Kvk.II.39.356/2022/2. számú határozat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.II.39.356/2022/2.

A tanács tagjai:

Dr. Kovács András a tanács elnöke
Dr. Figula Ildikó előadó bíró
Dr. Tóth Kincső bíró

A kérelmező: kérelmező

A kérelmező képviselője: jogi képviselő1

Az ellenérdekű fél: Miniszterelnöki Kabinetiroda (1014 Budapest, Színház u. 1.)

Az ellenérdekű fél képviselője: jogi képviselő2

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 113/2022. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 113/2022. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – az állami adóhatóság felhívására, az ott megjelölt módon és számlára – 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmező a koronavírus elleni védőoltáshoz jutás érdekében a https://vakcinainfo.gov.hu felületen mint regisztráló állampolgár hozzájárult – a jogvitában nem tisztázott időpontban – az e-mail címe mint személyes adata kezeléséhez. A kormány hivatalos oldalán elérhető adatkezelési tájékoztató értelmében (elérhető: https://kormany.hu/adatkezelési-tájékoztató) a felperes hozzájárulását adta ahhoz is, hogy adatait Magyarország Kormánya „további kapcsolattartás, véleménykérés, tájékoztatás, illetve elektronikus levél küldése céljából kezelje”.

[2] 2022. február 24-én a kérelmező e-mail címére a Kormányzati Tájékoztatási Központ, az info@kormany.hu e-mail címről az alábbi levelet kapta.

Tisztelt Honfitársunk!

Magyarország közvetlen szomszédságában sajnos a legrosszabb forgatókönyv következett be: egy háború, amelyet még a legnagyobb országok diplomáciai erőfeszítései sem tudtak megakadályozni.

Ebben a helyzetben az a legfontosabb, hogy a magyar emberek biztonságát garantáljuk. Aggódunk Ukrajnáért, kiállunk Ukrajna területi integritása mellett, de a háború nem megoldás. Alapvető érdekünk, hogy Magyarország kimaradjon a háborús konfliktusból.

Éppen ezért felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére. Nem fogunk támogatni olyan javaslatokat sem, amelyek hazánk gázellátását és a rezsicsökkentést veszélyeztetik.

Magyarország az EU és a NATO tagjaként támogatja a béke helyreállítására irányuló közös erőfeszítéseket. A Magyar Honvédség felkészült a határvédelmi és humanitárius feladatokra, nagykövetségünk minden segítséget megad az Ukrajnában tartózkodó magyaroknak.

Tisztelettel:

Kormányzati Tájékoztatási Központ

[3] Ezek után a kérelmező 2022. február 25-én kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) melyben kérte, hogy az NVB állapítsa meg a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján, hogy Magyarország Kormánya megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti alapelveket, továbbá kérte, hogy az NVB a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján tiltsa el a Kormányt a további jogszabálysértésektől, és a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja szerint szabjon ki bírságot a választási kampány szabályainak megsértése miatt.

[4] A kérelmező kifogása szerint a Kormány a Kormányzati Tájékoztatási Központ részéről e-mail címére 2022. február 24-én küldött levéllel megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja választás tisztasága, c) pontja esélyegyenlőség, és e) pontja jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit, továbbá megsértette az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) 4. § (1) bekezdését.

[5] A kérelmező szerint a jogsértés abban állt, hogy Magyarország Kormánya állami erőforrások felhasználásával az irányadó adatvédelmi előírások megsértésével jelölőszervezetek ellen kampányolt, holott a Kormánynak a választási eljárás résztvevőitől független szervként kell eljárnia.

[6] A kifogás szerint a kérelmező bár hozzájárult e-mail címe, mint személyes adat kezeléséhez, de csak a koronavírus elleni védőoltáshoz kapcsolódó regisztráció érdekében, és állította, hogy a Kormány adatkezelési tájékoztatója nem tekinthető a GDPR (32) preambulumbekezdésében foglalt elvárásoknak megfelelő adatkezelési hozzájárulásnak.

[7] A kérelmező szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelv azáltal sérült,   hogy kormánycélokra került felhasználásra a korábbi védőoltáshoz kapcsolódó regisztráció során megadott e-mail cím, míg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlősége azáltal sérült, hogy a Kormány kormányzati kommunikációként állami erőforrásból az ellenzéket negatív színben feltüntető kampányüzenetet küldött, és ezáltal olyan eszközt használt, amelyre a jelölő és jelölőszervezeteknek objektív lehetősége nem volt.

[8] A rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét abban látta, hogy olyan személyes adatok kerültek felhasználásra, ahol kétséges volt az önkéntes hozzájárulás megléte.

[9] A kifogás szerint a Ve. 208. §-ban megjelölt jogszabálysértés keretébe beletartozik az Infotv. és a GDPR megsértése is, tekintve, hogy a Ve. 2. § (3) bekezdéséből következik, hogy az Infotv. is a választásra irányadó szabályként értelmezhető.

[10] A kifogás érvelése szerint a Kormányzati Tájékoztatási Központtól e-mailben kapott levél tartalmát tekintve nem tartozik a Ve. 142. § kampánytevékenység alól kivett tevékenységnek, mert nem feleltethető meg a normaszövegben szereplő más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett jogszabályi fogalomnak.

[11] Az NVB 113/2022. számú határozatával a kifogást részben érdemi vizsgálat nélkül, részben érdemben elutasította.

[12] A határozat indokolása szerint mivel a kifogás egy része a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabálysértést állítja, melyhez kapcsolódóan az NVB számára a Ve. nem állapít meg hatáskört, ezért a kifogás ezen része a Ve. 215. § d) pontja alapján hatáskör hiányában érdemi vizsgálatra alkalmatlan volt.

[13] A határozat indokolása szerint sem a GDPR (Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. számú rendelete), sem az Infotv. nem minősül a Ve. 208. §-a szerinti választásra irányadó jogszabálynak.

[14] A Ve. 1. § e) pontja ugyanis elvi éllel rögzíti a Ve. alkalmazásának azon kötelező esetkörét, hogy azt abban az eljárásban kell alkalmazni, amelyre a Ve. alkalmazását törvény elrendeli, és a kifogásban hivatkozott Ve. 2. § (3) bekezdése az Infotv. rendelkezései alkalmazását a közérdekű, és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igények vonatkozásában említi.

[15] A határozat indokolása utalt a Kúria állandó joggyakorlatára, mely szerint a Ve. zárt szabályozási rendszert alkot (Kvk.III.37.608/2019/4.).

[16] Az NVB a kérelmező által kifogásolt cselekményt „a Kormány álláspontja az ukrán helyzetről” tárgyú elektronikus leveléhez kapcsolódó jogorvoslati kérelmet érdemben vizsgálta, elsődlegesen azt, hogy a kérdéses tevékenység a Ve. 142. §-a hatálya alá tartozik-e, azaz minősíthető-e állami szerv jogszabályban meghatározott feladata során végzett tevékenységeként.

[17] Ennek során vizsgálat tárgyává tette a Kormányzati Tájékoztatási Központ jogállását is. Rögzítette, hogy Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2018. évi V. törvény 2. § (1) bekezdése szerint a miniszterelnök politikai munkaszervezeteként működik a Miniszerelnöki Kabinetiroda. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 10. § a) pontja szerint a miniszterelnök kabinetfőnöke a kormányzati kommunikáció megvalósítása tekintetében felel az egységes kormányzati kommunikáció kialakításáért.

[18] Az NVB határozata indokolása szerint Miniszterelnöki Kabinetiroda önálló jogi személyiséggel rendelkező, olyan költségvetési szerv, amely a Miniszterelnök politikai munkaszerveként működik. A szervezet Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a Kormányzati Tájékoztatási Központ az annak irányításáért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt álló szervezeti egység. Maga a Kormányzati Tájékoztatási Központ a Tartalom-előkészítő Főosztály, a Sajtószervezési Főosztály és a Kormányzati Kommunikáció Koordinációjáért Felelős Főosztály összefoglaló elnevezése.

[19] A határozat indokolása szerint a Kormányzati Tájékoztatási Központ megfelel a Ve. 142. § -a szerinti „állami szerv” fogalmának.

[20] A határozat indokolása utalt a Kúria a Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzésének Ve. 142. §-t értelmező indokolására, arra, hogy a kormányzati tevékenység körébe tartozó közigazgatási cselekmények fő szabály szerint döntően politikai döntések, mely törvényességi kontroll tárgyai sem a Kp. általános szabályai, sem a Ve. szabályai alapján nem lehetnek, és a Ve. 142. § csak akkor teszi lehetővé a Kormány tevékenysége vizsgálatát, ha az kívül esik a Kormány feladatkörén. Ehhez képest rögzítette, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ a jogvitával érintett e-mailben megjelenő tevékenysége során jogszabályokban meghatározott feladatát végezte.

[21] Utalt arra, hogy a Kúria a Kvk.III.38.043/2019/2. számú határozata eredményeként a kérelmező kifogásában hivatkozott, a „közhatalom semlegességét” érintő kimunkált joggyakorlat meghaladottá vált.

[22] Az NVB határozata indokolása szerint a Kormányzati Tájékoztatási Központ kifogás tárgyát képező tevékenysége a Ve. 142. §-a alapján állami szerv által, feladatkörében végzett tevékenységnek minősült, azaz nem a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység volt, ezért a Ve. alapelvei a kifogásban állított megsértése nem állapítható meg, ezért a kifogást az NVB a Ve. 220. §-a alapján elutasította.

A felülvizsgálati kérelem

[23] Az NVB határozatával szemben a kérelmező felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a Kúriát, hogy a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a határozatot változtassa meg, és állapítsa meg, hogy a kérelmezett a fellebbezés elbírálása során jogszabálysértően járt el, a rendelkezésére álló bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelte, azokból téves következtetést vont le, és kérte, hogy a Kúria a kifogásban foglaltaknak adjon helyt.

[24] A kérelmező a Ve. 222. § (1) bekezdésére hivatkozással állította, hogy az ügyben érintett személynek minősül, a kifogásolt e-mail küldésével ugyanis a Kormány a kérelmező adataival is visszaélt, és a kérelmezőt is jogszerűtlen kampánytevékenységgel próbálta a Kormány befolyásolni, emiatt a jogsérelem közvetlenül is kihatott a kérelmezőre.

[25] Felülvizsgálati kérelmében megismételte a kifogásában előadottakat, utalt arra, hogy a jogsértés a Ve. 139. § értelmében kampányidőszakban történt, állította, hogy az ismertetett e-mail kiküldése megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában a választás tisztaságának megóvása, c) pontjában az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek között, továbbá e) pontban foglalt jóhiszemű, és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket. Megismételte, hogy a maga részéről az e-mail címét a koronavírus elleni védőoltás regisztrációjához adta meg Magyarország Kormányának mint adatkezelőnek, és ahhoz adott hozzájárulást, hogy a további kapcsolattartás, véleménykérés és tájékoztatás, illetve elektronikus levél küldése céljából kezelje, amelyet a maga részéről nem tekintett érvényes adatkezelési hozzájárulásnak. Álláspontja szerint visszás és a jóhiszemű rendeltetésszerű joggyakorlást súlyosan sértő magatartás olyan személyes adatok felhasználása, melyek esetén kétséges az önkéntes hozzájárulás létezése.

[26] Hangsúlyozta, hogy a sérelmezett közlés megsértette a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvét, ugyanis kormányzati kommunikációként az állampolgárokhoz olyan információt juttatott el, melyben a Kormány az ellenzéket mint egészet – tehát a kormánypárt kivételével minden más jelölőszervezetet – negatív színben tüntette fel a választók előtt, következésképpen ezzel előnyhöz kívánta juttatni a választások során a kormánypártot.

[27] Megismételte a Ve. 142. §-hoz kapcsolódó érvelését, mely szerint a szóban forgó kommunikáció nem sorolható állami szerv jogszabályban meghatározott feladata során végzett tevékenység kategóriájába, mivel a közlés az ellenzék állítólagos álláspontját ismertette.

[28] Hangsúlyozta, hogy a Kormány mint közhatalommal bíró szervezet nem vehet részt a pártok mandátumért folytatott küzdelmében, a ténylegesen kialakult versenyhelyzetet nem befolyásolhatja. Utalt a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2., 37.395/2014/2., 37.359/2014/2. számú döntéseire, amelyek érvelése szerint az esélyegyenlőség választási törvényben megjelenő elvét elemezve rögzítették, egyrészt azt, hogy politikai pluralizmus nélkül a demokrácia egészséges működése nem képzelhető el, másrészt kimondták, hogy az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív és külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz.

[29] A kérelmező szerint a GDPR a Ve. 208. §-ban foglalt irányadó jogszabálynak minősíthető, a kormányzati szervek által végzett adatkezelés és adattovábbítás a GDPR hatálya alá tartozott. Utalt a Fővárosi Bíróság, Pest Megyei Bíróság, Zala Megyei Bíróság eseti döntéseire, és a Nemzeti Választási Bizottság 2019. évi határozatára, amely megállapította, hogy a GDPR választásokra is irányadó jogszabály figyelembe vehető a Ve. keretei között.

[30] A kérelmező szerint a GDPR nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a tagállamok eltérhetnének meghatározott adatkezelési normáktól a választási kampányok idején az állampolgárai felé intézett kommunikációjukban.

[31] A kérelmező szerint az NVB által többször hivatkozott, „a Ve. zárt rendszert alkot” hivatkozás nem értelmezhető úgy, hogy a Ve. a magasabb rendű jogforrásoknak, így az Alaptörvénynek vagy az EU jogának ne lenne alárendelve.

[32] Hivatkozása szerint számos olyan jogszabály van, melyre a Ve. maga nem utal, mégis a választási ügyekben alkalmazásra kerül. Ilyen példaként hozta fel a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 24. § (3) bekezdését, mely szerint nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, politikai célú tevékenység nem folytatható.

[33] A kérelmező érvelése szerint az NVB-vel egyező értelmezés azzal az abszurd eredménnyel járna, hogy a választási eljárásra közvetlenül utaló rendelkezés hiányában nem lehetne alkalmazni más jogszabályt, amely ellentétes a józan ésszel is.

[34] Hangsúlyozta, hogy a GDPR és az Infotv. is irányadó jogszabálynak tekintendő a választási eljárás során, azaz a Kormány megsértette az Infotv. 4. § (1) bekezdését is. Az Infotv. választási eljárás során irányadó jellege alátámasztására hivatkozott arra, hogy az Infotv. a tárgyi hatálya meghatározásakor minden személyes adatkezelésre vonatkozóan megállapítja a hatályát, és csak a természetes személyek saját személyes céljait szolgáló adatkezelést állapítja meg meg kivételként, következésképpen a jogszabály a választási eljárás során is alkalmazandó. Érvelése szerint a Ve. 2. § (3) bekezdése is az Infotv. választásokra irányadó jellegét erősíti.

[35] A felülvizsgálati kérelem jogsértőnek állította az NVB Ve. 142. §-hoz kapcsolódó indokolását is. Álláspontja szerint a sérelmezett közlés nem értelmezhető a Ve. 142. §-ban hivatkozott jogszabályban meghatározott tevékenységnek, hiszen a Kormányzati Tájékoztatási Központ nem csak tájékoztatott, hanem az ellenzék állítólagos álláspontját is ismertette.

[36] Hibásnak vélte a határozatnak a Kúria V.37.637/2019/6. számú ítélete [40] pontjára, és a Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzésére történő hivatkozást – állítva, hogy az első hivatkozott döntésből nem vonható le az, hogy az állami szervek semlegességének doktrínája nem érvényesül, ugyanis a kérdéses döntés mindössze annyit szögezett le, hogy „nem minősül választási kampánynak az állami szerv jogszabályban meghatározott feladata során végzett tevékenysége” – amely a Ve. 142. §-ban rögzített normaszöveggel azonos.

[37] A kérelmező hivatkozott arra, hogy semmilyen jogszabály nem írja elő a Kormányzati Tájékoztatási Központ számára kötelezettségként, hogy az ellenzék tevékenységét vélt vagy valós javaslatait kormányzati kommunikáció formájában értékelje, azaz nem tartozik a Kormány jogszabályban felsorolt feladatai közé az ellenzék tevékenységéről szóló tájékoztatás semmilyen formában. Ebből következően a Ve. helyes értelmezése mellett a kérdéses tevékenység a kampányfogalom alól nem kerülhet ki.

[38] A felülvizsgálati kérelem szerint az NVB határozatában megállapított tétel, mely szerint az állami szervek semlegességének követelménye meghaladottá vált, nem következik a jogszabály szövegéből. Az érvelés szerint a Kormány államszervezetben betöltött szerepéből és az Alaptörvényben rögzített feladataiból, a korábbi kúriai gyakorlatból, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített alapelvből az következik, hogy az államnak a választási eljárás során semlegesnek kell maradnia. A Ve. 142. §-a nem ad felhatalmazást arra, hogy állami erőforrásokból kampányolhassanak az állami szervek jelöltek vagy jelölőszervezetek mellett, vagy ellen.

[39] A kérelmező szerint az a körülmény, hogy a Kormánynak feladata a közhatalom gyakorlásával együtt a kormányzati kommunikáció is, még nem jogosítja fel véleménynyilvánításra, a kormányzati tájékoztatás ugyanis nem a szabad véleménynyilvánítási jog gyakorlása.

[40] Több kúriai döntésre hivatkozva állította, hogy az állami vagy önkormányzati erőforrások felhasználása sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját (Kvk.37.359/2014/2., 37.395/2014/2., 37.360/2014/2.). Utalt a Ve. Nagykommentárra is, mely szerint kampányidőszak alatt a jelöltek és a jelölőszervezetek esélyegyenlőségének érvényesítése érdekében az állami, illetve az önkormányzati szerveknek tartózkodniuk kell attól, hogy a pártok szabad versengésébe beavatkozzanak. A Ve. 142. § rendelkezéséből nem következik az állami semlegesség követelményének meghaladottá válása. Az érvelés szerint az állami semlegesség követelménye nélkül a Ve. 142. §-nak értelme sem lenne, ugyanis fölösleges lett volna kivételként meghatározni az állami szervek jogszabályban meghatározott feladat során végzett tevékenységét, ha a kampányidőszakban a semlegesség követelménye egyébként nem vonatkozna rájuk.

Az ellenérdekű fél észrevétele

[41] Az ellenérdekű fél felülvizsgálati kérelemre írt észrevételében az NVB határozata helybenhagyását a felülvizsgálati kérelem elutasítását indítványozta.

[42] Az észrevétel szerint a Nemzeti Választási Bizottság határozata minden elemében jogszerű.

[43] Az észrevétel szerint a Kormányzati Tájékoztatási Központ adatkezelési szabályt nem sértett, a kérelmező e-mail címét mint személyes adatát is jogszerűen kezelte. Ennek valószínűsítésére egyrészt csatolta az oltáshoz kapcsolódó regisztrációs adatlap kitöltési tájékoztatóját, az adatkezelési tájékoztatót, és hivatkozott arra, hogy mivel a kérelmező már korábban is, konkrétan 2022. február 3-án is kapott tájékoztató levelet, amennyiben az adatkezelés jogalapját vitatta volna, ezt már korábban is megtehette volna, és aggályait jelezhette volna a NAIH felé vagy egyszerűen az adatkezelési hozzájárulását visszavonhatta volna, de ezt nem tette.

[44] Észrevételezte, hogy a kérelmező tényállítása nem volt teljes körű, ugyanis a hírlevelet nem csak az oltásra regisztráltak kapták meg, hanem mindenki, aki a kormányzati hírlevélre feliratkozott.

[45] Az észrevétel szerint a Ve. 208. §-a szerint az Infotv. nem minősül választásra irányadó jogszabálynak, és a Ve. 2. § (3) bekezdése a választási szervek tekintetében tartalmaz kötelezést, melyet a normaszövegbe beépítő törvényhez fűzött T/714. számú törvényjavaslat indokolása idézésével kívánt alátámasztani. Az észrevétel szerint az Infotv. szerinti jogorvoslat egyébként sem a választási bíráskodás része.

[46] Az észrevétel szerint a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 142. § helyes értelmezésével vonta a kérdéses hírlevelet mint kormányzati kommunikációt a Ve. 142. § hatálya alá, és rekesztette ki azt a kampánytevékenységek kategóriájából.

[47] Hangsúlyozta, hogy különösen rendkívüli és kiélezett helyzetben, ahol Magyarország közvetlen szomszédságában háború van, az állampolgároknak joguk van tudni és a Kormánynak kötelessége elmondani, mi a Kormány álláspontja a kialakult helyzetről. Állította, hogy nincs olyan tételes jogi rendelkezés, amely tiltaná a Kormány tájékoztatási tevékenységének kampányidőszakban történő folytatását.

[48] Hivatkozott az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésére, mint az állampolgárok tájékoztatását Alaptörvényben meghatározó feladatra, és az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésére, állítva, hogy az abban foglalt államra háruló kötelezettség úgy is megvalósulhat, hogy a Kormány aktívan kommunikál a saját állampolgáraival.

[49] A Kúria Kvk.II.37.478/2014/2. számú döntésére utalva hivatkozott arra, hogy el kell határolni a kormányzati tájékoztatási tevékenységet a választási időszakban kifejtett kampánytevékenységtől. Hangsúlyozta, hogy nem vehető elmarasztaló értékelés alá a jelölőszervezet képviselőinek azon megjelenése, mely tartalmi összefüggést nem mutat a választási kampánnyal.

[50] Hangsúlyozta, hogy a hírlevélben foglalt tájékoztatás objektíve nem volt alkalmas a választói akarat befolyásolására, a hírlevélben ugyanis semmilyen utalás nem történ a választásra, a hírlevél megszólításából következően az minden magyar emberhez szólt, továbbá, mivel a kommunikációban használt logó kék színű volt, ez élesen elkülöníthető a Fidesz-KDNP által alkalmazott narancssárga színtől.

[51] Az észrevétel szerint a hírlevél nem sorolható be a Ve. 141. §-a szerinti kampányeszköz fogalmába, már csak azért sem, mert a választói akarat befolyásolására a hírlevél tartalma nem volt alkalmas.

[52] Hangsúlyozta, hogy a Kormány tájékoztatási feladata körébe tartozik az aktuálpolitikai helyzetről történő és első kézből adódó hiteles tájékoztatás, melynek szükségszerűen az ellenzék álláspontját is tartalmaznia kell. A hírlevél célja az volt, hogy megnyugtassa az állampolgárokat abban a kérdésben, hogy Magyarország nem kíván részt venni a háború egyik oldalán sem, és nem küld sem katonát, sem fegyvert Ukrajnába, Magyarország célja Magyarország békéje megőrzése.

[53] A Kúria gyakorlatára hivatkozva (Kvk.37.328/2014/6.) állította, hogy a Ve. 141. §-a szerinti választói akarat befolyásolására történő alkalmasság akkor állapítható meg, ha az erősíti az adott jelölőszervezet kampányának hatását, a hírlevél azonban még utalás szintjén sem tartalmazott Fidesz-KDNP támogatására történő felszólítást.

[54] Állította, hogy nem sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja esélyegyenlőség elve, ugyanis a Kormány nem vett részt a kormánypártok népszerűsítésében.

A Kúria határozata

[55] A Kúria a Kvk.II.39.260/2022. ügyszám alatti felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálati kérelmet részben alaposnak találta, ezért a Nemzeti Választási Bizottság 113/2022. számú határozatát részben megváltoztatta, és megállapította, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ 2022. február 24-én az info@kormany.hu e-mail címről küldött hírlevelében az ellenzéket minősítő álláspontja azon kifejtésével, mely szerint „felelőtlennek tartjuk és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére” megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontját. A Kúria ezt meghaladóan az NVB határozatát helybenhagyta.

[56] A Kúria végzésének indokolása szerint bár a Ve. 142. §-a kivétel szabályára figyelemmel nem minősül kampánytevékenységnek a Kormány programjában megfogalmazott elvek, a Kormány aktuálpolitikai kérdésekről történő tájékoztatás állampolgárokhoz történő eljuttatása, ez a kommunikáció azonban nem lépheti át a Ve. 142. § határát. A Kúria szerint a hírlevélben szereplő tartalom azáltal került ki a Ve. 142. § kereteiből, hogy nem tartozik jogszabály által kijelölt feladatellátás körébe az ellenzék vélt vagy valós álláspontjának a kritizálása, figyelemmel arra is, hogy felülvizsgálati kérelem meggyőző érvei alapján e szabályt is az állam semlegességének elve tükrében kell értelmezni.

Az Alkotmánybíróság határozata

[57] Magyarország Kormánya nevében a kormányzati kommunikációért felelős miniszter, a miniszterelnök kabinetfőnöke nevében eljáró Miniszterelnöki Kabinetiroda alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, és kérte a Kúria végzésének alaptörvény-ellenessége megállapítását, és a végzés megsemmisítését.

[58] Az Alkotmánybíróság IV/665/2022. számú határozatával megállapította, hogy a Kúria Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.

[59] Az Alkotmánybíróság alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésnek annak vizsgálatát tartotta, hogy a Kúria a kormány tájékoztatási tevékenységét érintő jogértelmezése összhangban van-e az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével, és nem vezetett-e a Kúria értelmezése jogszabállyal ellentétes (contra legem) eredményre.

[60] Az Alkotmánybíróság határozata indokolása az Alaptörvény 28. cikk jogértelmezési szabályát idézve utalt arra, hogy az önkényes bírói jogértelmezés sértheti az Alaptörvényben megfogalmazott tisztességes eljáráshoz való jogot. Megjegyezte, hogy egy jogszabályi rendelkezés kitágítása a bíróság részéről már nem jogértelmezési, hanem contra legem (jogszabállyal ellentétes/jogszabálysértő) jogalkalmazási tevékenység, mely sérti a jogbiztonság követelményét is.

[61] Az Alkotmánybíróság szerint a Kúriának azt kellett az Alaptörvény 28. cikkben foglaltakra is figyelemmel vizsgálnia, hogy a Kormány kommunikációja a Ve. 141. vagy 142. § szerinti tevékenység-e. Megállapította, hogy a Kormány tényleges szerepköre, kommunikációs és egyéb funkciója is kifejezetten komplex, különösen háborús helyzetben. Megállapította, hogy a választási kampány ideje alatti egyedi, háborús konfliktus helyzet sajátos megítélés alá eshet, mely helyzetben a Kormány tájékoztatási kötelezettsége a helyzet objektív bemutatása, melynek szükségszerűen része az ellenzék álláspontja ismertetése is.

[62] Rögzítette, hogy az adott hírlevélben kritizált üzenet célja az állampolgárok tájékoztatása volt, az, hogy Magyarország nem kíván részt venni a háború egyik oldalán sem, nem küld sem katonát, sem fegyvert, mert célja a béke megőrzése.

[63] Az Alkotmánybíróság határozata indokolása szerint a hírlevélben szereplő „ellenzék” kifejezés nem egy meghatározott pártra vagy jelölőszervezetre utalt, hanem gyűjtőfogalom volt, a Kormány álláspontjához képesti álláspontot rögzítette.

[64] Megállapította, hogy a hírlevélben foglalt kormányzati tájékoztatás nem minősül kampánytevékenységnek, hanem a demokratikus közvélemény kialakítását segítette elő, bemutatva a Kormány álláspontjához képesti különböző véleményt.

[65] Az Alkotmánybíróság határozata indokolása szerint a Kúria nem vette figyelembe kellő súllyal az ügy összes körülményét, és nem értékelte, hogy az aktuálpolitikai kérdést érintő kommunikációs közlésre sajátos körülmények között, rendkívüli háborús helyzetben került sor. Megállapította, hogy a Ve.-ben nem szerepel olyan kifejezett korlátozás a Kormány rendkívüli helyzetben indokolt tájékoztatási kötelezettségével összefüggésben, mint amilyet a Kúria végzése a Ve. eljárási alapelveiből értelmezés útján kiolvasott.

A Kúria döntése és jogi indokai

[66] Miután a Kúria a Kpk.IV.39.338/2022/2. számú végzésével a Kúriát az Alkotmánybíróság IV/665/2022. számú határozata alapján új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, a Kúria ismételten megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és az Alkotmánybíróság határozatát is figyelembe véve megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem alaptalan.

[67] Az Alkotmánybíróság döntése és annak ismertetett indokolása után a Kúriának nem maradt érdemi mozgástere a felülvizsgálati kérelem megalapozottsága megítélésénél. Az Alkotmánybíróság ugyanis egyértelműen állást foglalt abban – különösen a határozat [37], [40], [41] és [43] bekezdéseiben –, hogy az ellenzék álláspontját kritizáló kormányzati kommunikációt a közvélemény objektív tájékoztatása indokolta a választási kampány ideje alatti egyedi, háborús konfliktus helyzet, mint sajátos körülmény miatt. Az Alkotmánybíróság szerint a hírlevélben az ellenzék kifejezés emellett nem egy meghatározott pártra, jelölőszervezetre utalt, hanem csak egy gyűjtőfogalom volt a Kormány álláspontjához képest.

[68] A Kúria – figyelembe véve az Alkotmánybíróság jelen ügyben hozott határozatát – a „felelőtlennek tartjuk és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére” 2022. február 24-i hírlevélben szereplő tartalmat nem minősítette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontját sértő kormányzati kommunikációnak mivel az, mint kormányzati tájékoztatás – az alkotmánybírósági határozat szerint – a Ve. 142.§-a alá esik.

[69] A Kúria e körben hangsúlyozza a felülvizsgálati kérelemre reagálva, hogy a támadott NVB határozat [39] és [42] bekezdésében és az Alkotmánybírósághoz benyújtott felülvizsgálati kérelemben is hivatkozott, a Kúria Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzésében foglaltakat jelen ügyben hozott alkotmánybírósági határozat érdemben megerősítette.

[70] A Kúria ennek kapcsán az alkotmánybírósági érvelést kiegészítve szükségesnek tartja kiemelni, hogy a Ve. 142. §-ának 2018. évi módosítása előtti joggyakorlata is különbséget tett a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység és a kormányzati tájékoztatás között. Ez utóbbit nem értékelte önmagában kampánytevékenységnek. Ezért a közvélemény objektív tájékoztatása által indokolt kormányzati tájékoztatások a Ve. 142. §-ának 2018 előtti módosítása előtt sem, és a módosítása után sem esnek a Ve. 141. §-ának hatálya alá. A Kúria a módosítást követő – és NVB által következetesen követett – joggyakorlatát megerősítve utal arra, hogy a Ve. 142. §-a a Ve. 141. §-a alóli kivételszabály. A Ve. 142.§-ának alkalmazására csak akkor kerül sor, ha egyébként a Ve. 141. §-a alá tartozó kampánytevékenységről van szó.

[71] Ilyen értelemben a Ve. 142. §-a egy törvényi fikció, valós tényt (kampánytevékenység) úgy kell tekinteni, hogy az valótlan (nem minősül kampánytevékenységnek). Míg a Ve. 142. §-ának 2018 előtti módosítása előtt e fikciónak nem volt az állam választási kampányban tanúsított semlegességével összefüggő tartalma, a módosítást követően ez a kapcsolat fennáll. Ezért alaptalan volt a felülvizsgálati kérelem 9–10. oldalán a kérelmező állam semlegességének követelményével összefüggő érvelése. Mindezért a kérelmező felülvizsgálati kérelme e körben is alaptalan volt.

[72] A Kúria korábbi határozatának megsemmisítése és az új eljárásra kötelezés miatt a Kúriának meg kellett ismételnie a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott további jogsértések megalapozatlanságra vonatkozó érveléseit, mivel azokra az Alkotmánybíróság döntése nem terjedt ki, így a Kúria e körben megsemmisített határozat szerinti érveit fenntartja.

[73] A Kúria az NVB határozatának a kérelmező kifogásának az adatvédelmi szabályok vélt vagy valós megsértését állító kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasító részével egyetért, azt megismételni nem kívánja, a kérelmező felülvizsgálati kérelmében és az észrevételben leírtakra tekintettel az alábbiakat emeli ki.

[74] Ahogy arra az NVB határozata helyesen hivatkozott, kifogást a Ve. 208. § szerint a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással lehet előterjeszteni.

[75] Arra nincs hatásköre a kifogást elbíráló NVB-nek, de a választási ügyekben eljáró bíróságnak sem – a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal ellentétben –, hogy akár az Infotv., akár a GDPR megsértése tényét állapítsa meg.

[76] Ahogy arra az észrevétel helyesen hivatkozott, a Ve. 2. § (3) bekezdése akkor, amikor az Infotv. rendelkezései alkalmazására utal, kifejezetten a választási szervek tekintetében tartalmaz kötelezést, azaz a rendelkezés személyi hatálya a választási szervekre korlátozódik.

[77] Ebből következően a Kúriának nem volt feladata annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ jogszerűen kezelte-e a felperes személyes adatát, azaz az e-mail címét, tekintve, hogy az NVB Ve. 215. § d) pontjára, azaz hatáskör hiányára hivatkozással a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításával a Kúria is egyetértett.

[78] A felülvizsgálati kérelem az Infotv. és a GDPR Ve. 208. §-a hatálya alá tartozása alátámasztásaként alaptalanul hivatkozott a nemzeti köznevelésről szóló törvény bírói gyakorlatban történő hivatkozására. A kérelmező által hivatkozott Nktv. 24. § (3) bekezdése ugyanis kifejezetten kizárja a politikai célú tevékenység köznevelési intézményben történő folytatását, és az Alkotmánybíróság – többek között a 3256/2019. (IX.30.) AB határozatban megjelenő – értelmezés szerint a kampánytevékenység a szavak általános jelentése és az Alaptörvény 28. cikkében írt józan észnek megfelelő értelmezés követelménye szerint is politikai célú.

[79] Ezzel szemben a személyes adat, konkrét ügyben egy e-mail cím, mint adat kezelése és felhasználása önmagában nem minősíthető politikai tevékenységnek. A személyes adat jogszabályoknak nem megfelelő felhasználása nem a választási jogvita keretei között vizsgálható, erre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem ide vonatkozó részét megalapozatlannak találta.

[80] A Kúria megjegyzi, hogy az Infotv. és a GDPR rendelkezéseire egyebekben a felperes nem a Ve. 142. §-ának „állami szervek jogszabályban meghatározott feladatkörére” utaló szabályával összefüggésben hivatkozott, ezért e körben nem merülhetett fel e szabályok választási jogvita keretében való vizsgálata lehetőségének a kérdése.

[81] A fentiek alapján a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A határozat elvi tartalma

[82] A Ve. 142. §-a a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység alóli kivételszabályt tartalmaz. A közvélemény objektív, és ezért a kormányzat rendes működéséhez tartozó szükséges és indokolt tájékoztatása nem minősül a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek.

Záró rész

[83] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, a Ve. 228. § (2) bekezdésére tekintettel a Kp. 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.

[84] Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati kérelem alaptalan volt, ezért a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdés szerint megállapított összegű felülvizsgálati illetéket a kérelmezőnek kell megfizetnie.

[85] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2022. március 29.

Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró,
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró