A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.II.39.431/2022/2.
A tanács tagjai:
Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró
Dr. Kovács András bíró
A kérelmező: (név) (cím)
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 364/2022. (IV. 13.) számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzéssel szemben további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező 2022. április 12. napján kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), amelyben a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 77. § (1) bekezdésére, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-ára hivatkozott. Kifogásában indítványozta a választások eredménye tekintetében figyelembe vett szavazatok összességéből az összes határon túli levélszavazat, valamint a Vajdaságból és a Romániából érkezett valamennyi szavazat kizárását.
A Nemzeti Választási Bizottság döntése
[2] Az NVB 2022. április 13. napján kelt 364/2022. számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[3] Határozatának indokolásában megállapította, hogy a kifogás nem tartalmazza a tételes, hatályos jogszabálysértéssel kapcsolatos okfejtést, amely a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontja szerint a kifogás kötelező tartalmi eleme, és amelynek hiánya esetén a kifogás a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálatra nem alkalmas. A Kúria eseti döntéseire utalva kiemelte, hogy az sem elegendő a jogszabálysértésre hivatkozás körében, ha a kérelmező felsorol jogszabályhelyeket, azonban nem jelöli meg, hogy a jogorvoslattal érintett határozat vagy cselekmény milyen okból jogszabálysértő, a megjelölt jogszabályhelyekhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés.
[4] Hivatkozott a Ve. 208. §-ára, a Ve. 212. § (2) bekezdésére, a Ve. 215. §-ára, és utalt arra, hogy az NVB és a Kúria következetes gyakorlata alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a kifogásnak a benyújtását követő kiegészítésére nincs mód.
A bírósági felülvizsgálati kérelem
[5] A NVB határozatával szemben a kérelmező terjesztett elő – jogi képviselő nélkül – bírósági felülvizsgálati kérelmet, amelyben a határozat megsemmisítését, és annak megállapítását kérte, hogy a választási bizottság határozatában jogsértő döntést hozott, amikor elutasította a levélszavazatok, a Vajdaságból és Romániából érkezett összes többi szavazat kizárását a magyar választási eredményekből.
[6] Felülvizsgálati kérelmében arra is hivatkozott, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló rövid határidő alatt nem lehetséges ügyvédet találni, a rövid határidőkre tekintettel pedig a kötelező ügyvédi képviselet valójában jogkorlátozó, jogfosztó, ami pedig sérti az Alkotmányban lefektetett jogbiztonságot, egyben kizárja az érdemi jogorvoslatot, valamint sérti a tisztességes és a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.
A Kúria döntése és jogi indokai
[7] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
[8] A Ve. 224. § (5) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező.
[9] Következetes a Kúria gyakorlata abban, hogy választási eljáráshoz kapcsolódó felülvizsgálati eljárásban, a Ve. 228. § (1) bekezdése szerinti 3 napos eljárási határidő rövidsége miatt, hiánypótlás kibocsátásának nincs helye. (Kvk.I.37.220/2014., Kvk.IV.38.228/2019/2.)
[10] A Ve. 231. § (2) bekezdése szerint a bíróság a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha azt a Ve. 224. § (5) bekezdésének megsértésével nyújtják be.
[11] A Ve. 224. § (5) bekezdésének kötelező jogi képviseletet előíró szabálya kógens rendelkezés, és a jogi képviselet hiányában előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, a Ve. 231. § (2) bekezdésében előírt szabály alkalmazása során sincs a bíróságnak mérlegelési jogköre (Kvk.II.37.709/2016/2., Kvk.I.37.608/2020/3.). E kogens rendelkezés alkalmazásán az sem változtathat, ha a felülvizsgálati kérelem egy része kifejezetten a jogi képviselet Ve. 224. § (5) bekezdésében előírt kötelező szabályát kifogásolta, s tartja azt alapjogi szempontból sérelmesnek.
[12] A fentiek alapján a Kúria a rendelkező részben foglaltak szerint határozott a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján.
A döntés elvi tartalma
[13] Választási ügyhöz kapcsolódó bírósági felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselő nélkül előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását a Ve. 231.§ (2) bekezdése kizárja. E jogszabályi rendelkezés alkalmazásától a Kúria nem tekinthet el.
Záró rész
[14] A Ve. 229. § (2) bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelemről nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban döntött.
[15] A Kúriának eljárási illetékről rendelkeznie nem kellett, figyelemmel arra, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel az eljárás illetékmentes.
[16] A Kúria végzésével szemben a Ve. 232. § (5) bekezdése alapján további jogorvoslatnak nincs helye.
Budapest, 2022. április 20.
Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke,
Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró