 3256/2019. (X. 30.) AB határozatára.
[8] Amennyiben a Kúria álláspontja szerint képviselő-jelöltként tette nyilatkozatait, arra hivatkozott, hogy az tartalma szerint nem minősült kampánynak, és a jövőre nézve sem tett utalást, ezért terhére a jogsértés nem volt megállapítható. Mindezek körében utalt a Kvk.IV.39.364/2022/6. számú kúriai határozat [44] bekezdésére, valamint az ezen határozatban hivatkozott 3313/2019. (IX. 21.) AB és 3356/2019. (X. 30.) AB határozatokban foglaltakra.
[9] Megjegyezte, hogy a videófelvételt a polgármester, mint a Fidesz helyi politikusa készítette, a Fidesz által birtokolt ingatlan területén, ezért annak elkészítése nem a Budafok-Tétény Önkormányzat erőforrásait felhasználva történt, s azt a Kifogástevő sem bizonyította, a polgármesternek a videófelvétel során pedig ebbéli tisztségét nem kellett eltitkolnia. A 3279/2019. (XI. 5.) AB határozat nyomán kiemelte, hogy a jelölő szervezetnek nem feladata a kampány során az esélyegyenlőség biztosítása, a képviselői tisztségében tett nyilatkozata a mentesülést egyértelműen megalapozza. Utalt e körben a Kvk.IV.39.364/2022/6. számú – a 3096/2014. (IV. 11.) és 3149/2018. (V. 7.) AB határozatokat idéző – kúriai végzésben foglaltakra is.
[10] Mindezek alapján állította, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelve nem sérült, erre figyelemmel pedig a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sem értelmezhető, mivel a két jogsérelmet a Kifogástevő összekapcsolta, s előbbi hiányában e jogsérelem megállapítására sem kerülhet sor. Kifogásolta, hogy az FVB a Ve. 218. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak ellenére a további jogsértéstől való eltiltást alkalmazott határozatában, holott a Ve. 139. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a kampányidőszak csak a választás napján a választás befejezéséig tart.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A kérelmező felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos.
[12] A Ve. 222. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság másodfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. Miután a kérelmező az időközi önkormányzati választások során képviselő-jelölt volt és a határozat számára kötelezést tartalmaz, a kérelmező érintettségét a Kúria a rá vonatkozó rendelkezések tekintetében elfogadta, felülvizsgálati kérelmét kizárólag e körben vizsgálta.
[13] A Kifogástevő a kifogását a kérelmezővel szemben arra alapította, hogy a helyi választókerületi képviselő-testületi választáshoz kapcsolódó kampányban jogszerűtlenül, közhivatali infrastruktúrát, erőforrásokat használt fel kampányolásra az Önkormányzat által üzemeltetett közösségi felületen. Az esélyegyenlőség, illetőleg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi sérelmének megvalósítását a kérelmező esetén lényegében arra a tényre alapította, hogy a kérelmező a polgármester online fogadóóra elnevezésű videójában nyilatkozatot tett, melyet megelőzött az, hogy a polgármester a kérelmező képviselő jelöltet ajánlotta a hallgatók figyelmébe, érte kampányolt.
[14] A jogsértés megítélése körében figyelemmel kell lenni arra, hogy a kérelmező a 2022. évi időközi önkormányzati képviselői választáson a Budapest XXII. kerület 6. számú egyéni választókerületben nyilvántartásba vett képviselőjelölt, egyúttal a 2019. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (a továbbiakban: KDNP) Budapest XXII. kerület kompenzációs listáján mandátumot szerzett, a Budafok-Tétény Önkormányzat képviselő-testületének tagja, a Fidesz frakcióvezetője.
[15] A polgármester Facebook-oldalán jelenleg is elérhető videófelvétel alapján megállapítható, hogy a polgármester az online fogadóóra 37 perc 43 másodpercében kezdődő nyilatkozatában a kérelmezőt ajánlja a hallgatók figyelmébe, méltatva korábbi képviselői tevékenységét, és az önkormányzat iránti elkötelezettségét, kifejezésre juttatva, hogy a kérelmező „mellett szeretne korteskedni”. A kérelmező ezt követően mintegy 10 percben az időközi választással kapcsolatos (a polgármester korábbi nyilatkozatát is pontosító) tájékoztatást ad a választással érintett szavazókörök sorszámáról, a szavazóhelyiségekről, illetőleg azok címéről. Ezt követően az egyes közintézményekkel kapcsolatos fejlesztésekről, a lomtalanítással kapcsolatos problémák megoldására irányuló elképzelésekről, valamint a hulladékgyűjtéssel összefüggésben a közterületi szemétgyűjtők zárhatóvá tételéről szóló tervekről ad tájékoztatást.
[16] Az Alkotmánybíróság a 3256/2019. (X. 30.) AB határozata [26] bekezdésében – utalva a 3154/2018. (V. 11.) AB számú határozatában foglaltakra – kifejtette, hogy „Egy polgármester vagy más önkormányzati képviselő kampányidőszakban is gyakorolhatja fennálló megbízatásából fakadó jogát, illetve teljesítheti kötelezettségeit. Pusztán arra tekintettel, hogy újabb választáson meg kívánja mérettetni magát, vagyis jelöltként részt vesz a kampányban, közhivatal viseléséhez való jogának gyakorlása és véleménynyilvánítási szabadsága általában nem korlátozható. Egy érintett polgármesternek vagy önkormányzati képviselőnek lehetősége van a törvényi keretek között, tisztségével összefüggésben tevékenységeket folytatni [...] a jogalkotó a Ve. 142. §-a kivétel szabályának beiktatásával lehetőséget biztosít arra is, hogy a hivatalban lévő polgármesterek munkájukat bemutathassák, akár kampányidőszakban is. A Ve. 142. § szerint nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatok során végzett tevékenysége.”
[17] Az alkotmánybírósági döntések értelmében a Ve. 142. § szerinti feladat során végzett tevékenységet, annak azonosítását mindig az adott cselekmény összes körülményeinek figyelembevételével lehet meghúzni. Jelen esetben a kérelmező a hallgatóságnak az önkormányzati képviselői tevékenységével összefüggő fejlesztésekről, illetőleg jövőbeli tervekről számolt be. Nyilatkozata nem lépte át a feladatköréhez kapcsolható tájékoztatás kereteit.
[18] A kérelmező képviselő jelöltként pedig jogosult a tevékenységével összefüggésben a programját bemutatni, népszerűsíteni, e körben pedig a korábbi tevékenységének bemutatása, a jövőbeli tervekről való részletes tájékoztatás adása sem tiltott.
[19] Az Alkotmánybíróság erre mutat rá a 3313/2019. számú AB határozatának [30]-[31] bekezdéseiben, amikor kifejti, hogy önmagában az, hogy a hivatalban lévő jelölt a választási kampány részévé teszi tevékenységének bemutatását, általában nem veti fel a választási alapelvek sérelmét, mint ahogy versenytársai sincsenek elzárva attól, hogy tevékenységéről akár negatív véleményt is nyilvánítsanak. [...] A választási kampány során végzett tevékenység célja a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése. A kampányidőszakban – az Alaptörvény 28. cikkében írt józan észnek megfelelő értelmezés követelménye szerint – a jelöltek a megválasztásukat kívánják elérni. A kihívók önmaguk kívánják a tisztséget betölteni a hivatalban lévő tisztségviselő helyett, a hivatalban lévő jelöltek pedig az újraválasztásért küzdenek. [...] A józan észnek ellentmondana a Ve. alapelveinek olyan értelmezése, amely a bírálat engedése mellett általánosságban tiltaná a hivatalban lévő vagy más jelöltek számára a múltbéli tevékenységük vagy terveik bemutatását, valamint bírálatok vitatását, a velük szemben felhozott ellenérvek cáfolatát a kampányban.
[20] A fenti alkotmánybírósági döntések felhívják a figyelmet a szabad véleménynyilvánításokhoz való jogra és a politikai kommunikáció kiemelt alkotmányos védelmére is, amelyeket a kampánytevékenység korlátozásának megítélésekor minden esetben figyelembe kell venni.
[21] Jelen ügyben a kérelmező helytállóan mutatott rá arra, hogy a polgármester online fogadóórája elnevezésű videóban a polgármester a támogatása mellett tette meg ugyan nyilatkozatát, azonban a kérelmezőt semmi nem zárta el attól, hogy újabb megválasztása érdekében korteskedjen és a tevékenységével összefüggő tájékoztatással próbálja meg a választók akaratát befolyásolni a megválasztása érdekében. Ezzel összefüggésben pedig az a körülmény, hogy az érintett videó az önkormányzat facebook oldalán is közzétételre került, a kérelmező terhére nem vehető figyelembe, mivel a közzététel módjáról nem az interjúalany képviselő döntött, legalábbis erre nem merült fel adat. A képviselő-jelölteknek pedig evidens módon lehetőségük van kampányolniuk interjú alanyként minden olyan esetben, amikor egy médium, vagy bárki más velük interjút készít. Ilyen esetben a közzétett tartalomért rendszerint a közzétevő felel.
[22] A 3279/2019. (XI. 5.) AB határozat arra is rámutat, hogy a jelöltnek, illetve a jelölő szervezetnek a választási kampányban – szemben az állami, önkormányzati szervekkel, a közszolgálati médiával, a közszolgáltatókkal – nem feladata az esélyegyenlőség biztosítása, mivel erre kötelezett az állami önkormányzati szervek vagy a közszolgálati média, vagy valamely közszolgáltató lehet.
[23] A fentiek értelmében a kérelmezőnek mint képviselő-jelöltnek nem volt kötelezettsége jelen esetben a további képviselő-jelöltek számára az esélyegyenlőség biztosítása, és a videón megtett nyilatkozatával a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét sem sértette meg.
[24] Minderre tekintettel a Kúria a kérelmező esetén arra következtetésre jutott, hogy a kérelmező a jelen ügyben megjelölt képviselő-jelölti tevékenysége során a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelveket nem sértette meg, ezért a Kúria az FVB határozat kérelmezőt érintő rendelkezését a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és a kifogást elutasította.
Záró rész
[25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. év I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 151. § (1) és 124. § (5) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül bírálta el. A Kifogástevő nyilatkoztatására nem volt szükség, mivel a határozat reá nézve anyagi jogi jellegű jogosultságot és kötelességet nem állapít meg.
[26] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdés szerinti mértékű nemperes eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése szerint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 102. § (1) bekezdése és 83. § (1) bekezdése értelmében az állam viseli.
[27] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. augusztus 10.
Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró,
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró