Kvk.II.39.415/2022/2. számú határozat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.II.39.415/2022/2.

A tanács tagjai:

Dr. Kovács András a tanács elnöke
Dr. Szilas Judit előadó bíró
Dr. Tóth Kincső bíró

A kérelmező: Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt.

A kérelmező képviselője: Hőrich és Varga Ügyvédi Iroda, Dr. Hőrich Ferenc ügyvéd és Dr. Varga Szilvia ügyvéd

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 2022. április 6-án kelt 302/2022. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 302/2022. számú határozatát – az OEVB 18/2022. (III.31.) számú határozatára is kiterjedően – megváltoztatja és megállapítja, hogy a kérelmező Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt., mint médiatartalom-szolgáltató megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét azzal, hogy az OEVB 3/2022 (II.17.) számú határozata rendelkező részét indokolatlanul késedelmesen tette közzé, másrészt megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás és a jelöltek közti esélyegyenlőség biztosításának követelményét azzal, hogy a Józsefváros Újság online honlapján a „Bukni csak felfelé – Sára Botond portré” című videofájl elérhetőségét 2022. április 3. napjáig nem szüntette meg. Ez utóbbi jogsértésre tekintettel a Kúria – az OEVB 18/2022. (III.31.) határozatában kiszabott bírság mérséklésével – 800.000 (nyolcszázezer) forint bírságot szab ki, melyet az OEVB 18/2022. (III.31.) határozatában megjelölt módon és időben köteles megfizetni.

Kötelezi a Kúria a kérelmezőt, hogy jelen határozat rendelkező részét jelen végzés közlésétől számított három napon belül a jogsértés közléséhez hasonló módon tegye közzé.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 5.000 (ötezer) forint nemperes eljárási részilletéket, míg a további 5.000 (ötezer) forint nemperes eljárási részilletéket az állam viseli.

A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Budapesti 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság a 3/2022. (II.17.) számú határozatában (a továbbiakban: alaphatározat) a 2022. február 12. napján megjelent „Bukni csak felfelé – a Sára Botond portré” című műsorszám tekintetében dr. Sára Botond Attila képviselő jelölt (a továbbiakban: kifogástevő) által előterjesztett kifogás alapján megállapította, hogy a kérelmező megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontját, a 140-141. §-át és a 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján eltiltotta a további jogsértéstől, továbbá a Ve. 152. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásával kötelezte a kérelmezőt mint médiatartalom-szolgáltatót a kifogásnak helyt adó határozata rendelkező részének a Józsefváros Újság online kiadványban a jogsértő közléshez hasonló módon történő közzétételére, valamint a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján vele szemben a kötelező legkisebb munkabér havi összegének négyszerese mértékű bírságot szabott ki.

[2] A kifogástevő 2022. március 30-án kifogást nyújtott be a Budapest 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), amelyben előadta, hogy a kérelmező a 3/2022. (II.17.) számú határozatban foglaltakat nem hajtotta végre, mivel a határozatban foglalt tiltás ellenére a jogsértéssel érintett videót nem távolította el a Józsefváros Újság online kiadvány tartalmából, a 2022. február 12-én közzétett videó a „Választás 2022/Választási Hírösszefoglaló a nap végén 1.” cikkben továbbra is megtekinthető, továbbá a 2022. március 20-án a „Választás 2022/Helyreigazítás” alatt közzétett tartalomban a 3/2020. (II.17.) határozat rendelkező része nem szerepel, az nem került közzétételre. Hivatkozva a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) és f) pontjaiban a 152. § (2) és (3) bekezdésében, és a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakra kérte a választási alapelvek megsértésének megállapítását, továbbá a választási kampány szabályainak megsértése miatt a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, valamint a jogsértéssel arányban álló bírság kiszabását a szándékos mulasztással megvalósuló jogsértés miatt.

[3] Az OEVB a kifogásnak helyt adva a 18/2022. (III.31.) számú határozatában megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) és f) pontjaiban foglalt alapelveket, a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontjára hivatkozással a kérelmezőt eltiltotta a további jogsértéstől, a Ve. 152. § (1) bekezdés a) pontja alapján kötelezte a kifogásnak helyt adó határozat rendelkező részének a Józsefváros Újság online kiadványban a jogsértő közléshez hasonló módon történő közzétételére, valamint a Ve. 152. § (2) és (3) bekezdése, továbbá 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján 1.600.000 forint bírságot szabott ki, szándékos jogsértés miatt.

[4] Indokolásában hangsúlyozta, hogy a kérelmező nem tett eleget a korábbi 3/2022. (II.17.) számú határozatában foglaltaknak, mert az eltiltás ellenére a jogsértéssel érintett videót nem távolította el, az a Józsefváros Újság online kiadvány tartalmában továbbra is megtekinthető, szándékos mulasztásával a rendelkező részben megjelölt választási alapelveket megsértette.

[5] A kérelmező az OEVB határozatával szemben előterjesztett fellebbezésében a határozat megváltoztatását, a kifogás elutasítását és a bírság törlését, illetve mérséklését kérte arra hivatkozással, hogy a korábbi 3/2022. (II.17.) számú határozatban foglaltakat végrehajtotta, mert a kifogással érintett videó törlésre került, illetőleg a helyreigazítás és a határozat rendelkező része a jogsértő közléshez hasonló módon közzétételre került. Utalt arra, hogy a határozat nem tartalmazott a teljesítésre nézve határidőt, így a mulasztása nem állapítható meg, a mulasztása esetleges megállapítása esetén az nem volt szándékos. Vitatta a jogsértés és a bírság jogalapját, valamint utóbbi mértékét is.

[6] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2022. április 6. napján kelt 302/2022. számú határozatával az OEVB határozatát helybenhagyta. Indokolásában kifejtette, hogy az alaphatározatot a kérelmező jogorvoslattal nem támadta, az ellen csak egy magánszemély nyújtott be fellebbezést, amelyet az érintettség hiánya miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasított. A kérelmező a határozattal szemben jogorvoslattal nem élt, így megállapítható, hogy az abban foglaltakat jogszerűnek tekintette. Ennek ellenére csak a bírság megfizetése érdekében intézkedett. A fellebbezéshez csatolt dokumentumok azt támasztják alá, hogy további jogkövetkezményeket csak a fellebbezés benyújtásának időpontjában, április 3-án hajtotta végre.

[7] A kérelmező így a határozat meghozatalát követő 44 napon keresztül, vagyis az 50 napos kampányidőszak majdnem 90%-ában fenntartotta a jogsértést annak ellenére, hogy a határozatban a korábbi OEVB határozatban foglaltakat nem vitatta, mely tényekből a határozattal szembeni szándékos szembehelyezkedésre lehet következtetni.

[8] Hangsúlyozta, hogy a határozat végrehajtása alól az sem menti fel a kérelmezőt, hogy a határozat nem tartalmazta a közzétételi kötelezettség időpontját, ugyanis a kérelmező maga is hivatkozott a Ve. 152. § (1) bekezdés a) pontjára, amelyből nyilvánvalóan megállapítható, hogy az OEVB határozat rendelkező részét a határozat közlésétől számított 3 napon belül kellett volna a közzétenni. A kérelmező azért sem hivatkozhat a határidő meg nem ismerésére, mert az a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 26. § (1) bekezdés alapján a Magyar Közlönyben is kihirdetésre került.

[9] Kiemelte, hogy a kérelmező által elkövetett újabb jogsértés abban áll, hogy a korábban megállapított jogsértő videó törlését, a jogkövetkezmények végrehajtását elmulasztotta, a kérelmező álláspontjának elfogadása azt eredményezné, hogy a tiltás és a közzétételre vonatkozó rendelkezések nem lennének kikényszeríthetők. A Ve. rendszeréből az következik, hogy amennyiben a jogerős döntés nem kerül végrehajtásra, az a jogsértő magatartás folyamatos fenntartását, illetőleg folytatását jelenti, amelyre alapozva újabb kifogást lehet benyújtani.

[10] Kifejtette, hogy a nyilvánvaló szándékos jogsértés miatt a bírság kiszabása is jogszerű volt, figyelemmel arra is, hogy a kérelmező a videót csak április 3-án törölte, ezért a jogsértő állapotot a kampány túlnyomó többségében fenntartotta. Az OEVB jogsértést megállapító és indokolást tartalmazó részéből a bírság kiszabásának logikus és okszerű indokai kiderültek.

A felülvizsgálati kérelem

[11] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának az OEVB határozatára kiterjedő megváltoztatásával a kifogás elutasítását és a terhére kiszabott bírság törlését, illetve mérséklését kérte. Állította, hogy a választási bizottságok megsértették a Ve. 152. § (2) bekezdésben, 208. §-ban, 215. § c) pontban, 218. § (2) bekezdés d) pontban, 220. §-ban és 222. § (2) bekezdésben foglaltakat.

[12] Kifejtette, hogy az eljáró választási bizottságok megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját, és eljárásuk nem volt jóhiszemű és rendeltetésszerű. E körben előadta, hogy az alaphatározat a teljesítésre nem határozott meg határidőt, ezért az alapvető jogelvek megsértését jelentené, ha egy olyan cselekmény elmulasztásáért kerülne sor bírság kiszabására, amelyre a határozat határidőt nem szabott, és a teljesítés meg is történt.

[13] A Józsefváros Újság a helyreigazítást, amely tartalmazza a magyarázó szövegét és a határozat rendelkező részét is, közzétette, és a kifogásolt videó elérhetőségét is megszüntette. Teljesítési  határidő hiányában nem releváns, hogy a helyreigazítás egyes részei milyen sorrendben kerültek teljesítésre. Utalt arra, hogy a végrehajtásra irányadó határidő meghatározása hiányában az alaphatározat a Ve. 46. § ca) pontjában meghatározott egyértelmű, világos és végrehajtható követelménynek sem felelt meg.

[14] Hangsúlyozta, hogy a kifogás a Ve. 208. §-ában foglaltaknak nem felelt meg, mivel az alaphatározat vélt végre nem hajtása miatt kifogást nem lehetett volna előterjeszteni, azt a Ve. 212. § (2) bekezdése szerinti jogszabálysértés megjelölése hiányában a 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani. Álláspontja szerint a határozat végrehajtásának megfelelő voltát nem a kifogástevő „ízlése” határozza meg, az ezzel összefüggő kifogás alapján nem állapítható meg választási, vagy választási eljárás alapelvének a megsértése, erre hivatkozással kifogás nem volt benyújtható.

[15] A bírság jogalapja is jogsértően került megállapításra, mert a határozat végrehajtásának esetleges elmaradásának a Ve. szerint nem lehet újabb bírság kiszabása a szankciója, hiszen az alapját képező cselekmény egyszer már elbírálásra került, újabb jogsértő tevékenységet nem végzett. Az újbóli szankcionálás sérti a jogállamiság elvét, ugyanis ugyanazért a tevékenységért másodszor került emelt összegben bírságolásra. A Ve. a határozat végrehajtásának elmulasztása esetére bírságolási lehetőséget nem tartalmaz, ezáltal az OEVB túlterjeszkedett a hatáskörén, és vélt magatartásért szabott ki bírságot. Utalt arra, hogy bírság kiszabására a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján kerülhet sor, melynek a határozat nem felel meg.

[16] Hangsúlyozta, hogy az eljárt választási bizottságok a Ve. 46. § da), dc), dd) alpontjában foglaltakat is megsértették, mivel a bírság összegének meghatározása vonatkozásában a határozat semmilyen indokolást nem tartalmaz, abból nem derül ki, hogy annak kiszabására milyen szempontok és tények alapján került sor.

[17] Vitatta, hogy esetleges mulasztása szándékos lett volna, mivel ennek indokai és a mérlegelés körülményei a határozat indokolásából sem derülnek ki. Előadta, hogy közzétételi kötelezettségének eleget tett, a videó elérhetőségét is törölte, arról csak az OEVB határozatából értesült, hogy egy másik hivatkozásban a „Választási Hírösszefoglaló a nap végén 1.” című linken, még a videó visszakereshető volt, de ez legfeljebb hanyagságot jelenthet részéről, szándékosságot nem.

A Kúria döntése és jogi indokai

[18] A felülvizsgálati kérelem részben alapos.

[19] A kérelmező Ve. 221. § (1) bekezdés szerinti érintettsége fennállt, mivel a támadott határozat rá nézve kötelezettségeket tartalmazott.

[20] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében a jogsértés megállapításának jogalapját az annak alapjául szolgáló tényállást, továbbá a bírság jogalapját, és annak mértékét egyaránt vitatta, arra hivatkozással, hogy az abban foglaltak végrehajtására határidőt nem állapított meg, ennek figyelembevételével pedig miután a kötelezésben foglaltakat végrehajtotta, vele szemben újabb elmarasztaló döntésre nem kerülhetett volna sor.

[21] A Kúria elsőként a felülvizsgálati kérelem azon részét vizsgálta meg, mely azt állította, hogy a Ve. 208. §-ára hivatkozással újabb kifogás benyújtására nem kerülhetett volna sor, mert a kifogás az alaphatározat végrehajtásának elmulasztására hivatkozott és jogszabálysértést nem tartalmazott.

[22] A Kúria mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy az alaphatározat a kérelmező esetén a Ve. 2. § (1)  c) és e) pontjai megsértésének megállapítása mellett három kötelező rendelkezést tartalmazott. A Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján a további jogsértéstől történő eltiltást, a Ve. 152. § (1) bekezdés a) pontja alapján a határozat rendelkező részének a Józsefváros Újság online kiadványban történő közzétételét, valamint bírság fizetésére vonatkozó kötelezést.

[23] A Ve. a választási bizottságok határozatának végrehajtásával összefüggésben külön fejezetet, illetőleg külön jogszabályi rendelkezéseket nem tartalmaz. A Ve. 219. § (3) bekezdése a bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belüli meg nem fizetése esetében adók módjára behajtandó köztartozásnak tekinti, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be. A bírság megfizetésének elmulasztása esetén így az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

[24] A választási bizottságok által a határozatban meghatározott cselekményre történő kötelezés végrehajtása tekintetében a Ve. ugyanakkor rendelkezést nem tartalmaz, és a Ve. esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény mögöttes szabályozás hiányában szintén nem alkalmazhatók, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezései és egyéb jogszabályi felhatalmazás alapján más végrehajtási cselekményre a 2017. évi CLIII. törvény rendelkezései sem irányadóak.

[25] Mindezek miatt a közzétételi kötelezettség végrehajtásának elmaradása csak a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás körében volt értékelhető.

[26] Más a helyzet a portré videó eltávolításának elmaradásával kapcsolatban. Ez a mulasztás ugyanis arra vezetett, hogy a jogsérelem folyamatosan fennállt. A Ve. 208. §-a értelmében a kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással lehet benyújtani. A kifogástevő kifogásában arra hivatkozott, hogy a kérelmező az alaphatározatban foglaltaknak nem tett eleget. Ez a hivatkozás megfeleltethető annak, hogy a jogsértés folyamatos fennállását kifogásolja, amely  a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a választási eljárás nyilvánossága alapelvi sérelméhez vezetett.

[27] A kérelmező által sem vitatottan az alaphatározat a tárgyi médiatartalom közlésével összefüggésben a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértését állapította meg. E határozattal szemben a kérelmező sem a jogsértés jogalapjával sem a megállapított jogsértés végrehajtásával összefüggésben jogorvoslattal nem élt.

[28] A kifogástevő kifogásában megjelölte azon választási eljárási alapelveket, amelyeket álláspontja szerint a határozatban foglaltak végrehajtásának elmulasztásával, így a közzététel elmulasztásával és a jogsértő állapot folyamatos fenntartásával a kérelmező magatartása továbbra is sért. A kifogás tartalmazta a Ve. 212. § (2) bekezdése szerinti kellékeket is, a kérelmező álláspontjával szemben a kifogás Ve. 215. § c) pontjában foglalt érdemi vizsgálat nélküli elutasításának a feltételei nem álltak fenn, ezért a kifogás érdemi vizsgálatát az OEVB és az NVB érdemben elvégezhette.

[29] A jogsértés alapját képező cselekmények megállapításánál az NVB a kérelmező által csatolt dokumentumok figyelembevételével határozata [27] bekezdésében arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező az alaphatározatban előírt jogkövetkezmények közül kettőt a határozat meghozatalát követő 44 napon keresztül nem hajtotta végre, így az 50 napos kampányidőszak majdnem 90%-ában fenntartotta a jogsértést.

[30] A Kúria ezzel összefüggésben arra mutat rá, hogy a kérelmező által mellékletként csatolt képernyő fotók alapján megállapítható, és ez a honlapon is leellenőrizhető, hogy 2022. március 20. napján a kérelmező a honlapján „Helyreigazítás” címszó alatt tájékoztatást adott a  jogsértéssel érintett portré videóról, annak végén pedig a határozat rendelkező részét teljes terjedelmében közzétette.

[31] Mindebből következően megállapítható, hogy a kérelmező az OEVB, illetve az NVB határozatának meghozatala időpontjában a közzétételi kötelezettségének már eleget tett, ennek figyelembevételével az NVB határozat [27] bekezdésének azon indokolása, miszerint a jogkövetkezmények közül kettő jogkövetkezmény végrehajtására 2022. április 3. napjáig nem került sor, csak részben volt helytálló. Ugyanakkor a kérelmező által sem vitatottan a portré videó a kérelmező honlapján egészen 2022. április 3. napjáig elérhető volt oly módon, hogy az a „Választási Hírösszefoglaló a nap végén 1.” című linken visszakereshető volt, ezért azt az érdeklődő a 2022. február 12-én történő közzétételtől 2022. április 3-ig – gyakorlatilag a kampány végéig – megtekinthette.

[32] Az NVB az OEVB határozatában foglaltakkal egyezően és az alaphatározatban foglaltakkal szemben a választási eljárás 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelvek megsértésén túl az a) és f) pontjában foglalt alapelvek szándékos megsértését is megállapította. A választás tisztaságának megóvása, a jelöltek közötti esélyegyenlőség, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás és a választás nyilvánossága megsértésének megállapítására arra figyelemmel került sor, hogy a kérelmező mint médiaszolgáltató a kifogástevő képviselőjelöltre vonatkozó, őt negatív színben feltüntető videó további elérhetőségét nem szüntette meg, illetőleg a közzétételre is későn került sor.

[33] A Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztaságának megóvása mint alapelvi sérelem akkor következik be, ha a választással összefüggésben olyan tevékenység kifejtésére kerül sor, amely közvetlenül vagy közvetve a választópolgári szabad akarat kifejezését korlátozza, különösen ha az a választókat megtéveszti. A Kúria álláspontja szerint az, hogy a korábban törölni rendelt videó a honlapon 2022. április 3-ig elérhető volt, nem volt alkalmas e választási alapelv megsértésének megállapítására.

[34] A Kúria álláspontja szerint e magatartással összefüggésben nem volt összefüggésbe hozható a Ve. 2. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt, a választási eljárás nyilvánosságára vonatkozó alapelvi sérelem sem, ugyanis az egyrészt a választási szervek és választásban közreműködő jelöltek, illetve jelölőszervezetekre vonatkozó egyes adatok megismerhetőségéhez, ezen adatok nyilvánosságához, másrészt – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályai figyelembevételével –  a választópolgárok adatainak védelméhez kapcsolódik.

[35] A Kúria kiemeli, hogy miután a kérelmező az alaphatározattal szemben jogorvoslati kérelmet nem terjesztett elő, a Ve. 2. § e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének akkor tett volna eleget, ha a határozatban foglat kötelezéseket maradéktalanul végrehajtja. Az alaphatározat rendelkező része a kötelezésre vonatkozóan határidőt nem tartalmazott, de a közzétételi kötelezettség esetén egyértelműen felhívta a Ve. 152. § (1) bekezdés a) pontját, amely a közzétételre vonatkozóan 3 nap határidőt határoz meg, ugyanakkor az egyéb meghatározott cselekmény végrehajtására vonatkozóan a határozat egyéb határidőt nem tartalmazott.

[36] A Kúria álláspontja szerint a jogsértéstől történő azonnali eltiltásra vonatkozó rendelkezésből a határozat mielőbbi, vagyis haladéktalan végrehajtása következik, a közzétételi kötelezettségre vonatkozó határidőt pedig a rendelkező részben is felhívott Ve. 152. § (1) bekezdés a) pontja állapítja meg. Az eset összes körülményéből tehát arra vonható le következtetés, hogy a kötelezettet a portré videó elérhetőségének megszüntetése tekintetében a határozat mielőbbi, azaz haladéktalan végrehajtása terhelte, a rendelkező részt pedig 3 napon belül kellett volna közzétennie. Még ha elfogadható is lenne azon érvelés, hogy az alaphatározatnak a konkrét 3 napos határidőt meg kellett volna szövegszerűen határoznia, a kérelmező figyelembe vehető objektív indokokat a késedelemre nem mutatott be, noha konkrét határidő meghatározása nélkül is a végleges határozatot haladéktalanul kellett volna végrehajtania. A haladéktalan végrehajtás követelményének betartása az eset összes körülményeinek értékelésével állapítható meg. A kérelmező azonban nem adott elő olyan körülményeket, amely a haladéktalan végrehajtás követelménye betartásának megállapítását a március 20. napjáig terjedő időtartamig lehetővé tette volna. Miután a kérelmező az alaphatározat ellen jogorvoslattal nem élt, és az azzal szemben egy magánszemély által előterjesztett kifogás a 2022. február 21. napján kelt 81/2022. NVB döntéssel érdemi vizsgálat nélkül elutasításra került, a kérelmezőnek 2022. február 21. napjával a bírság megfizetésén kívül a meghatározott kötelezéseket is haladéktalanul – egyéb objektív indokok hiányában – legkésőbb február 25-ig végre kellett volna hajtania. Ennek ellenére a közzétételre csak 2022. március 20. napján került sor. Ezzel a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, ami egy választási ügyben hozott határozat végrehajtása során is fennáll.

[37] A Kúria a jogsértő videó elérhetőségével kapcsolatban is csak azt tudta megállapítani, hogy a haladéktalan végrehajtás követelményének a kérelmező nem tett eleget és ezzel a kampányidőszak egészében a jogsértő videó elérhető volt, amely mind a Ve. 2. § (1) bekezdés   e) pontjának, mind a c) pontjának megsértését jelentette továbbra is – ahogy azt végleges alaphatározat már meghatározta –, a választási kampány szabályainak megsértése ugyanis továbbra is fennállt.

[38] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében vitatta a bírság jogalapját és a bírság mértékét is.

[39] A Kúria utal arra, hogy a Ve. nem biztosít általános bírságolási hatáskört a választási bizottságok részére. Bírság kiszabására a Ve. 218. § (1) bekezdés d) pontjában fennálló feltételek, vagyis a választási kampány szabályainak megsértése, illetve a Ve. 124. § (2) bekezdésében, és a 155. §-ban foglalt kötelezettség megsértése esetén, valamint a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján kerülhet sor. A jogsértő videó eltávolításának hiánya és ekként a jogsértés folyamatos fennállására tekintettel a Ve. 218. §  (1) bekezdés d) pontjának első fordulata alapján az ismételt bírságolást lehetővé tette. Emellett a Ve. 152. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása e körben pedig ismételten kötelező volt, és a Ve. 152.§ (2) bekezdése is megalapozta a bírság kiszabását.

[40] A Kúria ugyanakkor megállapította, hogy az NVB, illetőleg az OEVB határozata a bírság kiszabása körében értékelt tényeket és körülményeket részletesen nem tartalmazta, kizárólag a jogsértés szándékosságára utalt, ezért határozatuk e körben hiányos.

[41] A Ve. 219. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit – így különösen a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és területi kiterjedtségét, a jogsértés ismétlődő jellegét – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.

[42] E rendelkezésekből következően a Kúria álláspontja szerint az OEVB nem fejtette ki, hogy a korábban kiszabott bírság duplájának megfelelő összeget milyen tények és szempontok értékelése alapján állapította meg, és az NVB e döntést – kizárólag a jogsértés szándékosságát hangsúlyozva – érdemi értékelés nélkül hagyta helyben.

[43] A Kúria hangsúlyozza, hogy jogsértésként az NVB határozata [27] bekezdésében foglaltakkal szemben a bírság kiszabása szempontjából kizárólag a videó törlésének elmulasztása, illetőleg annak 2022. április 3-ig történő elérhetősége értékelhető, tekintettel a Ve. 218. § (1) bekezdés már idézett d) pontjában foglaltakra is, valamint a korábban kifejtettek szerint a határozatban szereplő alapelvi sérelmek közül két alapelv sérelmének megállapítása volt indokolt. Az NVB tévesen állapította meg a bírság alapját képező jogsértő cselekményeket, illetőleg a határozatban szereplő alapelvi sérelemhez képest négy helyett két alapelvi sérelem megsértésére figyelemmel a kérelmező terhére megállapított bírság mérséklése volt indokolt, amelyet a Kúria a jogsértés súlyára is tekintettel 800.000 forintban állapított meg.

[44] A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontját alkalmazva az NVB határozatát a rendelkező részben foglaltak szerint részben megváltoztatta, valamint a bírság összegét a jogsértéssel arányban álló összegre leszállította. A közzétételi kötelezettséget a Kúria a Ve. 152. § (1) bekezdésére alapította.

A döntés elvi tartalma

[45] A választási eljárás alapelveinek sérelmére alapított határozati kötelezettség be nem tartása és ezáltal a választási alapelvek megsértésével közzétett videónak a jogsértés jogerős megállapítását követően a kampány lezárásáig történő elérhetővé tétele a jogsértés ismételt megállapítását lehetővé teszi, és a kampány tevékenységgel összefüggő jogsértés miatt bírság kiszabására is sor kerülhet.

[46] Bírság kiszabása esetén a választási bizottság határozatából pontosan ki kell derülnie, hogy a bírság kiszabására mely tények (jogsértés) alapján került sor, és melyek azok a körülmények amelyek a bírság összegének meghatározásánál értékelésre kerültek.

Záró rész

[47] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése, a Kp. 151. § (1) bekezdése és 124. § (5) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül bírálta el.

[48] A részben sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett nemperes eljárási részilletéket a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján irányadó – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 157. § (13) bekezdése és 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 102. § (1) bekezdése alapján köteles megfizetni, míg a további részilletéket az NVB-t az Itv. 5. § (1) bekezdés c) pontja szerint megillető illetékmentessége folytán a Pp. 102. § (6) bekezdésére tekintettel az állam viseli.

[49] A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2022. április 12.

Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró,
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró