Kvk.II.39.355/2022/3. számú határozat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.II.39.355/2022/3.

A tanács tagjai:

Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
Dr. Figula Ildikó előadó bíró
Dr. Kovács András bíró

A kérelmező: Kérelmező (cím)

A kérelmező jogi képviselője: (név) kamarai jogtanácsos

Az eljárás tárgya: Nemzeti Választási Bizottság határozatának bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 193/2022. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 193/2022. számú határozatát részben megváltoztatja és megállapítja, hogy a Kérelmező megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét azzal, hogy a Mi Hazánk Mozgalom 2022. március 14-i adattartalmú politikai hirdetésének közzétételét nem valós indokra hivatkozva tagadta meg.

Ezt meghaladóan a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helybenhagyja.

A le nem rótt 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmező, mint médiaszolgáltató az Állami Számvevőszék honlapján (asz.hu/valasztasok) közzétett nyilvántartás szerint az országos népszavazáshoz kapcsolódóan a nyomtatott és elektronikus sajtótermékeiben biztosítja politikai hirdetés közzétételét. A kérelmező a 2022. április 3-ai országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan politikai hirdetés közzétételét nem vállalta.

[2] A Mi Hazánk Mozgalom (a továbbiakban: Beadványozó) a 2022. április 3-án megtartandó országos népszavazáshoz kapcsolódó kampányidőszakban politikai hirdetés közzétételét kérte a kérelmezőtől, a kérelmezőhöz 2022. március 7-én írt email-ben előterjesztett kérelmében az általa mellékelt formátumú politikai hirdetést 1/4 oldalas méretben a kérelmező érdekeltségébe tartozó több sajtótermékben kérte közzétenni. A kérelemhez mellékelt hirdetés alsó 1/3 részében egy könyvreklám volt, míg a felső 2/3 részében a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője és kormányfőjelöltje fotóval, névvel, országgyűlési képviselői, illetve kormányfőjelölti minősége, míg a politikai hirdetés alsó részén a Mi Hazánk Mozgalom logója feltüntetésre került. A politikai reklám felső részében a következő szöveg olvasható: „Április 3-án szavazzon nemmel!”.

[3] A politikai reklám középen elhelyezett elemében az előző tartalomhoz képest egy betűmérettel nagyobb betűvel a következő szöveg olvasható: „A Mi Hazánk az egyetlen párt, mely...” ezt követő sorban piros háttérrel jóval nagyobb méretű betűvel „... betiltaná az LMBTQ-felvonulásokat is” szöveg található.

[4] A kérelmező értékesítési csoportvezetője 2022. március 10-én 11 óra 47 perckor email-ben válaszolt a Mi Hazánk Mozgalom képviselőjének, jelezve, hogy a hirdetést nem áll módjukban megjelentetni, mivel az nem felel meg a jogszabályoknak.

[5] 2022. március 10-én 11 óra 58 perckor a Mi Hazánk Mozgalom email-ben rákérdezett a médiaszolgáltatónál arra, hogy mi a pontos probléma a politikai hirdetéssel, mert szerintük az nem jogsértő. A Mi Hazánk Mozgalom nem várva meg a médiaszolgáltató válaszát, 2022. március 14-én egy olyan politikai reklámot csatolt email-jéhez, amely nem tartalmazta az imént említett könyvreklámot, egyben a médiaszolgáltató válaszát sürgette.

[6] A médiaszolgáltató 2022. március 16-án 17 óra 04 perckor azt írta a Mi Hazánk Mozgalomnak, hogy a hirdetés egyszerre politikai tartalom, másrészt kereskedelmi terméket kíván népszerűsíteni, amely – álláspontja szerint – nem felel meg a vonatkozó jogszabályoknak.

[7] Pár perccel az email után, 17 óra 15 perckor a Mi Hazánk Mozgalom jelezte a médiaszolgáltató felé, hogy a politikai hirdetés az általuk közölni kért második verziójában már nem tartalmazza a könyv vásárlására történő felhívást, ezt a változatot kérték közzétenni. A következő email 2022. március 18-ai, ebben a médiaszolgáltató tájékoztatta a Mi Hazánk Mozgalmat email-ben arról, hogy mivel értesült arról, hogy a Mi Hazánk Mozgalom kifogást kíván előterjeszteni, ebben a függő jogi helyzetben a kifogás elbírálását követően tud dönteni a politikai hirdetés közzétételéről.

[8] Ezek után a beadványozó 2022. március 19-én elektronikus úton kifogást terjesztett elő a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amelyben a Kérelmező, a kérelmező jogszabálysértését állította. Kifogásához csatolta a kérelmező és a közte a politikai hirdetés közzétételével összefüggésben keletkezett levelezést, állította, hogy a kérelmező jogszabályi hivatkozás híján, alaptalan indokokkal folyamatosan megtagadta a beadványozó politikai hirdetéseinek megjelentetését.

[9] Kifogásában állította, hogy amellett, hogy a 2022. március 14-ei tartalommal közzétenni kért politikai hirdetés megfelelt a jogszabályoknak, azaz annak közzétételét a kérelmező nem tagadhatta volna meg, és az a magatartása a kérelmezőnek, hogy valótlan indokkal, szándékosan akadályozni törekszik a beadványozó hirdetéseinek megjelentetését, sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvét, és az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

[10] Kifogásában kérte, hogy az NVB a kifogásnak adjon helyt, a Ve. 218. § (2) bekezdése szerint állapítsa meg a jogsértés tényét, és a jogsértőt tiltsa el a további jogszabálysértéstől.

A Nemzeti Választási Bizottság döntése

[11] A Nemzeti Választási Bizottság 2022. március 23-án kelt 193/2022. számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott, és megállapította, hogy a médiaszolgáltató megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét azzal, hogy nem tette közzé a Mi Hazánk Mozgalom politikai hirdetését a jelölő szervezet által 2022. március 14-én kért tartalommal. Az NVB a jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől.

[12] Az NVB a kifogásnak a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértését állító részét elutasította.

[13] Az NVB eljárása során külön vizsgálta a beadványozó részéről politikai hirdetésként közzétenni kért tartalmat, annak első változatában, amely könyv népszerűsítésére vonatkozó adattartalmat is hordozott (a továbbiakban: első közzétételi kérelem), és külön vizsgálta a 2022. március 14-ei adattartalmú politikai hirdetés közzétételének kérdését (a továbbiakban: második közzétételi kérelem).

[14] Az első közzétételi kérelem vonatkozásában az NVB határozata indokolása megállapította, hogy a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján az Nsztv. hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. általános részét – az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel – alkalmazni kell, azaz az országos népszavazási kampányidőszakban közzétehető politikai hirdetésekre vonatkozó szabályokat a Ve. VIII. fejezet 71. pontja, a politikai reklám és politikai hirdetés című alcíme tartalmazza.

[15] A határozat indokolása idézte a Ve. 146. § b) pontja szerinti politikai hirdetés jogszabályi fogalmát, és megállapította, hogy a beadványozó első közzététel iránti kérelme, mivel abban könyv értékesítésére, népszerűsítésére vonatkozó felhívás, mint adattartalom is volt, kimerítette a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklám fogalmát, azaz nem minősült a Ve. 146. § b) pontja szerinti politikai reklámnak, annak megtagadása a kérelmező médiaszolgáltató részéről jogszerű volt.

[16] A határozat indokolása szerint a második közzététel iránti kérelemhez kapcsolódó politikai hirdetés már megfeleltethető volt a Ve. 146. § b) pontja szerinti fogalomnak. Megjegyezte, hogy bár a jogvitának nem volt tárgya, észlelte, hogy a Ve. 148. § (2) bekezdése előírja, hogy a politikai hirdetésen fel kell tüntetni a megrendelőjének nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét is.

[17] A határozat indokolása szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelvi rendelkezés a joggyakorlat szerint mivel elsősorban az állammal, illetve a közhatalom gyakorlójával szembeni követelményként lett megfogalmazva, és mivel a kifogásban sérelmezett magatartás elkövetője nem ebbe a körbe tartozik, ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv megsértését a kérelmező terhére nem találta megállapíthatónak.

[18] A határozat indokolása szerint azáltal, hogy a kérelmező vállalta a Ve. 148. §-a alapján a politikai hirdetés közzétételét, ezzel belépett az Nsztv. és a Ve. által szabályozott népszavazási eljárás keretei közé, amely miatt számára is kötelezettséget jelent magatartásának a hivatkozott jogszabályokhoz való igazítása. A kúriai joggyakorlatra utalva hivatkozott arra, hogy a jog által biztosított eszközöket, így a fizetett politikai hirdetést is csak a törvényi rendelkezésekkel összhangban állóan lehet használni. A kampány célja a szavazók döntésének befolyásolása, amelyben a résztvevőkre azonos törvényi követelmények vonatkoznak. (Kvk.V.37.849/2016/3., Kfv.IV.37.359/2014/2.) Ebből következően az NVB szerint a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét azzal, hogy a beadványozó által 2022. március 14-én kért politikai hirdetést nem tette közzé.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

[19] Az NVB határozatával szemben a médiaszolgáltató kérelmező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjára hivatkozással részbeni megváltoztatását kérte oly módon, hogy a Mi Hazánk Mozgalom 2022. március 19-én NVB-hez benyújtott kifogását teljes egészében, így a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának megsértése tárgyában is utasítsa el, figyelemmel arra, hogy az NVB határozata sérti a Ve. 148. § (2) és (4) bekezdéseit, és a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját.

[20] A felülvizsgálati kérelem az NVB határozatának az első közzététel iránti kérelemhez kapcsolódó érvelését, és a második közzététel iránti kérelem vonatkozásában a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértésének hiányát állító részét nem vitatta, a határozatot kizárólag a második közzététel iránti kérelemmel összefüggésben a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja sérelmét állító részében támadta.

[21] Érvelése szerint a Kérelmező kizárólag az országos népszavazással kapcsolatos politikai hirdetés közzétételére jogosult, míg az országgyűlési választással kapcsolatban politikai hirdetés közzétételére nem.

[22] Hivatkozása szerint mivel a Ve. nem tartalmaz olyan szabályt, amely kizárná a médiaszolgáltató  felelősségét az általa közzétett politikai tartalmak terén, a kiadó vizsgálhatja, sőt vizsgálni köteles a politikai hirdetés tartalmát, és megtagadhatja annak közzétételét, ha annak tartalma sérti a Ve. alapelvi rendelkezéseit. Utalt a Kúria a választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat tárgyában létrejött Joggyakorlat Elemző Csoport 2018 januárjában közzétett összefoglaló véleményére, e körben arra, hogy a kiadó vizsgálhatja és vizsgálni köteles a politikai hirdetés tartalmát.

[23] A felülvizsgálati kérelem érvelése szerint a második közzététel iránti kérelemben szereplő politikai hirdetés a Ve. 146. § b) pontja szerinti definíció alapján nem minősül egyértelműen és kizárólag a jelenlegi országos népszavazási kampánnyal kapcsolatban közzétenni kívánt politikai hirdetésnek. E körben hivatkozott arra, hogy bár a második közzétenni kívánt politikai hirdetés tartalmazta a népszavazásra feltett kérdésre a beadványozó által népszerűsítendő választ (nem), de a politikai hirdetés jóval nagyobb betűmérettel, mint a népszavazási kampányra vonatkozó tartalom – tartalmazta a megrendelő párt kampányígéretét, azaz „a Mi Hazánk az egyetlen párt, amely betiltaná az LMBTQ felvonulásokat is”. Hivatkozott arra is, hogy a politikai hirdetésen megjelent a párt kormányfőjelöltje, valamint országgyűlési képviselője nagyméretű képmással és névvel is, megjelent a jelölő szervezet neve és emblémája, amely összességében a jelölő szervezet népszerűsítését szolgálta.

[24] Hivatkozott továbbá arra, hogy a politikai hirdetésen nem került feltüntetésre a megrendelő neve, lakóhelye és székhelye, azaz a hirdetés nem felelt meg a Ve. 148. § (2) bekezdésében foglaltaknak.

[25] Érvelése szerint a politikai hirdetés alkalmas volt arra, hogy a választói akaratot az országgyűlési választásokkal kapcsolatban befolyásolja, amely a beadványozónak az országgyűlési választásokkal kapcsolatos kampánytevékenységének, s nem csupán a népszavazással kapcsolatos kampánytevékenységnek minősül.

[26] Felülvizsgálati kérelméhez csatolta a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési választási plakátját, állítva, hogy az formai jegyeiben – az „április 3-án szavazzon nemmel” feliraton kívül – megegyezik a népszavazási kampányban közzétenni kívánt hirdetéssel.

[27] Összességében mivel állítása szerint a politikai hirdetés országgyűlési választással kapcsolatos politikai hirdetésnek is minősült, annak a kérelmező általi közzététele jogellenesnek minősülne. Ezentúl a politikai hirdetés nem tartalmazta a Ve. 148. § (2) bekezdése szerinti kötelező tartalmi elemeket.

[28] A Kúria az ügyben kifogást előterjesztő jelölő szervezetet – a sikertelen kézbesítési kísérletek miatt a kapcsolatfelvételt többszörösen is megkísérelve – a Nemzeti Választási Irodához hivatalos kapcsolattartási címként megjelölt novak.elod@mihazank.hu email-címen végül értesítette a bírósági felülvizsgálati eljárásról, s bár az észrevétel lehetőségét biztosította a Kúria a beadványozó részére, a rövid határidőre tekintettel 2022. március 27. 12.00 órai időpontban meghatározva az észrevételezés végső időpontját, a Mi Hazánk Mozgalom részéről észrevétel nem érkezett.

A Kúria döntése és jogi indokai

[29] A Kúria szerint a felülvizsgálati kérelem részben alapos az alábbiak miatt.

[30] A Kúria előrebocsátja, hogy a felülvizsgálati kérelmet megvizsgálva megállapította, hogy az alaki és tartalmi hibában nem szenved, így a felülvizsgálati kérelmet érdemben vizsgálta. Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati kérelem kizárólag a második alkalommal közzétenni kért politikai hirdetés megtagadásával összefüggésben megállapított, Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja miatti jogsérelem megállapítása okán találta a határozatot jogsértőnek, a Kúria is csak ebben a körben vizsgálta az NVB határozatát.

[31] A Kúria az NVB előtti eljárás iratait, a kifogást, az ahhoz kapcsolódó, közzététellel összefüggésben keletkezett levelezést, a felülvizsgálati kérelmet és annak mellékleteit összességében értékelve megállapította, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában állított jogsérelem – az alábbiak miatt – nem azért állapítható meg, mert a kérelmező nem tette közzé a politikai hirdetést, hanem a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve azáltal sérült, hogy a kérelmező nem tájékoztatta megfelelően, a valós ok(ok)ra utalással a politikai hirdetést közzétenni szándékozó Mi Hazánk Mozgalmat arról, hogy miért teljesíthetetlen a második (2022. március 14-i adattartalmú) politikai hirdetés közzétételére irányuló kérelme. Itt jegyzi meg a Kúria, hogy nem vonta kétségbe, hogy a médiaszolgáltató a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott okból tagadta meg a közzétételt, de az is tény, hogy a médiaszolgáltató a beadványozóval ezeket az okokat nem közölte.

[32] A Kúria először arra a kérdésre keresett választ, hogy amennyiben az NVB a felülvizsgálattal érintett határozatában annak indokolása 21. pontjában tényként rögzítette, hogy a Ve. 148. § (2) bekezdése szerint a politikai hirdetésen fel kell tüntetni a megrendelőjének nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét, valamint megállapította, hogy ez a körülmény a jogvitának nem tárgya – a kérelmező hivatkozhat-e a felülvizsgálati kérelmében a Ve. 148. § (2) bekezdése sérelmére, illetve további, NVB által nem vizsgált jogi érveket felhozhat-e a kimentésére.

[33] A Kúria szerint az NVB és a Kúria előtti eljárás sajátosságaiból, valamint a Ve. 225. § megfogalmazásából, azaz az új tények, bizonyítékok hivatkozhatóságát megengedő szabályból következik, hogy a kérelmező, aki nem volt ügyfele az NVB előtti eljárásnak, utóbb hivatkozhat a Ve. 148. § (2) bekezdése sérelmére, és érdemi vizsgálat tárgyát képezheti a vizsgált politikai hirdetés országgyűlési választásokhoz kapcsolódó tartalomra történő hivatkozás megfelelősége is.

[34] A felülvizsgálati kérelem arra alappal hivatkozott, hogy a kúriai gyakorlat szerint a médiaszolgáltató vizsgálhatja, sőt, vizsgálni köteles a politikai hirdetés választási eljárási törvénynek való megfelelőségét. A Kúria Knk.IV.37.658/2019. számú döntése elvi éllel tartalmazza ezt a megállapítást, igaz, a politikai reklámmal összefüggésben, és ugyanezen elvet rögzíti az Mttv. 32. § (3) bekezdése is amikor kimondja, hogy választási kampányidőszakban a választási eljárásról szóló törvény szabályai szerint lehet politikai reklámot médiaszolgáltatásban közzétenni.[..] A politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató nem felel. Amennyiben a politikai reklám közzétételére irányuló igény megfelel a választási eljárásról szóló törvényben foglaltaknak, úgy mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt. A Kúria ezt az elvet a politikai hirdetés közzétételére is alkalmazandónak ítéli, tekintve, hogy a médiaszolgáltató – azzal, hogy vállalta a politikai hirdetés megjelenítését népszavazási kampányban – a Ve. rendelkezései hatálya alá került, magatartását köteles e szabályokhoz igazítani. A médiaszolgáltató kérelmező tehát vizsgálhatta a politikai hirdetés Ve. 148. § (2) bekezdésének való megfelelését, és amennyiben úgy ítélete meg, hogy a politikai hirdetés a Ve. 148. § (2) bekezdése szerinti tartalomnak nem felel meg, megtagadhatta a politikai hirdetés közzétételét. A Kúria álláspontja szerint a médiaszolgáltató felülvizsgálati kérelemben felhozott érvelése tényszerűen igaz és helyes, a Mi Hazánk Mozgalom politikai hirdetése tartalmilag nem felelt meg a Ve. 148. § (2) bekezdésének, mert nem tartalmazta a megrendelőjének nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét. E körülményt indokolatlanul hagyta figyelmen kívül az NVB, hiszen a kifogás kapcsán arról döntött, hogy közzé kellett volna tenni a politikai hirdetést, amely a Ve. 148. § (2) bekezdésbe ütköző jogi álláspont.

[35] A felülvizsgálati kérelem az NVB határozata jogsérelmeihez kapcsolódó érvei közül az első az volt, hogy a kérelmező az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) előtt kizárólag a népszavazáshoz kapcsolódó kampányt érintően vállalta a politikai hirdetés közzétételét. Ezt a kérelmezői állítást a Kúria nem vitatja, azt az ÁSZ honlapja kétséget kizáróan igazolja. Egyetért a Kúria azzal, hogy az a médiaszolgáltató, amely 2022-ben csak a népszavazáshoz kapcsolódó politikai hirdetések közzétételét vállalta, az nem jelentethet meg az országgyűlési választásokkal kapcsolatos politikai hirdetést. Ez az értelmezés vezethető le a Ve. 148. § (4) bekezdésében foglaltakból, tekintve, hogy a médiaszolgáltató bejelentésében pontosan meg kell jelölni, hogy a népszavazási vagy az országgyűlési választási kampányhoz kapcsolódó politikai hirdetést kíván-e megjelentetni, milyen árjegyzék alapján és az ÁSZ is külön-külön (népszavazás-választás) tartja nyilván az egyes médiaszolgáltatókat. A médiaszolgáltató kérelmező emiatt vizsgálhatta azt is, hogy a kérdéses politikai hirdetés népszavazáshoz vagy az országgyűlési választáshoz kapcsolódó politikai hirdetés.

[36] Ezt a vizsgálati kötelezettséget támasztja alá az az érvelés is, hogy a vizsgálat elmaradása járhat elvi szinten azzal a következménnyel is, hogy egy médiaszolgáltatóval szemben az NVB előtti eljárásban éppen azért állapítják meg a jogsértést, mert a vállalt népszavazáshoz kapcsolódó politikai hirdetés helyett az országgyűlési választáshoz kapcsolódó politikai hirdetést tett közzé.

[37] Ennek a kérdésnek a vizsgálata azonban mindig gondos mérlegelést igényel a médiaszolgáltató részéről.

[38] Abban a különös helyzetben, hogy 2022-ben az országgyűlési választás és a népszavazás azonos időpontra esik, szükségszerű, hogy a népszavazáshoz kapcsolódó politikai hirdetések során egy párt és jelölőszervezet politikai hirdetése egyidejűleg felerősítheti a jelölőszervezet országgyűlési választási kampányát is.

[39] Erre figyelemmel is az elhatárolást a Kúria álláspontja szerint annak a kérdésnek a tisztázása jelenti, hogy az adott politikai hirdetésnek mi a fő üzenete. Ezért a Kúria vizsgálta, hogy a tárgyi politikai hirdetés fő üzenete vajon a hirdetés felső sorában szereplő nemmel történő szavazásra buzdítás, vagy – a kormányfőjelölt személye és pozíciója feltüntetésére és a párt egyébként más országgyűlési választáshoz kapcsolódó politikai hirdetésénél használt szlogennel való azonosság miatt – országgyűlési választási üzenet-e.

[40] Bár a Kúria előtti jogvitát ennek a kérdésnek a megválaszolása nem dönti el, miután a médiaszolgáltató ezt az érvet a Mi Hazánk Mozgalommal közzététel megtagadási okként nem közölte, ugyanakkor az NVB határozat jogszerűségét és a jelölő szervezet jövőbeni magatartását a kérdés érinti, a Kúria a vizsgálatot lefolytatta. Álláspontja szerint, amennyiben az adott jogvitában szereplő politikai hirdetést kiragadva vizsgálja a jelölő szervezet részéről használt választási plakáttól, akkor a politikai hirdetés fő üzenete lehetne akár a országos népszavazáson való „nem”-mel szavazásra buzdítás. Ezt a politikai hirdetést azonban nem lehet a választást és népszavazást egyidejűleg tartó közéleti-politikai környezetéből kiragadva értékelni, ezért a Kúria álláspontja szerint összevetve a kérelmező által is megjelölt, Mi Hazánk Mozgalom részéről alkalmazott országgyűlési választási plakát tartalmával és megjelenésével, amely semmiben nem tér el jelen ügyben vizsgált politikai hirdetés formai jegyeitől, kizárólag a felső sorban megjelenő „nem”-mel történő szavazásra buzdítás terén, illetve hangsúlyosan értékelve azt, hogy a plakáton Toroczkai László – értelemszerűen az országgyűlési választásokhoz kapcsolódó tisztségében – kormányfőjelöltként jelenik meg és a politikai hirdetés központi helyen és meghatározó betűmérettel használja az országgyűlési választásokra készült plakátok szlogenfordulatát („a Mi Hazánk az egyetlen párt, amely betiltaná...”), ezzel nem a népszavazási kérdést, hanem a jelölőszervezetet és politikai célkitűzéseit helyezi a középpontba. A Kúria szerint a vizsgált politikai hirdetésben a népszavazáshoz kapcsolódó politikai üzenet összemosódik az országgyűlési választáshoz kapcsolódó politikai üzenettel, az egyúttal a jelölő szervezet országgyűlési választásokhoz kapcsolódó kifejezett (és nemcsak az egyidejűségből eredő szükségszerű módon történő) népszerűsítését is szolgálja, amely politikai hirdetés közzétételére a médiaszolgáltató nem jogosult.

[41] A fentiekből következően a kérelmező azzal jogszerűen járt el, hogy nem tette közzé a második alkalommal kért (2022. március 14-i adattartalmú) politikai hirdetést, hiszen az nem felelt meg a Ve. 148. § (2) bekezdésében foglalt tartalmi követelményeknek és a politikai üzenetének vegyes adattartalma miatt nem minősült kizárólag népszavazáshoz kapcsolódó politikai hirdetésnek.

[42] A Kúria álláspontja szerint azonban – a fentiek ellenére – a kifogást tevő alappal sérelmezte, hogy a médiaszolgáltató kérelmező a jelölő szervezet (párt) közzétételi kérelmére vonatkozóan nem adott megfelelő tartalmú tájékoztatást, hiszen általánosságban jelölte meg a közzététel akadályát (az „jogszabálysértő”), illetve valótlan okra (gazdasági reklámtartalom), illetve a közzététel szempontjából irreleváns körülményre (a jogorvoslati eljárás folyamatban léte) hivatkozott. Emiatt a jogsértés abban nyilvánul meg, hogy nem tájékoztatta a kifogást előterjesztőt az elutasítás felülvizsgálati kérelemben hivatkozott valós okáról.

[43] A választási eljárási alapelvek a választási eljárási törvényben szabályozott magatartásokra, eljárásokra, a választásban résztvevők ez irányú cselekedeteire terjednek ki, amelyeket a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk. A választási eljárási alapelvek sajátossága, hogy mivel a választási eljárásról szóló törvény minden, a választási eljárásban előforduló cselekményt nem tud taxatíve átfogni, ezért az alapelvek nemcsak kisegítő elvként funkcionálnak, de annak érdekében, hogy valamennyi eljárási cselekmény jogszerűsége vizsgálható legyen, normatív tartalommal is bírnak. A jóhiszemű és rendeletetésszerű joggyakorlás követelménye a választási eljárási törvény vonatkozásában azt a speciális követelményt juttatja kifejezésre, hogy a választási eljárási törvényben biztosított jogok gyakorlásával nem lehet visszaélni, azaz a választási eljárásban érvényesíthető jogok csak a törvényhozó által kívánt joghatás elérése érdekében, jóhiszeműen vehetők igénybe. A rendeltetésszerű joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzíti, a jogintézményekkel azok címzettjei csak célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek (Kvk.IV.37.359/2014/2.).

[44] A Kúria álláspontja szerint a kérelmező médiaszolgáltató a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét sértette meg a közzétételt megtagadó tájékoztatása elégtelen tartalmával. A médiaszolgáltató ugyanis a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelv szerint köteles arra, hogy ha a kért politikai hirdetés közzétételét annak jogsértő volta miatt nem tudja teljesíteni, akkor jelölje meg az általa azonosított valós indokot. Jelen ügyben a Kúria álláspontja szerint a tájékoztatásnak minimum szinten ki kellett volna terjednie a Ve. 148. § (2) bekezdésébe ütközés megjelölésére és arra, hogy a médiaszolgáltató a politikai hirdetés tartalmát miként minősítette, vagy ennek hiányában azt kellett volna megjelölnie, hogy országgyűlési választásokhoz kapcsolódó politikai hirdetés közzétételére nem jogosult. E tájékoztatás elmaradásával a médiaszolgáltató magatartása nemcsak a jogsértő közzétételt akadályozta meg (amely jogszerű magatartása volt), de a Mi Hazánk Mozgalmat olyan helyzetbe hozta, hogy nem tudta megfelelően és időben korrigálni politikai hirdetésének tartalmát annak érdekében, hogy politikai üzenete a népszavazáshoz kapcsolódó kampányban a választókhoz eljuthasson (a választási kampányban időveszteséget okozott a jelölő szervezetnek, illetve bár tudta az okokat, de azokat nem közölte, ezzel akadályozta a pontos jogorvoslat igénybevételét, mely joggyakorlás már nem jóhiszemű és nem a jogszabály céljához kötött).

[45] A fentiek alapján a Kúria az NVB határozatát az Nsztv 1. § (1) bekezdése alapján is alkalmazandó Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásával a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján részben megváltoztatta, azt meghaladó részében pedig a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja szerint helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

[46] A népszavazási és választási időszakban közzétenni kért politikai hirdetés politikai üzenetének jellegét a politikai hirdetés fő üzenete alapján lehet megállapítani.

[47] A médiaszolgáltató a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét megsérti, amennyiben a politikai hirdetést közzétenni kérőt nem tájékoztatja a politikai hirdetés közzététele megtagadásának valós okáról.

Záró rész

[48] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, a Ve. 228. § (2) bekezdésére tekintettel a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (13) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.

[49] Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati kérelem részben alapos volt, így a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerint megállapított összegű nemperes eljárási illetéket az állam viseli.

[50] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2022. március 29.

Dr. Tóth Kincső s.k.a tanács elnöke,
Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró